Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
Megnyílt Gyulán az ÁFÉSZ nagy üzletháza Június 30-án, pénteken dél. előtt 10 órakor került sor Gyula város központjában a fogyasztási és értékesítési szövetkezet vas-műszaká, jármű- és villamossági szaküzletének, valamint ABC-áruházánák ünnepélyes megnyitására. A mintegy 8 millió forint beruházási költséggel létrehozott kereskedelmi egységeket Barto. Iák Mihály, a SZÖVOSZ elnök- helyettese és Újhelyi Sándorné országgyűlési képviselő szalagátvágással adták át rendeltetésé nek. Dr. Vidó István, a városi tanács elnöke elismerően szólt a gyulai ÁFÉSZ erőfeszítéséről, majd átadta a szép boltot a város lakosságának. Balkus Imre iüM1 Részlet az ABC-áruházből A vas-műszaki, jármű- és villamossági szaküzlet. felesleges kutatásokkal, nyomozásokkal tölteni. — A cselédlányról nem szólt önnek Borbás? — Nem. Egy étteremben találkoztunk, és azt mondta, felejtsem el én is ezt az ügyet. És ne haragudjak, ha nem akár többet velem találkozni. — ön szerint, ügyvéd úr, elképzelhető, hogy Balátai Jenő öngyilkos lett? — Nem! Bár most már magam sem tudom. Balátai erős testalkatú, józan életű, magabiztos és kemény ember volt. Még a zárt-kutatványainak elárverezése után is. ami gyakorlatilag a koldusbotot és a teljes anyagi csődöt jelentette neki, teljes bi_ zakodó volt. Hitt abban, hogy a Kúria, a Legfelső Bíróság visz- szaadja több millió pengő értékű területeit. Ugyanakkor valóban komorrá, kedélytelenné vált. Bár ez inkább a családi körülményeivel volt magyarázható. Nagyon szerette ő azt az asz- szonyt és mindenáron vissza akarta szerezni. Nem beszélt erről, de szavai mögül világosan kivehető volt a szándéka; — Tudta Ön, hogy dr. Váriék cselédlánya Balátai halála után szintén meghalt? Hogy elütötte egy autó?... — Ezt nem tudtam. De ez véletlen is lehetett. — Sok véletlen történt ebben az ügyben. Szász mérgesen kapcsolta ki a készüléket. Tovább kellett volna erről a témáról, a halálesetről faggatnia. Sajnos az öreg és beteg ember olyan hamar elfáradt, kénytelen volt ötször-hat. szor is elmenni hozzá. Szász évekig lakott egy bérházban, amelynek homlokzatán régi, 1934-ből származó felírást talált: Pataki Antal fakereskedő. Milliószor ránézett a házra, ismerte már minden szögletét, szintét, szagát, ablakait, esőcsatornáját, és mégis egy váratlan délutáni óra perce, a percnek töredéke kellett, hogy a feliratot véletlenül meglássa, a második és harmadik emelet között. Ha valaki addig megkérdezte volna, van-e azon a bérházon, amelyben Ön lakik egy harminc centiméter magas betűből álló. félkör alakban elhelyezett felírás, megesküszik, hogy nincs. Lehet ebben a dr. Dénessel folytatott beszélgetésben is olyan részlet, amely őt most különösen • érdekelhetné, aminek eddig nem tulajdonított jelentőséget?... Kúria, bíróság, zártkutatmányi ügy, per, elutasítás, majd fellebbezés, az újságok címei. Borbás, a belügyminiszter elkéri a boncolás eredményeit, a régi stáb átadja az ügyet, ezek mind szándékot, meghatározható szándédot jelölnek, de még mindig nem bizonyítékok!... Szász bekapcsolta a készüléket, visszapergette a Borbásróf szóló részt. ...— Borbás látta a tanúkihallgatások jegyzőkönyvét? — Nem. Azt nem láthatta. Csak érdeklődött azoktól a kollégáktól, akik kint voltak. Lehetségesnek tartotta, hogy Balátaival előbb egy másfajta, töményebb, Hirtelen ható gáz végzett, és utána engedték rá a fürdőszobai gázt... (Folytatjuk) II törvényesség biztosítása nem csak az ügyész feladata Beszélgetés dr. Oláh Lászlóval, a megyei főügyésszel Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán megszületett az új ügyészi törvény. Az országgyűlésen meghívottként jelen volt dr. Oláh László, Békés megyei főügyész is. A napokban az ügyészség munkájáról, feladatairól beszélgettünk dr. Oláh Lászlóval. — A® alkotmány szerint az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Hogyan jut kifejezésre ez a gyakorlatban? — Az ügyészségek törvényességi felügyeletet gyakorolnak az alkotmányban meghatározott kivételtől eltekintve az összes állami és társadalmi szervek felett. Ez a törvényességi felügyelet kiterjedt a rendőrségi nyomozásra és a bírósági eljárásokra is. A polgári eljárásban a szocialista törvényesség a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának érvényesülését jelenti. A büntető eljárásban pedig azt, hogy senkit ne lehessen törvénytelenül felelősségre vonni, és senki ne követhessen el büntetlenül társadalomellenes cselekményt. Az új ügyészi törvény változást hozott a törvényességi felügyelet meghatározásában. Az alkotmány korábbi szövege azt mondta ki ugyanis, hogy a törvényesség megtartása felett a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze őrködik. Ez a rendelkezés olyan látszatot keltett, mintha a törvényesség biztosítása valami ügyészi „kiváltság” lenne. Az alkotmány új szövege a valóságnak megfelelően határozza meg az ügyészség feladatait. A határozatok és más döntések törvényességét elsősorban belső garanciák útján kell érvényesíteni és ezeket csupán kie- '.észíti és nem pótolja az ügyészségi törvényességi felügyelet. Az ügyészség éppen ezért nem vállalhatja magára más szervek ellenőrzési feladatait és felelősségét a jogszabályok megtartása felett. Az alkotmány módosítása és az új ügyészi törvény hangsúlyozza, hogy saját munkaterületén minden szerv maga legyen a törvényesség első számú őre. Ennek az elvnek az érvényesüléséhez a megyei főügyészség szervei minden segítséget megadnak. — Hol végeztek ebben az évben a megyei főügyészség szervei vizsgálatot? — Feladatainkat e téren a féléves munkatervek határozták meg. Ennek megfelelően megvizsgáltuk, hogy a büntetőtörvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet rendelkezései hogyan hatályosulnak. Továbbá azt, hogy a nyomozási, vádemelési és vádképviseleti gyakorlat megfelel-e a jogpolitikai elveknek, a közlekedési szabálysértések miatti feljelentések és azok törvényes elbírálása összhangban van-e a közlekedési balesetek megelőzésének elveivel. Ezenkívül megvizsgáltuk az állami gazdaságokban a munkaügyek intézését, termelőszövetkezetekben a munkavédelem helyzetét, a tanácsoknál pedig a szabálysértési ügyek intézését. Az eredmény megnyugtató. Ai előző évekhez képest sokat javult megyénkben a törvényesség helyzete. — Milyen megállapítások tehetők a vizsgálatok és utóvizsgálatok alapján? — A vizsgált szervek általában elfogadják és eleget tesznek az ügyészi intézkedéseknek. Az utóvizsgálatok azonban feltárták azt is, hogy egyes vezetők a törvénysértések megelőzésére és megszüntetésére tett ügyészi, indítványokat esetenként figyelmen kívül hagyják. Előfordul, hogy a konkrét törvénysértést nem orvosolják, és a törvénysértések megelőzésére sem fordítanak gondot. A vizsgálatok és az utóvizsgálatok egyaránt fényt derítettek arra, hogy egyes tanácsi vezetők az ügyészi intézkedések ellenére tovább folytatják a törvénysértő gyakorlatot. Sőt újabb fegyelmi vétséget követnek el. A múlt évben több tanácsi dolgozó ellen kezdeményeztünk a megyei tanács végrehajtó bizottságánál fegyelmi eljárást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kezdeményezésünkre az egyik község vb-titkárát fegyelmi úton bocsátotta el. Az utóvizsgálatok nyomán az is kiderült, hogy a felettes szervek, illetőleg az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi szervek, a termelőszövetkezetekben. a ktsz-ekben és az ÁFÉSZ-eknél a munkavédelmi, a munkajogi szobályok érvényesülését ritkán vizsgálják meg, vagy ha vizsgálatot tartanak, az csupán formális. A vállalati szakszervezeti bizottságok pedig a törvényesség biztosítása végett ritkán emelik fel szavukat. — A szövetkezetek és szövetségeik állami törvényességi felügyeletéről szóló jelentést vitatta meg a közelmúltban a megyei tanács. Itt szó esett arról, hogy egyes szövetkezetek előtérbe helyezik a csoportérdekeket, a népgazdaság érdekeivel szemben. — A gazdasági irányítás reformja nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak, az állami gazdaságoknak, a szövetkezeteknek. Sok helyen azonban nemcsak élnek ezzel a lehetőséggel, hanem egyenesen visszaélnek. Különösen a termelőszövetkezeteknél és az ÁFÉSZ-eknél gyakori az indokolatlan haszonszerzésre való törekvés. A körösladányi ÁFÉSZ melléküzemági tevékenységét használta fel arra, hogy habszivaccsal nagykereskedelmi forgalmat bonyolítson le. A mezőgyáni termelőszövetkezet pedig ahelyett, hogy melléküzemági tevékenységét a ka-, pott engedélynek megfelelően — mezőgazdasági gépek bontásából származó gépalkatrészek forgalmazására — használta volna fel, mezőgazdasági gépeket vásárolt és adott el. A kondorosi ÁFÉSZ ráfordítás- és kockázatvállalás nélkül nyereségszerzés érdekében magán- gazdálkodókat segített hozzá baromfival való üzérkedéshez. — Ugyancsak a megyei tanács ülésén hangzott el, hogy egyes termelőszövetkezetekben a tagok jogos érdekei háttérbe szorulnak. Hallhatnánk-e néhány ilyen esetről? — A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet törvénysértő módon olyan határozatot hozott, mely szerint betegségi segélyt csak 10 napig tartó betegség után lehet számfejteni. A battonyai Petőfi Tsz vezetősége pedig megszüntette egyik tagjának tagsági viszonyát olyan indoklással, hogy az 1895-ben született, s már nem bír dolgozni. Az állami felügyeleti szervek intézkedését tartalmazó döntések általában eredményhez vezetnek, azonban vannak olyan szövetkezetek, amelyek a felügyeleti szervek intézkedéseit semmibe veszik és tovább folytatják a törvénysértő gyakorlatot. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet annaik ellenére, hogy a járási hivatal megsemmisítette a termelőszövetkezet a tagok betegségi segélyére vonatkozó határozatát, ezt a törvénysértő gyakorlatot tovább folytatta. A körösladányi Zalka Máté Termelőszövetkezet vezetői jogszabályellenesen vettek fel prémiumot. A törvény- sértő közgyűlési határozatot ugyancsak a járási hivatal helyezte hatályon kívül. A közgyűlés ennek ellenére ismét olyan határozatot hozott, mely- szerint a vezetőket a feltételek teljesítése nélkül is megilleti a prémium. — Az országgyűlés nyári ülésszakában elfogadta az ügyészi szervezetről szóló 'törvényjavaslatot. Hogyan védi az új ügyészi törvény az állampolgárokat a törvénysértéssel szemben? — A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítása szükségessé tette az ügyészségre vonatkozó rendelkezések módosítását is. A felszabadulást követően első ízben kapott törvényi szintű szabályozást az ügyészség tevékenysége. Ez nemcsak formai kérdés. Hanem annak a fontos feladatkörnek társadalmi jelentőségét is tükrözi, amit az ügyészség a szocialista törvényesség szervezeti és eljárási garanciáinak rendszerén belül betölt. Ennek ellenére az új ügyészi törvény az 1959. évi 9. számú törvény- erejű rendelethez képest nem hozott alapvető változást. Azonban az ügyészség feladatát a társadalmi fejlődés követelményhez igazította. Ugyanakkor kiemelte az ügyészi törvényességi felügyeletnek garanciális jelentőségét az állampolgárok alkotmányban meghatározott alapvető jogainak, a személyi tulajdonhoz való jogának biztosítása terén. Tehát amikor az ügyészség elősegíti a szocialista törvényesség megtartását, egyben az állampolgárok jogos és törvényes érdekeit is védi. Az ügyészség az állampolgárokkal szemben hozott és jogerőssé vált törvénysértő határozatok esetén mindenkor köteles fellépni. Az ügyészi intézkedés eszközei az általános felügyelet terén a törvénysértő határozat elleni óvás,, törvénysértő gyakorlat megszüntetése végett a felszólalás, törvénysértő gyakorlat kialakulása veszélyének megakadályozására pedig a figyelmeztetés benyújtása. Az ügyészségnek azonban utasítási jogkörük sem az állami, sem a társadalmi, sem pedig a gazdálkodó szervek felé nincs. Az országgyűlés legutóbbi ülésén dr. Szénási Géza legfőbb ügyész hangsúlyozta az egységes jogpolitikai szemlélet és jogszabály-értelmezés szükségességét. Dr. Oláh László ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy bár az ügyészségek nincsenek alárendelve a helyi nép- képviseleti szerveknek, azonban kötelesek azokkal együttműködni. Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazáshoz munkájuk során a megye területén működő államigazgatási és egyéb szervéknek minden segítséget megadnak. Serédi János 5 eímjmm 1972. JULIUS 2.
