Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
Az elvesztett egyensúly Csökkent a teher-? nőtt a személyszállítás „Résztapasztalat” a vállalati gépkocsik leadását előíró rendeletről Beszélgetés a Volán Vállalat igazgatójával Megyénkben 1969-ben csaknem 900 házasság bomlott fel. A házasság felbomlások száma sem 1970-ben, sem 1971-ben nem csökkent számottevően. A felbontások okát a bíróság nem minden esetben tudja feltárni. Hiszen azok gyakran nem a felszíni konfliktusokban, hanem mélyen a személyiségben^ az életvezetésben, a felfogásban rejtőznek. Féltem a fiamat B. András malomkő vállú fiatalember. Ideges nyugtalansággal tekint szét a szerkesztőségi szobában. Kissé lehiggad ugyan miközben előadja panaszát, de utána újra fogcsikor- gatóan vibráló lesz a hangja. — Segítsenek, hogy visszakaphassam a fiamat — A bíróság kinek ítélte a gyereket? — A feleségemnek. — Veszélyben van a gyer- meg fejlődése? — Igen. Nagyon féltem a fiamat. — Bizonyítékok? — Lesznek. Ha kell fényképet készítek. — A gyerekről? — Nem, hanem a feleségemről. Most egy nála jóval idősebb férfivel jár. Kocsija van az illetőnek. — Ez nem elegendő. — De a gyerekkel nem törődik. Most is az anyjánál van. Én ilyen nőnek nem fizetek gyerek tartást. — A szerkesztőség nem tud segíteni ebben az ügyben. A válasz villámcsapásként éri. Feláll. Tehetetlenül lóbálja a karját. — A múlt este olyan idegállapotba kerültem, hogy ha találkozom a volt feleségemmel ... akkor én nem is tudom ... Kezével félelmet keltő mozdulatot tesz. Aztán legyint. — Nem tudom, mihez kezdjek. Megtanítottam dolgozni Tanya Békéscsaba közelében. Mellette egy félig kész családi ház. Az udvaron egy megtermett asszony tesz, vesz. Riadtan tekint a kiskapu felé. — Talán valami történt a fiammal ? A válasz csak részben nyugtatja meg. Kikerekedett szemé- bep szinte tüzel az aggodalom. — Vagy egy hónapja nem volt idehaza. Akkor is részegen jött. Nem tudtam Vele beszélgetni. Már az építkezéssel se törődik. — Mi bántja? — Hogy tönkre ment a házassága. r— Miért ment tönkre? — A fiam jól keresett a kőműveseknél. Amikor hazajött a munkából, itthon is dolgozott. — Veszekedtek? — Egyetlen egyszer sem tettem szemrehányást a menyemnek. A fiam se. Csak később, amikor elköltözött. Nekünk még veszekedésre sem volt időnk, mindig munkában voltunk. A menyem pedig kiült a tornácra és olvasott. Azt mondta, hogy ő idehaza nem csinál semmit. Inkább elmegy a moziba. És nemegyszer el is ment. — Egyedül? — Egyedül. — Hát a fia? — ö nem ment, házat építettünk. Én megtanítottam a fiamat dolgozni. Nem is kellett őt nógatni. Kocsira gyűjtötte a pénzt. Ezért vállalt vasárnap is munkát. Most aztán sem ez sem amaz. Csak lumpol. Ez volt a téma B. Andrásné mikor elváltak lemondott férje nevéről. Csinos. Egoizmusa és könnyed fintorokkal kísért, cinikus megjegyzései azonban taszítanak. — Miért váltak el? — Nem tudtuk megérteni egymást. A férjem nagyon komolyan vette az életet. Nem volt egy szabad vasárnapja se. Fusizott. — De hiszen a családjáért tette. —Nevetnem kell. Fogához verte a garast, mint az anyja, Ház, kocsi ez volt a téma. — önnek is ez volt a vágya. — Természetesen csak nem így— Hát hogyan? — Nézze én fiatal vagyok, 23 éves. — A férje se volt idős. — A férjem 26 éves. De mondom másról van szó. Az ember állandóan hajtson, hogy no, majd egyszer lesz valamije. — Hogyan képzeli el az életét? — Ez az én szuverén ügyem. Különben ha érdekli férjhez megyek. Laci ugyan jóval idő-: sebb nálam. De engem ez nem zavar. — Bizonyára van autója és háza. — No, és! Néha bevásárolt A fiúcska lehet vagy hároméves. Belecsimpaszkodik a nagymama szoknyájába. A nagymama elkeseredett arccal válaszol. — A lányom otthagyta a férjét. Pedig B. Andrásék nagyon rendesek. Szorgalmas család. — Hogyan nevelte a lányát? — Egyedül, özvegy asszony vagyok. — Sokat vobak együtt? — Ezt nem állíthatom. Néha késő estig dolgoztam. Igyekeztem mindent előteremteni amire szüksége volt. Taníttattam. — Milyen iskolát végzett a lánya ? — Csak középiskolát. Nem akart továbbtanulni. Mikor középiskolába járt, még zsebpénzt is kapott. — És a munka? — Mindig azt mondta, hogy sok a tanulni valója.. Én jól kerestem. — Házi munkával sem bízta meg? — Néha bevásárolt. Nem tudom miért váltak el. Őszinte leszek, a lányomat sem értem. Könnyelmű. • Könnyelműen vette a házasságot. Vajon miért? A bírósági tapasztalat szerint a fiatalkorban kötött házasságok felbomlásában gyakran szerephez jutnak az anyagi feltételek is. Sőt az is, hogy a fiatal házasok előtt vágyként lebegő autó, vagy családi ház megszerzéséhez a költségeket hogyan szándékozzák előteremteni. Az a fiatal, akit gyermekkorától munkára neveltek, nem kétséges. hogy ezt az utat választja. Viszont mit tesz az, aki mindent készen kapott a szülői háztól. Bár kétséges, hogy B. Andrásék házasságának felbomlása közvetlenül a feleség magatartására vezethető vissza. Ám, ez csak az okozati lánc egyik szeme. Hiszen nyitott kérdés, hogy mennyire lehet őt elítélni akkor, ha figyelembe vesszük, hogy sem odahaza, sem pedig középiskolás korában nem tanították meg az álhatatos munka szeretetére. A helytelen nevelés olyan, mint a bumeráng, visszaüt. (Serédi) A szállítással foglalkozó vállalatoknál általában a nyári és őszi hónapok a legnehezebbek. Az építkezésekhez (ezen belül mindenekelőtt az útépítésekhez) szükséges anyagok, ezen túl pedig a mezőgazdasági munkákkal összefüggő szállítások lebonyolítása maximálisan igénybe veszi mind a gépparkot, mind az embereket Ez az év azonban rendhagyó. A 8-as számú Volán Vállalat ugyanis ez év első hat hónapjában mindössze csak 60 százalékra teljesítette,,hagyományos” teheráru-szállítási tervét. Ennek okáról beszélgettünk Kazamér Károllyal, a vállalat igazgatójával. — Való igaz, hogy tavaly országosan is jelentős mennyiségű árut mozgattunk Békés megyében — mondotta az igazgató. — Az idén nem sikerült sem súlyban, sem kilométerben teljesíteni a tavalyi szintet. Ennek oka? Nem a rosszabbul szervezett munkában, vagy más szubjektív tényezőben keresendő. Hanem olyan országos intézkedés következménye, mondhatnám úgy is, mellékterméke, amely más vonatkozásban viszont komoly népgazdasági érdekekkel, megfontolással van összefüggésben. A túlzó beruházások v issza - fékezésére, a korábban nagy szállítási volument is jelentő útkorszerűsítések és más építkezések tudatos csökkentésére gondolok, melyek ez évben a szokásosnál jóval kevesebb feladatokat róttak ránk, mint akár tavaly, vagy azelőtt. A Hódmezővásárhelyi és a Debreceni Közúti Építő Vállalat több száz milliós értékeket képviselő gépparkja sincs a fentiek miatt kihasználva, és a mi gépparkunk kapacitásának is jelente® része „parlagon hever”. — Ennek az állapotnak a javítására tett, vagy tesz-e valamilyen lépést a Volán vezetősége? — Igyekszünk tenni. Megállapodtunk a lökösházi termelőszövetkezettel, az ottani sóderbánya szállításainak ellátására, a békési vegyesipari szövetkezetnek, az építőipari vállalatoknak többezer tonna sódert szállítottunk; húsz billenős teherkocsival bekapcsolódtunk a kiskörei vizlép. cső talajmunkáinak a segítésébe; a két megyei cukorgyárral „rendhagyóan” megállapodtunk abban, hogy az idén jóval nagyobb mértékben vegyék igénybe a cukorrépa-szállításnál gépkocsijainkat. — Miért rendhagyó ez a megállapodás? — Mert eddig inkább arra beszéltük rá őket, hogy minél: több répát vasúton- szállíttassanak. Most, a tavalyihoz képest mintegy 15 százalékkal nőni fog a Volán munkája ezen a vonalon. — Az elmondott „pótfeladatok” teljesítése az első félévben már „hozott” valamit? — Igen. Noha az úgymond „hagyományos” szállítás csökkent a beruházások elmaradása miatt, az össz-áruszállítási tervet kilencven százalékra teljesítettük a második félévben. De nagyobbrészt a második félévben jelentkezik majd a „pótfeladat". A megyei szállítási bizottság (arríedynek Kazamér elvtárs a titkára. Szerk.) a korábbi években inkább csak a mező- gazdasági termékek szállításának szervezésben segített, s ha a helyzet úgy kívánta, szombatra és vasárnapokra biztosított gépkocsikat a mezőgazdasági üzemeknek. Az idén a hétköznapokon történő gépkocsiszállítást is biztosítja az őszi betakarításhoz. — A személyszállításról mit tudna elmondani Kazamér elvtárs? — Ez magasabb színvonalú, mint tavaly volt. 1972. első félévében 14 százalékkal növekedett személyszállítási forgalmunk, de még korántsem tudjuk kielégíteni a jelentkező igényeket. A növekedés elsősorban a kisvasutak megszűnéséből fakad, amely vonalakon átvettük a személyszállítást, A MÁV által jelzett utasforgalom a Szabadkígyós—Békéscsaba, vagy akár a Békéssámson—Békéscsaba1 vonalon nem bizonyult reálisnak,, ezért majdnem megdupláztok azóta az induló kocsikat. Olyanok is igénybe veszik a járatokat, akik nemigen utaztak a kisvasúttal, mert arra oda-vissza az egész napjuk ráment. Most a sűrű járatok és a rövid menetidőik (cca 80 perc alatt érnek Békéscsabára Békéssámsonból) fokozták az utazási kedvet is. Ugyanakkor a buszok befogadó- képessége is. nagyobb, mint volt. öt éve érkeznek megyénkbe csuklós buszok és mindig a legszükségesebb vonalakra — ahol természetesen az útviszonyok engedik — állítjuk be azokat — Hogyan tudná jellemezni Kazamér elvtárs a személyszállítás fejlődését? i— A nagyobb városokban tradíciója van a helyi közlekedésnek. A mi megyeszékhelyünkön 1954-ig csak „madzag-vasút” volt és ennek megszűnésével vezettük be az első helyi buszjáratot. A vasútállomástól Mező- megyerig közlekedő első helyi járatunkon bizony alig volt utas. Idegenkedtek tőle. Pedig' csak 50 fillérbe került a vonaljegy. Hogy megkedveltessük a lakosokkal a buszközlekedést, a mi dolgozóin kát utazgattattuk végállomástól végállomásig. Két esztendeig ez az egyetlen helyijárat volt csak Békéscsabán. Ma 14 van, emellett három-négy kocsi „rásegítő” szolgálatot tart, vagyis akkor lép be a személyforgalom lebonyolításába, ha esős idő miatt megnövekszik a forgalom, vagy ha valamelyik busz üzemi hiba miatt elakad valahol. Persze az időjárást nem lehet előre látni, és emiatt aztán néha zsúfoltság mutatkozik a helyi járatokon. Néha pedig, amikor szép az idő, azok is, akiknek bérletük van, inkább sétálnak hazáig, buszozás helyett. Még valami. 19.r;7-ben 18 busza volt az egész megyéinek. Ma 196 van, és minden nagyobb községben helyijárat közlekedik. A városokban több is. — A vállalati és magángépkocsik használatát szabályozó rendelet hoz-e változást a Volán gépparkjában? — Készítettünk egy felmérést, hogy a vállalatok által kötelezően leadandó gépkocsik után milyen feladatok hárulnak elsősorban taxiállomásainkra. Ügy számítottuk, hogy ha a rendeletet maradéktalanul végrehajtják az érintett vállalatok, akkor jelentősen bővíteni kell taxiállományunkat. Annál is inkább szükség van erre, mert az elmúlt évek során visszafejlődött megyénkben a taxiellátás. E szolgálat beindításakor 56 taxink volt, ma pedig csak 25-tel rendelkezünk. (Ebből Békéscsabán 12 van.) Egyszóval mintegy háromszorosára terveztük a taxipark növefé^ét, azaz 50 személygépkocsi-vásárlást ütemeztünk be. Ebben az évben azonban csak tizenöt Zsigulit vásárolunk, mert véleményünk szerint többre nem lesz szükség egyelőre — Úgy értsük ezt, hogy rossz volt a felmérés? — Inkább az a helyzet, hogy szinte valamennyi vállalat, amelyikre vonatkozik a rendelet „alkudozik” a minisztériumokkal, hogy valamiképpen kiharcolja magának a leadandó gépkocsik visszatartását. Csak né- hányan válaszoltak érdeklődő levelünkre, hogy a jövőben mennyiben tartanak igényt a szolgálatunkra. Kismértékben azért mégis növeljük taxiállományunkat és ezért szükségünk lesz legalábbis részbeni, azokra a gépkocsivezetőkre, akiknek a rendelet következtében munkahelyet kell változtatniuk. A beszélgetés körülbelül Itt be is fejeződött. A magunk részéről két hozzáfűzni valónk volna; egyrészt az áru-, másrészt pedig a személyszállítással kapcsolatos tájékoztatóhoz. Az áruszállításban azért maradt el a Volán (mintegy 10 százalékkal) a féléves terve teljesítésétől, mert mindenekelőtt az útépítkezések! ütemében következett be csökkenés. Ügy gondoljuk, ez az állapot nem lehet tartós. Nem is lenne helyes, ha tartóssá válna. Nemcsak azért, mert a közútépítő vállalatokat is sújtja a beruházások elmaradása, hiszen több százmilliós értékű gépparkjuk kapacitását csupán 70 száza, lókra tudják kihasználni. Hanem elsősorban azért, mert köztudomásúan — és sajnos nemzetközileg is ismerten! — rosTiszák a magyar közutak és köztük aláhúzottan Békés megye közútjai. Akik hazánkban járnak, másra nem is panaszkodnak. csak útjainkra. Korszerűsítésük, karbantartásuk mindezekért, és elsősorban azért, mert az élet vérkeringéséhez van szükség a jó utakra, nem húzódhat sokáig. A személyszállításban pedig való igaz, hogy sokszor okoz bosszúságot a helyi járatok zsúfoltsága, és az is, hogy igen magas a taxi kilométerpénze. (Három, forint!) Ha a közponitból az állomásra megyünk, az óraállás szerint néha 10—12 forintot is fizetni kell a taxiért. Ügy véljük, mindezen valahogy ezért változtam kellene. Vagy pontosabb taxiórák beszerelésével, vagy a kilométerpénz csökkentésével. A buszok zsúfoltságán pedig — különösen a közeli vidéki járatoknál! — a forgalom irányítóinak jobb és gyorsabb informáltságával. Ha ugyanis például Békésen lemarad 40—50 utas, mert eső lévén nem motorkerékpárral akar Békéscsabára jönni, csak miután ezt a Békésről beérkező busz vezetője jelzi, történik gondoskodás a szállitásuk- ról. Ha viszont közvetlenül telefonon jelentenék Békésről a zsúfoltságot már az indulás idején, ebben az esetben gyorsabban tudnának intézkedni a rár segítő buszok beállításáról is. A Volán vezetősége — ahogyan ezt a Szerkesszen velünk rovatunkban közölt leveleik már évek óta tanúsítják — az utazóközönség szolgálatában tőle telhetőén mindent megtesz a jogos észrevételek. kérések és javaslatok megvalósításáért. Minden bizonnyal ez a jövőben is így lesz. Varga Dezső VÁLLALATOK, MAGANÉPfTTETÖK, FIGYELEM! Saját készítésű beton kerítéselemeinkből rövid határidőre vál lalunk kerítéskészitést, helyszínen történő teljes beépítéssel Külön megegyezés alapján díszkerítéshez vasbetétek készítését is vállaljuk. BETONÁRUSZAKIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Gyula, Henyei Miklós u. 13. Tel.: 138. x
