Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy /ózsef: Titokzatos események Baraka — arab szó. Annyit jelónt, mint Allah különös kegye, amely az egyéni szerencsében nyilvánul meg. Akinek ba- rakája van, azt még a golyó sem fogja... II. Hasszán marokkói király elmondhatja magáról, hogy a baraka megvédte, — kd tudja, hányadszor? Az uralkodó repülőgépét megátmadták a kenitrai légi támaszpontról felszállt vadászgépek pilótái, géppuskatü- zükkel eltalálták a Boeinget, az azonban le tudott szállni a rabatt katonai repülőtérre. A kormány tagjai a díszszázad előtt éppúgy fogadták a királyt, mint más alkalmakkor. Hasszán is ugyanúgy nyújtotta kézcsókra kezét, mint máskor... A vadászrepülők ekkor visszatértek és rakétákkal, gépfegyverekkel mégegyszer megpróbáltak végezni az uralkodóval és kíséretével. Űjra csak sikertelenül. Ufkir hadügyminiszter, aki korábban Hasszán bizalmasának számított, — a rabatt hivatalos közlések szerint — öngyilkos lett. Ö volt valószínűleg a merénylet-kísérlet fő szervezője, alighanem maga pályázott a marokkói hatalomra, sok más arab katonai rendszer példájára, ő is elképzelhette magát „forradalmi parancsnoki tanács” élén... Ufkir halála azokat a feltevéseket igazolja, hogy Hasszán és a mindenkin keresztülgázoló miniszter között valójában feszült lehetett a viszony. Ufkir ellen bizonyítható volt a vád, hogy saját kezével ölte meg Párizs mellett egy villában a marokkói elenzék bátor vezetőjét, a haladó politikust, Ben Barkát. Az 1905-ben végrehajtott gaztettért Ufkirt csak távollétében és csupán papíron marasztalta el a francia bíróság, de a marokkói tábornok így is beárnyékolta a francia—marokkói viszonyt. Pedig Párizsban Pompidou szorgalmazta már a Rabattal való kapcsolatok szorosabbra fűzését. Hasszán király pedig — minden Amerika-barátsága mellett — a franciákkal való együttműködés fokozását is célul tűzte ki. Ufkir letűnése a politikai színpadról, távozása az élők so. bői úgynevezett tiszta lapot teremt... A marokkói merénylet így jócskán érinti a Földközi-tengeri' politikai és stratégiai helyzet alakulását, az arab világon belüli erőviszonyokat. Nem szabad például elfedelnünk, hogy Líbiá. ban már tavaly július 10-én, a skirati sikertelen merénylet után is lelkendezve dicsérték azokat a marokkói katonatiszte-/ két, akik akkor II. Hasszán életére törtek. Rahatban minden bizonnyal ma szintén lehetőséget keresnek arra, hogy Líbiát valamilyen formában belekeverjék a mostani merényletbe. Visszatérve a rabatt király barakkjára, valóban rendkívüli szerencséjére: meglehet, hogy a gyilkos szándékoktól megvédi, de — és ez már nem ilyen misztikus, hanem nagyon is földi valami ! — az ország gazdasági, társadalmi, politikai gondjai ed BÉKÉS MEGYILípITsíg. 1912. AUGUSZTUS 2«. len már nem nyújt védelmet. Mert tömérdek baj — munka- nélküliség, írástudatlanság, népbetegségek sora — húzódik meg a marokkói háttérben, míg elől a mostanihoz hasonló, látványos események történnek. A skirati merénylet után II. Hasszán megpróbált összeeszkabálni egy reformprogramot, de végrehajtá. sa elmaradt. Most talán újabbal hozakodik a'.ő. Kérdés, hogy ez biztosít-e számára — politikai, gazdasági értelemben vett — barakát? , B hét másik eseménysorát a Vietnamról folyó újabb bizalmas tárgyalások adták. Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója ismét Párizsba utazott, hogy megbeszélést folytasson Le Dúc Tho-val, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ott tárgyaló delegációjának külön-tanácsadójával. Utána az amerikai politikus nyomban Saigonba repült Itt Thieu e’nök, a vietnami kérdés kulcsfigurája volt a tárgyaló- partnere. A Fehér Házban nem nyilatkozott Kissinger küldetésének céljáról, de a republikánus párt nyilván a választási propagandagépezet sugalmazá- sára — azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy új, fontos fejlemények várhatók Vietnamban... Egyesek úgy értelmezik: Kissinger azért ment Saigonban, hogy megpuhítsa Thieut, előkészítse a saigoni rezsim első emberét arra, hogy valami történni fog... A demokrata párt elnökjelöltjének, McG evemnek táborából is elerepült valaki Párizsba, hogy találkozzék a vietnami delegációk egyes tagjaival: Pierre Salinger volt a küldött, aki nem más, mint néhai Kennedy elnök egykori sajtótitkára... McGovern) kapcsolatai a Kennedy-csopocrt. tál ilyen módon újból beigazo- lódtak. Természetesen még J nyilvánvalóbbá teszi a demok- [ rata elnökjelölt és a híres csa- £ Iád szövetségét az a tény, hogy j Shriver, a Kennedy-fivérek só-£ gora, a volt párizsi nagykövet j harcol most alelnökjelöltként j McGovern oldalán. Shriver arra £ is jó, hogy a szemtanú jogán £ igazolja: Nixon elnök 1969-ben j valóban elszalasztott olyan békelehetőségeket, ama1 y eket a VDK és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front méltányos módon ajánlott az Egyesült Államoknak ! Nyolcvan nap sincs már és az amerikai választók az urnák elé járulnak. A két és fél hónap alatt még sok minden történhet Vietnammal kapcsolatban, egy azonban bizonyos, hogy a vietnami válság a választási kampány egyik fő témája lett. Napjainkban választási taktikával is sok mindent hall meg, tud meg a világ most az amerikai politikáról. A tegnapiról, s a mairól. Érdemes felfigyelni arra, ■ hogy az elmúlt héten Pekingben megnövekedett a diplomáciai te. vékenység. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tárgyalt először a kínai vezetőkkel. Utána Sharp kanadai külügyminiszter látogatott el a kínai fővárosba. Tárgyalásai közben hírül adták, hogy Trudeau kanadai miniszterelnök is kapott kínai meghívást A hét végén Le Dúc Tho — Moszkvából jövet a szovjet vezetőkkel tartott megbeszélései után — állt meg Pekingben. Nincs nyugalom Belfastban Az IRA ideiglenes szárnyának fegyveresei pénteken megöltek két brit katonát Belfastban, egy másik incidensnek pedig polgári áldozata volt. Bombák robbantak mind a katolikus, mind a protestáns negyedekben és mindenütt sok a sebesült nagy az anyagi kár. Szombaton Belfast utcái megteltek katonai egyenruhát viselő emberekkel, az Ulsteri Védelmi j Szövetség (UDA) félkatonai pro-1 testáns szervezet tagjaival, akik még a délelőtt folyamán — City. tyet hányva a tüntetési tilalomra — nagyszabású felvonulást rendeztek A hírek szerint a tartományban egy elmebetegekből álló banda gyilkolja halomra azokat, akik elébe kerülnek. Az SDLP azonban egyértelműen az UDA tagjait tartja bűnösnek az ártatlan békés lakosok halálában, i (UPI) I Üjabb részletek váltak is-1 méretessé a svédországi bőr-1 tönkitörésről, amelynek során 15, különösen súlyos büntetésre ítélt fogoly, köztük Rolovics egykori jugoszláv nagykövet két usztasa gyilkosa megszökött a kumlai fegyintézetből. A körülmények arra mutatnak, hogy a szökést nem külső segítség, hanem a svédországi börtönrendszer könyelműséggel határos liberalism usa tette lehetővé. A nyomozás eddig semmilyen eredményt nem hozott. A kumlai f egy ház igazgatósága pénteken este Közölte, hogy a szökés éjszakáján elmulasztották a szokásos őrséget állítani, csak egyetlen őr teljesített szolgálatot, aki óránként végigjárt a zárkákon. Annyi bizonyos, hogy a 15 elítélt, miután kiszabadult zárkájából, a börtön műhelyébe ment és az ott talált faanyagból alkalmi létrát eszkábált össze magának, hogy a falon átmászhasson. Azt csak feltételezik, hogy a cellák Helyre kell állítani a szabadságjogokat az NSZK ban A közélet demokratizálását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását követelte szombaton az NKP esseni aktívaértekezletén Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnöke. Az NSZK-ban éppen 16 esztendeje tiltották be Németország Kommunista Pártját (KPD) és ez a tilalom még ma is érvényben van — a szociáldemokraták kormányzása idején — mondotta. Ez a tény ellenmondásban van azzal, hogy ma már mind erősebben érvényesül az európai enyhülés politikája, amelyért annakidején csak a kommunisták szálltak síkra Nyugatnémetországban. A KPD betiltását — a hidegháború maradványát — törvény- teleníteni kell és gondoskodni kell róla, hogy az NSZK kilépjen a francoista Spanyolország, Portugália és Görögország politikai közösségéből. Furcsa szegyeit érzet Az amerikai köztársasági párt választási programjában elvetette a Dél-Vietnamban állomásozó csapatok azonnal kivonákinyitásához álkulcsot használtak, mivel a nappal rendelkezésükre álló cellakulcsokat este vissza kell adniuk. A bűnözők távozáskor mindenesetre gondosan bezárták maguk után zárkájuk ajtaját Bob Martinson, az országos büntetésvégrehajtási tanács vezérigazgatója sajtóértekezletén azzal mentegette a kumlai börtönhatóságot, hogy tulajdonképpen ők kérték a felügyelet lazítását. „A tanács attól félt, hogy a hipermodern, maximális biztonságot nyújtó börtönben a foglyokat túl szigorúan őrzik, s ezzel nehezítik visszaszoktatá- sukat a normális élethez” — mondotta. A rendőrök most azzal próbálkoznak, hogy útakadályokat állítanak fel a környéken, de maguk is bevallják, hogy fogalmuk sincs, hol lehet jelenleg a 15 veszedelmes bűnöző. Attól tartanak, hogy a két fiatal usztasa Nyugat-Németország felé vette útját. (Reuer) sának gondolatát és helyeselte Nixon elnök álláspontját, amely szerint „nem hajlandó elfogadni olyan feltételeket, amelyek szégyent hoznának az országra”. Ezt az állásfoglalást tartalmazza a köztársasági párt választási programjának tervezete, amelyet jövő héten kedden terjesztenek a párt konvenciója elé. A tervezet első részét pénteken este hozták nyilvánosságra. A republikánus párt a tervezetben szembehelyezkedik a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai fegyveres erők teljes és azonnali kivonásával, s megerősíti az amerikai elnök vietnami politikájába helyezett bizalmát. A Fehér Ház pénteken 13 oldalas dokumentumot juttatott el az újságírónak. Ebben igyekszik megcáfolni McGovern szenátornak, a demokrata párt elnökjelöltjének a Nixon-admi- nisztráció vietnami politikájával kapcsolatos vádjait. A demokratapárti offenzíva augusztus 10-én, azon a napon kezdődött amikor Sargent Shriver, a párt alelnökjelöltje kijelentette: a Nixon-adminiszt- ráció 1969. elején elszalasztottá a vietnami béke helyreállítására kínálkodzó kitűnő alkalmat. (AFP) A Magyar Népköztársaság és az európai biztonság írta: Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese _ A béke és biztonság megszilárdításáért küzdő erők Európában megelégedéssel fogadták a hírt: az Észak-atlanti Szövetség miniszteri tanácsának május végén, Bonnban tartott ülése hozzájárult az európai biztonsági értekezlet előkészítését szolgáló sokoldalú tanácskozás ez év őszén. Helsinkiben történő megkezdéséhez. Ezzel a biztonsági értekezlet előkészítése konkrét szakaszába lép. Minden remény megvan arra, hogy e tanácskozás után, a jövő év első felében, magára a biztonsági értekezlet összehívására is sor kerül, feltéve, hogy a nyugati hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — nem gördít újabb akadályokat ennek útjába. Az első biztonsági értekezletre olyan körülmények között készülünk, amikor nagy lépést tett előre az európai enyhülés folyamata; ratifikálták a szovjet—nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződést és életbe lépett a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodás. Ezekkel a szerződésekkel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya — s más nyugati országok kormányai is — első ízben ismerte el a második világháború után Európában kialakult helyzetet, az európai status-quot. Olyan körülmények között közeledünk az európai biztonsági értekezlet felé, amikor az Egyesült Államok kormánya a moszkvai tárgyalásokkal összefüggésben — itt nem tárgyalható kényszerítő körülmények hatása alatt -— végre hozzájárulását adta néhány, az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó lépés megtételéhez. Bz európai biztonsági értekezlet minden jel szerint újabb európai problémák megoldását eredményezi majd; az értekezlet sikere esetén megállapodás születik a résztvevő országok között az erőszak alkalmazásáról való lemondásban, a szocialista és a kapitalista rendszerű országok sokoldalú együttműködése elveinek kidolgozásában, az emberi környezet megjavítását szolgáló intézkedésekben és — az értekezelettel párhuzamosan folyó tárgyalásokon — a csapatok és a fegyverzet kölcsönös csökkentésében. Az eredményes biztonsági értekezlet tehát jelentősen előmozdítja majd az európai béke és biztonság ügyét, közelebb visz bennünket az európai biztonsági rendszer létrehozásához. Mi az értelme az európai béke és biztonság megszilárdításának és — egy későbbi időpontban — az európai biztonsági rendszer létrehozásának? Ezzel a szocialista országok azt a — külpolitikájuk középpontjában álló — célt akarják elérni, hogy megfelelő nemzetközi körülményeket hozzanak létre a szocializmus, a kommunizmus építéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa pártunk és népünk elé azt a feladatot állította, hogy folytassuk a szocializmus építését az adott körülmények között, magasabb szinten. A történelem tanulságai, pártunk és népünk tapasztalatai is azt mutatják, hogy e nagy nemzeti és egyben internacionalista feladat valóra váltása csak békés nemzetközi körülmények között lehetséges. Nem építhető fel a szocializmus háborús körülmények között; megnehezül a szocializmus építése feszült nemzetközi helyzetben is, amikor dolgozó népünknek — képletesen szólva _ egyik kezében a kardot kell s zorongatnia, s nem szentelheti az alkotó munkának teljes erejét és energiáját. Ez a magyarázata annak, hogy pártunk és kormányunk — és a többi szocialista ország — legfontosabb külpolitikai célja a tartós béke, a szilárd biztonság megteremtése. fl szocialista országok e nagy célja csak közös erőfeszítésekkel érhető el. Mindig is hangsúlyoztuk, hogy az európai béke és biztonság problémáinak a megoldásában a szocialista Keresik az usztasákat
