Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

Á Hap titkai nyomában I adomány I echníka A lézersugár ssszefirrasztja a sebeket A fénykoaguláciőt már régen eredményesen alkalmazzák re­cehártyaleválás vagy szakadás gyógyítására. Kutyákon végzett kísérletek szerint a folyamato­san alkalmazott lézersugár fénykoaguláció alapján képes sebeket tartósan összeforrasz­tani. A gyógyulási folyamat gyors és komplikációmentes. Ilyen eljárással elvben felol­vasztott műanyagokkal csontot is össze lehet forrasztani. Az alkalmazandó lézersugár erősségét és adagolását csak mindenre kiterjedő, körültekin­tő vizsgálatok tudják majd meghatározni. Teljesen ki kell küszöbölni például a sebkör­nyék egészséges szövetei meg­sértésének a lehetőségét. Az ultrahang-technika ma már nélkülözhetetlen segítője az orvostudománynak. A rönt­gensugaras átvilágítás jelentő­sége fokozatosan csökken, mi­óta rájöttek, hogy az ultrahang- sugárnyalábbal való „röntgene- zés” teljesen ártalmatlan a vizs­gált személyre nézve; így hosz- szabb vizsgálódást, folyamatos megfigyelést is lehetővé tesz. g paß Mérgezz 1972. JÜLIUS 11. A Napra vonatkozó, főként ta­pasztalati ismereteink csak az égitest viszonylag vékony külső rétegei — a korona, a kromosz. féra és a fotoszféra — esetében fedik a valóságot. A fotoszféra és a Nap középpontja között el­terülő térség — az úgynevezett konvektiv zóna — sajnos, mű­szerekkel egyelőre még nem ta­nulmányozható. Pedig a tudósok feltevései szerint a konvektiv zónában megy végbe a hőmér­sékletkülönbség hatására az égi­test plazmájának keveredése, ami meghatározza a naptevé­kenység mechanizmusát. A Nap anyagának dinamikája igen bonyolult. Az égitesten glo­bális cirkuláció és úgynevezett differenciális (különböző szinte­ken megfigyelhető) forgómozgás is folyik. Az elektromosságot ve­zető plazma keveredése és for­gása 22 éves időszakonként mág­neses erőtereket kelt a Napban. Attól függően, hogyan, tudja ez az erőtér elérni az égitest fel­színét, mennyire „nyomódik ösz- sze” a szomszédos plazmatömeg erős mágneses terének hatására, a Nap nyugalmi, illetve aktív állapotáról beszélnek. Napfoltok éa naptevékeny »ég A naptevékenységet a napfol­tok számától függően osztályoz zák. A Nap aktív állapota, az erős mágneses vihar sok káros következményt vom. maga után Használata azon alapszik, hogy az emberi bőr, izom, csont, stb. különböző ellenállást tanúsít a behatoló sugarakkal szemben. Az ultrahang más-más intenzi­tással verődik vissza az egyes szövetek határfelületeiről és ezek a különbségek rajzolják fel a katódsugárcső képernyőjére a szervek körvonalait. A képen szovjet kutatók ál­tal konstruált légcső- és tüdő­vizsgálatra alkalmas ultrahan­gos készülék (szonda) látható, mely jóformán fájdalommen­tessé teszi a szervezet belső világáról való informálódást. a Föld bioszférájában^ zavarja a navigációt stb. Ma már bizonyí­tott tény, hogy az égitest felszí, nének aktív területei a mágne­ses terek felszínre törésének kö­vetkeztében keletkeznek. Egyes napfoltok mágneses terének erőssége több tizezerstzer na­gyobb a Földénél. Eszek az erős terek fékezik az anyagok keve­redését. A lefékezett napfolt 4,5 ezer fokig lehűl, és háttérben a forróbb (6 ezer fokos) fotoszfé­rával sötétebbnek látszik. A Nap mágnességtani „dom­borzata” rendkívül változatos: halmokat, dombokat és mélye­déseket tartalmaz. Ezen kívül a grandiózus belső folyamatok miatt ez a „domborzat” a ten­gervíz színéhez hasonlóan szün­telenül változik. ,»Maeakakövea utcák99 a fotoszférában A fotoszféra határáról készí­tett fényképeken macskaköves utcára emlékeztető struktúra fi­gyelhető meg. Egy-egy „macs­kakő” átlagosan 700 kilométer hosszú. A benne található plaz­ma sebességének és hőmérsékle­tének mérése konvektiv mozgás­ra utal. A fotoszféra fölött, a kromoszférában már szupepnagy szemcsékből álló struktúra fi­gyelhető meg — 20—50 ezer ki­lométeres szemcseméretekkel. A mai tudomány féltételezése szerint a fotoszféra alatti terüle ten, erős mágneses terek kelet­keznek. Az utóbbiak felszínre jutásában szerepet játszik a kis és óriás szemcsék mozgása is. A szemcsék mozgása a fotoszféra alatt is szemcseszerú struktúrát kelt. Egy-egy ilyen fotoszféra alatti szemcse erővonalakat sza­kít ki a Nap belső mágneses te­réből, majd a földinél több- százsaor nagyobb térerősségé nyalábokat a fotoszféra szem­cséibe „döfve”, mozgásba hozza azokat. A statisztikai adatok tanúsága szerint ott a legvalószínűbb a naprobbanás, ahol a mágneses erőtér-maximumok közel kerül­nek egymáshoz ahol nő a tér­erősség, az úgynevezett semle­ges pontok körül —‘ különböző polaritásé mágneses terek hatá­rán. Nine» egyszerűbb dolog a csillagoknál A plazma megnőtt nyomása robbanást okoz — másodpercen­ként másfél kilométeres sebes­séggel lökve ki az anyagot. A kivetett anyag tömege mintegy tízszerese a világtengerekben ta­lálható víz tömegének; így pél­dául az 1956. február 23-án be­következett naprobbanás ener­giájának egy tizedmilliomod ré­sze elég lenne a Föld teljes víz­készletének elpárologtatósához. Ez a robbanás lelassította boly­gónk forgását. Ebben az időszak ban a földi napok 2,5 mikrosze- kundummal meg is hosszabbod­tak. A Föld átlagosan 11 évenként különösen érzékeny a naptevé­kenységre. A Nap nyugalmi ál­lapota nem tart tovább két év­nél. Ezután a napbéli egyenlí­tőtől nagy távolságban az egyen lítő felé mozgó foltok jelentkez­nek, protuberanciák jelennek meg — a naptevékenység foko­zódik. A 11 éves ciklus valószí­nűleg egyenlő a mágneses akti­vitás 22 éves periódusának felé­vel. A Napban lejátszódó folyama­tokat értelmező hipotézisek arra utalnak, hogy a tudósok egyre jobban látják az égitestben le­játszódó jelenségek egységét. Remélhetőleg nincs hát messze az idő, amikor valóra válnak egy híres asztronómus szavai: „Nincs egyszerűbb dolog a csil­lagoknál!” M. L. Röntgensugár helyett — ultrahang Számit ás rajzol a gép A lég- és vízszennyeződés problémáival foglalkozó harko­vi tudományos intézet kutatói hasznos segítőeszköz birtokába jutottak, mely megkönnyíti a munkájukat és sok emberi munkát pótol. Régebben a számítások elvég­zéséhez, a kapott eredmények grafikus ábrázolásában mérnö­kök, matematikusok és rajzo­lók egész hada vett részt. Ma a számításokat korszerű elektro­nikus számitógépeken végzik, a grafikus megjelenítés pedig egy olyan automata segítségé­vel történik, amely a számító­géppel egyidejűleg dolgozik és képernyőjén rövid idő alatt pro­dukálja a megfelelő rajzot, gra­fikont, vagy szöveget. Másod­percenként ezernél több grafi­kai elemet képes megjeleníte­ni ez az okos készülék. Ilyen elemnek nemcsak a pont szá­mít, hanem az egyenes, a kör, az ellipszis és a különféle gör­bék is. A képernyőn a vonalak háromféle vastagságban mutat­kozhatnak. Ha arra van szük­ség, hogy a számítások ered­ményét rögzítsék a későbbi fel- használás számára, a képer­nyőn levő ábrát a gép önmű­ködően lefényképezi. Víztisztítás és vízlágyitás az iparban Július 4-én, kedden délután a nagykanizsai Finommechanikai Vállalat szakembereit látta vendégül a GTE Békés megyei Szerve, zete. A békéscsabai Technika Házában a nagykanizsai vállalat kép. viselői termékismertetőt és gyártmánybemutatót tartottak. A tájé­koztatón megjelent érdeklődők a vállalat által gyártott különböző víztisztító és vízlágyító berendezésekkel ismerkedhettek meg. Miközben egyik oldalon a megelőzés módszereivel folyik a harc a vizek elszennyezése, el­szennyeződése ellen, a vizek tisz­taságáért, addig a nagykanizsai Finomtechnikai Vállalat már ja­vában gyártja sorozatiban a kü­lönböző víztisztító és vízlágyító berendezéseket, hiszen nemcsak a kávéfőzéshez, az iváshoz, a nagymosásához van szükség tisz­ta és lágy vízre. A víz részleges és teljes sóta- lanítását ma már az ipar min­den ága igényli. A nagykanizsai gyár ioncserés víztisztító beren­dezései, amelyekben a víz elő­ször erősen savas bázisú gyan­tát tartalmazó oszlopon. majd erősen lúgos bázisú gyantát tar­talmazó oszlopon folyik keresz­tül, szinte nélkülözhetetlenek a kazánok tápvizének biztosításá­hoz, továbbá a laboratóriumok­ban, festő-, galvanizáló-, akku­mulátor- és vegyiüzemekben, autószervizekben, konzerv., és gyógyszergyárakban, a vendégiá. tóiparban, az üzemi étkezdékben, a modem háztartásokban, a kór­házakban, és a szikvízüzemeknél. A „DIÓN” TÍPtJSÜ TELJES SÓTALANÍTÓ berendezésen át. áramoltatott víz teljesen sótala- nított vízként távozik a berende­zésből. A víz tisztaságának ellen­őrzésére a vezetőképesség válto­zását használják fel. (Minél tisz­tább a víz, annál kevésbé vezeti az elektromos áramot. A mérő­műszerek vagy mutatóval ellá­tottak. vagy regisztrálós kivitel, ben készülnek. Az utóbbiak a víz minőségének romlását vagy javulását hang, és fényjelzéssel mutatják. A „DIÓN” TlPUSÜ VÍZLÁ­GYÍTÓ BERENDEZÉSEK fel­építése és anyaga megegyezik a teljes sótalanítókéval. A gyár a lágyítandó nyers víztől és az •igényektől függően több fajtáját állítja elő a lágyító berendezé­seknek. Csak úgy, mint az álta­lában egyedi megrendelésre ké­szülő berendezéseket, amelyeket általában szerves anyagok meg­kötésére, oxigén eltávolítására, savtalanításra, a mezőgazdaság­ban az öntözésnél használnak fel. A KAVICSOS, VAGY EGYEK ELŐSZŰRŐK feladata, a vízben levő mechanikus szennyeződések (mint például a homok) kiszűré se. Ezekkel a berendezésekkel egyébként elsősorban az ioncse­rélő gyantákat lehet megvédeni a mechanikus szennyeződésektől, s így működőképességük fenn­tartását biztosítani. A SZENNYVÍZ-TISZTÍTŐK. mint ioncserés berendezések használata a galvanizáló üze­mekben is növeli a termelés gaz­daságosságát. Az elfolyó szenny­vizek tisztítása revén megtaka­rítható ugyanis a szennyezés mi­att fizetett bírság, illetve a tisz­tított öblítő vizek többször fel- használhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom