Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
|g BÉKgJ I ítPÚJSACi 1972. AUGUSZTUS 20. % Ami már történelem A békéscsabai István malom Első Békéscsabai Gőzmalomként 1853-ban épült fel és a gőzenergia hasznosításával a technikai haladást képviselve már bő választékot tudott nyújtani az őrletüknek. 1905-ben vezették be a malom-telepre a keskeny nyomtávú iparvágányt, amely nagy lendületet adott a forgalmazásnak. 1907-ben beépítenek egy 650 lóerős gépet, s így 1912-ig már napi 500 mázsa gabonát képes feldolgozni a malom. A kapacitása 1913-ban már 1200 mázsára növekszik, de az 1915. évi márciusi tűzeset miatt csak a következő évben befejeződő teljes újjáépítés után dolgozik újra a régi „erővel”. Az újjáépítés egyben bővítés is és a • Alapanyag — 6700 vagon gabona Gyakorlatilag az új kor a békéscsabai István malomban 1961-ben kezdődött. 1961 novemberétől ugyanis a malomüzem a korábbi gőzenergia helyett a villamosenergiára „állt át”. Az átszerelést követően a napi feldolgozó kapacitás 2000 mázsára növekszik, 1968-tól pedig ez a szám már 2550. Ebben az időben a feldolgozásra kerülő gabonát, mintegy 50 ezer holdról takarítják be, s az 400 ezer ember ellátását biztosítja. Az István malomban három műszakban dolgozó 190 ember egy év alatt 1971-ben 6700 vagon kenyérgabonát dolgozott fel. Feldolgozás során előállítottak: tésztalisztet, búzadarát (grízt), fehérkenyér-lisztet és félbarrta kenyérlisztet. 1955 óta egyébként a liszt kézi csomagolását is Végzik. 1965 óta félautomata gép végzi a csomagolást. 1971- ben több mint 700 vagonnyit csomagoltak. 1967-től kezdve a malom felvásárlási tevékenységet is ellát. Kilenc termelő- szövetkezet — a négy békéscsabai és a gyulai járás öt közös gazdasága — adja át azóta minden éve itt a learatott új búzát. Ebfcien az évben is jó minőségű alapanyaggal dolgozhat a malom, melynek tevékenységi köre a gazdaságirányítás új rendszerében a szabad takarmánykereskedelemmel bővülhetett ki Azelőtt csak 5, ma már 120 vagonnyi takarmányt értékesítünk havonta jó eredménnyel. Az üzem kollektívája jó munkáját tanúsítja az is, hogy 1950-től 9 alka2000 vagonnyi gabonát fogad az új tárház. Őrlő hengersor a malomépület első emeletén. malom ekkor már 1500 mázsás napi feldolgozó kapacitással rendelkezik. 1920-ra készült el a normál nyomtávú iparvágány, megszüntetik a vasúti kocsik lovakkal történő vontatását is. Ettől kezdve egy gőzmozdony és egy motoros vagonvontató mozgatja a kocsikat. 1925-ben a meglevő 25 ezer mázsa befogadóképességű gabonasiló mellé a telepen felépül egy 20 ezer mázsás gabonasiló és 15000 q befogadóképességű örleményraktár. Rövid idő múlva 1932-ben a malom neve megváltozik és egészen 1947-ig az „Első Békéscsabai—Debreceni—Miskolci István Gőzmalom RT” nevet viseli. 1938-ban hadiőrlésre térnek át és a napi kapacitás 250 mázsával bővül. Az Új részlegben kukoricát, árpát és rozsot őrölnek. 1948 — az államosítás éve. 1957 — az István malom a Békés megyei Malomipari Egyesüléssel összevonva a Békés megyei Malomipari Vállalat kötelékében végzi tovább teA jó munka az István malomban azt jelenti, hogy a beérkező új búzából jó minőségű lisztet őrölünk, illetve az új búza jó minőségét megőrizzük, hogy a jó búzából végülis jó kenyér legyen. Megtehetjük, mert korszerű gépsorokon őröljük a búzát. Naponta ma már — 24 órás üzemeléssel — mintegy 2600 mázsa gabonát dolgozunk fel. A tárolás korszerűsítésére 1969-ben kezdődött meg Békéscsabán, az északi ipartelepen egy 2000 vagonos gabonatárház építése. A 70 millió forintos beruházással felépült új gabonasilóban egy hónapja kezdődött a próbaüzemelés, amelynek során a 24 henger alakú silócellát négy ütemben töltik fel. Az új tárolóba — a véleges üzembehelyezés után — 100—120 vagon búzát tudunk betárolni a felvásárlás idején. A többi felvásárolt gabona az ugyancsak a raktártelepen felállított 4000 négyzetméteres acélvázas színbe kerül. Itt 80' vagonnyi búza tárolása oldható meg Két éve adtuk át rendeltetésének az 1000 négyzetméteres lisztraktárt. Befejeződött a tárolóhoz vezető iparvágány és a közút építésének első üteme is. Ma már a telep szociális létesítményeit — az öltözőt és fürdőt — építik. A nehéz fizikai munkát pedig egy most beszerzett tolató mozdony végzi. A békéscsabai István malom, mint körzeti üzem a lehetőség határain belül mindent megtesz 226 tagú kollektívájáért. Többek között a nők helyzetének javítására a lisztcsomagolóban még ez évben megszüntetjük a nők éjszakai műszakban történő foglalkoztatását. Ugyanígy a kollektíva is, (amelynek 159 tagja dolgozik a 16 „szocialista” címet nyert brigád valamelyikében), mindent megtesz azért, hogy az üzem megtartsa a vállalaton belül kivívott rangos helyét. (—) vékenységét, majd 1962-től a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat üzemévé lesz. Működésének jelenlegi kereteit — mint a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat üzeme — 1964- ben nyeri el. Ezzel kezdődik tulajdonképpen hivatalosan az István malomban az új időszámítás. — A szocialista munka egysége ___________________________) 120 éve tartozik a városképhez. ■■niHHmHHiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuaiiiiiiiiiiiafiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiiiiianiinNt Jövőre lesz 120 éve, hogy a békéscsabai István malom épülete a várost keresztülszelő Élővíz-csatorna keleti partján zúgva, dohogva ontja magából a mindennapi kenyérhez a lisztet. Több mint egy évszázada tartozik tehát már a városképhez a malom, anélkül, hogy kívülről az épület túl sokat változott volna. Annál nagyobbak, jelentősebbek voltak azonban azok a változások, amelyek a falai közt zajlottak le. A békéscsabai István malom lommal nyertük el az „Élüzem” kitüntető címet, 1954-ben pedig a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. 1971. évi jó munkája elismeréséül a vállalat 1972. május 1-én a „Szocialista, Munka Üzeme” címet, adományozta a békéscsabai István malomnak. Q Jó búza, jó liszt, jó kenyér
