Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
Előtérben a munka- és üzemszervezés feladatok. tervek a Békéscsabai Kötöttárugyárban Országos jelentés a Vöröskeresztről A felszabadulástól 1968-ig a termelés növekedésének fő forrása az új üzemek létesítése, a foglalkoztatottak számának emelése, az extenzív fejlesztés volt. A további növekedést azonban létszámemeléssel mai- nem lehetett megoldani, ezért a szocialista építőmunka intenzív fejlesztésére kellett áttérni, amelynél a termelékenység növelése került előtérbe. Az MSZMP KB 1971. december 1-i határozata a gyorsuló műszaki és technikai haladás mellet előírta a korszerű üzem- és munkaszervezési feladatokat. A határozat többek között megállapította, hogy a fejlődés során a technikával nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulttá válnak, új módszerek alkalmazását követelik meg. Jelenleg a vállalatok többségénél nem kielégítő az üzem- és munkaszervezés színvonala, a vállalati vezetők nem tárták fel a benne rejlő tartalékokat, ami akadályozza a hatékonyság gyorsabb növelését, táptalaja az extenzív fejlesztési törekvéseknek. Legyen tömegmozgalom Az MSZMP Békés megyei Bizottsága a KB határozata alapján megszabta a vállalatok üzem- és munkaszervezésének korszerűsítésére, valamint a munkaverseny fellendítésére indított mozgalom alapszervi feladatait. A május 12-i határozatában kimondta többek között: „A szervezési feladatokat a megyében tömegmozgalommá kell tenni és el kell érni, hogy a korszerűsítés valamennyi gazdasági egységnél komplex módon az egész vállalati belső mechanizmus korszerűsítését jelentse. A munkához nyújtsanak hatékony segítséget a párt- szervezetek. a szakszervezetek, a szövetségek.” Egy-egy részfeladat határidejét is megszabta. Mi történt eddig a Békéscsabai Kötöttárugyárban a megyei pártbizottság határozata alapján? A kérdésre Bíró Bélától, a kötöttárugyár pártbizottságának titkárától kérek választ, aki először is elmondja, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére vonatkozó feladatokat a párt-vb már az első félévi munkatervében meghatározta. Ennek alapján a július 13-i ülésén beszámoltatta Szaj- bély Mihályt, akit ez év januárjában neveztek ki igazgatónak, ö tájékoztatást adott arról, hogy egyelőre csak az ügyvitelben történt változtatás, a termelő- egységekben előbb fel kell tárni a hibákat, azok forrásait és j csak alapos ismeretek birtokában lehet majd a szervezési intézkedést elkészíteni. • Körültekintő munkával A vb egyetértett vele, egyúttal javasolta, hogy a legképzettebb szakemberekből és a társadalmi szervezetek aktíváiból hozzon létre szervezési bizottságot, melynek a munkájában vegyenek részt az üzemrészek vezetői, műszaki szakemberei is. A körültekintő munkára annál is inkább szükség van, mert jövőre megkezdik egy 5 ezer négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok építését, ahová a festöde és a kikészítő részleg kerül. Űj kötőtermek is lesznek, ahová igen termelékeny gépeket szerelnek be és másutt is gépcserékre kerül sor. A szervezési bizottság a vállalat munkájának egészét hozza összhangba, egy-egy üzemrész vezetője önmaga köteles a legésszerűbb megoldást kialakítani, mégpedig a dolgozók véleményének, javaslatának figyelembevételével. A szervezéshez azonban nem elegendők az eddigi ismeretek, ezért minden vezető képzésben részesül. Most a varrodai üzemrész blokkvezetőin van a sor. A vb-ülésen az igazgatóval egyetértésben októberre határozták meg az intézkedési terv- javaslat elkészítését, amit a dolgozók javaslatokkal egészíthetnek majd ki. A vállalat ezután készíti el a végleges intézkedési tervet, amit a pártbizottság az október 19-i ülésén vitat meg. Patronáják a párttagok is A szocialista munkaverseny helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségét ugyancsak a munkaterv alapján már március 30-án tárgyalta a végrehajtó bizottság. Erre az előző években is különös gondot fordított, mert 52 brigád vesz részt a mozgalomban és nem is formálisan. Valóban törekvés mutatkozik a vállalati célok megvalósítására. A vb beszámoltatta a főmérnököt és a munkaverseny függetlenített vállalati szervezőjét Részt vett az szó-titkár is. Az ülésen két határozatot hozott a vb: — A vállalat főmérnöke negyedévenként hívja össze a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok vezetőit, értékelje az előző időszak gazdasági eredményét és határozza meg a következő negyedévi feladatokat. (Ilyen előbb is volt, de nem rendszeresen.) — A pártalapszervezetek termelési felelősei félévenként számoljanak be a vezetőségnek a munkaversenymozgalmat patronáló párttagok megbízatásának teljesítéséről. (Több párttagnak előzőleg nem volt megbízatása. Közülük lettek a patronálok. Ök az alapszervezet termelési felelősének számolnak be.) Népszerűsítik az élenjárókat Bíró Béla fontos feladatnak tartja azt is, hogy a sajtóban több riport jelenjen meg a szocialista brigádokról és portré a kiváló dolgozókról. Egy-két éven belül üzemi híradó megjelenését is tervezi a vállalat. Az élenjárók népszerűsítésének alkalmas módja lesz a Kiváló dolgozók falitáblájának, valamint a hangos híradónak a „felújítása”, ami az utóbbi években feledésbe ment. Az arra érdemes párttagokat taggyűléseken is dicséretben részesítik. Most tehát a határozatok végrehajtásán a sor. Pásztor Béla 1 .A Magyar Vöröskereszt orszá-i gos központjában elkészült azi első félév mérlege. Eszerint 1972.: első feleben 173-mal gyarapo- j dctt a vöröskereszt helyi szer-j vezetetnek száma. Jelenleg a Vöröskeresztnek: 9 652 helyi szervezete működik, s ezek 790 986 felnőtt tagit- tö-j mörítenek soraikban. Az elmúlt fél esztendőben a legtöbb helyi szervezet Pest, Hajdú, Heves, Szabolcs, Szolnok és Nógrád megyében alakult. A taglétszám-növekedés a legnagyobb arányú Borsod, Csongrád és Szabolcs megyében volt „Japán üzem“ Gyomán Októberben érkeznek a gépek Kapunkban mái- beszámoltunk arról a megállapodásról, melynek keretében japán ipari szervek résztvesznek egy kötöttáru üzem telepítésében Versenypályázat során úgy döntöttek, hogy az üzem Gyomára, a háziipari! termelőszövetkezetbe kerül. A szövetkezetben nagy erővel lát-1 tak hozzá a szükséges munkála-! tokhoz. Az üzemcsarnok építését a szövetkezet saját építőbrigádja végzi és részletes, heti bontású ütemterv biztosítja, hogy az épület határidőre készen j álljon. Ez azért is szükséges,! mert a japán partner októberben: kezdi a gépek szállítását. Azj idén még a próbaüzemelés is megkezdődik és jövőre már 23 j millió forintos terve van az új üzemnek. Évente 50 tonna fonalat dolgoznak majd fel a korszerű gépek és ebből 12,5 tonnányi árut szállítanak a gépek ellenértékéként a japánoknak. Ez a termelés évi 220 ezer darab kötöttárunak felel meg, melyből 160 ezer belföldre kerül. Az üzemnek évi 150 ezer dollárnyi devizakeretet biztosítottak, hogy a működéshez szükséges fonalat megvásárolhassak külföldön. Ezért cserében minden dollárnyi fonalból 2 dollár értékű terméket kell előállítani. Teljes felfutás után, mintegy 3 év múlva, az üzem évente 31 millió forint értékű árut termel majd. « Nem akarom dicsérni, de nagyon rossz voli... Hogy mi volt rossz? Az a dupla feketekávé, amit 1972. június 26-án az orosházi MÁV állomás Utasellátó Éttermében voltam bátor kérni elfogyasztott menüm után. Olyan rossz volt ez a dupla fekete, melyhez foghatót — próbálják nekem ezt elhinni — még nem ittam. Pedig már nemcsak a megye, hanem az ország sok vendéglátó egységében ittam feketekávét. Távol áll tőlem még a gondolata is annak, hogy most itt tanmesét írjak az orosházi MÁV állomás Utasellátó Éttermének büféjében július 4 1972. AUGUSZTUS 1, 26-án, a déli 12 órakor szolgálatban lévő dolgozóihoz, akik a kávét főzték. Egy biztos, ha én odahaza kávét főzök, s a poharat elmosom, a képződő barnás víznek jobb íze van. Még valamit hadd biggyesszek ide. Ha ilyen — enyhén szólva silány feketekávét főznek itt mindig — bizonyára szép kis többlet jelentkezik a vállalatnál pénzben, vagy kávéban.... (?!) De ha mégsem akkor hová lesz a kávé, akarom mondani a pénz(?l) Ilyen rossz minőségű kávéból — ha más semmit nem árulnának az orosházi MÁV-állomás Utasellátó Étteremben és büféjében — meg kellene gazdagodni. Avagy a úállalat vezetői írják elő, hogy a fogyasztóknak ilyen rossz kávé főzzenek? Esküdni mernék rá. hogy nem! Balkus Imre 1. Kürt szava száll. Laktanyaépületek amfiteátrumának közepén, mértani csopor- tozatokban, katonai egység. Előttük, külön sorban, tisztek, tiszthelyettesek, honvédek. A parancsnok kíséretében egy főtiszt halad végig előttük, fogadja tisztelgésüket, bemutatkozásukat. aztán kitüntetést tűz a zubbonyokra. Egy kézfogás, egy- egy előírásos mondat: — A dolgozó népet szolgálom! Az utolsó — legalacsonyabb termetű — katona következik. Széles vállú, keménykötésű fiú, bajuszt visel. Tiszteleg, jelent, megkapja a kitüntetését. A tábornok továbblép. A sor véget ért, s egy hang mégis jelent: — Füle Mihály honvéd! Keskeny asztalka áll a sor vé_ gén, rajta egy katona fotója. Vé. konyka gyerekarc, hegyes orr, csucsort száj — a vonásokon a fényképezkedés zavart ünnepélyessége. A képkereten fekete szalag. — Az árvízvédelem során tanúsított hősies magatartása közben megbetegedett és elhunyt — hallik. A tábornok kis bársony tokban a fénykép elé, az asztalkára helyezi a kitüntetést és feszesen tiszteleg. — A dolgozó népet szolgálta — mondja a hang. Aztán vezényszavak harsan- nak. Megszólal a zenekar. Az egység díszmenetben vonul el a tisztek, a kitüntetettek s a halott bajtárs képe előtt. Lassan kiürül a tér. Két katona közeleg. Egyikük elviszi az asztalkát, másikuk — a szőke bajszú — felemeli a képet s a kis bársonytokot. Egyedül van. Nézi a képet, — Nem ismertünk, Fülemüle — mondja. * — Maradj már magadnak. Fülemüle! — s a laboros akkorát taszít rajtam, hogy a fal tart meg. — Nem nézhetem meg saját- magam? A laborosnak vastag háta, asszonyfara van, mindent eltakar, ahogy lötyög maga előtt: — Én a te helyedben nem vágynék annyira meglátni a po- íázmányomat... — Miért, elszúrtad? — jajdu- lok föl. — Én? Talán a kedves szüleid!... Nagyon szellemes. Elküldeném őt a sunyiba, de akkor képes eltépni a fotót. — Tanuld meg — fontoskodik. — Tanuld meg, hogy a fénykép mindig a valóság hű mása. Azt mutatja, ami van. Még egy próbát teszek: — Hadd lám! A körmömre sóz. — El a kezekkel!.,. Még fü- rödnie kell. így talán leázik a kosz, amit a nyakadon megörökítettem. Segélykérőn nézek hárta Miskára. Megszán: — Vedd ki, laboros. Nekem kell. Mindjárt indul a buszjárat az állomásra. Miska basszusára meglepve fordul vissza a nagyfarú: — Neked kell, Bibok? Az ő képe? Minek? Az ágyad fölé akarod akasztani ? / Miska ránéz a laborosra, elsötétül a pillantása, az mindjárt tisztelettudó lesz: — Miért nem szóltál? Nesze! — kiemeli a fotót a folyadékból, rázogatja, megpróbálom szepi- ügyre venni magm, de hiába tekergetem a nyakam. — Adok itatóspapírt. Ha lehet, ne gyű- rögesd. A farzsebben volna a helye. megfelelő embert a megfelelő helyre, de most tégy kivételt, különben mosogatórongy lesz belőle. Miska futólag rápillant a képre, aztán segít itatós közé tenni, süllyeszti a táskába. — Na, milyen? — kérdem. Köszörülni kell egyet a torkomon. ~ Elég jó — feleli a barátom
