Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

Moszkva 1972. Július .10—12-ig Moszk­vában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszalcát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok kül­döttségei. A KGST és a jugoszláv kor­mány közötti egyezménynek megfelelően az ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság küldöttsége Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács el. nőkének vezetésével. A küldöttségekben a minisz­terelnökök, miniszterelnök-he­lyettesek, a kommunista és mun. káspártok központi bizottságai, nak vezető munkatársai, minisz­terek, az állami bizottságok el­nökei vettek részt. Az ülésszak munkájában részt vett a Kubai Köztársaság kül­döttsége, amelyet Carlos R. Rod. riguez eívtárs, a Kubai Kommu. nista Párt KB titkárságának tag­ja, a forradalmi kormány mi­nisztere vezetett. Az ülésszak munkájában részt vett továbbá Nyikolaj Fagyajev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett KVon Hi Gen, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár. saság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok Szovjetunió­ban akkreditált nagykövetei és a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek vezetői. A tanács ülésszakán Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz- temanácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvitatta az együttműködés további elmélyí­tésére és tökéletesítésére, vala­mint a KGST-tagállamok szo­cialista integrációjának fejleszté­sére irányuló komplex program végrehajtását. Az ülésszak meg­vitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tevé­kenységéről a 25. és 26. ülésszak között. Az erről szóló beszámolót Mihail Leszecsko, a végrehajtó bizottság elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese tartotta. Az ülésszak megvitatta továbbá a KGST ter­vezési együttműködési -bizottsá­gának, tudományos-műszaki együttműködési bizottságának, villamosenergiaipari állandó bi­zottságának, vegyipari állandó bi. zottságának, valamint gépipari állandó bizottságának beszámo­lóját a komplex program egyes intézkedéseinek megvalósításá­ról. ' Az ülésszak megvitatta a Ku­bai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak résztvevői me. leg fogadtatásban részesítették Carlos R. Rodrigueznek, a Kubai Kommunista Párt KB titkársá­ga tagjának ezen bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag elhatá. rozta a Kubai Köztársaság fel­vételét a Kölcsönös. Gazdasági Segítség Tanácsa tagjai közé. Az együttműködés további' el­mélyítésének és tökéletesítésé­nek, valamint a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésének a tanács 25. ülésszakán egyhan­gúlag elfogadott komplex prog­ramja a KGST-tagállamok kommunista- és munkáspártjai központi bizottságainak kong­resszusain és plénumain teljes támogatásra talált és jóváha­gyásra került. E program a szocialista internacionalizmus elvein, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti ér­dekek tiszteletben tartásán, az országok belügyeibe való be nem avatkozáson, a teljes egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és az elvtársi segít­ségnyújtáson alapul. Az elmúlt év igazolta annak a vonalnak. a helyességét, amely az együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztési folyamatának kibontakoztatásá­ra irányul. A komplex program megvalósítására tett első lépé­sek szemléltetik a testvéri or­szágok nemzeti és nemzetközi érdekeit egyesítő szocialista tí­pusú nemzetközi gazdasági kap­csolatok tényleges előnyeit és további fejlődését. , Az ülészak résztvevői nagyra értékelték a tagországoknak és Közlemény a KGST 28. ülésszakáról a KGST-szeiveknek a komplex program megvalósítása érdeké­ben Végzett munkája eredmé- .nyeit: hangsúlyozták fontos po­litikai és gazdasági jelentőségét az egyes országok szociális-gaz­dasági fejlődése, a KGST-tag­államok további összefogása és a szocialista államok közösségé­nek a világ fejlődésére gyako­rolt hatásának fejlődése szem­pontjából. A KGST-tagállamok gazdasá­ga továbbra is gyors ütemben fejlődik. 1971-ben nemzeti jö­vedelmük 6,3 százalékkal .ipa­ri termelésük pedig 7,8 száza­lékkal nőtt, akkor, amikor' a fejlett tőkés országokban a nö­vekedés alig 1 százalékos volt. A KGST-tagállamók további eredményeket értek el a lakos­ság életszínvonalának emelésé; ben. A KGST-tagállamok gaz­dasági' fejlődését egyre inkább együttműködésük bővülése és elmélyülése határozza rrieg, amely a komplex programnak megfelelően fejlődött a gazda­sági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok. számos kétoldalú és sokoldalú gyártás­szakosítási és kooperációs, va­lamint tudományos-műszaki együttműködési megállapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a külkereskedelem, a valutáris-pénzügyi kapcsolatok formáinak és módszereinek, az együttműködés jogi alapjainak, stb. további tökéletesítésére. Nagy figyelmet fordítottak az együttműködés továbi tökélete­sítésére á tervezés területén. Megalakult és megkezdte mun­káját a KGST-tervezési együtt­működési bizottsága. Az érde­kelt KGST-tagállamok együttes terveket készítettek és megfe­lelő megállapodásokat kötöttek egyes fémforgácsoló szerszám­gépfajták gyártására, valamint a konténeres szállítási rendszer anyagi-műszaki bázisának létre­hozására. Az ülésszak ajáplotta a KGST- tagállamoknak, úgy végezzék el a következő ötéves időszakra (1976 —1980) szóló tervek koordinálá­sát 1972—1974-ben, hogy biztosi, tott legyen a hosszúlejáratú gaz­dasági megállapodások időbeni megkötése. Az 1976—1980. évi tervek koordinálását mind kétol- dalúan, mind sokoldalúan végzik majd el, kölcsönösen összehan­golva az 1990-ig terjedő, hosszú­távú tervek koordinációs mun­kájával. Intézkedéseket tesznek az együttműködés és az integráció továbbfejlesztésére a tudomány és a technika területén. A KGST- tagállamok illetékes szervei, a komplex programnak megfele­lően 18 tudományos-műszaki problémáról írtak alá együttmű. ködési megállapodásokat. Húsz koordinációs központot, hét tu­dományos-koordinációs tanácsot, két nemzetközi tudóskollektívát és egy tudományos-termelési egyesülést hoztak létre. A KGST-tagállamok és a ta­nács szervei a komplex program­nak megfelelően nagy munkát végeznek az anyagi termelés szférájában folyó együttműkö­dés területén. Széleskörű együtt­működési programot valósítanak meg a villamosenergia területén. Ennek céljából az ülésszak aján­lásokat fogadott el az egyesített energiarendszerek párhuzamos működésének bővítésére, egy 750 kilovoltos villamos távvezeték­nek az érdekelt országok közös erőfeszítésével történő építése alapján, továbbá atomerőművek építésére. Az ülésszak felhívta a figyel­met a nagyobb munkamegosztás szükségességére az atomerőművi berendezések gyártásában, a KGST-tagországok 1980-ig ter­jedő és az azt követő szükség­leteinek megfelelően. Az érdekelt KGST-tagállamok létrehozták az Interatominstru. ment nemzetközi önálló elszá­molású tudományos-termelési egyesülést, amely a tagországok atomtechnikai készülékek és be­rendezések iránti igényeit fogja kielégíteni. Az elmúlt évben folytatták a vegyipar további át. állítását a hatékonyabb petrolké­miai nyersanyagbázisra, javítot­ták az ágazaton belüli struk­túrát a műanyagok, műgyanták, szintetikus szálak, és egyéb kor­szerű vegyi termékek gyártásá­nak növelése útján. Intézkedéseket irányoztak elő a vegyiparhoz és egyéb ipari ágazatokhoz szükséges komplex technológiai berendezések gyár­tás-szakosítására és kooperáció­jára. Előzetes megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió terü­letén — más érdekelt KGST-tag­államok részvételével — kiegé­szítő kapacitásokat hoznak létre az azbesztgyártáshoz. Folynak az előkészítő munkálatok a komp­lex programban előirányzott egyéb nagy nyersanyagtermelő objektumok együttes építésére. Konkrét eredményeket értek el a gépgyártás szakosításában és kooperációjában. A gépipari termékek KGST-tagállamok kö­zötti kölcsönös cseréje 1971-pen 10 százalékkal nőtt. Első ízben kötöttek sokoldalú gyártássza­kosítási és kooperációs megálla­podásokat, a többi között az üveg. és kerámiatermékek gyár­tásához szükséges berendezé­sek, továbbá tehergépkocsik, traktorok és' mezőgazdasági gé­pek, tengeri hajók és belső ha­józásra szolgáló folyami hajók, stb. gyártásáról. Szélesedett Jugoszlávia rész­vétele a KGST-szervek munká­jában a KGST-tagállamok és a számára kölcsönös érdeket képező kérdésekben. Az együttműködés további el­mélyítésének és- tökéletesítésé­nek, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlődésének tervszerű jellegét még jobban megszilárr dítja a szocialista országok ál­lamközi és nemzetközi gazdál­kodó szervezeteinek további fejlesztése, E szervezetek tevé­kenysége és a , KGST-szervek között szoros együttműködés van. Az ülésszak pozitiven értéke­li a létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét, amelyek valamennyi résztve­vőnek kölcsönös előnyöket bizto­sítanak. E tevékenység egyik példája az egyesített energia- rendszerek központi teherelosz­tója, amely ’fennállásának tíz éve alatt hozzájárult ahhoz, hogy növekedjék a KGST-tagál­lamok villamosenergia ellátásá­nak biztonsága. 1971-ben a köl­csönös villamosenergiacsere, el­érte a 16 milliárd kilowattórát. Az ülésszak résztvevői ki­emelték a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősödését a tervszerű szocialista gazdasági t integráció fejlesztésében. Az NBB által nyújtott hite­lek olyan népgazdasági ágaza­tok fejlesztésére irányulnak, amelyek fontos szerepét ját­szanak az együttműködés to­vábbi elmélyítésében és tökéle­tesítésében, a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésében az NBB a KGST-tagállamok- nak már 20 ipari objektum fel­építésére és rekonstrukciójára nyújtott hitelt. A KGST-tagállamok aktívan fellépnek annak érdekében hogy teljesen megszűnjék a diszkrimináció a világkereske­delemben és a gazdasági kap­csolatokban, következetesen el­terjedjen a legnagyobb ked­vezmények rendszere. il finn kiiligyminisztériuni nyilatkozata Mint a finn külügyminiszté­rium szóvivője, közölte, „a leg­közelebbi hetekben” meghatároz- ,zák annak , előkészítő találko­zónak az időpontját, amelyen az államok képviselői megvitatják az európai biztonsági és együtt, működési értekezlet összehívásá­val kapcsolatos konkrét problé. mákat. A külügyi szóvivő közöl, te még, hogy a finn kormány szerdán tanácskozott a 28 ország kormány képviselőinek előzetes találkozójáról. A konzultációkból Portugália, Írország, Albánia és a Vatikán kivonta magát. Vendég Burmából Ne Win tábornok a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke (államfő) a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának meghívására 1972. jú­lius 13-án hazánkba látogat. Burma, hazánknál hétszer nagyobb (678 033 négyzetkilo­méter) területű, változatos fel- színű, nagyrészt a monszun övezetében elterülő ország. Hat szövetségi részből, a tulajdon­képpeni Burmából, négy auto­nóm államból és egy autonóm területbőí álló szövetségi köz­társaság. A 27,6 millió főnyi lakosságának 70 százaléka bur- mai. a többi a tibetivel rokon karén, csin, kacsin,. a thaival rokon san, illetve indiai, kínai és egyéb nemzetiségű. Az or­szágban a beszélt nyelvek szá­ma száznál több, a hivatalos nyelv a burmai és az angol. Az ország gazdasági életében az állami szektor jelentős, a bányászatot, a faipart, a ban­kokat és a külkereskedelmet teljesen, a magánkereskedelmei; félig államosították. A beruhá­zásokat kizárólag az állám végzi. A legtöbb ipari objektu­mot és a gazdaság különböző ágait külföldi — elsősorban ja­pán, NSZK, szovjet és cseh­szlovák segélyekkel énít.ik. . "i KSollj ■ Kosiín A* Aranyérc A Ezüstért A Cinkére A ólomérc A ónén: A flumut A Anjimon Vaskohászai ■J Gépgyártás ® Vegyipar O Faipar # Textilipar Ä Élelmiszeripar A nemzeti jövedelem felét adó mező- és erdőgazaság a lakosság 80 százalékát foglal­koztatja. Az 1948-ban meghir­detett földreform végrehajtása hosszú évekig lassan haladt előre, jelentősebb vátozásra csak 1965-ben, az 1962-ben ha­talomra került Forradalmi Ta­nács intézkedései nyomán be­A szocialista gazdasági integ. ráció komplex programijának megvalósítása során a KGST- tagállamok a továbbiakban" is minden eszközzel elő fogják se. gíteni a világkereskedelem és a KGST-tagállamok harmadik or­szágokkal folytatott sokoldalú temelési és tudományos-műszaki együttműködésének fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján, és előmozdítják a fejlődő államok gazdasági és kulturális felemel­kedését. A komplex programban előirányzott intézkedésekhez csat­lakozhat minden békeszerető or­szág, részt vehet a komplex program teljes vagy részleges megvalósításában. Az ülésszak jóváhagyta a vég­rehajtó bizottság tevékenységét, amelyet a tanács 25. és 26. ülés­szaka között a komplex program végrehajtásával kapcsolatos munkáknak, a KGST keretében történő megszervezése érdeké­ben végzett. A megvitatott kér­désekben megfelelő, a komplex program további végrehajtására irányuló határozatokat hozott. Az ülésszak során a központi tervező szervek elnökei — kor­mányaik megbízásából — általá­nos Szerződést írtak alá egy évi 500 000 tonna cellulózt előál­lító cellulózkombinát felépítésé­ről a Szovjetunió területén, Uszty—Ilimszk körzetében — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió közös erőfeszítése révén. A 26. ülésszak munkája a köl­csönös megértés szellemében és baráti légkörben folyt. (MTI) *•* A Fock Jenő vezette magyar küldöttség szerda este Moszkvá­ból hazaérkezett Budapestre. Gromiko tárgyalásai Belgiumban Brüsszel Brüsszelben kedden folytatód, tak Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Pierre Har- mel belga külügyminiszter tár­gyalásai. .Ugyancsak kedden V. M. Szo- bolev, a Szovjetunió brüsszeli nagykövete fogadást rendezett Gromiko tiszteletére. Részt vett a fogadáson Gaston Eyskens bel­ga miniszterelnök és több más belga személyiség. rült sor. Ekkor 2,8 millió hek­tár földet osztottak a paraszt­ságnak, a nagybirtok gyakor­latilag megszűnt. Az ország legfontosabb terméke és kivite­li cikke a folyóvölgyekben ter­melt rizs (1969-ben 8 millió tonna). A szárazabb meden­cékben búza-, köles-, a delta­vidéken cukornád-, juta-, a Maláj-félsziget Burmához tar­tozó részén kaucsüktermelés folyik. A hatalmas erdősé­gekben tikfa található. Az ország ásványi kincsekben ''“gazdag, a kiaknázás azonban egyelőre csak néhány," a világ­piacon is keresett színesfém-érc­re és kőolajra szorítkozik. • Az ország külkereskedelmi forgalma 11970-ben 195 millió dollárt tett ki. A kivitelben legfontosabb a rizs, amely a világpiaci árak csökkenése, va­lamint a gyors népszaporodás következtében megnövekedett belső igények miatt visszaesett. Az exportban jelentős a tikfa, a különböző színes fémércek és a kőolaj. A burmai termékek legfontosabb vásárlója: India (rizs), Szingapúr, Nagy-Britan- nia, Japán, NSZK és Indoné­zia. Az importot elsősorban gépi és szállítási berendezések, alapvető fémek és ipari termé­kek teszik ki, amelyek Japán­ból, az NSZK-ból, Indiából, Nagy-Britanniából, a Szovjet­unióból és Csehszlovákiából származnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom