Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

s* t Hétfőn kezdődik az első borvilágverseny Budapesten Balassisták a színpadon „Rajt" előtti sajtótájékoztató Minden előkészület megtörtént I az augusztus 21—31 között Bu-I dapesten sorra kerülő borvilág­versenyre: a benevezett borok megérkeztek, Budafokon külön­leges pincékben várják a vetél­kedőt — jelentette be keddi saj_ tótájékoztatóján a kertészeti egyetemen Vánosa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, a világkiállítás főbizottságának elnöke. Az első borvilágverseny bu­dapesti megrendezését a Nem­zetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal — OIV — argentínai kongresszusa határozta eL Az előkészületeit két éve kezdte meg a MÉM. A szervező bizottság az OIV szakértőivel együttműködve kidolgozta a vi­lágverseny részvételi szabályza­tát, amely eltér a nemzetközi borversenyekétől, amennyiben korlátozta a benevezhető borok számát, s előírta, hogy a szőlő- termelő országok csak a saját országban termelt olyan barok­kal vehetnek részt, amelyeket az illető ország kormánya vagy az általa megbízott szerv jelölt ki. Az első borvilágversenyen a vi­lág 47 szőlőtermelő országa kö­zül 34 vesz részt 1373 fajta bor­ral. Olaszország és Portugália 110—110, a Szovjetunió 100, Ar­gentína 73 borát nevezte be. A magyar bortermelést 66 fajta képviseli. Az első borvi! ágversenyhez egy sor egyéb rendezvény kap­csolódik. Augusztusi 19-én nyílik meg a „Szőlő és a bor ex libri­seken és kisgrafikákon’’ című kiállítás a Mezőgazdasági Múze­umban. Augusztus 25 és szep­tember 5 között tartják az EVEXPO '72” nemzetközi szőlé­szeti és borászati kiállításit és vásárt a mezőgazdasági kiállítás területén, ahol .a szőlőtermesz­tés és a borfeldolgozás eszközeit, gépeit, legújabb módszereit szemléltetik, s a világversenybe benevezett borokból is ízelítőt kaphatnak a látogatók. Augusz­tus 20-én borászati filmeket ve­títenek a Féozek-klubban. A vi­lágverseny alkalmából szeptem­ber elején szőlészeti és borászati ülést tart a FAO Egerben és szeptember 11-én rendezik Bu­dapesten a Nemzetközi Szőlé­szeti és Borászati Hivatal 52. plenáris ülését. A világverseny érdekes eseménye lesz a szep­tember 8-án, 1-én és 12-én Tar- calon, Badacsonyban és Buda­fokon sorra kerülő boraukció, amelyen kis mennyiségben ki­váló minőségű, régi évjáratú, „antik” borokat árvereznek. Hegrendezik a harmadik uzemszociolégiai konferenciát Szeptember 26—28 között Balatonfüreden rendezik meg a harmadik hazai üzemszocio­lógiai konferenciát. A referá­tumok, hozzászólások napja­ink műszaki fejlődésének tár­sadalmi feltételeivel és hatá­sával foglalkoznak. Különö­sen nagy figyelmet fordítanak a konferencián a dolgozók al­kalmazkodási körülményeire, az üzemek technikai változá­sára, a vezetés módszereinek feltételeire. A munkás üze­mi magatartásának változá­saira. A tanácskozáson üzemi, vállalati vezetők és szocioló­gusok vesznek részt. Margit hangját, s ad egy puszit a bátyjának. Nyújtanám a kezem, monda­nék valamit — odalép hozzám, s nekem is ad egyet jobbról, egyet balról. — Jöjjön el máskor is — súgja, s beszalad. Kishíjja szét nem pattanok a hirtelen örömtől S futok Miska után, mint az eszeveszett, lefele a dombról. Bibok Miska beszélgetése a szerzővel: — ... haraggal mentem el ott­honról. összejöttem az apám­mal, s ha jól meggondolom; Fülemüle miatt De nem akarom őt bántani, csak azért említem, mert volt bennem egy rossz ér­zés akkor. Mentünk végig a csa­páson, a hó még nagyon össze volt esve a meleg széltől, vizes volt, súlyos, nagyon nehéz utunk volt, még én is belefáradtam, hát még Fülemüle a huszonöt kilójával. Ha visszagondolok, a város felé kellett volna men­nünk, de nagy késésben voltunk, a távirat a postán? ki hiszi el azt éjfélre beérni... Most már mindegy, most már későn okos az ember. Kiértünk a partra, még állt a jég a Dumán, néhol még a nyom is megvolt, én úgy találtam, ha szerencsénk van, átjutunk. A szerencse azonban még nem életbiztosítás, ezt meg­mondtam Fülemülének is, Elő­vettem a kötelet, megkötöttem rajta, megutattam hogyan húzó­dik meg a csomó. Vágtam két derék botot, kétember magas­ságút, elmagyaráztam neki, hogy kell tartani — ha be is szakad az ember, kievickélhet, hisz ott a társa, segít.. — Ne haragudj, mondd ezt el részletesen! — Nem olyan nagy dolog ez, ■ voltam én már a jég alatt, • mégis itt vagyok. Ha ketten • mennek át a jégen, összekötik • egymást A kötél két végén ■ olyan csomó van, feszülésre ősz- j szeugrik, semmit se kell csinál- : ni vele, csak szépen megállni. Az j ember nekivág, kezébe veszi a • botot, úgy tartja, ahogy a lég- i tornászok, keresztben. Ha be is; szakad, ritka az, hogy akkora ■ táblába esik, mi szélesebb a bot. | nál. S ha a társ segít, ki lehet: jönni Van, aki zajló jégen is át. ; jut ilyen szereléssel. Mi ketten ! is így indultunk, elöl én, mögöt- j tem Fülemüle. Vittük a botokat, • derekunkon a kötél. Sötét volt, ■ de holdvilág volt. Középtájon • kezdett ropogni. Én akkor elka- : nyarodtam a turzások felé, mert • ahol a jég összetorlódik, ott J vastagabb szokott lenni, s ha ! törik is, nagyobb táblákban tö- : rik. De ő nem jött utánam csak ■ egy ideig, mert nem tetszett • neki, hogy mászni kell. Vissza- ] kanyarodott a simára. — S ő nem került bajba? — Könnyebb volt nálam, test- ! súlyra is, de pakra is, mert az ! úton fáradt volt, átvettem tőle a j a csomagját. Ment szépen, nem ! hallott semmit, tán még ki is ! nevetett engem, hogy botladozók ■ a turzásekon... Elég az hozzá, | már jó kétharmadán átvoltunk a j folyónak, amikor beütött a baj. : Megcsúsztam, leestem a jég- • dombról, ahogy a térdem leért, I megpattant a tábla, s az egész: jég aláfordult, én meg utánaes- • tem. Ha nincs bot, tavaszra > kerülök elő. — Fülemüle? (Folytatjuk) etek óta — mit j H hetek óta? — hónapok óta ( készülnek a negyedszázados jubileumra a Balassi Nép­táncegyüttes tagjai. Meg a vá­ros is, Békéscsaba, elismerő fi­gyelemmel, meg az ország is, kitüntető bizalommal. Az együt­tes művészeti vezetője, Bőm Miklós a napokban kapta meg a Munka Érdemrend bronz foko­zatát, az augusztus 19-i ünnep­ségen pedig Sok balassista kap Szocialista Kultúráért kitünte­tést és Miniszteri Dicsérő Okle­velet... Nagyszerű negyedszázad! A kiállítás, a megyei művelő­dési központ emeleti termében ámuldozó meglepetés. Mennyi serleg, oklevél, plakát, ajándék! Az alakulás évétől napjainkig. Fényképek, fényképalbumok Franciaországból, Penzából, Olaszországból, Belgiumból. A brüsszeli sportpalotában táncol a Balassi. „Ott volt a király is, ott szemben, mesélik, csak az nem látszik. Nem mintha hiányozna, mert Samu bá’ sokkal elegán­sabb a tánckar közepén...” Samu bá’„. A balassistáknak Bőm Mik­lós csak Samu bá’. De ez a „csak” a mesteri-atyai tekintély ked­ves hangulatú, tiszteletteli érzé­sének takarója. A szabadtéri színpadon. Pró­ba, próba, próba. Közben fény. képfelvételek készülnek, íme fent, az egyik. A jubileumi mű­sor nagy attrakciója, ősbemuta­tó, Born Miklós legfrissebb kore­ográfiája Vavrinyecz Béla zené­jével: a Dobozi emlék. A Mester- is emlékezik. „Negyedszázad. Az ember akárhogy számolja, 25 év. Én A Kertészeti Kutató Intézet szentesi állomásán, ahol az el­múlt években tucatnyi államilag elismert új zöldségfajtát neme­sítettek, egzotikus növények meg­honosításával is kísérleteznek. Ilyen például az indiai szárma­zású luffatök, amelynek termé­se megtévesztésig hasonlít a mosdószivacsra. Kis sűndisznóra emlékeztető alakú termése van az ugyancsak indiai eredetű tüs­késuborkának, A zergeszarva nevű növényből likőr készíthető. már nem is hasonlítom ezt a 25 évet semmihez. Nem mondom, hogy majdnem egy fél élet, vagy egyharmad, vagy mit tudom én. De nagyon-nagyon hosszú idő. És, hogy ennyi szép emléket gyűjtöttünk össze, ez gyönyörű. Én mondom, hogy gyönyörű...” Nem soroljuk. Huszonöt év krónikája lejegyezte. És megírta most, a jubileumra egy szép, kékfedelű füzetben Csende Béla is... Bepillantva az együttes ne­gyedszázados, sikerekben gazdag múltjába — írja —, úgy vélem, csak nagy elismeréssel tartozunk azoknak, akik vállalták hazánk történelmének legragyogóbb idő­szakában — felszabadulásunk után —, hogy népünk kultúrá­jának ápolásában kivételes mű. vészi megformálásban és tolmá­csolásában a szocializmus építését segítsék, példamutató magatar­tásukkal ennek az ügynek a bé­ke és a barátság elmélyítésének hírnökei és progpagandistái le­gyenek Európában”. Igen, Európában! Kezdődött 1949-ben. Bécs, Tirana, Varsó, Stráznice, St. Etienne, aztán 22 nap a Szovjetunióban, később franciaországi túra, majd Frank­furt, Dortmund, Olaszországban Agrigento, Novi-Sad Jugoszlá­viában, Temesvár, újra Francia, ország, aztán a testvérváros Zrenjanin, később Brüsszel, az­tán Leningrád, Dubna, szovjet testvérmegyénk Penza, Arad, Linz, újra Zrenjanin... Huszonöt év. Több ezer fellé­pés. Külföldön és itthon is, a szeretett, szűkebb hazában, a szülővárosban, Békéscsabán. Mert ez a város alkotta meg a Balassi Néptáncegyüttest, adta tagjai közé a nép művészetét, tánckultúráját szerető lányokat és fiúkat. A jubileumi műsor méltó lesz a jubileumhoz. Legalább egy méter hosszú csö­veket növeszt a zöldbab egyik különleges változata. Nemesíte­nek rebarbarát, valamint mán- goldot és édes féniket is. Hogy a kutatók nem csupán hobbynak tekintik ezeket a kísérleteket, az bizonyítja, hogy az édes féniket már üzemszerűen termesztik. Az ananászra emlékeztető növény­ből kitűnő csemege előétel ké­szíthető. Több tonnát adtak át belőle a Szegedi Konzervgyár-1 nak. i Első része a híres Balassi- táncprogram, a Magyar Kalei­doszkóp. Aztán az erdélyi tán­cok, Bőm Miklós erdélyi gyűj­téséből, végül a Békési TámekA- pek. Ebben a premier-tánc, a Dobozi emlék, és a záró, az együttes híres, nagy sikere, Bőm Miklós koreográfiája: a Csabai fonó. „1953-ban készült ez a tánc, mondja, végeredményben ez által lett naggyá a Balassi. Amerre jártunk, itthon és Euró­pában, a sikerek sikere ez volt. Legutóbb Penzá ban tombolt a taps, amikor bemutattuk”. A kiállításon, fent, a művelő­dési központ emeletén az em­bernek azonnal az a gondolata támad: milyen kár, hogy nem marad így, egyben, Lenkefi Kondrád bábművész nagyszerű összeállításában ez a negyedszá. zados krónika. Milyen kár, hogy nem lehet az ezüstserlegek, por. ca’án- és kristályvázák, okleve­lek, plakátok, fényképek és ajándékok társaságában beren­dezni az együttes klubját, hogy az újak, a fiatal táncosok lás­sák: hova jöttek, mire kötelezi őket a hír, amit 25 év alatt gyűjtött ez a lelkes (valóban lel. kés!) fiatalokkal induló népi együttes, és bizony arra is jó lenne, hogy az idősebbek is em_ lékezzenek, a művelődési központ vendégei is lássák: erre az együt­tesre nemcsak a jubi’eum ide­jében keli odafigyelni, és nem­csak akkor kell jobban szeretni őket... Lehet, hogy nem is vágyálom ez? Lehetne Balassi-klub az a terem? Üröm az örömben. „A serle­gek, ajándékok, minden, csak a raktárban kaphat helyet. Az ag. rigentói óriás-serleg egyik ezüst­füle már le is törött...” Ünnepre készülünk. A mieink ők. Tapsoljunk majd szívből az augusztus 20-i, nagy parádén! Megérdemlik, a taps nekik a leg­szebb elismerés. És az itthoni taps kü’önösen. Szebben tündököl az, mint a sok ezüst-serleg, ott a kiállítá­son... Sass Ervin 5 boés mcrcusa 1072. AUGUSZTUS 1& Egzotikus növények meghonosításával kísérleteznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom