Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

Szervezés kérdése az egész? Jó lenne már egy-ké'i félre­értést — ami a munka- és az üzemszervezés körül kialakult és elterjedt — eloszlatni. Jó lenne, de nagyon nehéz. Főleg nálunk, ahol lassan, most már a foci és a kocsi mellett — bár úgy lenne — a szervezés­hez is ért mindenki Hiszen egy családon belül is, hogy íki mos, ki főz, ki vásárol, ki viszi óvodába és hozza ha­za a gyereket, úgy, hogy tévé­nézésre is, olvasására is, spor­tolni is, pihenni is jusson-ma- radjon idő, energia, s pénz, úgymond (túl a nemek egyen­jogúsításán) csupán csak szer­vezés kérdése Úgy tűnik, tehát, hogy végső soron minden csak szervezés kérdése és hogy ezzel tisztában is van mindenki Miért éppen a vállalatok ne tudnák, hogy így van? Mert. hogy velük fog­lalkozik mindenki ez ügyben, az azt a látszatot kelti, mintha ők nem tudnák, Vagy7 ha tud­ják is valami más baj van velük. „Közkinccsé” vált félreértések Elöljáróban annyit, hogy a félreértések nagyobbik fele a köztudatban keletkezett, s ott ezek a téves felfogások már .,közkinccsé’' is váltak. Az egyik ilyen félreértést a követ­kező kérdő mondat fogalmazza meg: Miféle új dolog ez mái megint? Pedig egyáltalán nem új do­logról van szó, mert a munka- és az üzemszervezést nem is az MSZMP és nem is a kormány határozata fedezte fel. A szer­vezés talán egyidős a tagolt beszéddel. Mert már az Is szer­vezés volt, amikor a varázsló azt mondta: ti. ennyien, meg ennyien itt szépen egymás mel­lett pattintjátok a köveket, amíg a többiek odavonszolják a bölény tetemét, ahol az asz- szonyok táplálják a tüzet, én meg addig beszélek a Nagy7 Szellemmel, hogy miként legyen tovább? Ennyivel könnyebb dolga is tfüiniiiniiiiiiiiminsniHmimiimii gocfoft meg. A fia Ohulun szülei­nél él. No, de későre jár. Jó éj­szakát! Nehezen, aludtam el, amikor felébredtem, még csalt hat óra­volt. Végigballagtam a hajnali utcán. A „Tanács” feliratú fehér épületből egy középkorú férfi lépett ki Chulun, társaságában. — Jó reggelt! Jól aludt? — kérdeztem Chuluntól. — Kár aludni, és olyasmiről álmodni, ami úgysem teljesül be — válaszolta és bemutatta a mellette álló férfit. — Ismerkedjen meg a kolhoz- tanács elnökével! Amikor egyedül maradtam Cftuiunnal. azt mondta: — Ha egy férfi magára néz, remegni kezd a térde. — Sajnos, már nem — vála­szoltam. — Gondolja?! — De nekem remegnek a térdeim... A kolhozba érkezve ünnepi készülődést fogadott. Chulunt régi barátként üdvözölték. Be­mutatott a vezetőknek, akik meghívtak a központi ünenpséig- re. Két napig dolgoztam, a jegy­zetfüzetem megtelt feljegyzések­kel. Csak másnap este láttam ismét Chulunt. Az elnöki asztal­nál ült, nem tudtam a szemem levenni róla. Rádöbbentem, hogy7 ez nem futó érzés. Boldoggá tett, de meg is ijesztett a felis­merés. A gyűlés után műkedvelőik adtak műsort. Szívesen Chulun közelében maradtam volna, de kényszerítettem magam, hogy visszatérjek a szállóba. Dúdolni kezdtem, s rajtakaptam magam, hogy Chulun dallamát ismétlem:. Semmit sem tehettem a rámtörő S«relem ellen, volt a varázslónak a mai szer- j vezőknél, akik legfeljebb kü- j iönbözö szervező ' irodákhoz. ! intézetekben fordulhatnak! megtudni, hogy miként, legyen tovább. Ugyanis — és mindjárt itt is van a másik félreértés — a szervezés soha nem lehet végleges, egyszeri „megszerve­zés”, hanem olyan állandó, fo­lyamatos, tudatos és tervszerű tevékenység, amely a termelést unnak mindenkori feltételéhez igazítja a kitűzött cél elérésé­re. Ez azonban olyan összetett feladat, amely mindenképpen szakképzett szervezőre vár. Ma­gyarországon pedig jelenleg mindössze csak 5 ezer szervező I szakember dolgozik, akik közül legtöbben önképzéssel szerezték meg szaktudásukat. , , Téves az az elképzelés \fe, hogy jön a szervező intézet és az majd mindent elintéz. A gyakorlat sajnos, ugyanis na­gyon sóik esetben az, hogy a vállalatok kifizetik a szervezé­si terveket s ezzel befejezett­nek is tekintik az ügyet az in­tézettél együtt. Függetlenül at­tól, hogy a terv gyakorlatban megvalósítható vagy sem. Ta­pasztalatok szerint az ilyen terv legtöbbször csak akkor valósít­ható meg, ha annak elkészíté­sében legalább egy vállalati szervező is részt vett. Hiszen (még egy tévedés) a különböző I elméleti útmutatások nem ál- j talános érvényű receptek. A j legjobb szervezési megoldást mindig az adott vállalatnál egyedileg kell megtalálni. Ehhez azonban feltételnüi is­merni kell az adott, vállalat üzem- és munkaszervezésének helyzetét és színvonalát. Mérni a mérhetetlent? A szervezettség színvonalát mérni, számokban megadni — mint esetleg a Duna vizének állását — egyelőre nem lehet. Nem lehet azt mondani, hogy egyik vagy másik vállalat szer­vezettsége ilyen és ilyen ma­gas. Legfeljebb összehasonlíta­ni lehet azt egy másik vállalat szervezettségének színvonalával iiiiiiimiiuimniniiiuiiiuiinnnNn S * m Nem sók idő tett el, kopogtak: az ajtómon. Remegés futott vé- ; gig a testemen. Chulun lépett» be. : — Miért nem maradt ott a: koncerten? — kérdezte és leült; velem szemben. Nem válaszol-f tűm. ■ Felkelt és mellém ült. Mere-; ven a padlóra szegeztem a te-; kintefem. Chulun, átölelt, az aj- S ka megérintette az arcom. El; akartam húzódni, vagy elfutni, | kirohanni a szobából, de egy. ellenállhatatlan erő megbéklyó.: zott. A tekintetünk egymáséba« kulcsolódott, Chulun föléin ha- * jolt és megcsókolt. Egyszer,: még egyszer. Később rágyújtott Összehú- ; zott szemmel mélyet szívott a» cigarettából. Hirtelen nyugodt,: tiszta hangon kérdezte: — Férjnél van? Egy asszony számára ez a leg- [ nehezebb kérdés. Csak bólinta- » ni tudtam, Chulun arckifejezése í megváltozott, lesütötte a szemét.jj Csönd. Azután egyetlen határo- ■ zott mozdulattal fölállt és az aj- : tó felé tartott. — Chulun! — kiáltottam, Keze már a kilincsre ereszke- I dett, amikor visszafordult. A vi- * dám, kedves Chulun helyett * egy idegen férfi nézett rám, : — Nem tudok másnak olyan * szenvedést okozni, amilyet én • éltem át — mondta és kiment a ■ szobából. £ Az ágyra zuhantam és köny- | nyekken törtem ki. £ ■ — Mi történt volna, ha egy ■ másik férfi áll Chulun képében — villant meg bennem a g’ondo- ; iát. f ; : Sikoltani szerettem volna, ki- ;! rohanni a szobából, olyan túl- » lasztónak éreztem a levegőt, 5 És megállapítani, hogy ebben melyik áll előbbre a másikhoz képest, A Békés megyei Tanács pénzügyi osztálya ez utóbbira is vállalkozott amikor felmérte a tanácsi vállalatoknál a munka- és üzemszervezés helyzetét, ab­ból a célból, hogy tanácsokkal, konkrét javaslatokkal lendítse­nek a szervezés korszerűsödé­sén. Abból indultak ki — ami igaz —, hogy többet és jobbat gazdaságosan termelni Magyar- országon ma már úgy nem le­het, hogy a dolgozók létszámát növelik a vállalatok. Ehelyett az az egyetlen megoldás van csak, hogy addig szerveznek, szervezgetnek, amíg ugyanezt a célt a meglevő eszközökkel érik el. Mert ezeket az eszkö­zöket — felmérések bizonyítják —, az eddigieknél sokkal job­ban ki lehet használni. Csaik szervezés kérdése az egész! Igaz. hogy a tanácsi vállala­tok többségében a termelés ér­téke legfeljebb csak megközelí­ti a közepes nagyságú vállalato­két, de tekintve, hogy lakossá­gi igényeiket elégítenek ki. a kis üzemekéhez képest, több ember foglalkoztatásával egy­általán nem mindegy, hogy miként szervezik meg szolgál­tatásaikat. A tanácsi vállalatok és a szervezés A felmérés során bebizonyo­sodott, hogy tennivaló nagyon is sok akad. A vállalatok több­ségében — bár közgazdaságilag még kellően meg nem alapoz­va — ugyan fellendült a szer­vezői munka, sajnos azonban ez nagyon sokszor csupán ügyrend kialakítására korlátozódott. Ez­zel egyidőben viszont nem tö­rekedtek korszerű információs rendszert létrehozni. Pedig szervezetei korszerűsíteni, haté­konyan gazdálkodni, gazdasági­lag megalapozottan dönteni, megbízható információk nélkül nem igen lehet. Ezt a problémát a vállalatok az adminisztratív munkakörben dolgozók létszámának növelésé­vel s nem az adatfeldolgozás gépesítésével igyekszenek meg­oldani. Bebizonyosodott az is, hogy a vezetők még mindig majdnem mindenben maguk­nak tartják fenn a döntés jo­gát így a beosztott: vezetők irányítói tevékenysége mecha­nikussá, felelősség nélkülivé válik, f Pedig a termelőgépek kihasz­náltságának fokozása azon is múlik, hogy ők érdekeltek-e abban, hogy figyelemmel kísér­jék annak alakulását. így az­után érthető, hogy miért nem erős túlságosan a törekvés a munkának, a munkafolyamat­nak a korábbinál ésszerűbb megszervezésére, ellenőrzésére, illetve a megalapozott tervezés­re. | Kiderült az is. hogy ahhoz, hogy a vállalatok változtatni tudjanak a fent foglalt helyze­ten, szükség van az üzemszer­vezés korszerűsítésének folya­matát rögzítő intézkedési terv­re, a tanácsi vállalatoknál is. Ezek a tervek szolgálnak ala­pul ahhoz, hogy a vállalatok állni tudják a sarat a piacon. Ami az ő szempontjukból majdnem mindent jelent. De nekünk, a vásárlóknak az ál­lampolgároknak sem mindegy, hogy fizetésünkből mennyiért és milyen minőségben jutunk hozzá a tanácsi vállalatok szol­gáltatásaihoz. Ez pedig azon múlik, hogy ezeknél a válla­latoknál hogyan, milyen ütem­ben sikerül megvalósítani a szervezés jövőbeni feladatát, amely az első lépésben nem más, mint a megyei tanács pénzügyi osztályának felméré­se által feltárt hiányosságok megszüntetése. Ez utóbbi pedig — túl az anyagi eszközökön — csupán csak szervezés kérdése! (kővár?) Tobbsmám család bevásárló helye leli Nagy ürömmel fogadtak Orosháasan, a Birka* Imre lakótelepiek a két és fél millió forint költséggel létesített szövetkezeti ÄBC- árnhazat. E kereskedelmi egység megnyitásával többszáz csa­lád gondját oldotta meg az Orosházi ÁFÉSZ. A külföldre utazók valutaellátásáról Tájékoztató az OTP megyei Igazgatóságán Évről évre növekszik a kül­földre utazók száma, s nő a va­lutakiszolgáltatás- forgalom. Most felkerestük Martincsek Lászlót, az OTP megyei igaz­gatóját, » tájékoztatást kértünk tőle a valutaellátásról. — A szocialista és a nyugati országokba utazóknak mennyi külföldi fizetési eszközt ad­nak? A szocialista országokba uta­zók évi 6000 forintos kereten be­lül napi 250 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt kaphatnak. Akik turistaként Jugoszláviába utaznak, azok évi 3300 Ft-os összeghatáron belül, napi 250 forintért kaphatnak dinárt. A nyugati utazásokhoz a tu­risták 3 évenként az MNB elő­zetes engedélye alapján kinn tar­tózkodási költségeik fedezésére naponként ugyancsak 250 forin­tért — legfeljebb 3000 forintért — vásárolhatnak valutát. Ez az összeg az eddigi 100 dolláros felső határnál nagyobb, jelenleg 119,32 dollárral egyenlő. A fel­sorolt kereteken kívül számítás­ba jöhet — autóval történő uta­zás esetén — a gépkocsi üzemel­tetési költségeire kiutalt valuta. A kiutalt fizetőeszközöknek csak a kinintartózkodás időtartamá­val arányos hányada használha­tó fel, a megmaradt valutát az OTP fiókjai visszaváltják. Amennyiben az utazás valami­lyen nyomós okból elmarad vagy elhalasztódik, a már felvett ju­goszláv és nem szocialista fize- etőeszközök az OTP-fiókoknál letétbe helyezhetők és későbbi időpontban — az útiokmány ér­vényességi idején belül — újabb kiutalási engedély nélkül igény­be vehetők. — Milyen feltételekkel ad kölcsönt külföldi utazáshoz az OTP? — Az áruhitelakció feltételei szerint az OTP kölcsönt is ad. Kölcsön kizárólag a szocialista országokba — beleértve Jugo­szláviát is — irányuló szerve­zett társas- és egyéni turista­utazás költségeinek részbeni fe­dezésére igényelhető, amennyi­ben az összköltség 2000 forintnál nagyobb. Ha a társasutazást az Expressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda szervezi, akkor a köl- csönigenykäsi alsó értékhatár 1000 forint. Ötezer forint kölcsö- inág az OTP 6, efölött pedig 8 százalék kezelési költséget szá­mít fel. MALÉV repülőjegy vásárlása. i a kölcsön szocialista országok­ba történő utasás esetén altkor vehető igényibe, ha az utazási költség 1000 forintnál, a nem szocialista országokba irányuló utazáskor pedig akkor, ha a költség 2000 forintnál magasabb* A szocialista országokba (Ju- igoszláviába is) irányuló egyéni utazáshoz valutavásárlásra ab­ban az esetben kérhető kölcsön« ha az összeg meghaladja az 1509 forintot. — Az, OTP speciális valuta ­szolgáltatást is biztosít. Mi ennek a lényege? — Több jelentős nyugati pénz­intézettel van kapcsolata az OTP-nek. Ezek többek között az idegenforgalmat is szolgálják. Külföldi állampolgárok ugyanis magyarországi tartózkodásuk: költségeire devizát utalhatnak át és befizethetnek külföldre utazó magyarországi rokonok és ismerősök részére. Az így át­utalt összegeket az OTP az ér­vényes útlevélre kiadja. Turis­taútlevéllel nyugatra utazók valutaellátmányukat, illetve an­nak egy részét ugyancsak át­utalhatják az általuk megjelölt országba. Az OTP válutáris tevékenysé­gének van néhány speciális szolgáltatása. Magyar állampol­gárok: például konvertibilis, illet­ve szocialista valutából és ju­goszláv dinárból — a hivatalos külföldi útra folyósított napi­díjakból, illetményekből vagy ösztöndíjakból elért reális meg­takarításokból, valamint külön­böző jogdíjak, honoráriumok meghatározott részéből — devi­zaszámlát nyithatnak. Az ily módon elhelyezett összegek bár­mikor felhasználhatók külföldi utazási és ott-tartózkodási költ­ségek fedezetére, külföldi áru­vásárlásra, vagy hivatalos árfo­lyamon forintra válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom