Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
Milyen lehetőség ran a mesőgasdasági nagyüzemek orrosi ellátására? Kovács István országgyűlési képviselő interpellációjára válaszol dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Személyes beszélgetések alkalmával, de levélben is több választópolgár kérdezte tőlünk: ,,Mi lesz a sorsa egy képviselő parlamenti interpellációjának ?” Bár a képviselők javaslatai, kérdései általában különböznek egymástól, mégis van valami, ami közös célt szolgál: az interpelláció érdemi elintézése, végeredményben a választók ügyeinek gondozása. Ez megoszlik az országgyűlési feladatok és a helyi, a falusi, a városi, pontosabban fogalmazva: a választó- körzetben megoldandó feladatok között. Nyilvánvaló, az országgyűlés nem képes minden •szakkérdésben dönteni. Ez nem j is feladata. De utasíthatja a ■ kormányt, vagy annak bárme- | lyik tagját a képviselő interpellációnak vizsgálatára; miként lehetséges a javaslat megvalósítása. A beszámolás rendszerint a parlament állandó bizottságának ülésén történik. S ha ez a bizottság úgy láj;ja, hogy az alapos szakmai elemzés után reális a képviselő elgondolása, akkor az országgyűlés elé terjeszti az ügyet. Az államhatalom legfelsőbb szerve pedig utasítja a kormányt annak megvalósításá- ra. , Körülbelül ez az útja-módja 1 egy képviselő interpelláció sor- j sának. Persze nem minden ' esetben ilyen komplikált Éppen ezért nézzünk egy o’yan interpellációt, amely a parlament áprilisi ülésszakáról adott tudósításunkban is megjelent. Mint annakidején közöltük, hogy Kovács István, Békés megyei képviselő felszólalásában a mező- gazdasági nagyüzemek dolgozóinak érdekeit tolmácsolta a parlamentben. Javasolta megvizsgálni a mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek) üzemorvosi ellátásának helyzetét és e nagyüzemek üzemi-egészségügyi ellátása, megszervezésének lehetőségét. Az interpellációt követően kivonatot kaptunk kormányunk 1972. május 4-én megtartott ülésének határozatából; miszerint a kormány megvizsgálta az országgyűlés áprilisi ülésén elhangzott képviselői javaslatokat és az érintett országos hatáskörű szervek vezetői figyelmébe ajánlotta, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőt. Jelen esetben Kovács István képviselő interpellációjára dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszolt, melyet szó szerint közlünk. ..Kedves Kovács Elvtársi Az országgyűlés áprilisi ülésén javasolta megvizsgálni a mezőgazdasági nagyüzemek üzemorvosi ellátásának helyzetét és üzemi egészségügyi ellátásuk megszervezésének lehetőségét. A mezőgazdasági dolgozók munkahelyi egészségi ellátásra vonatkozó igények ismertek az Egészségügyi Minisztérium előtt és azokat — a munkahelyi sajátosságok figyelembevételével indokoltnak tártjuk. Ennek megfelelően más szempontokból kell kiindulnunk az ipari üzemekben foglalkoztatott üzemi orvosok, illetve a mezőgazdaság munkahelyeken foglalkoztatott üzemi orvosok feladatköre és alkalmazásuk megszervezésében. A mezőgazdaságban pl. a munkahelyi és a lakóhelyi ellátás nem választható el olyan mértékben egymástól, mint az ipari üzemekben. A terület és a feladat sajátosságait figyelembe véve határozta meg az Egészségügyi Minisztérium az ipari és a mezőgazdasági dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátásának elérendő iránynormáit. Eszerint a mezőgazdaságban (állami gazdaság, termelőszövetkezet) abban az esetben szervezhetnek a tanácsok üzemi orvosi ellátást, ha az egy telephelyen foglalkoztatott dolgozók száma legalább 500 fő, főfoglalkozású üzemi orvosi ellátást pedig akkor, ha az egy telephelyen foglalkoztatottak száma legalább 1 800 fő. E(jy telephelynek azt a mezőgazdasági üzemegységet lehet tekinteni, ahonnan a dolgozók naponta munkába indulnak, vagy a munka végeztével találkoznak. Tekintve, hogy az országban a fenti létszámmal csak kevés üzemegység alakult ki, a mezőgazdasági dolgozók gyógyító-megelőző ellátásáról elsősorban és döntően a lakóhelyi ellátást végző körzeti orvosok útján lehet és célszerű gondoskodni. Tájékoztatásul közlöm, hogy a MEDOSZ kérésére az Egészségügyi Minisztérium a múlt évben néhány megyében hozzájárult ahhoz, hogy az illetékes tanács a MEDOSZ által megjelölt néhány gazdaságban — ha az a gazdaság az előírt feltételeket (megfelelő üzemi orvosi rendelő, jármű, esetleg lakás biztosítása stb) megteremtette főfoglalkozású üzemi orvosi állást szervezzen. Ezt a kezdeményezést kísérletnek tekintjük, a tapasztalatokról a tanácsok tájékoztatást adnak. Ezek figyelembevételével lesz célszerű további lépéseket megtennünk. Kérem Képviselő Elvtársat, hogy felszólalására adott válaszom elfogadni szíveskedjék.” • • « A válaszbél kitűnik, hogy megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzemeinek milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy további lépéseket tehessenek az üzemorvosi hálózat megteremtéséhez. Egy példát ragadtunk ki a kérdések megválaszolásához j abból a számos interpellációból,' melyekhez hasonlók rendszeresen elhangzanak a parlamentben. Ügy véljük, ebből is világosan kitűnik a választók érdekeinek képviselete. És ez a képviselői munka legszebb része, ami egyben azt is bizonyítja: nálunk a képviselő személyének, szavának tekintélye van. Rocskár János Feketególyák és halászsasok Biharugrán Nyár végére rendszerint nemzetközi „madárszállóvá” alakul Biharugra környéke. A halgazdaság táplálékban gazdag, csendes, ideális területét előszeretet, tel keresik fel az északról délre vonuló vándormadarak s hosz- szabb-rövidebb időt töltenek a „vadvízországban”. Jelen'eg a Erdős-Kárpátokban költő halászsasok népes csoportját találni Biharugrán. Megérkeztek fió. káikkal együtt a feketególyák is. A vándormadarak megpihennek a hosszú út előtt Biharugrán. Érdekes megemlíteni, hogy a néhány napos szokatlanul hideg augusztusi időjárás nem tévesz_ tette meg a madarakat. A gólyák, a nyáriludak és más vándormadarak még nem csoportosulnak, nem búcsúzkodnak. Élelemszerzésre, repülésre tanít- gatják fiókáikat. A madarak vi. selkedéséből arra lehet következtetni : tartósan visszatér a napfényes időjárás. Kiváló osztályzatot kaptak A nedves gabona veszteség- mentes tárolására új konstrukcióval ja’entkezett a MEZŐGÉP Vállalat dévaványai gyáregységének műszaki gárdája. Olyan sza’lőzőpadot szerkesztettek, amelyre a 20—22 százalék nedvességet tartalmazó gabonát két méter magasan is tárolni lehet. A kondicionált levegővel működő berendezés ebben az esztendőben jól vizsgázott. Okányban, a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben kiváló eredménnyel szárították rajta a gabonát. Most ősszel napraforgó szárítására használják. Boross Mihály, a dévaványai gyáregység igazgatója mondotta, hogy az aratással megkésett So. mogy megyei tsz-ek közül So- mogyszilbe szállítottak egy szellőzőpadot. A sziliek nedves gabonáját ezen szárították. A somogyiak kérésére a dévaványai gyáregység még. szeptemberben bemutatót tart a Kaposvár környékén gazdálkodó termelőszövetkezetek vezetőinek a szellőzőpad üzemeltetéséről, használásáról, a nedves gabona, kukorica, tárolásának jelentőségéről, fontosságáról, gazdaságosságáról. A dévaványaiak új termékéből eddig 30-at vásároltak meg. A karcagi rizshántolóba tíznél is többet szerelnek fel, mert a nedves rizs is veszteségmentesen tárolható a szellőzőpadon, ugyan, akkor a hántolási eredmény 6—7 százalékkal kedvezőbb a hagyományosan tárolt és hántolt rizs. hez képest. Harmadszorra virágzik a fehér akác Szeghalmon Harmadszorra bontotta ki virágszirmait az akác Szeghalmon. A Sárrét Étterem közelében egyik akácfa messzire fehérük a sok szép virágfürttől. Az őszi akácvirág illata, nagysága a tayaszihoz hasonlít. Kö- rösladányban és a Sárrét más községeiben is találni egyikmásik akácfán lila, illetve fehér virágfürtöket. A Sárrét ősi pásztordinasztiának leszármazottai a harmadszori akácvirágzásból hosszú száraz őszre következtetnek, s bőséges kukoricatermesztésre számítanak. Felmérés a városi életmódról A városi emberek új életmódjáról folytat szociológiai felméréseket és vizsgálatokat a Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE Eötvös Kollégiuma harminc tagú kutatócsoportjának közreműködésével — Szekszár- don. Mintegy ötszáz háztartást vezető családot keresnek fel, hogy a szükséges adatokat kérdőívekre és személyi lapokra rávezessék. Ezután az üzemek és az intézmények társadalmi életét is megvizsgálják, a felmért családok közéleti beilleszkedésének tükrében. Egyebek közt ar. ra kíváncsiak, milyen egy-egy családtag időbeosztása, milyen háztartási munkát végeznek, miféle szolgáltatásokat vesznek igénybe, s miként vannak ellátva háztartási gépekkel. Ilyen jellegű vizsgálatot országszerte több községben tartanak, városban azonban egyedül Szekszárdon kezdődött el. Azért Tolna megye székhelyén, mert Szekszárd mintképe egy tipikus fejlődő magyar városnak. A vizs. gálát eredményét hasznosítják majd a város távlati terveinek elkészítésénél is. (MTI) A „csak” E z a „csak” szócska kény-i szeri tette kezembe a tollat. Igen, kényszerítette, ugyanis egyik ismerősöm így sóhajtozott fel a minap: „csak néhány száz forinttal többet kereshetnék havonta...” Miért e vágy? Válaszul az emelkedő árakat említette. Foglalkozásomból adódóan témát láttam a „csak” szócskában és nyomába eredtem. Többeket megkérdeztem: „mennyivel több jövedelemre lenne a családnak szüksége, hogy anyagi helyzétük lényegesen megjavuljon?” A legalacsonyabb jövedelműek általában 400—600 forint körüli összeget jelöltek meg (ez jelenlegi jövedelmük 30—40 százalékát teszi ki.) A nagyobb jövedelműek 800—1000 forint körüli összegről beszéltek — ez kb. 20 százalékos többlet. Érthetőnek tartom, a kisebb keresetűek nagyobb százalékarányú óhaját, hiszen ezekben a családokban még a létszükségletnek tekinthető igények sincsenek teljesen kielégítve. Érthető azért is, mert itt ha van pénz hozzá, a felmerülő szükségleteket köny- nyebb kielégíteni. A nagyobb keresetűek életszükségleteiben már nincs hiány, ők ezen felüli vágyaikkal hozakodnak elő — külföldi utazás, lakberendezés, autó, tartós fogyasztási cikkek, hétvégi ház stb. E zek az óhajok lényegesen nehezebben elégíthetők ki — ennek tudata pedig csökkenti magát a szükségesség realitását is. Mint említettem, a kisebb keresetűek az árak miatt érzik indokoltnak jövedelmük növelését Igaz az, hogy ebben az időben három-öt százalékkal emelkedtek az árak, s ennyivel valóban] kisebb az életszínvonalemelkedés. Különösen érzékelhető ez az idénycikkek jóval magasabb fogyasztói órának növekedésével. A családok erre érzékenyen reagáltak. Mégis azonban csak részben lehet az árakra visszavezetni e véleményeket, ugyanis a szükséglet növekedése dinamikusan változó. Természetesnek tartjuk, hí. szén pártunk , politikája is az, hogy a szocializmus építése során emelkedjék az életszínvonal. Az sem baj, ha igényeink, szükségleteink növekedése mindig előtte jár az elértnek, hiszen ez is egyik hajtóereje a jobbra, magasabbra való törekvésnek. Azonban egyes családokban akkor is nőnek a szükségletek, ha életszínvonaluk nem változik. Példaként említem, hogy egy harmadikos gimnazistára sokkal többet kell költeni, mint egy harmadikos általános iskolásra, de a családi pótlék mindjét esetben egyforma. Van persze ennek ellentéte is: egyes családokban a gyerekek kinőnek az iskola padjaiból, keresővé válnak és ennek eredményeként jelentősen nő a család életszínvonala. Ez esetben lényegesen jobb véleményük lesz az életszínvonalról — sőt sok esetben jobb is, mint az a valóságban van. Arra viszont: hogyan látják a több jövedelem lehetőségének megteremtését, a válaszok különbözőek voltak. Például ilyenek: tudjon élni a lehetőséggel; járjon főnöke kedvébe, fáradságos munka kellő hozzáértéssel. Örvendetes, hogy a fáradságos munkával és a lehetőséggel való élnitudással szemben csak elenyésző kisebbség részesíti előnyben a főnök kedvébe járást. Így az összkép nem is olyan sötét. Bár mégis néhány tanulság levonható. A z, hogy valaki sokat vagy keveset keres, elég relatív valami. A közösség * szempontjából — legyen leszűkítve a családra — az az igazságos kereset, amely mögött megfelelő „fáradságos munka kellő hozzáértéssel” áll, a munka mennyiségét és minőségét egyaránt figyelembe véve. A baj ott kezdődik, ahol a jövedelmek mögött nem lelhető fel a társadalom számára értékes munka. Helyes dolog néha ilyen dolgokról is elmélkedni, mert egyes emberekben megvan a hajlamosság a haszonlesésre, a túlzott érdemtelen anyagiak szerzésére való törekvés. Ezek aztán követendő jellemvonásnak tartják az „ügyeskedést”. Így mosódik el aztán ezeknél az állampolgári felelősség is. Hányszor tapasztaljuk az élet különböző területén, hogy egyébként feddhetetlen állampolgárok — gyávaságból, vagy kényelemszeretetből — szemet hánynak egy éppen kibontakozó kóros társadalmi jelenség fölött. Ugyanezek a szemlesütve járó állampolgárok azonnal rendőrért, ügyészért, büntető hatóságéit kiáltanak, ha személyes érdekeiket, jogaikat veszély fenyegeti. De vállat vonnak, tovább sétálnak, ha károsodás fenyegeti a köz, a mindannyiunk érdekeit Az állampolgár tollat ragad és ír sajtónak, rádiónak, ha egy túlterhelt hivatalnok néhány forintot téved az illeték levonásával. Tollat ragad, ha egy másik — felelőtlen — állampolgár által megrongált utcai mérleg, vagy telefonkészülék ellenszolgáltatás nélkül elnyeli 20 fillérjét, vagy a forintját. De szó nélkül tovább siet, ha valaki szemlátomást herdálja a társadalmi javakat. Az állampolgári felelősséget nem lehet elválasztani a magasabb jövedelemre való törekvéstől. E kettő kiegészíti egymást. Az állam csak úgy tudja teljesíteni polgárainak igényét, ha az állampolgárok is tisztességes viszonosság alapján megteszik a magukét. Ám a véleményekhez kapcsolt „csak” szócska fentebb írt használata még sok tanulságot rejt magában. Többek között figyelemreméltó tanulság az is, hogy a lakosság általában — kevés kivétellel — a ténylegesnél lejjebb sorolja az elért életszírir vonalemelkedést. Hogy a szükségletek meghaladják az elért szintet, az egészséges jelenség: a fejlődés előrevivő motorja. D e az ig jó volna, ha „csak” megtanulnánk világosabb különbséget tenni a kívánságok és a valóság a jövő és a jelen között. Rocskár János Gépkocsi-nyereménybetétkönyv sorsolás Keszthelyen A gépkocsi-nyereménybetétköny- yek 45. sorsolását ezúttal is két részletben rendezte meg az Országos Takarékpénztár augusztus 25-én és 26-án Keszthelyen, a Városi Művelődési Központ színháztermében. A vidéken váltott betétkönyveket 25-én délután sorsolták, a Budapesten váltott betétkönyvek sorsolására 26-án délelőtt került sor. A sorsoláson azok a 10 000 és 5 000 forintos betétkönyvek vettek részt, : amelyeket 1972. április 30-ig váltottak és 1972. július 31-én még forgalomban voltak. A megyében váltott betétkönyvek közül az alábbiak nyertek: í 000 Ft összegű betétkönyvek: 3 319084 Zsiguli 3 534817 Moszkvics 3 536785 Zsiguli 3 541891 Moszkvics 3 544458 Trabant L. 3 545738 Polski Fiat 3 547387 Moszkvics 3 548041 Zaporozsec 3 554627 Zaporozsec 3 556041 Trabant L. 3 561398 Zsiguli 3 563405 Trabant L. 3 564690 Trabant L. 3 566456 Zsiguli 3 567459 Moszkvics 3 567630 Zsiguli 000 Ft összegű betétkönyvek 3 013889 Polski Fiat 3 022538 Zaporozsec 3 023748 Zaporozsec
