Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
Bonyolult jogvita a BARTÖl-hen A dombegyházi Tsf“jelentette, hogy 1972 végén kilép a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek baromfi- tenyésztő és keltető önálló közös vállalkozásából. A vezetőséget és az igazgató tanácsot hetek óta foglalkoztatja az a gondolat, hogy a kilépési kérelemmel járó ügyet miként zárja le: kiadja-e a közös vállalkozásnak adott alaptőkét, s a közös vagyonból a dombegyházi Petőfi Tsz részét vagy sem? Az igazgató tanács jogügyi előadók részvételével vitatta meg az ügyet. Bonyolítja a helyzetet az, hogy az alaptőke és a vagyonrész kiadásában eltérőek a vélemények. Vannak, akik azt mondják, hogy a BARTöV csak az alaptőkét adja ki a dombegyháziaknak, az alaptőke akkumulációjából származó vagyonnövekményt pedig tartsa vissza. Mások az alaptőke és a vagyonrész kiadásának megtagadása mellett állnak. Féltik a közös vállalkozás további működését. Ismét mások azt mondják, hogy a BARTÖV vagyona igen jelentős állami kedvezmények, támogatások révén növekedett, így az állami kedvezményből származó vagyonrészre a szövetkezet nem tarthat igényt. A vita tehát javában tart. Az utóbbi időben aligha volt példa arra, hogy egy termelő- szövetkezet kivonja vagyonrészét egy különben jól működő közös vállalkozásból. A dombegyháziak most mégis ezt teszik. Közgyűlési határozatot hoztak erre. Az alaptőke kivonása alapjaiban megrendítené a BARTÖV-öt, hiszen a dombegyháziak vagyonrésze itt a legnagyobbak közé tartozik. Ha ezt egy összegben kiadnák, akkor a termelés folyamatos biztosításához banki hitelt kellene felvenniük. Ennek kamat- és törlesztési terheitől tartanak. Az utóbbi években az állam is igen jelentős anyagiakkal támogatta e társulást, mert évente több millió naposcsibét keltetnek, adnak a tag tSz-eknek és más gazdaságoknak. Így a dembegyháziak vagyonrészének egy összegben történő kiadásával veszélybe kerülne az itt folyó gazdásági munka, a tag tsz- ek a szokásos 6—700 vagon pecsenyebaromfihoz nem kapnák meg a szükséges naposcsibét. Törvényeink az igazgató tanács hatáskörébe utalják a közös vállalkozásból kilépő tagok elszámolását, melynek módozatait az alapszabályban vagy pedig az alapító okiratban szokták rögzíteni. A BARTÖV esetében ez akkor elmaradt. Így most az igazgató tanácsnak a dombegyháziakra külön határozatot kell hoznia. Állásfoglalásuk akkor lesz helyes, ha a törvényes előírások betartásán belül, megvédik a közös vállalkozás érdekét a kilépő szövetkezettel szemben. Mi lehet ez az érdek? A gazdaságos termelés továbbfolytatásának anyagi biztosítása. .Ezért az alaptőke kiadásának határidejét úgy szabhatja meg az igazgató tanács — még részlet- fizetés esetén is —, hogy ebből a közös vállalkozásnak anyagi hátránya ne származzon. De nem származhat anyagi hátránya az alaptőkéből akkumulált vagyon kiadásából sem. Ez utóbbi kiadására — törvényeink , szerint — külön igazgató "tanácsi döntés szükséges. IglHPrpfpg hogy a BARísmeieies, Töv csak_ nem 2 és fél millió forint állami támogatást kapott azért, hogy hatékonyan és a népgazdasági igényeknek megfelelő ütemben szervezhesse a munkát. Tehát a jövedelem képzésében, a közös alap növelésében az állam is részt vett. Vajon megilleti-e a dombegyházi Petőfi Tsz-t az ebből származó vagyonrész? A közös vállalkozásokról szóló törvényeink között erre. vonatkozóan nincsenek előírások. Any- nyi bizonyos, hogy az állam a különböző vagyonnövelő kedvezményeket nem . a tag tsz- eknek, hanem a BARTÖV-nek, mint jogi személynek adta. Ebből az következik, hogy ez a vagyonrész nem osztható fel a tag tsz-ek között még abban az esetben sem, ha történetesen kimondják a közös vállalkozás feloszlatását. Az állami támogatásból származó vagyonrész ebben az esetben visszaszáll az államra. A közös vállalkozásból kilépő tag elszámolása tehát bonyolult köz- gazdasági műveletet igényel. Az igazgató tanács akkor jár el helyesen, ha döntésével megvédi a közös vállalkozás érdekét, tovább bővíti az anyagi alapokat, biztosítja a termelés folyamatosságát és erősíti a tag tsz-ek együttműködésének politikai, gazdasági egységét. Dupsi Károly Szorgalmasak a vésztői vasutasok (Tudósítónktól) A vésztői vasútállomás száznál több dolgozója mind szak- szervezeti tag. A tíz bizalmi szorgalmasan látja el feladatát, pedig nem könnyű a dolguk. Hiszen Okány és Körösszakái is hozzájuk tartozik. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy egyetlen dolgozónak nincs tagdíjhátraléka. A vésztői vasútállomás Kilenc szocialista brigádja minden hónapban megtartja tanácskozását, amelyen megbeszélik a szolgálatuk közben előadódó gondokat és feladatokat. Az első félévben szinte minden kötelességüket: a kocsitartózkodást, a kocsikihasználást és a menetrendszerinti R mmOB&a 1972. AUGUSZTUS 30. közlekedést teljesítették, illetve túlteljesítették. Az egyetlen szépséghiba, hogy az egy kocsira eső tartózkodási idő tizedekkel marad el a tervtől. A vésztőiek vállalták, hogy balesetmentesen dolgoznak. Az első félévben ennek is eleget tettek. Most arra törekednek, hogy a második félévben is az első félévihez hasonló eredményeket érjenek el. Munkájuk mellett törődnek a szakmai képzéssel, a legkorszerűbb módszerek megismerésével. A Magyar Vasút 50, a Vasutas szaklap pedig 40 példányban jár ide, s mindkettőt szívesen olvassák. A vésztői vasutasok csak azt sérelmezik, hogy egyetlen kultúrtermük sincs, ahol a szolgálati ágak dolgozói munka után összejöhetnének. A vasútállomás kilenc szocialista brigádja augusztus 30- án, szerdán tartja e havi értékelő értekezletét. Boldizsár Gyula Emberek a Körös mentén o Szanazug nyáron az üdülők igazi paradicsoma. Szép * a környék, tiszta a levegő, csend van — nemsokára a Fehér- Körös szivattyújának zörgődohogó motorját is halk villanyüzeműre cserélik. S a szépséghez, tisztasághoz csendhez járul a víz. A torkovízre nem juthatnak fel a Hármas-Körös felől a halak. Egy szezonban alig lehet ötven- hatvan kilót fogni, pedig korábban előfordult, hogy ennyit nyomott a napi zsákmány. Talán később újra jóra fordul a halász-szerencse. Amikor felnőnek a betelepített ivadékok ... A duzzasztón túl kompjárat Inkább láda, mint ladik a szanazugi révész csónakja, de azért a kerékpárosok átjutnak vele a vizen. latnál máskor egymással birkózó két ág ilyenkor augusztusban, duzzasztáskor csendesen összesímulva pihen a mederben. Sőt, néha — amikor északnyugatról fúj a szél — a „fehér” víz vendégeskedni megy a „fekete” ágba, s a „fekete” víz a „fehérbe”. S közben mindkét Körös felfrissülést, mozgási lehetőséget, kikapcsolódást kínál az embernek. Sokan az úszást választják, néhányan csónakáznak, s van, aki gumimatracon ringatózik. Akár a Dunán, a Tiszán, akár a Balatonon ... Aki csónakkal hosszabb túrára indul, néhány óra múlva eléri a békési duzzasztót. A folyó — most már a Kettős- Körös — közepén ormótlan beton-monstrum, kétoldalról karcsú kőívek, kecses lépcsők kapcsolják a parthoz. A monstrum gyomrában gépek, ezek erejével állítja meg em- ber-ura a vizetA duzzasztó tövében tört arcú halász. Megkeseredetten bajlódik régi Csepelről ladikjára átszerelt-átalakított csónak-motorjával. Mióta elkészült a szabályozómű, a vasszerkezettől magasra emelt Figyelem! A békéscsabai Május 1 Mg. Tsz zöldbabszedésre dolgozókat vesz fel / Jelentkezni: a K1SZ- tábori bekötő útnál. Bérezés: 120,— Ft/q között minőségtől függően. 80228 köti össze a partokat, nem sokkal utána híd kínál utat a túlsó oldalra igyekvőknek. Aztán egy meglepetés: az élővízből kétszáz méteres „zsákutca” nyílik, a békési hajókikötő- A forgalom persze nem hasonlítható az „igazi”, nagy tengeri vagy folyami kikötőkéihez. Különösen nem, ha Békésen szabad szombat van. Lovas Imre bácsi, az éjjeliőr ilyenkora kikötő egyetlen gazdája: — Nem könnyű a magam, meg a társam munkája. Sokmilliós érték van ránk bízva, vontatók, uszályok, dereglyék, lakóhajók. És nem egyszer huszonnégy órát vagyunk szolgálatban. De egyébként is: éjjel nem alhatunk, fent kell lennünk, figyelnünk. A nappali alvás pedig csak nem azi ’ r'~-' r°m az éjféli, kora hajnali pihenés... A család? Nem szólhat az éjjeli szolgálat ellen- Ezt kell csinálni és kész... Éjszaka kivilágítják a kikötőt. Szép ilyenkor. És jó a csend. Csak néha zavarja meg valami kellemetlenség. Nemrég részeg ember jött, éjjeli szállásért zörgött. Persze, nem engedhettem be. Mondtam neki: ,,Menj oda aludni, ahol megittad az eszed!” — lassan csak megértetteBányai Mihály tölti még itt a szombatját. A hajópark Matróz nevű szocialista brigádjának vezetője. Halat akar horogvégre kapni. Közben arról beszél, mit jelent neki a Körös: — Tizenhét éve dolgozom itt, 1955 óta. Szeretem a hajózást — épületácsból váltam a kikötőben hajóáccsá —, a víz miatt, meg aztán tényleg nagyon szép a Körös völgye. Hangulatos, ligetes részek sorakoznak egymás mellett, remek kirándulóhelyek .. A brigádunkban tizenhatan dolgozunk. Partvédelem, kő- meg rőzseszállitás a feladatunk. Hajóval természetesen* Bökénynél rakodunk. Partvédő munkánk úgy zajlik, hogy vízre tesszük a rozséból készült, tízszer—negyvenméteres, úgynevezett pokrócfonatokat. A part mellett ezekre követ kell hányni az uszályból, mire a fonat a fenékhez simul, s védi a víz erejétől* Még nem fejeződött be mindenütt a munka, de azt hiszem, ha még egyszer jönne olyan víz, mint két éve, köny- nyebben bírnánk vele, mint 1970-ben ... Szép tervek vannak, hogy fejlődik majd a kikötő. S az egész békési, körösi hajózás. Több jármüvünk lesz, erősebb motorjaink. Jó lenne, ha a mostaninál sokkal többet szállíthatnánk. Gépeket, más termékeket- Többet is kereshetnénk akkor. Igaz, a fizetés most sem rossz, de a munka bizony nagyon nehéz ... Valamikor komoly hajósélet volt errefelé. Nem messze ide most is áll a Nostra, de nem hajóhombárból, hanem gépkocsiról kerül most bele a gabona. De bízunk benne, hogy egyszer újra vízrenyúló szállítófolyosója alá áll majd az első hajó ... Amíg a hajósok álmából valóság lesz, inkább csak csónakok fogják szelni a csendes vizet- Mert csónakból máris sok van a Körösön. Leginkább éppen Békés mellett. Házilag barkácsolt horgászcsónakok és színes gyári alkotmányok, evezővel hajtottak és motorral a vízen repülni igyekvők. Pár éve van így s a különböző vízijármüvek Lovas bácsi, aki talán a legjobban ismeri a kikötő minden zugát. (Vollmuth Frigyes rajzai) száma ma is egyre nő. Egyre több csónakot vásárolnak a vállalatok, üzemek, s mine több a magántulajdonban lévő munka- vagy sporteszköz. Némelyikbe sátrat is pakol induláskor a gazdája. Esténként tábortüzek fénye világítja meg a színes vásznakat. Nótaszó telepszik a vízre. Táskarádiókból szól s néha a sátor- lakók is belekapnak a dalba. A folyó alkonyattól teljes sötétedésig a legromantiku- sabb ■.. (Folytatjuk) Daniss Győz«
