Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JÍJLIUS 16., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVH. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Befejeződtek m magyar—jugoszláv tárgyalások Aláírták az új fizetési megállapodást Lépés a jövő felé A KGST szerdán befejezett 26. ülésszaka egész sorát végezte el az olyan munkánák, amely — a gazdasági együttműködés részeként — a szocialista nemzetközi gazdasági közösség tagállamainak életét, fejlődését az elkövetkezendő évtizedekben jelentősen befolyásolja. A mostani ülésszak jelentőségét meghatározza, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programjának tavalyi elfogadása óta először ülésezett a KGST legfelsőbb vezető szerve. Így lehetőség nyílt az első év tapasztalatainak összegezésére és a komplex fejlesztési programmal egybevágó, újabb tervek kimunkálására. Külön fontosságot ad az ülésszaknak, hogy ez alkalommal felvették a KGST tagjai közé a szocialista Kubát, s ezzel a tagállamok száma kilencre emelkedett. Országaink komplex fejlesztési programja hosszú távra, 15—20 évre határozza meg a szocialista gazdasági integráció megvalósításával összefüggő közös feladatokat, így az első évben — mint ezt Fock Jenő miniszterelnök nyilatkozata is hangsúlyozta — főleg szervezeti intézkedéseket, előkészítő munkálatokat kellett végezni. E tekintetben az első év jelentős sikereket / hozott. A mostani ülésszak ismét jelentős lépést tett a jövő felé a szocialista országok termelési, tudományos együttműködésének területén. Nemcsak a szakemberek alkothatnak maguknak fogalmat például arról, hogy mit jelent majd * a hat alapító országnak a Szovjetunió területén közösen létrehozandó, nagy teljesítményű cellulózgyár üzembe helyezése. . Az energetikai bázisok bővítése, a vegyipari együttműködés, a gépgyártási szakosítás és kooperáció — megannyi bizonyítéka annak, hogy a KGST keretein belül a szocialista országok a légmodernebb nép- gazdasági ágazatok fejlesztését tekintik elsőrendű feladatuknak. Országaink húsz nemzetközi koordinációs központot, hét tudományos koordinációs tanácsot, két nemzetközi tudóskollektívát és egy tudományostermelési egyesülést hoztak létre — olvasható a 26. ülésszakról kiadott közleményben, s valamennyiük célja: elősegíteni a szocialista országok népgazdaságainak minden eddiginél dinamikusabb fejlődését. A mostani terveket az elmúlt évek gazdasági sikerei alapozták meg. Ha csak egyetlen számadatot veszünk figyelembe, hogy a szocialista országok ipari termelése együttesen számítva 1971-ben 7,8 százalékkal növekedétt (szemben a fejlett tőkés országok 1 százalékos termelésével), bizton tekinthetjük reálisnak a következő időszakok terveit is. A tervezésben mindenkelőtt a távlatok a figyelemre méltóak. Az ülésszak valamennyi tagállamnak ajánlásként terjesztette elő: az 1976—80-ra szóló ötéves tervek koordinálását és ezek alapjául szolgáló gazdaságpolitika egyeztetését lehetőleg még az idén kezdjék meg és két éven belül fejezzék be, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az 1976—80-, illetve az 1990-ig terjedő időszak feladatainak egybehangolására. Ilyen messze előrelátó tervösz- szehangolás csakis a szocialista országok között lehetséges. A KGST 26. ülésszaka számos átfgogó jelentőségű döntést és részletmegoldásokról szóló határozatot hozott. E döntések tanulmányozása ismételten bizonyítja, hogy gazdasági integrációnk egyaránt szolgálja az egyes tagországok nemzeti érdekeit és az egész szocialista tábor közös ügyét. C. T. B. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar, illetve jugoszláv tagozatának elnökei július 11—15. között Budapesten elnöki találkozót tartottak, amelyen megtárgyalták a kétoldalú gazdasági együttműködés legfontosabb időszerű kérdéseit. Az elnökök az alumíniumipari együttműködés nagy jelentőségű eredményeként értékelték a közelmúltban aláírt vállalati szerződést, amely az Obrovac-i timföldgyár felépítésében való magyar részvételről intézkedik. A továbbiakban megállapították, hogy az Adria kőolajvezeték megépítésére vonatkozó szerződés mielőbbi aláírásában mindkét ország érdekelt, ezért kívánatosnak tartják, hogy az ezzel kapcsolatos szerződések a közeljövőben létrejöjjenek. Az elnökök foglalkoztak a két j ország papír- és cellulózipari1 együttműködésének lehetőségeivel, valamint a külkereskedelmi forgalom alakulásának időszerű kérdéseivel. Falu végi Lajos és Géza Tikvicki szombaton aláírta az új fizetési megállapodást, amelynek alapján a kölcsönös fizetések Szovjet pionírok megyénkben Pénteken délután 30 tagú szovjet pionír delegáció érke- \ zett Békéscsabára. Tagjai azokj az Üzbegisztán! fiatalok, akik a Lenin évfordulóra meghirdetett versenyekben, feladatvállalásokban kiváló eredményeket értek el. A csodálatos szépségű és ősi városokból; Taskentből. Szamar- kandból és Buharából 5 ezer kilométert utaztak Békéscsabáig a pionírok. Tegnap egyenruhába öltözve tisztelegtek a békéscsabai Lenin szobornál. Vasárnap és hétfőn ellátogatnak! megyénk úttörőtáboraibá, ahol tanulmányozzák a testvér gyér. mekszövetség szervezeti életét. Sokat fáradoztak az elmúlt hetekben a békéscsabai KPVDSZ Napsugár bábegyüttesének tagjai. A zsúfolt program, a sikeres III. Nemzetközi Bábfesztivál előkészítésével kezdődött, a televízió Ki mit tud? műsorának középdöntőjével folytatódott. Ebből a versenyből, sajnos, kiesett az együttes, de a 15 ezer1 700 közönségszavazattal végül bejutott a döntőbe. Bartók: Magyar népdalok cí-1 mű művére készített koreográfiájuk művészi munka volt, azj szabadon átváltható valutában történnek. A megállapodás 1973. január 1-én lép hatályba. Géza Tikvickit fogadta Valyi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese. E megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Tóth Elek, hazánk belgrádi és Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykövete. (MTI) „A Tisza és a Maros találko-j fsánál,, az Alföld legmélyebb p^..jan fekszik Dél-Magyar ország legjelentősebb városa, Szeged. Története messzi időkre nyúlik vissza... 1246-ban IV. Béla király emelte Szegedet szabad városi rangra...” — írja a Szegedi Szabadtéri Játékok 1972-es tájékoztatója. Régmúlt háborúk és természeti csapások pusztítása után is fejlődőképes volt ez a város, gazdasági és kulturális téren életben tudott maradni. Ma a főváros után, hazánk egyik legjelentősebb kulturális centruma, mely vonzerejét az Országhatárokon túl is érezteti. A diákváros nyáron sem veszti el pezsgő hangulatát, sőt a különböző kulturális rendezvények ezrével csábítják ide a turistákat. Szeged hagyománytisztelő város, s a kulturális örökségeket úgy ápolja, hogy mindig újat, érdekeset tud nyújtani az emberek, nek. Idegenforgalmi vonzerejét az évenként ismétlődő Szegedi Szabadtéri Játékoknak is köszönheti. A Dóm tér 6000 nézőt befogadó szabadtéri színháza nyaranként mintegy 80 000 nézőnek nyújt magasszintű szórakozást. Az idén is rangos hazai és kül. földi együttesek lépnek fel a sajátságos hangulatot árasztó Dóm téren. A július 21-től augusztus 20-ig tartó előadássorozat váltó, zatos szórakozást, szép élményt ígér. A nyitó darab Erkel: Hunyadi László című operája lesz július 21-én; további előadásainak dátuma: július 23., augusztus 5. A Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestjét, „Hegyen-völgyön lakodalom címmel július 22-én láthatjuk. Verdi: Otelló című operájának előadásai július 28-, 29- és 30-án első helyezést azonban a pécsi Bóbita együttes mozgalmasabb, érdekesebb műsora nyerte el. A Napsugár bábegyüttes második lett. Eredményükért és eddigi tévé-szerepléseikért megkapták a zsűri • különdíját, így augusztusban Jugoszlávia—Olaszország útvonalú utazáson vesznek részt. Tervük, hogy a szeptemberi évadkezdés után Békéscsabán és a megyében több előadást tartanak, pótolják a Ki mit tud? idején elmaradt bemutatókat. — Átadták a Várszínház ez é?i nívódíjait Tegnap, szombaton a déli órákban ünnepélyes keretek között adták át Gyulán a városi tanács által alapított nívódíjat. Dr. Vidó István, gyula város tanácsának elnöke méltatta a már Európa-hírű gyulai Várszínház eddigi történetét, s a hagyományokhoz híven kiosztotta a legjobb több éves művészi munkát nyújtó művészeknek a nívódíjat. Az első fokozatot Fülöp Zsigmond színművész, a másodikat Sándor János rende- *0, a harmadikat Tordy Géza színművész kapta. lesznek a Teatro Comunale di Bolagna vendégjátékában. A könnyebb zenei műfajok kedvelői Strauss: A cigánybáró című daljátékának örülhetnek augusz. tus 4-, 6-, 12-, 16-án. Nagy várakozás előzi Shakespeare tragédiáját. a Rómeó és Júliá-t, mely augusztus 11-, 13- és 19-én kerül színpadra a Dóm téren. Végül Slask Lengyel Állami Népi Ének és Táncegyüttes vendégszereplése zárja majd augusztus 18- és 20-án az 1972-es Szegedi Szabadtéri Játékok műsorát. Hídvégi Emlékeztető a magyar—dán mezőgazdasági együttműködésről Ib Frederiksen dán mezőgazdasági miniszter és Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szombaton a MÉM-ben emlékeztetőt írt alá, amely a két ország mezőgazdasága közötti együttműködés ki- szélesítésének irányelveit határozza meg. A .dokumentum szerint mindkét fél fontosnak tartja a szakmai és tudományos tapasztalatok cseréjét, a növényi szaporítóanyagok kölcsönös kipróbálást, ' valamint a -mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés elmélyítését. Magyar- ország már eddig is éxportált > friss zöldséget, gyümölcsöt, gyorsfagyasztott árut, bort és édesipari termékeket Dániába, ahonnan takarmány tápot, kon- centrátumokat, tenyészállatokat, valamint különféle növényi vetőmagvakat hoztak be. Lehetőség nyílt a kooperációs gyártásra is; nagyteljesítményű takarmánykeverő — és szárító berendezés készült el közös munkával. Ib Frederiksen dán mezőgazdasági miniszter az aláírás után találkozott az újságírókkal. Elmondotta, hogy a két ország mezőgazdaságában számos közös vonást találni, ami jó lehetőséget kínál az eddiginél szélesebb körű együttműködéshez. Félezer fiatal három táborban Kép szöveg nélkül... __ (Képes riportunk 9 9. oldalonj, Különdíját kapott a Napsugár bábegyüttes Szegedi nyár 1972 * Július 21-én a Szabadtéri Játékok ünnepi megnyitója
