Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

Vasárnap is dolgosnak Megkezdődött a paradicsomszezon ' a konzervgyárban A hét eleji esős napok miatt késő paradicsomszezon végül is a hét közepén megkezdő­dött. Szerdán, augusztus 23-an 60 vagonnyi paradicsom érkezett a Békéscsabai Konzervgyárba, csütörtökön pedig már 77 va­gonnal szállítottak be a terme­lők. A rekordmennyiséget a kon­zervgyár »izonban pénteken vette át. Ekkor a 85 vagon paradicsom mellett 10 vagon paprikát, 3 vagon uborkát és * 8 vagon szilvát, összesen mintegy 106 vagon nyersárut adtak át a környék mezőgaz­dasági üzemei, jelezve, hogy a zöldségprogram mégiscsak megtette hatását. A feldolgozó vonalak szinte nem győznek lépést tartani a beözönlő zöldség mennyiségé­vel, s mivel szombaton' is any- nyi feldolgozni való érkezett be, mint pénteken, a békéscsa­bai konzervesek „kénytele­nek” vasárnapi műszakot tar- 1 tani. Öntözőberendezések áttelepítése géppel Lehet-e csökkenteni az üntö- f zés kézi munka igényét? Erre a kérdésre keresett, és talált választ kisérleti sorozatával a Debreceni Agrártudomnáyi Egyetem Szarvasi Főiskolai Ka­ra. a METAI^OGLÓBUS, a Mezőgépfejlesztő Intézet, a Mű- anyagipari Kutató Intézet, az j Öntözési Kutató Intézet, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat j és a Szarvasi Állami Gazdaság, amikor az esőztető berendezések felszíni, mobil vezetékeinek gé- j pesített áttelepítésű típusait ki- j sérletbe állította. Műszáltömlős esőztető beren­dezés, vontatható műanyag mel­lékvezeték, vontatható acélmel- lékvezeték, Báner acél vontat­ható mellékvezeték és Zinkál alumínium vontatható vezetékű öntöző berendezés használatába kezdtek Szarvason. Augusztus 29-én délelőtt 10 órakor a Szarvasi Állami Gazdaságban láthatják majd az öntözésben érdekelt mezőgazdasági üzemek vezetői az előbb említett korsze­rű berendezéseket és ezek át­telepítésének gépesítési megol­dását. Ssáshussonöt éves a szolnoki vasút Szolnok méltó ünnepségsoro­zattal emlékezik meg vasútjá- naik 125 évvél ezelőtti felava­tásáról. Az ország második vasútvo­nalának építése tulajdonképpen együtt kezdődött 1884-ben az el­sővel, a pest—vácival, de mert ez kétszer olyan hosszú volt, csak később, > 1847. szeptember elsején, helyezték üzembe. A szolnoki vasutat már annakide­jén is fontosabbnak tartották „testvérénél”, hiszen a város anélkül is közlekedési csomó­miiniiniiiiiiiiinnnnuiiun«niiu pontnak számított, s njéginkább az lett a vasúttal. A jubileumi ünnepséget szep­tember elsején tartják a szol­noki vasútállomáson, ahol a ne­vezetes esemény emlékét meg­örökítő márványtáblát lepleznek le. Ugyancsak pénteken a szol­noki Galériában emlékkiállítás nyílt. A Közlekedési Múzeum és a szolnoki múzeum közös ki­állítása eredeti tárgyakkal, va­lamint modellekkel, fotókkal és dokumentumokkal kíséri végig a szolnoki vasút történetét. nyésztés fellendítésével, akkor bevételeik lényegesen növeked­nek. Viszont ők gyenge termő- képességű földjeik után adót továbbra is keveset fizetnek, te­hát a terheknek kisebb részét viselik. Nékik tehát egyértel­műen érdemes fokozni a szarvasmarhatenyésztést. Előnyt jelent a kormányhatározat azoknak a gazdaságoknak is, amelyeknek üresen álló férőhe­lyeik vannak. Ök ugyanis min­den újonnan beállított tehén után 20 ezer forint támogatást kapnak. Könnyen és ügyesen használ­hatja ki a lehetőségeket a kis­ember is. A falusi portán ugyanis ott áll az istálló, több­nyire megvan minden szüksé­ges felszerelés. Az idén, de­cember 31-ig még jár az üsző- beállítás után a nyolcezer fo­rint, azután pedig évenként minden tehén után az 1 500 fo­rint. A kisember is megkapja a felemelt árakat. Viszont mivel nála a beruházás minimális, nyugodtan számolhat az ön­költségarányos 15 százalékos tiszta haszonnal. Ez nem kevés, különösen ha arra gondolunk, hogy a saját munkájának bére még a 15 százalékon felül je- lentkeziki Nehezebb a helyzet a szarvasmarhatenyésztéssel csak mellékesen foglalkozó üzemek­nél ék kedvező adottságok kö­zött működő jó gazdaságoknál. Aki ugyanis kevés szarvasmar­hát tart, az a juttatásokból is kevéssé részesül. Viszont a jó, tehát sokat termelő gazdaságok­nál, jó földeken a földadó és a jövedelemadó emelése igen ér­zékeny tétéi lehet. Esetleg ne­gatív irányba billentheti a mér­leget. A nem paraszti, nem mezőgaz­dasági közvéleménynek a beje­lentett intézkedések miatt te­hát nincs oka felzúdulásra. To­vábbra sem fenyeget az a ve­szély, hogy a parasztnak a „bő­re alatt is pénz lesz”. A küsz­ködő gazdaságok joggal várhat­ják, hogy most egy kis „külön­bözeti földjáradékot” átcsopor­tosít hozzájuk az állam, A kis­emberek, ha szeretnek és akarnak tehénnel foglalkozni, most hasznát láthatják. A jó gazdaságoknak pedig nagyon alapos számvetést kell készíteni, hogy végül ők is a nyertesek oldalán marad'hassanal A7 össz-cél. az országos ügy pedig ,hogy mindenki, akinek valami köze is van hozzá az élő. re vezető utat keresse, azon fá­radozzék, hegy a kormányha­tározatot megvalósítsuk, meg­oldjuk mezőgazdasági termelé­sünk egyetlen igazán nagy problémáját. (Vége) Földeák! Bel* Díjnyertes munkavédelmi újítások A békéscsabai Kemény Gá­bor Szakközépiskola épületében az augusztus 24-től 29-ig tartó munkavédelmi újítási kiállítá­son a vállalatok, üzemek 27 újítását láthatják az érdeklő­dők. A zsűri hat újítást díjazott, melyek közül hármat képen is bemutatunk. A második díjas szárazköszö­rű porelszívó berendezésit a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységének két dolgozója, Radnai József és Nagy Benja­min konstruálta. A berendezés kiküszöböli a szilikózisveszélyt A harmadik díjas 'pótkocsi- védőkeret a Felsőnyomási Álla­mi Gazdaság három dolgozójá­nak, Petrovszki Mátyásnak, Puskás Attilának és Körösparti Andrásnak az újítása. A szá­lastakarmány betakarításánál megvédi az embert attól, hogy a traktorral vontatott, magasra rakott pótkocsiról lecsússzon és megsérüljön. Áz első díjat a mezőgazdasági gyorsszárító üzem automatizá­lásának és televízióval való ve­szélymentes irányításának meg­oldásáért Jánosi Gyula, a Vi- zesfási Állami Gazdaság szárí­tó- és automatifcaüzemének ve­zetője kapta. A száiátóüzemben való tartóz­kodás a magas hőmérséklet, a nagy zaj és a poros levegő mi­att ártalmas a7. emberi szerve­zetre. Az újítás minden mun­kafolyamatot automatizál, amit a műszakvezető vezérlő pultnál tv-képernyőm ellenőriz és irá­nyít; Az új konstrukció nemcsak munkavédelmi, hanem gazdasá­gi szempontból is igen előnyös. Már több állami gazdaság és termelőszövetkezet megrendelte, sőt Romániába is szállítanak belőle. A Vizesfási Állami Gaz­daság megkezdte a szériában való gyártását. P. 6. Szárazköszöríí porelszívó bereniJezjg. Pótkocsi védőkeret szálastakarmány betakarításához Vezérlőpult az automatizált mezőgazdasági gyorsszárító üzem működésének ellenőrzéséhez és Irányításához. {ggtö: Barnácz István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom