Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

Harmincöt városban működik Családi és Társadalmi Ünnepeket Rendező Iroda

Növekvő forgalmat bonyolí- I tanak le a családi és társadalmi1 ünnepeket rendező irodák. Az elmúlt évben többezren vették igénybe szolgálataikat: együtt- i véve háromnegyed millió családi rendezvényt — névadó ünnepségeket, házasságkötést, polgári temetést — szerveztek meg. Mint Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet csoportvezetője az MTI munkatársának elmondotta: a társadalom közreműködésével megrendezett szocialista jellegű családi ünnepségek iránt egyre nagyobb számban jelentkező igények nyomán az idén további településeken — többek között Gödöllőn, Siófokon, Debrecenben és Szegeden — tervezik hasonló intézmények felállítását

Az 1970-ben hozott kormányrendelet megjelenése óta éltéit két év alatt még nem lehet felmérni a ma már 35 városban tevékenykedő csaknem 40 iroda eredményeit és hiányosságait. Ennek ellenére megállapítható, hogy sikeresen oldanak meg

olyan feladatokat is, amelyekre régebben nem akadt hozzáértő rendező és szervező. Az intézmények munkatársai — többségük népművelői rendezői, mozgalmi szervezői múlttal és képességekkel rendelkező gondosan, kiválogatott szakember — sokat segítenek abban, hogy a tanácsoknál szervezett névadók, házasságkötések örömnap jellegét, illetve temetéskor a végtisztességhez szükséges kegyeleti elemeket messzemenően figyelembe vegyék. Több iroda már különböző társadalmi jellegű ünnepségek lebonyolítását is vállalja. Volt már példa nyugdíjasokat búcsúztató ünnepség, aranydiploma átadás, törzsgár- dai és házassági jubileum rendezésére is.

A családi és társadalmi ünnepeket rendező 'irodák feladatukat — néhány különleges igényű kérés kivételével — általában díjtalanul, illetve csak mérsékelt díjszabás ellenében végzik. A helyi adottságokhoz, sajátosságokhoz alkalmazkodóan műsort állítanak össze. (MTI)

1 beteg növény is szomjazik

A kutatók megfigyelései szerint a különböző növényi kórokozók — gombák, vírusok — hatására megváltozik a beteg növények anyagcseréje. Közismert például, hogy a rozsdagombával fertőzött kultúrnövények légzésintenzitása sokkal nagyobb, mint az egészséges növényeké.

Dr. Borka Gyulának, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem

adjunktusának többéves kísérletei azt igazolják, hogy már két órával a fertőzés megtörténte után és néha 15—20 nappal a betegség tüneteinek megjelenése előtt, megváltozik a beteg növények vízigénye. Vízfogyasztásuk növekedése elérheti a 30 százalékot is.

Ezek a megfigyelések szerepet kapnak majd a betegség elleni védekezésben. (MTI)

iaa«BiaMa«acaMaM««UMMH*asca*ssaaiHB«i|a»s’

2

^

talmas transz- pátensek hirdetik a város utcáin, hogy augusztus 20-ig leszállított áron szerezhetik be a nyári holmikat a vásárolni szándékozó polgárok. Megnézem az ajánlatokat a kirakatokban, én is bevetem magam az em- bergomolyagba.

Toljuk, lökdössük, tapossufy egymást. Híjnye, az angyalát, szisszenek fel, mikor

szépen fejlett tyúkszememre lépnek, de egyidejűleg egy esernyőnyél is befurakodik bordáim közé. Csak nyugalom — csillapítom magam, az árleszállításért nekem is meg kell hoznom a magam áldozatát, nemcsak a kereskedelemnek. \Vala- ki egy jól irányzott lökéssel éppen az eladó elé penderít. Megkapaszkodom a pult szélében és gyorsan elhadarom, hogy nyári férfi szandált kérek. Az eladó szó nélkül elmegy és fél perc múlva visszatér, miközben unottan lóbál kezében egy fél pár csónakot.

— Kérem, én 42-es szandált szeretnék — mutatok a lábamra.

— Mi is — így vissza az eladó. — Próbálja meg, hátha

— Nem valószínű.

Csónakkiránduláson

nem akarok részt venni, cipőnek meg nagy. Nem leértékeltet nem kaphatnék 42-es számban? — íllhatatoskodom tovább.

— Nem. Szandált már ilyenkor nem rendelünk. Szezon vége van.

—• Értem. Tehát akkor marad az az egyetlen megoldás, hogy felhúzom a

hegymászó bakancsomat, rövid nagrághoz és nyári inghez, miközben fagylatot nyalogatok.

Átmentem a konfekció osztályra is. Szerényen előadtam merész kérésemet — szeretnék egy leértékelt nyári öltönyt.

— Kérem, azonnal hozom — tűnt el egy pillanatra az eladó. De már jött is. — Tessék felpróbálni. Remekül fog önnek állni — húzta rám a zakót.

— Tényleg jól állt. Az ujja feljött a könyökömig, a zakó alja a köldökömet simogatta. Csodálatos voltam benne.

— Tessék a nadrágot is megpróbálni — udvariaskodott tovább az eladó.

Most már óvatos voltam. A nadrágot csak magamhoz mértem. Egészen a térde- : mig ért a szára. El-; búcsúztam ettől a ■ vágyamtól is. Na de ■ legalább egy kalapot i — mákacskodtam. i Hát próbáljuk.

Az eladó megtekin-: tette szellemi raktá- l ram méretét. Nagyon ; nem lehetett elra- * gadtatva tőle. mert! megvetően elhúzta a ! száját. .

— Megnézem, ké- * rém — bólintott és ; konyákig nyúlt egy ■ fakkba. Ez az, villant: fel a szeme — és egy ; zsemleszínű mütyürt ; tett a fejemre. A \ szemközti tükörből a ■ nagycirkusz bohóca jj nézett vissza rám. : Hangosan felkacag- : tam. Aztán rájöttem, * hogy én vagyok.

— Talán egy kicsit l nagyobbat, ha lehet- l ne — nyújtottam : vissza a mütyürt. :

— Van kérem —; jelentette ki energi- « kusan — azonnal. ! Már fordult is vissza ; egy sötétszínű remek- ; művel és a fejemre ■ borította.

Elsötétült előttem \ a világ. Füleim csen- ! des lapulássál he- ; lyezkedtek el. A ka- ; lap karimája pedig • megelégedetten tér- ■ peszkedett a válla- J mon.

— Ez meg talán;

egy kicsit nagy — í szerénykedtem. *

— Egy kicsit, de «, egy-két újsággal ki l lehetne bélelni, és jő.

— Na igen. De ■ rntosem kérem.

't nekem nem I sikerült a v&- !

6'flt* *. • ? *

CVarhatolj I

Nyári vásár végén

Nem pihenni járnak

Meg is találom az egyik csempézőt, Czira Imre kőművest, az ABC-áruház leendő hús- és tejhűtőhelyiségében.

— Hajrázunk — szól a le az állványról anélkül, hogy egy pillanatra is megállna a munka. De, hogy ne gondoljam azt, hogy átadás előtti hajráról van szó, ezért megjegyzi még: — Mint mindig. Január 1-től, december 31-ig, 1966. óta.

— Legyen meg a pénz, hozzá pedig az erkölcsi elismerés. Mind a kettő kell. Mert menynyivel más, ha Engelhardt György építésvezető azt mondja: Ezekre az embereikre mindent, vagy ha azt, hogy semSerényen dolgozik a brigád.

(Fotó: Barnácz István)

Ilyen a Csuta-brigád

Ketten most csatornát tisztítanak. Nem az ő dolguk, de ennek is el kell készülnie, mire befejezik az építkezést.

Csuta László brigádvezető először a tömlőt kézben tartva ereszti a vizet az aknába. Aztán szétnéz és egy faalkalmatosságot talál. Közelebb húzza és arra teszi a tömlőt.

— Csináld helyettem, nekem még fizetés sem jár biztatja a sebtében kiagyalt „konstrukciót”, ami láthatóan meg is felel a célnak. Ö pedig megy máshová. Mert van mit tennie, hogy augusztus 20-ra véglegesen át lehessen adni Békés legnagyobb épületét, amely a Petőfi és a

Az épület átadás előtt

Munkásőr utca sarkán magasodik. Felül’ 51 lakással, a földszinten ÁBC-áruházzal, tejbárral és a7 Állami Biztosító irodájával.

Csak a takarítás és itt-ott a Csempézés, festés van hátra, aztán a brigád megy a szomszédba, ahol már egy újabb épület alapjainak a körvonalai kezdenek kirajzolódni.

A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Csuta-brigádjá- ról azt mondják, hogy minden munkához ért. A kőművesség- hez, a csempézéshez, az útépítéshez, az olajkályháik, gáztűzhelyek, vízmelegítők beállításához és a csatornatisztításhoz.

mit sem lehet rábízni — vélekedik Csuta László.

Ám Károlyi Pál művezetőnek alaposan meg kell gondolnia,

. hogy milyen, feladatot adjon, mert a brigád nem ismer tréfát. Emiatt nemegyszer támadt bonyodalom. De erről nyilatkozzon Károlyi Pál!

— Akad olyan brigád, amelyik előre örül, hogy például elfogy valamilyen anyag és nem fog tudni dolgozni. Alig várja, hogy leüljön kártyázni. Csutá- ék egészen mások. Már napokkal előbb „idegesítenek”, hogy hozassam az anyagot, mert elfogy. Ök nem pihenni járnak a munkahelyre.

Szabad idejükben néha-néha ugyan elmennek valamilyen építkezéshez segíteni, s így mellékkeresetre tesznek szert, de nem a „maszekolásra”, hanem a vállalati munkára alapoznak. Hogy miért, arról Csuta Lászlónak nagyon is határozott a véleménye:

—Különösebben nem értünk a közgazdasági kérdéseidhez, de egyet, s mást a bőrünkön érzünk. Azt például, hogy a vállalat két éve a rendes kerékvágásba zökkent. Tavaly elég szépen emelkedett a keresetünk, az idén pedig még inkább. Nagyobb erőkifejtésre nem volt szükség, mert közben gépesített a vállalat.

Elve

az emberségesség

Négy kőművesből és öt segédmunkásból áll a brigád, öt kőműves tanuló is dolgozik velünk, három a brigádvezető, kettő pedig ökrös Géza felügyelete alatt. Ügyes, törekvő, mind az öt fiatal. Nemcsak szakmailag, hanem erkölcsileg is jó nevelést kapnak, amit az egész brigád érdeméül lehet betudni.

Csuta László a példamutatást tartja a legfontosabbnak. A bánásmód tekintetében elve az emberségesség.

—■ Először megértetem velük, hogy maguknak tanulnak. Aztán mindent megmagyarázok nekik, hogy kell csinálni. Ha nem megy, megismétlem többször is. Nálam ők az első perctől kezdve nem segédmunkások,

gyen. Es a munkaidő teljes kihasználására is. Ha pedig a vállalat érdeke megkívánja, hogy egy-egy szabad szombaton vagy vasárnap is dolgozzanak, ne legyen szabadkozás. Csak úgy számíthatnak olyan keresetre, amilyenben a brigád tagjai részesülnek. Mert az az igazság, hogy panaszra egyiküknek sincs oka.

Hat éve együtt vannak

T. Nagy Sándor segédmunkás megnősült. Mindenkit meghívott a lakodalomba. Hogy két nappal megnyújthassa a szabadságát, előzőleg a brigád — szabad idejében — meszet oltott, s a munkát az ő javára könyvelte el.

Bereczki Gábor házat épített. Mindnyájan segítettek a falakat felhúzni és tető alá hozni. Ment, mint a karikacsapás. Csak a vakolás maradt a tulajdonosra. A fizetség pedig ebéd, vacsora és 1—2 láda sör volt.

Bereczki Gábornak nagy a családja. Nehezen tudott volna kifizetni 30 ezer forint munkadíjat.

Előzőleg Csuta Lászlónak és Ökrös Gézának segített a brigád hasonló módon építkezni. Így most már mindenkinek van családi háza vagy megfelelő lakása, ami a munka szempontjából sem mellékkörülmény, így valamennyiünknek ahhoz a közösséghez kötődik a sorsuk, amelyiknek keretében legfőbb vágyuk megvalósult. Es nem frázis, hogy a vállalatot a sajátjuknak tekintik. Itt akarnak megélni, boldogulni. Hat éve együtt vannak és soha egyikük sem kívánkozott máshová. Évről évre elnyerték a szocialista címet és az idén — 500—500 forint jutalom kíséretében — ezüstjelvényesek lettek.

Az ilyen brigád igazán vonzóan hat a szakmunkástanulókra is.

Még néhány nap és a vállalat átadhatja az épületet. A lakásokba már többen be is költöztek, az ABC-áruház és a tejbár várhatóan szeptemberben nyílik majd meg.

Tanulókoromban nekem sem kellett annak lennem. A tégla- és malterhodás elveszi a fiatalok kedvét és nehezen válnak szakemberré. Persze dohányzás, italozás nincs. Rendetlen, hosz- szú hajjal sem lehet idejönni.

A példamutatás sokmindenre kiterjed. Alapvetően a munkára. Arra, hogy a reggeli munkakezdés időpontjában már mindenki a „fedélzeten”, te:

H. Kovács László, a Békés és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet főkönyvelője mindkettőt jelentős új létesítménynek tartja. Évi forgalmuk várhatóan eléri majd a 15—16 millió forintot.

A megnyitó alkalmából bizonyára ünnepséget is tartanak és talán az építőkről is megemlékeznek.

Pásztor Béla

mMsss 3

1932, AUGUSZTUS 11

Háromnegyed millió családi rendesvény