Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
Tudomány — Technika | ttsamamumi sinmimHMiimBfiiiiHHSHiiitfinifCBxasminiiimH Robotok zsinatja Az elektronika, kibernetika, általában a technikai fejlődés jóvoltából napjainkban elérkeztünk oda, hogy bizonyos műveleteket (pl. atomerőművekben) ember helyett robotgépek tudnak elvégezni. A robotokról mégis jóval többet hallunk a sci-fi irodalom hasábjain, mint a tudományos sajtóban. A tudományos-fantasztikus irodalom robotját nemcsak bizonyos műveletek elvégzésére képesek, tehát megfognak bizonyos tárgyakat, esetleg sakkoznak. vagy kártyáznak, hanem tökéletes változataik túlszárnyalják az ember sőt „fellázadnak az emberiség ellen”... Maradjunk azonban a jelenben. Mit tudnak ma a robotok, mire lehet felhasználni ezeket, általában hol tart a robot- technika napjainkban? Erre vonatkozóan bizonyos fokú ízelítőt nyújtott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban tartott II. Nemzetközi Kongresz- szus, amelynek nemrégiben London volt a színhelye. A nagyszabású nemzetközi összejövetelen számos előadás, vita hangzott el. Érdekes volt a japán Hitachi konszern kutatómérnökének beszámolója, aki a HIVIP típusú robotgépet ismertette. Ez a gép kisebb tárgyakat felismer és össze is rak. A HIVIP televíziós szemek segítségével „lát”, egy Hitac 7200 típusú digitális számítógéppel „gondolkodik” és 7 fokozatú csuklós kar-szerkeze lé vei markol meg kisebb elemeket, amelyeket úgy rak össze, mint a gyermek az építőkockákat. A HIVIP-hez az ember Fort- ran-nyelven szól. A robot memória-tára 400 szó tárolására képes, ennyi mindössze £ szókincse, de ez elegendő a korlátozott feladatkör ellátására. A HIVIP lényegében felismer geometriai formákat, szelektál, majd ezután ragadja meg manipulátor karjai segítségével a* elemeket. Egy másik érdekes expozén Hewitt és Vinograd amerikai mérnökök Ismertették saját konstrukciójukat. A két mérnök ez esetben nem egy manipulációs robotgéppel rukkolt ki, hanem egy olyan elektro-mecha- nikus szerkezettel, amely egy számítógéppel összekötött tv- képernyő segítségével szimulálja a robotgép feladatait. A két amerikai mérnök „Software— Plenner” nevű szimulátora, a robot-fejlesztési kísérleti célját szolgálja. A londoni összejövetelen egyébként sok szó esett a robotok felismerő képességéről. Hogyan ismeri fel a robot azt a tárgyat, amelyet meg kell fognia? Hogyan osztályozza ezeket a tárgyakat a robotba épített szűrőberendezés? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban néhány tanulmány „trükkös” megoldást ismertetett. Az egyik ilyen megoldás szerint a tárgyat, tehát a robotgép célpontját különböző erősségű és színű fénysugarakkal világítják meg. A fény természetét, színét, hullámhosz- szát, beesési szögét a robotgépbe épített számítógép felismeri. Egy speciális szűrőberendezés lokalizálja a tárgyak él-idomait és analizálja a tárgyakról visz- szaverődött fénysugarakat. Új rádiócsillagászati teleszkópok A rádióasztronómia, a világűrből érkező rádióhullámok vizsgálata a második világháború után indult meg. Jelenleg kb. 2000 rádióforrást ismerünk; az elsőt a Cygnus A-t 1946-ban fedezték fel. Az ötvenes és a hatvanas évtizedben építették meg azokat a hatalmas rádióteleszkópokat, amelyeknek segítségével hallgatják a csillagok üzenetét, Az első generációhoz tartozó Jod- rell-Bank-i, Nancy-i (Francia- ország) és Puerto-Rico-i stb. teleszkópokat még a monumentális méretek jellemzik. Időközben a hetvenes évtized elejére elkészült a teleszkópok második generációja. Ezeknél a teleszkópoknál bizonyos fokú specializálódás figyelhető meg, meri: mindegyiknek megvan a maga hnUámtartomány „erőssége”. Nemrégiben avatták fel az NSZK rádióteleszkópját a Bonn melletti Bffelsberg-ben. A Mfex Planck Intézet teleszkópját a Volkswagen-gyár anyagi segítségével építették fel. Átmérője 100'méter, ez tehát még monumentális méretűnek számít. Az effelsbergi teleszkóp elsősorban a világűrben történő „molekula-vadászatra” alkalmas a 3 cm-es hullámhosszon. A Westerbork-i rádiócsillagászati állomás teleszkóp rend6 1972. AUGUSZTUS 23, szerének felépítése merőben eltér az effelsbergihez viszonyítva- Itt 10 db rögzített és 2 db mozgatható antennát állítottak fel. Az antennák átmérője 25 méter, az antennabázis hossza 1,6 km. Lényegében egy rádiócsillagászati interferométer rendszer ez az állomás, amely elsősorban a Tejútrendszer struktúrájának vizsgálatára alkalmas. A csillagászati rádióteleszkópok új generációjának harmadik tagját India mondhatja magáénak A TATA INSTITUT (Bombay) „hibrid-megoldást” választott. A csillagászati állomás területén É—D irányban 10 parabolaantennát állítottak fel egyvonalban, olymódon, hogy az antennák fókusza össze van kötve. Így a rendszer összesen 8 700 m3 nagyságú antenna-„tü- kör” felületet képez. Az antennarendszer az 50 cm-es hullámhosszon dolgozik. Az indiai állomás elsősorban a pulzárok kutatására alkalmas. Franciaországban a Nancy-i rádiócsillagászati állomás 1967. óta működik. Számos mérést végeztek azóta az itt dolgozó rádiócsillagászok. Jelentősebb vizsgálataikat képezte a 21 cm- es hullámhosszon a pulzárok kutatása, valamint a hidrogén és a hidroxil gyökök „vadászata” a világűrben. Francia szakértők most felbuzdulva a hollandiai állomás kitűnő érzékenységén, 8 cm-en dolgozó új interfero- méter-rendszert szeretnének építeni. Ezt az új szektort elsősorban szintén „molekulavadászatra” szeretnek felhasználni. Egyébként a londoni konferencia visszatérő témája volt a formált felismerésének problémaköre. Hogyan olvas a robotgép? Nem könnyű kérdés ez technikai szempontból. A nyomtatott írást könnyebben felismeri a gép, a kézírás felismerésével azonban ma még komoly nehézségekkel kell számolni. A robotok tehát ha lassan is, de azért tovább fejlődnek. Bizonyos egyszerűbb feladatok megoldására már alkalmasak. A robotok lázadásától azonban egyelőre nem kell tartanunk. H. M Velence süllyedésének hidrológiai okairól számolt be egy neves amerikai hidrológus, aki az UNESCXJ megbízásával folytat tudományos kutatásokat a „Zöld Királynő” süllyedésének okairól. Képzeljünk el — mondja a tudós —, egy felfújt gumicsónakot, amely a vízen úszva léket kap, s a levegő lassan kiszivárog belőle. A különbség csak az, hogy Velence esetében nem a levegő, hanem a víz szivárog ki a talaj alól, amely páratlan szépségű épületeit tartja. Ennek oka részben a város artézi kútjaiban keresendő, főleg azonban annak a nagy vízmennyiségnek, amelyet Mest- re és Marghera nagy ipari létesítményei vonnak el. Lehet, hogy a Pó-völgyében feltárásra kerülő földgáz is súlyosbítja a folyamatot. A város süllyedése évszázadok óta tart, de a nagyipar fejlődése következtében az elmúlt tíz év alatt kritikus stádiumba jutott. A süllyedés másik oka az Adriai-tenger — mint a világ minden tengerének — a ” vize, a gleccserek fokozódó olvadása miatt süllyedt, ezért aztán a lagúnák vize is eljut a korábban védett részekre. Az „aqua alta”, a mély víz régi ellensége volt a városnak, de korábban az Adriai-tenger csekély ár-apálya miatt sok gondot nem okozott. Ugyancsak az utóbbi tíz évben okozott óriási károkat a szélvihar felkorbácsolta tengervíz, amely először 1966. november 4-én a város kétezer éves történetében példátlan áradást váltott ki. Ha nem is olyan vészterhesen, — ez azóta többízben is megismétlődött: az „aqua alta’’ évente három-négyszer is felkeresi a város belsejét. A város megmentésére alakult bizottság most két módon is tanulmányozza a lehetőségeket: hidrológiai modell épül a lagúnáról a páduad egyetemen, és matematikai modell a Nemzeti Tudományos Kutatótanács velencei laboratóriumában; Műanyagok az építőiparban A szintetikus úton előállított műanyagok felhasználása ugrásszerűen megnövekedett. 1968-tól 1975-ig a világ műanyagtermelése 18 millió tonnáról 38 mii- ■ lió tonnára emelkedik. A gyors növekedést az okozza, hogy a műanyagok felhasználási lehetősége folytonosan gazdagodik. Amikor az építőiparban a hagyományos anyagokról beszélünk fára, vasra, cementre, üvegre, téglára gondolunk. Ezek olyan anyagok, amelyeknek szerkezeti jellemzőit a szakemberek tökéletesen ismerik. A hogyományos építési eszközöket ma már kiegészíti, sőt egyeseket felülmúlja a műanyag. Padlástól pincéig A műanyagok családja változatossá, sokrétűvé vált. A műszaki jellemzőket (hőszigetelőképesség, szilárdság, zajcsökkentés, vízzárás, stb.) összevetik a gazdaságossággal. Az új anyagokat sajátos tulajdonságaiknak figyelembevételével használják az építőiparban is. 1972- ben a műanyag 25—30 százalékát az építőiparban hasznosítják. A különböző műanyagokat az építőiparban a lábazattól a tetőig mindenütt használják. A gyors terjedésnek két magyarázata van. Egyrészt a termelők fejlesztik a minőséget, másrészt a felhasználók mind jobban megismerik a műanyagok, minőségét és felhasználhatóságát. A két érdekelt fél összefog és magas szintre emeli a műanyagok alkalmazhatóságát. A feladatokat időben felismerte a győri GRABOPLAST műszaki vezetése, amikor 1966- ban gyártmányfejlesztési tervébe iktatta az ipari műanyagok készítését. Még nem volt Magyarországon házgyár, amikor már kidolgozták a nagyüzemi módon készített lakásokhoz szükséges műanyagpadló típusait. A padló egyebek között légcellás felépítésű, habszerlke- zetű. habalátétes, felső része pedig kemény és karcálló. A padló hőszigetelő és kopogó hanggátló tulajdonságával verseny- képes alkotás. Műszakilag és esztétikailag kitűnő tapéták Önállóan oldotta meg az üzem a korszerű tapéták gyártását is. 1970. óta a textil- és papíralátétes, egyszínű, valamint a fa hű utánzatával esztétikailag és műszakilag magas szintű tapéta készül. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalattal közösen — hazai ragasztó kísérletezésével — megoldották a lemosható, PVC-fe- lületű tapétarendszert is. A soproni Pannónia és Fenyves Szálló, valamint az Országos Műszaiki Fejlesztési Bizottság székházának belső falait hazai műanyag tapéták borítják. Jelenleg két nagy SZOT-szálló tapétázási munkálatait végzik. A vállalat időben felismerte a szigetelő tapéták jelentőségét is. E termék hőelnyelő képességét a műszaki egyetem fizikai tanszéke vizsgálta és hasonlította össze a nem nyitott habcellás szerkezetű, hasonló célú külföldi tapétákkal. Minden eddigi vizsgálat megerősítette a hangszigetelő tapéták kiváló tulajdonságait. Sikeresen vizsgázott a folyóméterben gyártott —százcentiméteres széles — PVC-felületű műanyag csempe. E termékeket a közeli jövőben 160 centiméter szélességben is készítik. így egy munkaművelettel — rövid idő alatt — az egész falat borító műanyag csempét a megfelelő helyre fel lehet. ragasztani. Padló ós szőnyeg Ebben az esztendőben valósítják meg a poliészter rácsbetétes habszedkezetű műanyag padlót. E termék műszaki és alkalmazástechnikai előnye az, hogy az egy-egy ponton történő terhelés nem hagy maradandó nyomokat. Megvalósulásra kerül a magas esztétikai követelményeket kielégítő „nyomott felületű” habalátétes padló is. Parketta-szőnyeg utánzattal a legkritikusabb vásárló tetszétét is elnyeri. Az 1972. esztendőben valósul meg a — már kísérletileg kidolgozott — sportpadló. A sportlétesítmények betonpadc- zatát 8 mm vastag habalátétes műanyag padlóval borítják. Ennek a padlónak csúszásmentes változata a mezőgazdasági létesítményekben, istállókban alkalmazható. Jégtakaró a Mars pólusain? Most tették közzé azt a térképet, mely a Mars déli sarkvidéke nyugati 60, és keleti 90. hosszúsági fok közötti részét a Mariner—6. és 7. Mars-szondák segítségével 1969-ben készített felvételek alapján ábrázolja. Ezzel először válik lehetővé a déli pólus felszínének behatóbb megismerése. A déli sark topográfiája sok tekintetben különbözik a középső és az egyenlítői területekétől. Bár itt is kráterszegény és kráterekben gazdag zónák váltakoznak, a felszín feltűnően sík. A kráterek itt erősen mál- lottak, és jelentős hányaduk szerkezeti felépítése különbözik az egyenlítő vidékén eddig megfigyelt kráterekétől. E jelenség okát a tudósok még nem tudják pontosan meghatározni. A déli sarkvidék krátereinél nem észleltek olyan jelenségeket, amelyek vulkanikus eredet, re utalnának. Feltehető, hogy a Mars déli sarkvidékének felszínére jelentős erróziós erők hatottak, melyek az eredeti felszín struktúráját erősen megváltoztatták. Tudományos érdeklődésre tarthatnak számot azok a dombláncok is, amelyek a déli sarkot körbefogják és erősen emlékeztetnek a földi gleccser- morénákra. Szárazjég (szilárd szénsav) nem hozhatta létre ezeket a képződményeket, miután sem eljegesedést, sem „folyékonyságot” nem észleltek. A Mariner—9 infravörös mérései a Mars deli sarkán szárazjég mellet vízjeget is kimutattak- Így Pl. a leolvadó pólus —125 C* állandó hőmérsékletet mutat, ami megfelel a széndioxid szublimációs pontjának. A mintegy 100 000 km3 területnyi nyárias pólusvidéken meglepetésszerűen —83 C? hőmérsékletet észleltek. (A szárazjég ezen a „magas” hőmérsiékleten maradéktalanul és meglehetősen gyorsan gázneművé alakulna.) Hasonló regionális hőmérsékletkülönbségeket már a Mariner—-6 és 7 mérései is kimutattak, azonban ezek helyességét akkor általánosan kétségbe vonták. A kaliforniai műszaki egyetem munkatársai feltételezik, hogy a sarkon található állandó vízjég réteget télen, különösen ala. csony hőmérsékletnél szárazjégréteg vonja be. A nyári vízjégsapka részei feltehetően elpárolognak, ami megmagyarázza a Mariner—9 infravörös spektrométere által a déli sark felett megállapított magas vízpáratartalmat. . A vízpárakoncentráció évszakos ingadozása, mely „melegházi” körülményeket teremt a bolygó légkörében, úgy látszik bizonyos hőmérsékletváltozások, kai’ is kapcsolatos.' így a Mars- nyár végén a déli félteke atmoszférájában erős hőmérsék- letcsökkenést figyeltek meg: —48 C-ról —78 C*-ra esett a hőmérséklet. Velence pusztulásának okai
