Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

Szemle Törvényesség, hatósági munka alakulása megyénkben írta: Dr. Kertész Márton, a niegyei tanács vb-titkára rv. A DECENTRALIZÁCIÓ HATÁSA A hatáskörök decentralizálá­sának eddigi gyakorlati ered­ményét érzékelteti a hatáskörök megoszlásának alakulása, pon­tosabban az I. fokú határozattad elintézett ügyek tanácsi szintek szerinti megoszlásának változá­sa. Az összes I. fokú döntést vé­ve alapul 1968. I. félévéhez ha­sonlítva 1971. II. félévében az I. fokú határozattal elintézett ügyek aránya megyei szinten 3 százalékról 0.8 százalékra, já­rási szinten 37 százalékról, 14,4 százalékra csökkent, ugyanakkor a községeknél 25 százalékról 50,6 százalékra növekedett. Vá­rosi szinten az arány a korábbi­akhoz képest lényégében válto­zatlan maradt (35 százalékról 34,2 százalékra). Jól érzékelhető, hogy a de­centralizáció alapvetően a köz­ségek lakosságát érinti. Megál­lapításunk szerint a községek la­kosságának döntést igénylő ügyeit ma már 77,8 százalékban helyben intézik el, míg 1968- ban ez az arány csak 40,4 száza­lék volt. A nagyközségekben en­nél magasabb a döntések ará­nya, mert ott a lakosság ügyeit csaknem teljes egészében hely­ben intézik el. A decentralizálás hatását ügyforgalom változásának mutatásával jól szemlélteti alábbi kimutatás: az be­az KI MÜT AT AS az Ügyforgalom változásáról a megyében Szerv 1968. I, félévében 1971. II. félévében alapszámú I. fokú ügyek db hat. db egyéb ügyek alapszámú változási fokú változás egyéb változás ügyek db % hat. db % ügyek db */» M TVB és oszt. 11 344 886 695 7 818 —31,1 357 —59,7 686 — 1,3 Városok 32 898 1« 323 132 979 31 819 — 3 15 755 +49,7 44 646 —68.4 Járások 35 906 11 115 6 151 16 310 —51,6 6 627 —40,4 3 818 —38 Községek 58 662 7 539 555 954 62 763 + 1 23 261 + 208,5 247 082 —55,8 összesen: 138 718 30 065 695 779 118 710 —11,4 46 000 + 53 296 232 —57,4 A hatáskörök leadása havon-1 ként mintegy 2600 db-bal növel-1 te meg a községekben az I. fo­kú határozatok számát. Ez a munkatöbblet az ügyintézők számára még elviselhető leter­helést jelent. Az ügyek száma a községek között jelentősen szó­ródik és ügycsoportonként is megoszlik, egyes ügyfajták csak ritkán fordulnak elő. A problé­mát ezzel együtt a nagyobb le­terhelést inkább az okozza, hogy a sokféle ügyhöz több jog­szabály ismeretére van szükség és ez a jogszabályismeret hiá­nyos. Ezzel és a gyakorlat hiá­nyával függ össze, hogy az ügy­intézők gyakran aránytalanul sok Időt fordítanak a döntéshez való felkészülésre. Ezért tartjuk fontosnak a szakmai és gyakor­lati továbbképzést az apparátus nál végiehajtott létsaámerősftés é® minőségi cserék mellett. Ter­mészetesen nehézzé tette az ügyintézők helyzetét az is, hogy az elmúlt évben sok új jogsza­bály jelent meg, amelyek elsa­játítása és alkalmazása külön gondot okozott (pl. lakásügyi jogszabályok, telekrendelet). Magunk is arra a következte­tésre jutottunk, hogy jelenleg további jelentősebb hatáskörö­ket. leadni már csak a személyi és tárgyi feltételek egyidejű megteremtése mellett lehet. A nagyközségeknél a hatáskörök leadása lényegében befejezés előtt áll, így a megállapítás ele- scsorban a kisközségekre érvé nyes. A feltételek között egysze­rűsítésekre is gondolunk. A gyakorlati munka felszínre hozta azt a problémát is. hogy a hatáskörök változása miatt több ügycsoportban külön gondot okoz a fórumrendszer alakulása, amelyet rendezni kell. Magasnak tartjuk még azok­nak az ügyeknek a számát, ame­lyek a végrehajtó bizottságok hatáskörébe tartoznak. Ebben a tanácscikhrs'ban, ugyanis az el­múlt év végéig a megyében a helyi végrehajtó bizottságok 2453 egyedi ügyben hoztak ha-: tározatot. így tehát még ko­rántsem kielégítő a végrehajtó bizottságok mentesítése az egye­di ügyek intézése alól. sőt egyes újabb jogszabályok (pl. a teleik- rendelet) indokolatlanul a vég­rehajtó bizottságokhoz rendel­nek kisebb jelentőségű hatáskö­röket. Úgy vélem, hogy ennek a helyzetnek a hátránvaj eléggé közismertek és ezért részlete­zésre nem szorulnak. Adataink alapján levonhatjuk azt a következetetést, hogy a hatáskörök decentralizálásával ma már megközelítettük azt a törvényi kívánalmat, hogy az I. fokú hatáskört általában a helyi tanácsok gyakorolják. A kisebb községek tekintetében kell még további Intézkedéseket tenni. Más vetületben, de az ügyintézésnek a lakossághoz va­ló közelebb vitelét szolgálja a végrehajtó bizottságnak az a rendelkezése, hogy a járási hi­vatalok műszaki beosztású ügy­intézői tartsanak a kisközségek­ben a helyszínen rendszeresen, ismétlődő ügyintéző napokat. Itt jegyzem meg, hogy a decent­ralizálás eddigi eredménye a la. köss ág megelégedésével járt. (Folytatjuk) A Szovjetunió Polgári Védelem Kiválója „V. J. Csuj- kov eltvtárs, a Szovjetunió marsallja a Polgári Véde­lem Parancs­noka 1972. május 24-i 69-es számú parancsával önt a polgá­ri védelem­ben kifejtett kiváló mun­kája elisme­réseként a Szovjetunió Polgári Véde­lem Kiválója jelvénnyel tüntette ki.” S a parancs- kivonaton dr. Takács János neve. A Bé­kés megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya vezetője, a polgári védelem Békés megyei parancsnoksága műszaki mentő és óvóhely szolgálat parancsno­ka kapta a magas elismerést. Ismerősei mostanában úton- útíélen megállítják, szorongat­ják kezét, gratulálnak. Joggal, mert 15 évi tevékenységével kiérdemelte a világ legkorsze­rűbb polgári védelmi szervezete parancsnokának az elismerését. Amikor a krónikás felkereste, őszinte szerénységgel próbált kitérni a kérdések elől. Végül mégis elmondta: — Az elmúlt 15 év alatt szá­momra azok voltak a legszebb élmények, amikor láttam, hogy a polgári vé­delem szerve­zetében pa­rancsnokaim­mal munka­társaimmal közösen vég­zett munkán­kat megyénk lakossága meg értette és tudatosan ak­tívan vette és veszi ki részét a pol­gári védelmi feladatokból. A kitüntetés, amelyet Csujkov mar­sall adomá­nyozott, en­nek a mun­kának a leg­magasabb el­ismerése. Az­után arról beszélt, hogy amikor Bondor József építés­ügyi miniszter átadta részére a kitüntetést, miután megillető- dése elmúlt, első gondolata az volt: az elismerés személyén keresztül mindazoknak szól, akik az elmúlt években me­gyénkben a polgári védelem fejlődéséért minden tőlük tel­hetőt megtetteik. Csendesszavú ember dr. Ta­kács János. Azt vallja, hogy az ember tettei után ítéljék meg és ne hangja után. Polgári védel­mi parancsnoki munkájában is ez a jellemző. Tizenöt év alatt kemény kitartással dolgozott és megérdemelten kapta meg a Szovjetunió marsaidénak ki­tüntető elismerést. Gratulá­lunk. B. J, Honvédelmi sportleleiösök a laktanyában Tegnap délután a békéscsabai KISZ-táborban egyhetes tovább­képzésen részt vevő honvédelmi sportfelelősök a megye egyik honvédelmi alakulatát látogat­ták meg. A laktanyában a fia­talokat az alakulat KlSZ-szer- vezetének vezetői és a parancs­nokok fogadták. A sportfelelősök megismerkedtek a laktanya éle­tével, a honvédség kiképzési esz­közeivel. Jó szakma — jó kereset A GYULAI SZABÓK KTSZ felvesz női dolgozókat 17—-45 évig. Betanulási idő 2 hét, melyre betanulási bért fizetünk, utána véglegesít­jük, szövetkezeti tag lesz, teljesítménybérezéssel. MEGTANUL VARRNI 3 év múlva szakmunkásvizsgát tehet. 44 órás munkahét, vásárlási kedvezmények. Jelentkezés személyesen: Gyulai Szabók Ktsz, Városház u. 7. személyzeti vezetőnél. FELVESZÜNK 16 évet betöltött fiatal lányokat, és asszonyo­kat újonnan létesített, korszerű üzemünkbe kétműszakos munkahelyre. Könnyű, tiszta, ideális munkakörülmények. Valamint 18 éven felüli férfi segéd- és betanított munkásokat. Vidéki fizikai dolgozók részére szállást biztosítunk. Továbbá: adminisztrációs munkakörbe érettségizett és közgazdasági technikumot végzetteket. Jelentkezés: 0GY Budapesti JJcilíiÜi Gumigyár Budapest, IX., Lenhossék u. 3. Telefon: 140—860. 136—880. 2297 Szüts Dénes: Ö^GIILK a Kaszinó utcában >g«ny XXIX. Ez a fürdő jót fog tenni, s talán másnapra már kutya baja sem lesz. A gyomra eddig jól működött, nem volt rá panasza. A latinok legfőbb gondja az emésztés... Ügy látszik, tőlük is lehet valamit tanulni. Ezentúl jobban kell vigyáznia magára, Pont most, amikor annyi sötét és kétségbeejtő év után megta­lálta végre a háború Után el­vesztett fonalát érje valami jó­vátehetetlen baleset... Flessbur- ger fizetni fog. Micsoda szeren­cse, hogy összetalálkoztak. A szervezetnek élnie kell. Az SS külön gépén menekítette ki töb­bek között Mayert és családját, Schrőderne Belgiumban él, Lud- ger Westrick meg Hamburgban, Max Glöckner’, a Merkur Bank igazgatója, aki szoros kapcsolat­ban állt Vessenmayerrel, gaz­dálkodik. Talán valamelyik ked­ves bajor birtokán éli most vi­lágát, míg ő ki van téve egy proli újságíró kénye-kedvének. Flessburgernek segítenie kell, mert ő is megsütötte a maga pecsenyéjét. Mayer intézte el neki a svájci folyószámlát, Ezt Bchődertől tudja. A birodalmi gazdasaga minisztérium megala­pította Berlinben a német „Transdanubia” céget, névleg export-import tevékenységgel. Ennek az igazgatója, Ottó Bra­un, aki a Führer bizalmas gaz­dasági infomátora volt, mondta egyszer neki Berlinben: ...— Ha én lennék Ehrenburgi Bayer Olga bárónő, Balátai Je­nő anyósa, akkor kevesebb időt töltenék üzletekkel, és kicsit többet lennék odahaza. Kitűnő megjelenésű, de zakla­tott fiatalember volt ez a Braun. Megpróbálta felidézni alakját, de hiába erőltette képzeletét. Régen volt — sóhajtott Bayer Olga Arra viszont jól emléke­zik, hogy minden Németország­ba szállított vagon után egy szá­zalék jutalékot kaptak. Évenete sok millió pengőre rúgott ez az összeg, és ebből csordogált a „smir pénz” képviselőknek, kor­mányhivatalnokoknak, de erre a csapra tette száját Werner Daitz is. A nyilasok a pénzt Becsben a Mariahilfer Strasse 105 szám alatt vették át... Rossz lóra tett Ez már bizonyos... Ha akkor jobban kiáll Baláti mel­lett és figyelmezteti a fenyegető veszélyre, akkor Balátai ma is élne, és gazdag amerikai lehet­ne... éfi neki sem kellett volna ennyit nyomorognia. A töpren­gésbe belefójdult. a feje. Ez a kölni patikus neki köszönheti a vagyonát. Az ő révén került a bauxit üzletbe, és- minden, akko­riban kiadott márka olyannak tűnt előtte, mintha tőle vonták volna meg. Bezzeg Schröder az ő vagyonát beleölette Balátai újabb és újabb felfedezéseibe. — Ugyan, bárónő, ez olyan be­fektetés a maga számára, mint­ha százszázalékos kamatra köl­csönözné ki a pénzét. Mintha itt a fürdőszobában életre kelne a bankár hangja. Bezzeg őt orrá­nál fogva vezették. A lányát spionkodásra kényszeritette. Alice hordta szorgalmasan Ba­látai feljegyzéseit az iszka- szentgyörgyi, a vértesi, a pilisi lelőhelyekről. Minden fecnit el. hozatott a lányával, az értékte­len kis apróságokat is. Alice fenntartás nélkül elhitte neki, hogy férje nagyszerű koponya, de közgazdaságilag, politikailag gyermeteg lélek, és vezetni kell, önérzete viszont visszauta­sítaná a nyílt beavatkozást. Hoz­za csak ei Alice tőle egy-egy órára az írásait, és ő majd megfelelő kezekbe juttatja. Schröder akkor mutatta be ne­ki Ludger Westeieket és dr. Werner Daiizt, valamint Alfré dot... a Gestapo emberét. Ok fénymásolták a Kaszinó utcai e’ső emeleti lakásban Buláiai jegyzeteit, még a hévforrások tervrajzait is, a fürdőt a Gellért­hegy belsejében... Az Idős hölgy félig lehunyta a szemét. Képek, arcok, helyze­tek éledtek fej. benne. Űjra átél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom