Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekf NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTbIZOT TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. AUGUSZTUS 2., SZERDA Ara 80 fiilér XXVII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM MAs VEM NAGY ÜGY A NAGYÉK ÜGYE? (3. oldal) EGY ÉDESAPA HALÁLÁT OKOZTA (4. oldal) SZOVJET EGYETEMISTÁK A GAZDASÁGBAN (5. oldal) Csúcsok és kozéputak Hallottam egyszer egy bölcs tanácsot. Az intézményvezető így oktatta munkatársait: Mi ne törekedjünk soha arra, hogy a legelsők legyünk valamiben. Ez mindig kockázatos. Nagy a tévedés veszélye, ha olyasmit vállalunk, amit még nem pró­báltak ki mások; utána jön a felelősségre vonás. Az elsőkre mindig jobban odafigyelnek, azok szem előtt vannak. Meg azután, ha valamiben az első helyről a másodikra, vagy a harmadikra szorulunk. azt mondják, hogy romlott az ered­ményünk, bírálni kezdenek, hogy már nem dolgozunk olyan jól. Bezzeg, ha a negyedik, ötödik helyen vagyunk állandó­an, nem bántanak bennünket, mi több, ha innen lépünk elő­re a harmadik helyre, még di­cséretet is kapunk. Maradjunk hát mi szerényen ' mindig a mezőny közepén. A jó átlagol hozni mindenben, ez a fontos. Első hallásra is kitűnt, hogy ez az okoskodás nagyon távol áll a kommunisták mindig jobbal akaró, jobbra törő, szen­vedélyes elkötelezettségétől, de távol áll általában az igyekvő ember mentalitásától. Nem le­het mindig és mindenben az egeket ostromolni, de az egek ostromáról való lemondás vég­zetes lehet. Néhány év eltelt azóta, ami­óta az idézett bölcsességet hal­lottam. módom volt figyelem­mel kísérni a szóbanforgó kol­lektíva munkáját. Amint hit­vallássá vált az „átlagon ma­radni” jelszava, nyomban kö­vették azt más területen is konzekvens lépések. Ki lett eb­ben az intézményben a jó em­ber? Aki jól értette és alkal­mazta a megfogalmazott veze­tési elvet. Aki viszont mind­untalan előállt valami renkívü- livel, az átlagtól eltérő gondo­lattal, olyannal, amire mások, máshol is felfigyelhettek volna, izgága, akadékoskodó ember­nek számított. A lassú folyama­tos kádercserék is azt a célt szolgálták, hogy a „szolid”, „megbízható módon” dolgozó emberek nyomuljanak előre. Akik a „világot akarták meg­váltani”, lassan elszállingóztak Később kiderült, hogy az úgy­nevezett szolid, megbízható em­berek bizony nagyon korlátolt képességűek, többnyire ebben rejlik — nem pedig valami különleges bölcsességében — annak magyarázata, hogy nem törekedtek semmiben sem az élre, nem akarták az „egeket ostromolni". De amint egy-egv nagy feladat, az átlagosnál na­gyobb erőfeszítést, hozzáértést, leleményt kívánó munka akadt, recsegett a gépezet. Ilyenkor az átlagszint tartására törek­vők le-lecsúsztak az utolsók közé. Tekintsünk el az egyedi pél­dától, hisz sokszor találjuk magunkat szemben az ered­ménytelenség, az igénytelen­ség, az elmaradott állapotok vizsgálatánál, ezzel az „óvatos duhaj” szemlélettel. Pedig ön­magában, a __ dolgok belső dia­lektikájának segítségével ele­mezve is kimutatható az ilyen nézet tarthatatlansága. Nézzük még egyszer. Maradhat-e tartó­san a jó átlagszinten egy válla­lat, egy intézmény, egy község, vagy akár egy járás összered- ménye, ha minden részkérdés­ben, minden ágazatban a köze­peset célozzák meg? Ha mondjuk iskolát iskolá­val, tsz-t egy másik tsz-szel, községet községgel, járást já­rással hasonlítunk, kiderül, hogy munkájukhoz, eredménye­ik produkálásához az objektív feltételek nem egyformák. Az egyiknek egy területen, a má­siknak más területen jobbak a feltételei. A két kezünk elég annak a kiszámolásához, hogy ahol az az elv érvényesül; ne le­gyünk az elsők, mert az feltű­nő, előbb-utóbb mindenben az atlag alá kerülnék. Ismerünk tsz-t, ahol évek ófa búzából, s még néhány növény­ből az országos rekordot dön­tögetik. Ugyanott bármit tesz­nek is, a szarvasmarha-tenyész­tésben nem tudják a rekordot elérni, összességében ezért még­is az országos átlag felett áll­nak. De mi történne — ez a gazdasági életben szinte kép­telenségnek tűnik —, ha jelsza­vunk az lenne: csak semmi fel­tűnést, elég nekünk búzából is az országos átlagtermést produ­kálni évenként. Milyen tehát a helyes vezetői magatartás? Semmiképpen nem a túlzott óvatoskodás, a fékezés, a „veszélyek” méricskélése. Minden kollektívában olyan légkört kell teremteni, hogy a legnagyobb becsülete az „ege­ket ostromolóknak” legyen. (Szigorúan megkülönböztetve őket a légvárak építőitől.) Azoknak, akik helyesen fel tudnak mérni minden lehető­séget, megkeresnék és megta­lálnak minden mozgósítható tartalékot ahhoz, hogy a ma­guk munkájában a maximális eredményességet biztosítsák. Ez a maximális eredmény nem lesz mindig rekord, hisz ahhoz a körülmények rendkívül sze­rencsés, ezért nagyon ritka ta­lálkozása is szükséges. Csak az ilyen célkitűzéseknek van húzó­ereje, lelkesítő hatása. Az aranyközépút üdvözítő voltának hangoztatása nem egyéb kispolgári óvatoskodás­nál. Amikor az élet minden te­rületén a nagyobb hatékony­ságot tűzzük célul, nagy káro­kat okozhat az ilyen szemlélet. A szocializmus magasabb szin­ten való építésének kongresz- szusi célkitűzése csak úgy va­lósítható meg, ha minden rész­területen az objektív lehetősé­gek maximális kihasználására törekszünk. Ha úgy tetszik: a csúcsokat ostromoljuk. Varga József Négyszázmillió forint fölé emeli az éves termelést a IV. ötéves terv végére a Mezőhegyest Állami Gazdaság A Kiváló Vállalat címet vi­selő Mezőhegyesi Állami Gaz­daságban az utóbbi években egyenletes volt a fejlődés. Év­ről évre több húst, tejet, ke­nyérgabonát és egyéb élelmi­szert adott a népgazdaságnak. A 23 ezer holdas gazdaságban nagy körültekintéssel, az el­múlt évi tapasztalatok hasznosí­tásával készült el az új ötéves terv. A IV. ötéves terv első éve s a második évnek az első fele meghozta a tervezett eredmé­nyeket s így joggal készülnek a feszített, de reális alapokon nyugvó terv teljesítésére. A gazdaság távlati terve el­sősorban a termelés és a jöve­delem fokozását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását írja elő, Ennek érde­kében a termelés további kon­centrálására, szakosítására és az iparszerű termelési rend­szerek kialakítására törekszik. Növénytermesztésben a búza, kukorica, cukorrépa és lucerna termesztése marad a program­ban, az állattenvésztészben a sertés- és szarvasmarha­tenyésztés, illetve a hizlalás viszi a prímet. 1075-re a ‘érvét; szerint a gazdaság évi termelése megha­ladja a 400 millió forihtot, ami évi 7,7 százalékos növekedést jelent. A vállalati nyereség 79 millió forintra emelkedik, s ez évi 16,6 százalékos növekedést jelent. Búzából például évente mint­egy ezer vagonnal, cukorrépá­ból több mint 8 ezer vagonnal, sertés- és marhahúsból 570 vagonnal s tejből mintegy hat­millió litert értékesít Mezőhe­gyes 1975-ben. A termelés bővítését létszám- növelés nélkül, műszáki fejlesz­téssel, jobb munkaszervezéssel, a jól bevált új technológiák al­kalmazásával érik el. Ennek ér­dekében épülnek a szakosított telepek, új gépekkel, technoló­giai berendezésekkel gyarap­szik az ország legöregebb álla­mi gazdasága s az anyagi erő­höz mérten tovább javul a dol­gozók szociális és kulturális el­látottsága. A Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János1, aki részt vett a | szocialista országok pártveze- I tőinek krími baráti találkozóján, j kedden délben hazaérkezett. ’ Fogadtatására a Ferihegyi repüj lőtéren megjelentek: Biszku Bé­la, Komócsin Zoltán, a Politikai | Bizottság tagjai, a KB titkárai, j Benkeá András belügyminiszter, i Péter Janos külügyminiszter a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gyene* András, a KB osztályvezetője Jelen volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete. Három új víkendház épül Szanctzughan A Békés megyei Tanács 1-es számú Sütőipari Vállalata nem­rég fejezte be három víkend­ház építését Szanazugban, ahol egyszerre három család üdül­het. A víkendházak kényelme­sen berendezettek, mindegyik­ben egy szoba, főző- és fürdő­fülke van. Közösen használ­ható a gyermeklubitíkoló. A medencét hideg- és meleg­vízzel is fel lehet tölteni. A vállalat balatonszéplaki 2 szobás üdülőjében minden év­ben 25 család nyaralhat. Negyvenhat vagon zöldbab — üvegekben A fövetésű zöldbab feldolgozásának ideje lassan lejár. A Békéscsabai Konzervgyárba eddig 46 vagonnyit szállítottak a termelők. Legtöbbet a tótkomlós! Haladás Tsz-bői és a kamut! Béke Tsz-böl. A készáru jelentős részét az NDK-ba. a Szovjetunióba és az NSZK-ba szállítják. Ké­pünkön: asszonyok üvegekbe rakják a zöldbabot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom