Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
r lSl8ieiset$ssss6l$s«»etee«asiess»e«eese*»ewffeaaBae8egeeseeeaeeeaaessa8e«5aa: isast Es«-seacsssean A gyulai női ruhák sikere az export-piacon A Szabó Szövetkezet munkájából, életéből ^t^yula város hírét a gyógyhatású für- M dő, a nyári színházi játékokról is- mert vár és más természeti nevezetességek, történelmi, társadalmi hagyományok mellett, a város dolgozóinak ötletekben gazdag, szorgalmas és derekas munkája ápolja, öregbíti Európa-szerte. A gyulai kolbász, a gyulai virágok nagydíjak- kál szerepelnek a nemzetköz kiállításokon, de hasonló elismerést aratnak a Gyulai Sza— Az elmúlt évben ünnepeltük szövetkezetünk fennállásának 25-ik évfordulóját. Az alapításhoz szükséges tízezer forintnyi közös vagy ont csak nehezen tudták akkor összekupor- gatni azok az úttörő szabólegények, akik a szövetkezetben látták a jövőt. Közülük Rostás Ferenc tavaly, legutoljára ment nyugdíjba. A megalakuláskor ő és negyvenegy társa még saját otthonában dolgoztak, ha egyáltalán volt munka. Az első üzlethelyiségünkben is mindössze ketten fértek el és az első nagyobb megrendelésnek, a 2000 darab vasúti egyenruha készítésének úgy örültünk, mint egy lottó főnyereménynek. Az első közös műhely pedig — amelynek rendbehozását társadalmi munkában végeztük el a mai Komló-szálloda emeletén —, az első nagy lépésünk volt szövetkezetünk megszilárdításában, melyeket aztán, ahogy teltek az évek, fejlődésünk más komoly állomásai, a gépesítések, a létszámnövekedések, az üzembővítések a belföldi piac terebélyesedése és az export rendelések bővülése követett. Termékeinket ma már Európa számos országában szívesen fogadják, sőt évről évre többen igénylik. 1963-ban kezdtünk exportra termelni s ekkor szállításunk értéke kétmillió forintot tett ki. Egy évre rá megduplázódott export termelésünk és 1969-ben már 32 millió forint értékben szállítottunk külföldre ruhát, össztermelésünk 90 százaléka exportra megy és úgy gondoljuk, ez termékeink minősége mellett tanúskodik. Belföldre a debreceni és szegedi nagykereskedelmi vállalatoknak szállítunk jelentősebb tételekben, de mindjárt hozzátesszük, hogy a belföldi nagyobb igényeket is ki tudnánk elégíteni. A debreceniek nemrég jelentkeztek új igényekkel selyem-, szövet- és yersey ruhákra. Modellt készítünk nekiik és az általuk kiválasztottat a kért mennyiségben gyártani fogjuk, öttagú modellező csoportunk vezetője Pugymer Györgyné ruhakreációival sikert arat külföldön is. A nyugatnémet Neckermann, a Betty Ber- clay, a Hardob, az osztrák Krauss, a Dauber, a svájci Spengler, az NDK-beli Damen ruhagyár és más külföldi cégek megbízásából az ottani igényeknek (negfelelő divatruhákat, alkalmi és egyedi modelleket már úgyszólván „gyulai márka” néven emlegetik és ilyen módon is növeljük városunk hírét a nagyvilágban. Keleti relációban említettük az NDK-t. Kívüle még nagyobb mennyiségben a Szovjetuniónak szállítunk árucsere alapon női ruhát, negyedévenként mintegy 2o ezer darabot. Hogy termékeinknek sikere van külföldön, ez a gyulai szabók hozzáértését, szakmai képzettbók Szövetkezetének kül- és belföldi megrendelésre szállított modelljei. Tucatnyi díj, plakett és oklevél tanúskodik erről a szövetkezet irodájában, melyeket a BNV-n és más termékbemutatók, kiállítások alkalmával nyertek a szövetkezet dolgozói. A szövetkezet együtt szépül, fejlődik Gyula várossal, amelyben külön színt és rangot képvi- sei. Ezt a fejlődést mutatja be Balogh László elnök és Török László műszaki vezetőségét dicséri, mert tőlünk valóban csak a munkát exportáljuk. A külföldi megrendelők ugyanis az alapanyagtól az utolsó gombostűig mindent biztosítanak a termékek előállításához, mi „csak” elkészítjük a mutatósnál mutatósabb, szebbnél szebb ruhákat. Más szóval bérmunkát végzünk a külföldnek, nem kell hazai nyersanyagot felhasználnunk, bankhitelt felvennünk a termeléshez. Ez rendkívül előnyös a számunkra, hiszen a ráfordítási összegek között nem szerepel az anyag- és egyéb költség, kizárólag csak a munkaerőfelhasználás. Ez évben 37 milliós bérmunkadíjjal számolunk és ez az összeg ötmillióval nagyobb, mint az 1969-es, ami azt mutatja, hogy munkánkkal nemcsak elégedett az exportpiac, hanem bővítését is kezdeményezi. Ilyen módon került sor 1970—1971-ben a gépesítés fokozására. Mintegy hatmillió forint értékben modern, nagyteljesítményű japán gépekkel szereltük fel az egész üzemet. Csak az új ragasztó présgépünk több mint kettőszázezer forintba került. A nyugati bérmunkák zöme, a kivánalmaknak megfelelően ezen a gépen készül. — Á modem gépek kezelése megköveteli a szakmai képzettség állandó fejlesztését. Ennek tudatában mindent megteszünk dolgozóink szakmai tudásának növelésére, az utánpótlás biztosítására. Megszerveztük szövetkezetünkben a szakmai továbbképző tanfolyamot és lehetővé tesszük, hogy a betanított munkások megszerezzék a szakmunkás-bizonyítványt /Tizennégy dolgozónk ezekben a hetekben vizsgázott sikerrel a bizonyítványért és a tanulók közül 28 vált szakmunkássá. Foglalkoztatásukat a szövetkezetben biztosítjuk, sőt újabb negyven munkaerőre lenne szükségünk, hogy a növekvő igényeket ki tudjuk elégíteni. Eleki részlegünkben — ahol eddig 40-en dolgoztak —, július 1-től rátértünk a két mű. szakra és ezt a helyi jelentkezőkből tudtuk megvalósítani. Ma már nyolcvanén dolgoznak Eleken, sokan olyanok, akik eddig vidékre jártak megélhetésük biztosításáért. Szövetkezetünk a múltban is sokat tett a helyi munkaerő-gondok enyhítéséért. A kezdeti 42-es létszámunk a huszonöt év alatt csaknem meg. tízszereződött Jelenleg is szívesen fogadjuk az új jelentkezőket, akik ezt szakmát választják. Külön tanműhelyben oktatjuk őket a szakmára, ez idő alatt, ami két-három hetet vesz igénybe —, tanuló órabért adunk, majd utá. na szalag-termelésbe kerülnek a betanított munkások akiknek a továbbiakban is lehetőseget adunk a szakmunkás-bizonyítvány, a jobb kereset elérésére. Szövetkezetünk létszámának 92 százaléka nőkből áll. A lányok és asszonyok szövetkezete vagyunk, úgy is, hogy számukra Részlet a modern gépekkel fészereit varrodából. Fotó: Demény készülnek termékeink, és úgy is, hogy zömben a nők készítik el ezeket a termékeket. Átlagkeresetük 1971-ben 21 354 forint volt, ami megközelíti a havi 1800 forintot. Az évről évre növekedő életszínvonal a szocialista brigádokba tömörült dolgozóink jó munkáját dicséri. Három, csaknem kizárólag nőkből álló, többszörösen kitüntetett szocialista brigádunk példásan helytáll a termelésben, társai nevelésében, a tanulásban, de tagjai ott vannak mindenütt a társadalmi munka frontján is, ahol a város, a szövetkezet érdeke azt megkí. vánja. A szövetkezet termelő munkájának, belső életének ők a lendítő kerekei. A velünk szemben támasztott növekvő igények, exportmun- kánk bővülése, de ugyanígy ívárosunk rendezésének, továbbszé- pítésének terve is megköveteli, hogy a lehetőségeket jobban kihasználni tudó telephelyre, modem, és korszerű felszereltségünk kapacitását gazdagabban kamatoztatni képes körülmények közé vigyük át a termelést, a jelenlegi szűk kis telepünkről. Ennek tervezetét már régen elkészítettük, a kivitelezés azonban sajnos késik. A volt cementipari vállalat helyén épülne fel új központi telepünk, ami megfelel a város egyetemes rendezési terveinek is. Megvalósulásával száz újabb foglalkoztatottal nőne létszámunk és évi ötven millióra a termelési értékünk. Ha jövőre elkezdenénk az építkezést, az ötéves terv befejező évére készen lenne. A terv megvalósításához 20 milliós beruházás szükséges. Saját erőnk mellett számítunk ehhez megyei, központi támogatásra. Tekintve, hogy munkánk népgazdasági haszna közismert és jelentős valutát biztosít az országnak, bízunk abban, hogy szövetkezetünk ilyen irányú támogatása nem marad eL ^^ Egy csokor a gyulai ruha-modellekböL Az új, angol gyártmányú ragasztó présgép, ami egymaga több, mint 200 ezer forintba került.
