Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
» Krecsmáry Lászld Délután a tarlón Érzem n nyárra* érvenést, hallom a mezők A nyári bélfertőzések ellen Az orvos* az egészségügyi hatóságok minden nyáron külön felhívják a figyelmet a különböző lehetőségekre, amelyek bélfertőzést és ezért hasmenést okozhatnak. Mégis minden nyáron sok ember munkáját, üdülését rontja meg egy-egy ilyen heveny, lázzal járó, de egyáltalán nem elkerülhetetlen megbetegedés. Emlékeztetőül — abban a reményben, hogy ezek a sorok segítenek csökkenteni a nyári bélfertőzések számát — soroljuk fel a legfontosabbakat és azt is, hogy miképpen védekezhetünk ellenük. A lista A valódi hastífusz' már szerencsére ritka, kórokozója tej, élelmiszerek, természetesen piszkos kéz útján terjed. A légy is igen fontos közvetítője. Mivel bacilusgazdák. tehát olyan emberek, akik nem betegek, de bélrendszerükben élősköddik a kórokozó — még léteznek, a fertőzött széklet, mint fertőzőforrás létezik. A para. tífusz, — ami, ugyancsak lázzal és hasmenéssel jár — kórokozója inkább az állatok bélrendszerében élősködik. Lázas* bélhurutot okozhatnak, s bizonyos hús- és ételmérgezés kórokozói. Elég szép számmal fordul még elő a dizentéria, magyarul: vérhas, a véres, gennyes, székürítégsél járó hasmenés. A fertőzőforrás itt is a beteg ember széklete, amiről legyek vihetik gyümölcsre, húsra és mindenféle élelmiszerre a kórokozót. t biztosan védhetjük őket a legyek éllen. Napközben csak • az árnyékban fekvő ablakainkat tartsuk nyitva. Viszont nyáron tegyük ki a lakást, a konyhát vagy istállót többször huzatnak. A trágyadombot sem szabad nappalra szabadon hagyni, hanem —j ha nincs letakarható, beépített tároló ■— 1 cm vastag föld- vagy homokréteggel takarjuk be. Ahol vízöblítés nélküli illemhelyek vannak, a légypetéket 2—3 hetenként klórmeszes vízzel leöntve rendszeresen el kell pusztítani. Aki ezeknek a rendszabályoknak a betartására törekszik, abban feltámadt a tisztaság és egészség igénye» Egymagában ez az igény már olyan. hajtóerő, amely napról napra, évről évre csökkenteni fogja a nyári hasmenések számát Csak tiszta forrásból Csökkenthetjük a nyári Hasmenések számát, ha csak ellenőrzött^ tiszta ivóvizet fogyasztunk és* ugyanezt használjuk az élelmiszerek mosására is. A mezőn dolgozó emberek tehát vigyenek mindig magukkal otthonról tiszta ivóvizet, mert a még oly tiszta források is szennyeződhettek napközben. Azt talán felesleges említeni, hogy nyáron romlott vagy romlottságra gyanús nyers vagy főtt ételt sose fogyasszunk. Tagadjuk meg takarékossági ösztönünket, mert az egészség mindennél drágább. Különösen kell ügyelni az olyan konzerv fogyasztásától, amelynek fedele megemelkedett és a dobozban gázképződés indult el. Nyáron a tejet lehetőleg csak forralás után fogyasszuk. Steril, csíramentes környezetben, lakásban sohasem élhetünk. Tápcsatornánknak, szervezetünknek vannak bizonyos védelmi berendezései a különböző fertőzések — köztük a . nyári hasmenések — ellen is. Tehát- a fertőzéstől váló rettegésnek sem nyáron, sem télen nincs értelme, viszont a köny- nyelműségnek sincsen. A kettő közötti arany középút: kínos gonddal ügyeljünk a tisztaságra. Az egészség szeretete csökkenti a fertőzési esélyeket, szervezetünk védelmi rendszere könnyebben meg tud birkózni velük. És ahol a tisztaságigény létszükségletté vált, ott a civilizáció és a velejáró jobb egészségügyi viszonyok állandó vendégek lettek a háznál. ír. Szendéi Ádám A védelem A. modern, civilizált ember legdöntőbb ismertető jele a tisztaság. Elmaradott ember az, aki minden étkezés előtt és minden székelés után nem mos kezet. Viszont törődik a dolgozók egészségével az az intézmény vagy termelőszövetkezet, amely még vízvezeték hiányában is gondoskodik arról, hogy a munkahelyen a mezőn is szappan és víz álljon kézmosás céljából rendelkezésre. A víz, éspedig elsősorban a folyóvíz szinte nélkülözhetetlen feltétele az igazi tisztaságnak. Legyek kizárva Kockás kötött pulóver • Elszomorító, hogy különösen faluhelyen még igen gyakran látni légytől hemzsegő Konyhákat, szobákat. Az étkezéseknél pedig a legyek együtt lak- mároznak az emberrel. Ismerve a legyek kulcshelyzetét, a nyári hasmenést okozó megbetegedések terjésztésében, minden lehetőt el kell követni irtásukra. Ha erre az igény fennáll, viszonylag kis fáradsággal és kis költséggel embert és állatot meg lehet menteni sok évmilliós nyári kínzójától. Mindössze csak erre alkalmas rovarirtószerrel (az üzletekben többféle kapható) kell időnként bepérmetezni az istálló és a konyha falát. A közbülső időkben tartsunk ezekben a helyiségekben légyfogót, vagy légyfogó gömböt, s ezeket rendszeresen cseréljük is. Ne hagyjunk szabadon élelmiszert, mert ezzel csaljuk, tápláljuk és szaporítjuk a legyeket. Az istálló- és konyhaajtókra, a. lakások ablakára könnyen szerelhetünk nyárra műanyaghálót vagy sötétítő függönyt. Ha ételeinket nem tudjuk hűtőszekrényben, vagy pincében elhelyezni, üvegha- «angggal vagy hálós búrával A modell 350 g vékony fehér, vagy világosszürke és 300 g fekete fonálból 4 és 4 1/2-es tűkkel készülhet. Erősen karcsúsított és hátul a nyaknál cipzárral csukódó. 'Patentrész, melyet világos fonállal kötünk 4-es tűvel 1 sima, 1 fordított. Kockás minta: 1. sor: színén feketével végig simán kötjük. 2. sor: baloldalán feketével végig fordítottan, 3. sor: szürke, 2 sima, 2 szemet kötés nélkül átemelünk, a fonalat a munka mögött vezetjük. 4. sor: szürke, az előző sorban kötött szemeket fordítottan kötjük le, az átemelt szemeket most is átemeljük, a fonalat a munka előtt vezetjük. 1—4. sorokat ismételjük. Pontos szabásminta alapján kezdjük el munkánkat a hátrésszel, a szürke fonallal 4-es tűvel patent kötéssel, 7 cm után a fekete fonallal 4 és 4 1/2-es tűvel a kockás mintával kötünk tovább. Eleje: a szabásmintának megfelelő szerszámmal a hátrésszel azonos módon kötünk 4-es tűvel szürke fonallal. 7 cm után a középrészt kötjük patent kötéssel. Itt háromrészre vesszük a szemeket a következőképpen: ha 95 szemünk van összesen (ez 100 cm csípőbőségnek felel meg) akkor az első 34 szemet fonalra fűzzük vagy biztosítótűre vesszük, a következő 27 szemmel folytatjuk a szürke fonallal a patentkötést és az utolsó 34 szemet ismét fonalra fűzzük. Ha 14 cm összmagasságunk van a szürke fonallal, akkor a középső 9 szemet fekete fonallal kötjük 4 cm magasságig. Ezt kétféleképpen köthetjük vagy norvég kötéssel, amikor a szürkefonalat hátul vezetjük tovább (ekkor nagyon kell ügyelni, hogy a fonalat se túl lazán, se túl szorosan ne hagyjuk), vagy két különálló szürkefonal gombolyaggal dolgozunk, ez esetben hátul mindig, a szürke és fekete fonalat egymással karba .öltjük. 4 cm után tiszta szürkével kötünk 6 cm-t, utána ismét 9 szemmel a középen fekete fonallal kötünk 1© cm magasságot, majd 6 cm után ismét feketével kötjük a középső 9 szemet és feketével alakítjuk a nyakkivágást is. Ezután a két oldalrészt kötjük külön- külön 4 1/2-es tűvel a kockás mintával a szabásminta szerint karcsúsítva, majd szaporítva. összeállítás után, a hátkivágást 2 soron szorosszemmel behorgoljuk, a nyak szemeit felszedjük és 10 cm széles patentrészt kötünk. (Szegedyné) — a tücsköt — amint daliba kezdi nevet az ég, ha hallja ezt# Pöldipuiha, édes, ősi dáliáim száll a szivem** szellő-halkam, s amíg a nótáit haSgatoa»,* fények táncolnak -arcomon « Egyszerű-víg, nyár-ízű ének — sose hallottam ilyen szépet! Kacag kékszeunfi szarkaláb, a szellők lopkodják kacaját.,: R dalban * föld szíve lüktet.' —- Madarak hallják, s idegyűlnefc — Benne a nyárnak örömei életteremig gyönyöre. Minden szépségei bájai, búja cseng ki belőle s újra-újra elringatnak a dallamok, amint a tarlón ballagok..« Nyújtózkodnak lustán az árnyak t; Keresztek közt víg szelek járnak, a őrzik kalászban a magot, az életet a holnapot*. iiimnnnn Szabadidőt Könyv és strand 4 z aktív pihenés egyik legüdítőbb, leghasznosabb formája: a könyv, az olvasás. A könyv a legjobb barátunk. Közhely? Az, de mekkora igazság. Milyen szépen fogalmazta meg ezt a közhelyet Gorkij, és mások. Minden ami életemben szép, jó és okos —• mondotta Gorkij —, azt a könyveknek köszönhetem, életrajzi regénytrilógiájába. írja. hogy kora ifjúságában éjszakánként a mécses világánál olvasott, hajnalhasadtáig akkor is, ha megszidták, megfedd- ték ezért. Minden reggel gazdagabbnak érezte magát, mert ismét és ismét felfedezte a világot. Megismerte az emberek életét, az emberek lelkét, jó és rossz cselekedeteik rugóját, a szenvedélyek, a szerelem mélységét, az * indulatok hatását. Megismerte az emberek jóságát, gyarlóságát szenvedéseik okát. Itt, ennél a fejezetnél vallja az író, hogy könyveknek köszönheti a természet szeretetét és ismeretét, holott a könyvek előtt is járt a nagy orosz síkságon, a hatalmas tengerek partján. A könyvekből tanulta meg a történelmet, a társadalmak nagy mozgását és fedezte fel nagy mozgásokban mindig, szüntelenül a kisember szerepét. Rájött, mint már sok gondolkodó, ő is, hogy a világot, annak jelenségeit és törvényeit megismerni egy embernek saját tapasztalatai alapján — ha mégoly okos is — képtelenség. ^»/századok óta ezer és ezer #• gondolkozó, tapasztalatot gyűjtő ember élt a földön, akik a ma emberének tálcán, illetve könyvekben nyújtják az élet megismerésének kulcsát, Valóban, a legjobb barát, a legokosabb társ életűnk végéig a könyv. Kinyitja az ember agyát, szívét, tisztázza érzéseinket, a világhoz, embertársainkhoz való viszonyunkat. Én és a világ, a világ és én — ha ezt sikerült tisztázni magunkban, már majdnem minden sikerült. Mindenesetre bölcsebbé, megértőbbé váltunk. Az embereket megérteni nem kevesebb, mint az embereknek megbo- csájtani. És gondoljunk bele, e viszony tisztázatlansága, a kellő önértékelés hiánya hová vezet, mennyi tragédiát okozott már. Talán még a legegyszerűbb, bár ez sem lebecsülendő, hogy az ember kellő értékelés hiányában kissebbségi érzésekkel küszködik, depresszióval küzd. És a másik véglet Dosztojevszkij baltás gyilkosa, Raszkolnyi- kov, aki egocentrikus nagyzási hóbortjában gyilkolt, mert hitte és hirdette, a zseni joga a gyilkosság, hogy a másodosztályú ember pénzét elvegye, azzal felemelkedjék és „megváltsa” az emberiséget. Szóval ismét és ismét: a könyv, a tudás, kiegyensúlyozott lelkierőt ad, ismereteket, emberséget, intelligenciát. m érdezhetnénk ezek után, hogy jön ide a strand? A válasz egyszerű és kézenfekvő. A mai lüktető életünkben a ma emberének szinte úgy tűnik, nincs ideje. Munka. társadalmi munka, család, magánélet — viszik az embert, elveszik a könyvektől, gyakran az önműveléstől, sőt szórakozásra is alig marad idő. A mai rohanó tempó diktálja tehát, hogy ne tévesszük szem elől a régi jelszót: kössük össze a kellemest a kellemessel, avagy hasznost a hasznossal. Hiszen napi teendőink egymás riválisai lettek, másképp végezni velük nem tudunk. És most nyár van, kánikula, oly jól esik a strand, a- hűs víz. Van-e jobb társunk, időtöltésünk még a strandon is a könyvnél? Meguntuk a vizet, már nem bírjuk a napot és akkor hónunk alatt az értékes könyvvel, elvonulunk a hűs lombok alá. Testünk hűsöl, frissül, szellemünk felüdül a zsivajban, lármában beletemetkezünk a könyvbe és azonnal nagy események, nagy szerelmek tanúi, részesei leszünk. Egy könyvvel, egy történettel, egy érzéssel gazdagodunk. S. A. BitísMariid || 1972, JÜLlliS 33«
