Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

Világ proletárjai,' egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVIf. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM MA: NEM HAGYNÁM ITT SEMMIÉRT EZEKET A GYEREKEKET (3. oldal) • KARÁCSONY A KÁNIKULÁBAN (4. oldal) Minőségrontás — árdrágítás Öt ntcgye és két város tanácselnök^hetifcttéseí tanácskoznak Békéscsa bán A gazdasági reformot meg­előző években gyakran találkoz­tunk burkolt árdrágítással. Egyes vállalatok, miután termé­keik árát a merev hatósági elő­írások miatt még indokolt eset­ben sem emelhették, burkolt módszereket alkalmaztak. így például rontották a minőséget, mellőztek egyes technológiai műveleteket, elspórolták a szük­séges anyagok egy részét, vagy silányabbakkal pótolták azokat, csökkentették, vagy beszüntet­ték az alacsony jövedelmezősé­gű cikkek gyártását stb. Miután a vállalatok nagyobb önállósá­got kaptak termékeik, szolgál­tatásaik árainak alakításában, megindult egy ezzel ellentétes folyamat. Igen sokan persze csali az átlagos évi 1,5—2 szá­zalékos fogyasztói árszínvonal- emelkedést vették észre és)na­gyították fel. Ez vitathatatlanul többletkiadást okozott a lakos­ságnak. Ám a minőség javulá­sa, az élettartam növekedése, a választék bővülése, amely meg­takarítást eredményezett, több­nyire rejtve maradt. Sok termék gyártásánál — hosszú évek után először — nö­velték a korábban elspórolt munkaidő- és anyagráfordítá­sokat. S így szinte jelentéktelen többletköltségekkel a társadal­mi hatékonyság nagyarányú ja­vulását érték el. Más esetben a verseny — például a szintetikus mosószerek fejlesztésében és gyártásában — sorozatos ár- csökkentéssel párosuló minőség- javulást, választékbővülést eredményezett. Vagy az olcsó és jó minőségű táskarádiók tö­meges importja jelentősen visz- szaszorította a korszerűtlen és drága hazai gyártást. A szük­ségletek magasszintű kielégíté­sére irányuló erőfeszítéseket nem lehet eléggé értékelni. , A legutóbbi időben azonban mintha bizonyos fokú megtor­panás mutatkozna e fogyasz­tóknak kedvező folyamatban. Sőt helyenként ismét minőség- rontást tapasztalhatunk. Miután a párt és a kormány határo­zottan fellépett az indokolatlan áremelések ellen, egyes válla­latok megpróbálják a régi mód­szerrel növelni nyereségüket. Néhány cipő-, illetve ruhagyár­ban például vissza kellett állí­tani az exportáruk központi minőségi ellenőrzését és átvéte­lét, mert olyan nagy mérték­ben növekedett a reklamációk száma. Egyes termékeknél ugyancsak gyarapodtak a hazai fogyasztói panaszok is Eléggé el nem ítélhetjük azt a kisstílű munka- vagy anyag­takarékosságot. amely rontja a minőséget vagy akár csak ve­szélyezteti a termék tartóssá­gát. Nagyfokú pazarlás ez — filléres előnyökért. Gyakorta nem is a tudatos haszonszerzés. hanem a figyelmetlen, hanyag munka, a technológiai fegyelem lazasága a rossz minőség for­rása. Vagyis a portékából való­jában semmi sem hiányzik, csák például a ragasztóanyagot használták fel az előírtnál ala­csonyabb hőfokon, s ezért válik le a cipő talpa idő előtt. A fo­gyasztó számára ez is egyértel­mű árdrágítás', mivel egy he­lyett esetleg két pár teljes árú, de fél élettartamú cipőt kény­telen vásárolni. Előfordul, hogy a vevő való­ban kiváló minőségű árut ka­pott. Változatlan áron, mégis többletkiadásba verte magát, mert nem tudta megvásárolni a számára egyébként teljesen megfelelő olcsóbb terméket. S hiába határozták meg az úgy­nevezett olcsó cikkek körét, s szorgalmazzák azok termelését és forgalmazását, igen gyakran nem kaphatók. Az olcsó hazai cikk helyett kénytelen a vevő drágább importárut vásárolni, az egyszerű hagyományos por­téka helyett pedig a divatosab­bat, persze magasabb áron. Mindez azért, kívánkozik ide, mert mögötte a vállalatok káros nyereségnövelő törekvéseit fe­dezhetjük fel. Mivel az olcsó cikkek árát nem emelhetik, ezért másként agyusztált és ter­mészetesen magasabb nyereség- hányadú termékkel bővítik az áruválasztékot. Egyetlen vállalatnak sem le­hetnek annyira súlyos anyagi gondjai, hogy azokat ne oldhat­na meg az olcsó cikkekkel leg­inkább fogyasztó alacsony jöve­delmű rétegek érdekeinek sé­relme nélkül. Ezúttal az üzlet- és szociálpolitika, valamint a fogyasztói érdekvédelem közt nincs és nem lehet ellentét. A fogyasztói érdekek egyéb­ként igen összetettek, sok ol­dalról megközelíthetők. A sta­bil, vagy csökkenő árszínvonal, a javuló minőség, az egyre bő­vülő áruválaszték — esetenként egymásnak is ellentmondó igé­nyek. A minőség javítása, az élettartam, a használhatóság nö­velése példáu) többletkiadásokat okozhat, amit a fogyasztónak csaknem minden esetben meg kell térítenie.) Máskor viszont, ha az anyagok (importanyagok) beszerzési ára növekszik, tisz­tességesebb a belőle készített tennék árának emelése, mint esetleg a minőség rontása va­lamilyen olcsó, de a minőseget erősen lerontó anyag „beúj fiú­sával”. A kisebb többletkiadás nyílt vállalásával ugyanis meg­előzhetjük a gyártás során a majdani nagyobb kárt és bosz- szúságot. Arról nem is szóira, hogy az áremelést tükrözi majd az árstatisztika, s így annak ne­gatív hatása jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyoz­ható. Kovács József Ma, délben a Békés megyei Tanácsnál kétnapos tájértekez­let kezdődik. Ezen Békés, Bács-, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyék Debrecen és Szeged megyei jogú városok tanácsel­Augusztus 25-én a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A gyermekellátás egyes költségei­nek növekedését okozó gazda­sági tényezők — címen nagy­arányú vizsgálatot indít me- £ gyénkben. A vizsgálat kiterjed a gyermekruhák, lábbelik, táp­szerek, ételkonzervek, egész­ségügyi cikkek, s egyéb felsze­relések gyártására és forgalma­zására. A népi ellenőrök vá­laszt keresnek arra, hogy az utóbbi években miért emelke­dett a gyermekruhák ára? Ja­vult-e a bakfis-és kamaszruhák minősége és választéka? Ho­gyan intézik a vásárlók rekla­mációit? Ebből a célból gór­cső alá veszik a gyermekruhá­zati cikkeket gyártó üzemeket, a nagykereskedelmet és a kis­kereskedelmi bolthálózatot. Mi­vel a nagyarányú vizsgálat so­rán nyomon követik a gyermek­ellátási szolgáló termékek út­ját az előállítástól a fogyasz­tóig, így minden bizonnyal vá­laszt találnak arra is, hogy a vállalatok az ár szabályozására vonatkozó rendelkezéseket ho­gyan tartják be. Nem töreked­nek-e illetéktelenül nagy ha­szonra? Az ellenőrzés a kölcsönző vállalatokra is kiterjed. A né­pi ellenőrök megvizsgálják, hogy a kölcsönző vállalatok Kerámiabemutató Bákésbsabán Szerdától péntekig nagyszabá­sú kerámiabemutatót rendez Bé­késcsabán, a Fegyveres Erők Klubja színháztermében az Iparművészeti Vállalat és az Amfora Vállalat helyi lerakata. Az érdeklődők • száznyolcvan iparművész — köztük Gorka Géza, Gádor István, Kiss Roóz Ilona — mintegy kétezer alko­tásában gyönyörködhetnek: ha­talmas vázákban, színes virág­tartókban, falidíszekben, jelleg, zetes alakokat ábrázoló figurák­ban. A kerámiák mellett világí­tótestek. divatkendők, bútorszö. vetek, fémből készült ajándék- tárgyak, játékos gyermek-ülő­kék, kézre húzható bábfigurák teszik még változatosabbá a fi­gyelemre méltó termékbemuta­tót. nök-helyettesei, építési, közleke­dési és vízügyi osztályainak vezetői, valamint a szakügyi ta­nácsi intézői megtárgyalják az építésfelügyelet szerepével és gyakorlatával kapcsolatos fel­készletének minősége és meniy- nyisége megfelel-e a kereslet­nek, valamint azt is, hogy a j kölcsönzés gazdaságos-e. Bármerre járunk nyáron, mindenütt találkozunk ilyen, vagy olyan munkát vállalt diá­kokkal. Botos Mihály, Hricso- vini Ibolya, Szász Margit és Zahorán Teréz békéscsabai kö­zépiskolások a nyári szünetben hírlapkihordók. Reggel fél hét­kor átveszik az újságokat, a folyóiratokat. Naponta öt-hat- száz előfizetett és közel két­száz* árusításra szánt lapot. Gellért Zsigmondné, a váro­si hírlaposztály vezetője elis­meréssel beszél a tanulók mun­kájáról: — Pontosak, komoly munkaerők. Különösen a lá­nyok. Nélkülük nem tudnánk megszervezni állandó dolgozó­ink nyári szabadságát. Nem­régen kaptunk újságkihordó kemping-kerékpárokat. Ezzel járják ők is a körzetüket. adatokat. Az értekezlet máso­dik napján a levegő tisztaságá­nak védelmével kapcsolatos, valamint a 2012/1972. minisz­tertanácsi határozat végrehaj­tásából adódó tennivalókat be­szélik meg. A tanácskozást az Építésügyi es Városfejlesztési Minisztéri­um tartja és képviseletében az Építésügyi és Igazgatási Fő­osztály vezetőhelyettese, dr. Fü- löpp Zoltán vesz részt a meg­beszélésen. A kétnapos tájérte­kezlet programja szerint a rész­vevők ma délután 5 órától Bé­késcsaba város építészeti és városrendezési problémáival is­merkednek Babák Györgynek, a Békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettesének kalauzolásá­val. Botos Misi egy hónapja dol­gozik. Vidáman mesél néhány érdekes eseményt. Elmondja, hogy egy alkalommal utána­szólt egy előfizető, és figyel­meztette, hogy „sárga újsá­got” nem hozott. (Ez volt a Sportfogadás című lap.) Szeretnék, ha hamarabb ki­szolgálhatnák a megrendelő­ket, de ez nem rajtuk múlik. Budapestről csak 6 órakor ér­keznek az országos lapok. Mire kiosztják és elindulnak vele, 7 óra van. Sok embert ismernek meg, és sok újságot olvashat­nak, mert csak hét végén kell elszámolni a megmaradt la­pokkal. Az a tapasztalatuk, hogy a Békés megyei Népújsá­got keresik legtöbben. Különö­sen piaci napokon, meg ha győz az „Előre” valahol. Nagyarányú vizsgálatot indít a NEB Miért emelkedett a gyermekruházati cikkek ára — Hogyan intézik a vásáriák panaszait? i*aRBBaBBB«aaaB«««aaBB»*BBB«BaawwaaBWiBBaBBiaBaM»aaaaa»*««a«Ba* Hírlapkihordó diákok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom