Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám
Harminckétezer zacskós tej naponta A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentése ÍMX A nagy kánikulai melegben kétszeresére nőtt a tejfogyasztás Budapesten. A közkedvelt polipaek csomagolású tejből a tejipari vállalat rákospalotai üzemegységből naponta 200 ezer zacskónyit szállítanak a boltokba. A békéscsabai üzemegységben az egy nap alatt tejjel megtöltött polipaek tasakok száma a gyümölcsfogyasztás szezonja miatt nem éri el a rekordot, a napi 35 ezret. Ennek ellenére mivel nagy melegben a ..cukrászdák is háromszorosát igénylik a szokásos mennyiségnek a békéscsabai üzemegységben naponta 29—32 ezer zacskót kell megtölteni tejjel. (MTI fotó — KS) tak. Szinte minden magyarországi látogatásnak kézzelfogható eredményei születnek. Itt említem meg, hogy a koncovi baromfigyár építésének terve is egy ilyen utazás eredményeként alakult ki, amikor pártmunkások és szakemberek egy csoportja 1969-ben megismerkedett a Bábolnai Állami Gazdaság ha- romfigyárával. A magyar elvtársaknak a tervezésben és kivitelezésben nyújtott segítségéért, valamint a tervdokumentációért cserében traktorokat, tehergépkocsikat, épületfát és más termékeket szállítottunk Bábolnának. Jelentős részt vállal a kapcsolatok és együttműködés elmélyítésében a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kárpátontúli részlege. Különösen népszerűek a társaság által rendezett „Magyar Napok”. Ezek kapcsán városainkban és falvainkban előadói estek, műsorok kerülnek színre, beszámolók hangzanak el a testvéri országról, találkozókra kerül sor a Magyarország felszabadításában részt vett katonák, és a magyar elvtársakat segítő szakemberek részvételével. A képcsarnokban magyar festők, szobrászok és grafikusok kiállítása nyílik meg, a mozikban magyar filmeket játszanak. Ezeken a napokon vendégül látjuk Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Debrecen és más magyar városok küldötteit, akik autóbuszon és barátságvonatokon érkeznek vidékünkre. Ebben az esztendőben egyébként jelentősen emelkedett a Magyarországról érkező turisták száma, és mi mindent megteszünk, hogy a vendégek minél jobban érezzék magukat. Baráti és munkakapcsolat alakult ki a munkácsi körzet mezőgazdasági szövetkezeti egyesülése és a vassurányi Tsz kö- j zött, a Munkácsi Kötöttárugyár; a Hódmezővásárhelyi Kötött-1 árugyárral tart kapcsolatot, az • ugnvári úttörőház pionírjai pe-1 dig a salgótarjáni bányászok i ifjú barátai lettek. Tartalmas munka folyik a • nemzetközi barátsági klubok-; ban, amelyek szinte valameny- j nyi iskolában, oktatási intéz- ! ményben, kulturális létesít- ! ményben működnek. A szólót, : vinoi Barátság-klub tagjai pél- ; dául élénk levelezést folytatnak I Budapest, Gyöngyös, Siófok, ! Kisvárda, Miskolc, Veszprém, ! Tatabánya dolgozóival és tanú- 3 lóival. Beregsurány magyar határ- j község szélén nemrég emlékmű- ■ vet állítottak. Ezen arany be- I tűkkel a következő felirat ol- • vasható: „Hála és köszönet a : Szovjetuniónak azért az önzet- j len segítségért, melyet a Ma- : gyár Népköztársaságnak nyúj- m tott az 1970. évi árvíz okozta j károk helyreállításában”’... Négy j napig folyt a küzdelem a pusz- • tító áradattal. A magyar test- j vérekkel vállvetve dolgoztak fá- ■ radhatatlanul a kárpátukrajnai ! határőrök, parasztok, vasutasok, s mentették az embereket, az ér- j lékeket. Az eredményes együttműkö- ; désnek ugyanilyen szemléletes példája a két vasúti határállo- • más: Csap és Záhony együttmű- ! ködése. 1948 óta, amikor alá- j írásra került a szovjet—magyar j barátsági és kölcsönös segítség- ! nyújtási egyezmény, a határ- • állomások átmenőforgalma | csaknem megszázszorozódott. És ! abban, hogy a szerelvények g zöld utat kaphatnak, benne , van g a kárpátukrajnai és a magyar ; vasutasok áldozatos munkája, : akik vállvetve dolgoznak a test- j véri segítség és összetartás je- j gyében. (APN—KS) (Folytatás az 1. oldalról) kevesebb megrendelést utasítottak el, mint tavaly az első félévben. Ipar A megye szocialista iparának termelése 1972. első hat hónapjában a tavalyinál alig nagyobb ütemben, a megye negyedik ötéves tervében előirányzottnak megfelelően, 7,4 százalékkal nőtt. A szocialista iparon belül — az 1971. első félévi stagnálás után — leggyorsabban az állami nehézipar termelése nőtt. Ezt a hullámzást nagymértékben befolyásolia az üvegtermelés — huta-felújítás miatti — ciklikussága. Az egyes fontosabb termékek termelése az év első hat hónapjában a következőképpen alakult: . 1972. I. félév 1971. I. félév Kőolaj %-ában 119 Földgáz 103 Égetett tégla 111 Égetett cserép 111 Konzervioari idény üveg 221 öntött síküveg 71 Kötöttáru 83 Férfiing 96 Kolbászfélék 107 Vágott baromfi »9 Feldolgozott tojás 76 Gyümölcskonzerv 61 Főzelékkonzerv 96 A megye szocialista iparának 1972. elő félévi termelésemelkedése teljes egészében a termelékenység — az egy főre jutó termelés — növelésével valósult meg. Ezen belül az állami iparban a termelésnövekedésnek csák 69 százaléka származott a termelékenység emeléséből. A megyei székhelyű vállalatoknál és szövetkezeteknél előállított termékek értékesítésében az értékesítés irányai szerint bizonyos módosulás következett be 1971. első feléhez viszonyítva. Nőtt a nagykereskedelem részére történt értékesítés a külföldi vevő és a közvetlen lakossági értékesítés terhére. 1972. első félévében a megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 8 százalékkal több nyereséget érteik el, mint egy évvel korábban. Emellett nőtt a veszteség összege, is a tavaly első félévi 4 millióval szemben 27 millió forint a veszteség nagysága. A megyei önálló termelőegységeknél 1972 első félévében lekötött készletek értéke 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az összes készletek növekedése tulajdonképpen a gabona- és cukoripar miatt következett be. Ezek nélkül • ugyanis minimálisan, 1 százalékkal csökkent a készletek értéke. Élelmiszergazdaság A megyében a mezőgazdasá- sági termelés, a betakarítási munkák tapasztalatai, a növényzet jelenlegi állapota, s az állatállomány alapján értékelve a tervezettnél várható valamivel kedvezőbben alakult. A szántóföldi növénytermesztés szerkezete 1972-ben többségében a tervnek, illetve az igényeknek megfelelő változott. A kalászos gabonafélék együttes vetésterülete 4 500 hektárral meghaladta az előző évit. Az állatállomány takarmánnyal való ellátása szempontjából kedvező, hogy a kukorica vetésterülete 12, a lucerna és a vörösheréé együttesen 6 százalékkal nőtt. A cukorrépa vetésterülete a speciális betakarítógépsorokkal rendelkező gazdaságokban nőtt elsősorban. A megye nagyüzemi gazdaságai a gabona betakarítását július végéig befejezték. Becslések szerint a kalászos gabonafélék együttes termésmennyisége az 1971. évit meghaladja, a búza termésátlaga azonban csak megközelíti azt. A megyében 1972 június 30- ón 126 300 szarvasmarhát és 850 700 sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány és ezen belül a tehenek száma egy év alatt további 3 százalékkal csökkent. A sertésállomány 5, a kocaállomány 4 százalékkal nőtt 1971. június 30. óta. 1972. első hat hónapjában a fontosabb vágóállatokból és állati eredetű termékekből 14 százalékkal értékesítettek többet, mint tavaly az első félévben. Vágósertésből 41 075 tonnát értékesítettek a megyében, 31 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. A gazdaságok általában azokból a cikkekből növelték áruértékesítésüket, amelyek jövedelmezőbbek, ugyanakkor a kevésbé gazdaságos termékek értékesítését csökkentették. A megye szocialista élelmiszeripara 1972. első félévében 2,5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Foglalkoztatottság — jövedelem 1972 első felében az összes foglalkoztatottak száma alig 1 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagosnál jobban emelkedett a létszám a szállítás, a kereskedelem. az építőipar és a szolgáltatás ágazatokban. Az iparon belül csak az állami szektorban növekedett a létszám, a szövetkezetiben 6 százalékkal csökkent. 1972. első hat hónapjában a lakosság készpénzbevételei 12 százalékkal emelkedett valamivel kedvezőbben, mint országosan. A munkabérek 10 százalékos növekedésén belül a költségvetési és vállalati munkabérek az átlagos ütemet meghaladóan, 11 százalékkal nőttek. Az egyéb bérjellegű bevételek csaiknem a tavalyi szinten maradtak. A megye szocialista szektorában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak egy főre jutó átlagos havi jövedelme 2 291 forint volt, 4 százalékkal több, mit 1971 első felében. A legmagasabb jövedelmek továbbra is a mezőgazdaság állami szektorában, az építőiparban és a szállításban voltak. A bérből élőkénél valamivel jobban, az előző év hasonló időszakánál viszont mérsékeltebben — 13 százalékkal — emelkedtek a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos lakossági bevételek. Ennelk több mint a felét képviselő mezőgazdasági termékértékesítés (főként hízottsertés-eladás) — az előző év első felében bekövetkezett 58 százalékos emelkedést követve — további 20 százalékkal nőtt. A pénzbeni társadalmi juttatások — nagyrészt a bevezetett szociálpolitikai intézkedések hatására — csaknem 20 százalékkal emelkedtek. Vásárlás — idegenforgalom A kiskeréskedelem eladási forgalma — folyóáron szátmitva — az 1971 első félévi 15 százalékkal szemben az év első hat hónapjában 8 százalékkal nőtt (országosan 7 százalékkal). Az összforgalom 43 százaléka élelmiszerek és élvezeti cikkek, 57 százaléka iparcikkek vásárlása, bői adódott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása jelentősen emelkedett, a ruházati cikkek forgalmának növekedése gyorsult, a vegyes iparcikkeké — a tavalyi jelentős növekedés után — lényegesen mérséklődött. A megyében az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom 6830 forint volt, ebből 3020 forint iparcikk; az előbbi 6 %-kai kevesebb, az utóbbi 4 százalékkal több az országos átlagnál. A megye viszonylagos idegen- forgalmi adottsága — Gyula város kivételével — nincs kihasználva. Az első félévben a megyébe látogató vendégek száma csak 2 százalékkal, 670 fővel emelkedett; ebből a megszállt külföldiek száma lényegében nem változott. A szállodák férő- helykihasználtsága a tavalyi 51 százalék helyett idén az első félévben csak 45 százalékos volt. Lakásépítés A lakásépítési terv teljesítését kedvezőtlenül befolyásolta az árrendezés. A megyében az első félévben 1093 lakást építettek, ami 5 százalékkal kevesebb a tavalyi év azonos időszakánál. Jelentős változás tapasztalható a területi eloszlásban: míg a városokban 41 százalékkal csökkent, addig a községekben 48 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma. Az OTP-kölcsönt igiénylők száma hasonló volt az egy évvel korábbihoz, de a családiházas építésnél jóval nagyobb az érdeklődés. A magánlakás-építkezéseket némiképp akadályozza, hogy a keresett anyag nem mindig található meg a TÜZÉP-telepe- ken. Ez esetben helyettesíthető anyagokat kénytelenek az építkezők vásárolni, Egészségügy A lakosság egészségügyi ellátásában lényeges javulás nem történt. A betöltetlen orvosi körzetek aránya még mindig magasa 8 százalék.' A 13 üres orvosi körzet közül 2 üzemi. A gyermekorvosi körzetek tervezett fejlesztését orvoshiány akadályozza. A szakrendelői szakorvosi órák napi átlaga az év első hat hónapjában 33-mal emelkedett, ebben az időszakban adták át ugyanis rendeltetésének a szeghalmi . szakrendelőt. Az új egészségügyi létesítmény jelen, leg 6 szakmában biztosít szakorvosi ellátást a nagyközség; és környéke lakosságának. Művelődésügy Az 1971/72 tanévben az általános iskolák Vili. osztályát 6200 tanuló végezte el a megyében, mintegy 900-zal kevesebb, mint az előző tanévben. A jelentkezések alapján a végzett tanulók 39 százaléka középiskolában, 48 százaléka szakmunkástanuló-iskolában, 2 .százaléka gép- és gyorsíró Iskolában kíván továbbtanulni; 11 százaléka továbbtanulásra nem jelentkezett. A megye középiskoláinak I. évfolyamaira 8 százalékkal kevesebben iratkoztak be, mint egy évvel korábban; a biratko- zott tanulók 65 százaléka fizikai dolgozó szülők gyermeke. A kol. légiumba felvett I. évfolyamos tanulók száma 2 százalékkal emelkedett.
