Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
MA: TÖBB MINT TÍZ DEKA BÜROKRÁCIA (3. oldal) TANULMANYÜTON SZLOVÁKIÁBAN (4 oldal) A CIRKUSZ MŰVÉSZEI KÖZÖTT (7. oldal) Menekülés a szabadságba? Han CsőI föezredcs nyitotta meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fotókiállítását Vannak régi Igazságok, amelyek már-már feledésbe merülnek, hogy azután újra rájöjjünk valódiságukra. ügy februárban— márciusban például gyakran úgy tűnik, hogy van pótolhatatlan ember. És aztán júliusban, augusztusban kiderül, hogy még- sincs. Pócsik kartárs pédául, aki nélkül egy kereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályán ősztől késő tavaszig az égvilágon semmi nem történhet, elutazott, és a vállalatnál mégsem állt meg az élet. A vállalat üzletei nyitva vannak, van bennük áru is, a hiánycikkek is ugyanazok, s tulajdonképpen Pócsik kartárson kívül senkinek sem tűnik fel, hogy Pócsik kartárs nyaral. Szerencsére nem tűnik fel a vállalat igazgatójának sem. kartársunk ugyanis vigyázott rá. hogy ugyanakkor vegye ki szabadságát, mint a főfőnök, mert az ilyesmi nyugodtabbá teszi a nyaralást. Aztán Vannak másfajta emberek, akik egyáltalán nem tartják magukat pótolhatatlannak. S úgy vélekednek, hogy nekik jár az . évi rendes fizetett szahadság, ezt akkor vehetik ki, amikor kedvük tartja, amikor nekik a legkellemesebb, s minden más mellékes. Mit szóljak annak a tisztviselőnek a viselkedéséhez, aki. pénteken hétfőre berendelte az ügyfelét azzal, hogy addigra elintézi az ügyét, s aztán hétfőn a bizalommal kopogtató panaszost üres íróasztal, s az a felvilágositás várta, hogy az illető szabadságra ment, négy hét múlva tér vissza, az egész dolgot csak ő intézheti el, az aktát különben is bezárta az íróasztalába. Teljesen nyilvánvaló, hogy az illető már pénteken tudta, hogy hétfőn négy hétre eltűnik. A magatartás kissé furcsa, de nem szokatlan. Az ember sokszor csodálkozik, hogy nyáron is mennek a villamosok, égnek a villanyok, s az élet megy a maga rendjén. Hiszen rengetegen vannak szabadságon — s ez a jog, ez megillet mindenkit — és sok helyen mindig ötletszerűen engedik el az embereket. Pedig hát már évek óta feltalálták a szabadságolási terveket, amelyek azért készülnek, hogy össze lehessen egyeztetni a dolgozók és a munkahely érdekeit Van, ahol nem is csinálnak ilyen terveket, van, ahol csinálnak, de nem tartják be. S alighanem még több vállalat és hivatal van az országban, ahol ugyan a szabadságolások nem akadályoznák meg bizonyos ügyek elintézését, de alkalmat adnak arra, hogy a nemszeretem dolgokat erre hivatkozva halogassák. Az ellenkezőjére is akad i pääa minden idevágó jogszabálynak fittyét hányva, egyszerűen nem engedik el a dolgozókat nyári szabadságra, fütyülnek az ő elgondolásaikra, üdülési lehetőségeikre, s aztán teljesen ötletszerűen, akkor adják ki a pihenőidejüket, amikor ez a cégnek jó, de a dolgozó nemigen tud vele mit kezdeni. Kétségtelen, hogy hazánk éghajlati viszonyai mellett nem olyan egyszerű a szabadságok kiadása. Tulajdonképpen két hónapból áll .az egész nyár, úgy 3—10 hétből, • egy dolgozó átlagos szabadságideje három hét, most tessék kiszámolni. Ráadásul a legtöbben — ha valami, ez érthető — a családjukkal akarnak pihenni, a nyári vakáció pedig júliusban—■' augusztusban van. Akármény- nyit agitálnak az őszi és téli pihenés szépségeiről, ezek nem nyújtanak kárpótlást a forró nyáron átverejtekeaett napokért a nyaralás elmulasztott örömeiért. S mégis meg lehet — mert sok helyütt meg is teszik — a dolgokat úgy oldani, hogy ne legyen fennakadás. Idejében gondoskodnak helyettesekről, aki pedig szabadságra megy, előtte és utána kissé „ráhajt”, hogy az ő pihenése ne hátráltassa mások munkáját. S megtalálja a középutat a „pótolhatatlan ember” póza és a „szabadság mindenkinek jár, a többi nem érdekes” nemtörődömsége között. A szabadság arra való, hogy az ember kikapcsolódjék, elfelejtse a gondjait, a munkáját, kipihenje magát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mielőtt az ember szabadságra megy, elfelejtheti, hogy a reá jutó munkát5 azért neki el kell végeznie, s munkahelyén az élet az ő szabadsága alatt sem allhat meg. Az élet egyébként is bölcs: nyáron, amikor szabadságon vannak az előadók, amúgyis kevesebb szokott lenni a munka, mert az ügyfelék jó része is szabadságon van, s inkább őszre halasztja „halaszthatatlan” ügyeit is. Vannak azonban valóban halaszthatatlan ügyek. Ezeket el kell intézni; ’Persze, az/ igazság a legtöbb esetben az, hogy nem is azért nem -intézik el, mert a szabadságolások miatt nem tudnák. Hanem végre van egy ürügy, ami kézenfekvő, amin nem kell toprengeni. Mennyivel nehezebb valakit olyankor kidobni, amikor senki nincs szabadságon, de mégis kevesen dolgoznak.. P, t, Az eredetileg július 27-re tervezett „Az amerikai agressziós csapatok Dél-Koreából való kivonásáért folyó közös harc hónapja” záró aktusára július 26- án, szerdán este került sor Békéscsabán, a Fegyveres Érők Klubjában. Ebből az alkalomból az MSZMP megyei _ bizottságának, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, a Köz. ponti Tiszthelyettes Iskola parancsnokságának, a Munkásőrség megyei parancsnokságának, a Honvédelmi Szövetség megyei képviselőjének és nagyszámú érdeklődőnek jelenlétében Han Csői főezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy- követségének katonai és légügyi attaséja nyitotta meg a testvéri koreai néphadsereg életét, a koreai nép munkáját bemutató fo- tóképkiállítást, A koreai nép harcáról, életéről ti Szi Zung főhadnagy, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attasé-helyettese tartott bevezető előadást, amelyet a jelenlevők nagy figyelemmel hallgattak meg. Szövetkezeti sertésvágóhíd és feldolgozó üzem épül Békéscsabán magyarázataival segített megér- j teni a kiállított képek mondani- ' valóját. A Koreai Népi Demokratikus; Köztársaság nagykövetségének | katonai es légügyi attaséja ezután hosszan elbeszélgetett a Központi Tiszthelyettes Iskola több, mint száz jelenlevő hallgatójával. á Han Csői főezredes bemutatja a kiállított képanyagot. Fotó: Iloyszky Ezt követően Han Csői főezredes végigvezette a megjelenteket a kiállítási teremben és Megyénkben az iparszerű sertéshústermelésben kimagasló eredményeket értünk el az utóbbi években. Az új szakosíHőhullám Békéscsabán tott sertéstelepek üzembe helyezésével tovább javul a hí- zottsertés-elóállitás. Ezzel párhuzamosan nem nőtt a vágási, illetve a feldolgozási kapacitás. Még maga a megyeszékhely sem rendelkezik sertés-vágó- híddaL mivel a Békéscsabai Hűtőhaz rekonstrukciójával a Horváth Károly úszómester a békéscsabai strandon, de ő sem«o- kat fürödhet munkaidőben. Vigyázatlanok az emberek, múlt vasárnap is ötöt kellett kihúzni a vízből. (Képes riportunk az 5. oldalon). (Fotó: Demény Gyula) régi felszámolásra került. A lakosság viszont tőkehúson kívül egyre több húskészítményt igényel. A lakossági igények és a szövetkezetek igényeinek kielégítésére adott be pályázatot új, korszerű sertés-vágóhíd és feldolgozóüzem építésére a Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat, a MÉK. A 60 termelőszövetkezetet és a 32 ÁFÉSZ-t magában «foglaló szövetkezeti vállalat pályázatát a MÉM elfogadta s .értesítést kapott az elnök: a szükséges állami támogatásit megkapják és Békéscsabán felépülhet az új szövetkezeti sertés-vágóhíd és feldolgozóüzem. A MÉK a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére' a megbízatást megadta. A tervek szerint a 60 millió 886 ezer forintos beruházással épülő üzemben évente 40—60 ezer ' sertés kerül vágásra, illetve feldolgozásra. A földgázfűtéses üzem korszerű raktárral és egyéb járulékos helyiségekkel . egészül ki. A beruházás költségeiből a MÉK a tagszövetkezetek vagyoni betétjének felhasználásával mintegy ’ 12 millió forint sajáterő-hozzájárulást vállal, a többit pedig állami hozzájárulásból és hitelből biztosítják. A. R.
