Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
Felkészültek az új termés fogadására évente 50 millió cserép Új gyár épül Békéscsabán Péter-Pál előtt a gabonafelvásárlónál »Péter és Pál (tudjuk) nyárban összeférnek a naptárban. Persze hogy tudjuk, hisz ismerjük betéve a többi sort is: „Könnyű nekik ott szerényen. és így tovább. És tudjuk azt is, hogy miként az áprilüsi György nap általában a kukorica vetésének, úgy Péter—Pál a búza aratásának ideje. De vajon azt tudjuk-e, hogy Arany János Péter és Páljánál mennyivel van nehezebb dolga Péter—Pálkor a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Illetve már jóval hamarabb is. A Péter—Pálra való felkészülést ugyanis még a tavasz közepén megkezdték. Szigorú ütemezés szerint ürítették ki a raktárakat, a takarításhoz. fertőtlenítéshez. A tavalyi „maradék” nagy részét a békéscsabai István malomba gyűjtötték be. Ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt napokban — szinte a felvásárlási időszak hangulatát idézve — vontatók és tehergépkocsik dübörgésétől volt hangos a csabai nagymalom környéke. Á megye malmai, raktárai egyébként már készen állnak az új búza fogadására. Tisztán, fehérre meszelten, fertőtlenítve. Befejezték a gépek javítását, karbantartását is. A felvásárlók vezérkarának tagjai már számokról beszélnek. A több éves tapasztalat alapján, az időjárás idei alakulásából és természetesen a szerződésekből, a gabona vetésterületének ismeretében most 10 —15 százalékkal több termés átvételére készülnek, mint tavaly. Majdnem biztosak abban, hogy a termésbecslések eredményének összesítése ugyanazt a 28 ezer vagon felvásárlandó étkezési és takarmánygabonát mutatja majd, mint amire ők számítanak. A szóbanforgő termésbecslések figyelembe vételével nyílik egyébként a gazdaságoknak lehetőségük arra, hogy a bizton várható többletre is szerződést kössenek. Természetes az, hogy ezt a lehetőséget a mi ri fegyverszüneti vonalat. Az indiai visszhang rendkívül tartózkodó volt és hangsúlyozta, hogy a határincidensek közül jó néhány a helyi parancsnokok agresszivitásának tudható be. Volt azonban néhány nagyobb szabású összecsapás is, amely- lyel kapcsolatban Üj-Delihiben olyan véleményeket hangoztattak, hogy azok nem bontakozhattak volna ki a pakisztáni kormány tudomása, illetve hozzájárulása nélkül. Felmerül természetesen a kérdés: mi lehet mindennek a célja. A szakértők többsége arra mutat rá, hogy Bhuttónak rendkívül kevés hatásos „aduja” van a vitában. A tervezett csúcstalálkozó egyik leglényegesebb kérdése ugyanis a Ben- gálda területén foglyul ejtett pakisztáni katonák szabadonenge- désének és a bengál állam elismerésének problémája. A jelek szerint India csak akkor hajlandó a hadifoglyokat szabadon- bocsátani, ha Bhutto elismeri a Bengál Népi Köztársaságot, Bhutto viszont azt követek: Bengália kormánya — a hivatalos elismerés előtt — mondjon le arról a szándékáról, hogy a hadifoglyok nagy csoportjait az ismert, véres terrorakciók miatt háJborús bűnösként bíróság elé állítsa. BHUTTO számára ennek a kérdésnek a jelentősége mesz- sze túlterjed „elismerés kontra hadifoglyok” egyenleten. Ha ugyanis a pakisztáni vezető b&vállalat biztosítja, mint ahogy természetes az is, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek segítségére siettek a vállalatnak a már előre látható tárolási gondok megoldásában. A 28 ezer vagon gabonából a termesztők maguk eddig már 6 ezret vállaltak bérben tárolni. Ám még így is szabadtéri, szükségraktárakba kerül majd 4,5—5 ezer vagonnyi átmenetileg. Az előbb említett kiegészítő szerződések megkötésekor a vállalat részletekbe menően abban is megállapodik a gazdaságokkal, hogy mennyit és melyik raktárba szállítanak aratáskor. Ennek alapján a megye 43 községében lévő 150 átvevőhely minden raktárosának feladatát szinte napra pontosan meghatározhatják. Ezen kívül megkezdték a felvásárlást bonyolítók „kiképzését” is. A minőségi előírásokat, az érték- különbözetek elszámolásának rendjét, az átadó-átvevő feladatait, tudnivalóit ismertető oktatásba kívánság szerint az állami gazdaságok és a tsz-ek érdekelt dolgozói is bekapcsolódhatnak. Végül az is a Péter-Pál előtti előkészületek közé tartozik, hogy ebben a hónapban három, négyszáz mázsával több takarmányt osztanak ki a kistermelőknek, mint májusban. Júliusban ugyanis a felvásárlási csúcsidőszak idején csak hetente egyszer, minden hétfőn délelőtt „érnek rá” a raktárosok takarmányt kiadni. Így a júniusi többletből már júliusra is vásárolhat az, aki nem nagyon szeret sorbanállni. A vállalat kérése egyébként az is, hogy lehetőség szerint minél többen biztosítsák már most az állatok júliusi takarmányszükségletét, hiszen az átvételt bonyolító kétszáz „gabonás” dolgozónak, raktárosnak takarmányosztás nélkül is éppen elég nehéz dolga lesz Péter-Pál után. (k. e. péter) leegyezik, akár hallgatólagosan ! is, a perek megtartásába — ak- S kar óhatatlanul összeütközésbe : kerül saját hadseregének veze- ■ tőivel. (Egy jellemző példa: Tik- ■ ka Khan, a hajdani Kelet-Pa- j kdsztán katonai kormányzója, : akit a vérengzésekért a legköz- • vetlenebb felelősség terhei — ; ma a pakisztáni állam hadse- • regének főparancsnoka.) Mindebből kitűnik, hogy a je- | lenlegi pakisztáni kormány — ■ politikai-taktikai szempontból • — érdekelt a Bhutto-Indira ■ Gandhi csúcstalálkozó halogató- ■ sában, vagy éppen kudarcra j ítélésében. A kiegyezés ugyanis \ a hadsereg és a Bhutto-kor- : mány nyűt konfliktusához és [ ezzel a belső feszültség robba- : násszerű kiéleződéséhez vezet- ; hét. Minden bizonnyal ez a tak- j tikai szándék diktálta a kasmiri • fegyverszüneti vonal sorozatos ; megsértését. • AZ INDIAI—PAKISZTÁNI j kapcsolatok alakulásának ezek ; a legújabb eseményei arra mu- » tatnak, hogy bár történelmileg j a hiindosztónd félszigeten lezaj- j lőtt nagyszabású srtratégiai-ha- ; talmi változások megkönnyítik ; egy indiai—pakisztáni kiegyezés : létrehozását, a gyakorlatban j azonban még igen sok akadályt ! kell legyőzni, s a tényleges j megállapodásig hosszú, feszült- • ségekkel és esetleg konfliktu- ; sokkal is terhelt időszakra kell ; számítani. Most már kezdenek kirajzolódni a békéscsabai III-as számú cserépgyár 240 méter hosszú és 72 méter széles csarnokának a körvonalai. Köszönet jár érte ta_ Ián elsősorban a budapesti XV. kerületi Béke Tsz-nek, amely a 12 millió forint értékű acélszerkezetet határidő előtt elkészítette és a helyszínre szállította. Köszönet Homoki Károlynak a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőjének és (akivel találkoztam még), Pluhár Mihály művezetőnek, nem utolsósorban Wallfisch László mindenhez értő ácsbrigádjának, amely ezen az építkezésen nem az ácsmunkával, hanem az acél- szerkezetek összeállításával tűnt ki. Persze mások is sokat fáradoztak azért, hogy eddig jussanak, hiszen tavaly szeptemberben még csak kopár legelő volt itt, az egykori állatvásártéren. Azóta tervek készültek, út épült, és rengeteg anyagot kiszállítottak. Az egész munkát pedig Kiss Gá. bor. a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat mérnöke, az új cserépgyár leendő igazgatója hozta összhangba, irányította és irányítja a jövőben is. Automata gépsorok, magas termelékenység — Milyen lesz az új cserépgyár? Kiss Gábor válaszol: — A legkorszerűbb olasz, nyugatnémet gépeket szerezzük be és a jól bevált saját berendezéseinket is alkalmazzuk. A gépsorok automaták. A jelenlegi gyártásnál 8-szor, 10-szer kell a cserepet kézzel emelni, ebben az üzemben elég lesz kétszer: a kemen- cekocsi rakásnál és az osztályozásnál, Később azonban a kemencekocsi rakást is gépesítjük. — Hány cserép készül majd a gyárban? — Évente 50 millió, ami az országos termelésnek mintegy 25 százaléka. — Mennyi ez értékben? — Várhatóan 100 millió forint. — Mennyi lesz a létszám? — A karbantartókkal együtt 140 fő. — Mennyi lesz tehát az egy fő. re jutó éves termelési érték? — Több mint 720 ezer forint, ami a magasfokú termelékenységre is utal. — Kik dolgoznak majd az új gyárban? — Szak. és betanított munkások, technikusok, mérnökök. A munkásokat a vállalat törzsgárdájából választjuk ki és természetesen képzésben részesítjük őket. Ez el is kezdődött. Ugyanis a békéscsabai I-es számú téglagyárban már termel egy olyan Bongioanni olasz cserépprés, amilyen az új cserépgyárban is lesz. Három-három szakembert szeptemberben 1—1 hónapra Nyugat-Németországba és Olasz. országba küldünk, hogy ott Ismerkedjenek meg az új gépekkel, benendezésekkel. — Mennyi az épülő cserépgyár beruházási költsége? — Kettőszáznyolcvanhat millió forint. Ennek több mint fele állami támogatósból származik, a többi 10 év alatt visszafizetendő hitel. — Mikor fejeződik be az építkezés? — Szeretnénk, ha legkésőbb a jövő év decemberében megkezdhetnénk a próbaüzemelést, mert 1974-ben már 15 millió cserepet akarunk gyártani. Ha előbb indulhatunk, annál jobb lesz. Agyagbánya a gyár szomszédságában Igyekezetre és minden érdekelt összefogására van tehát szükség. Az ő munkájukon múlik, hogy határidőre elkészüljön a cserépgyár. — Kin elsősorban? — érdeklődöm tovább Kiss Gábortól? — Rajtunk, beruházókon. Igaz, egyúttal kivitelezők is vagyunk. A vállalat gépüzeme berendezéseket gyárt és szerel is. A tervet hamarosan megkapja, mintegy 30—40 milliós munka vár rá. —- Másodsorban? — A Békés megyei Állami Építőipari Vállalaton, a generálkivitelezőn. A vállalat 130 millió forint költséggel építi a csarnokot, a szociális létesítményt, a gázfo. gadó állomást, az utat. Eddigi munkája kifogástalan, az építés üteme megfelelő. A két alagút- kemencét (50 millió forint költséggel) a Hőtechnikai Vállalat készíti el egy év alatt. Szeptemberre már lesz munkaterülete. — Végül? — A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (rövidítve SZIKKTI) a generáltervező. Sajnos, nála kisebb határ- időeltolódások vannak. A Tégla- és Cserépipari Egyesülés tervező részlege készíti a technológiai terveket, pontosan betartva a ha. táridőket. Augusztus végére minden terv. nek meg kell érkeznie, máskülönben a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat nem tud idő. re felkészülni, gépeket, anyagot előkészíteni. Tudni kell, hogy iparvágány is létesül majd, ekörül azonban még vita folyik a MÁV-val. Agyagbányát a gyár szomszédságában nyitottak. Mélysége 14 méter. Az agyag jó minőségű, cserépgyártósra alkalmas. Igen előnyös az is, hogy a gázfogadó állomás a közelben van, a gázt nem messziről kell idevezetni. Készüljön el mielőbb és termeljen Dehát nézzük meg közelebbről is az építkezést. Kis csoportokat látunk a hatalmas csarnokban, ám, ha egyenként megszámolnánk a szorgoskodó embereket, mindjárt kiderülne, hogy elég sokan vannak. Kik is dolgoznak ennek a gyárnak az építkezésén? Pluhár Mihály művezető sorolja: — Feke Lajos kőműves-, Wall- fisch László ács-, Kutasi János és Gyenge Károly kubikos-, valamint Fehér László segédmunkás-brigádja. Maradnak is talán a befejezésig. Féke Lajos nagyon elégedett, hogy az ő brigádja is idekerült. — Precíz munkát várnak tőlünk, abban nem lesz hiba. Anyag van, munkakedv van, a számításunkat megtaláljuk. Ha befedik a csarnokot, árnyék is lesz — mondja. Tudja jól, hogy kell a cserép az országnak. Készüljön el tehát mielőbb a gyár és termeljen. Az ő brigádja törekszik erre, aminek kézzelfogható bizonyítéka az alagútkemence aljazatbetonozása és a szigetelést védő fal. Csinálják, méghozzá igen jó ütemben. Utánuk jöhetnek a kemenceépítők. Wallfisch László brigádjáról ugyan már volt szó, de lássuk, mit is csinálnak most az ácsok. Azt mesziről észre lehet venni, hogy nincs náluk sem szegtóska, sem ácsszekerce. Igaz, nem is kell, mert a vasszerkezetet egyengetik, méghozzá jó magasan. Néhol hegesztenek. Mindentudók. Négy lakatos segített nekik és áll a csarnok vasszerkezete, mint a cövek vagy annál is jobban. Határidő előtt. És még meg sem karcolta magát senki. S ha majd 1974>ben átadják... Homoki Károly főépítésvezetó a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a cserépgyártó gépeket, berendezéseket még nem ismerik, emiatt az alapozáshoz sem tudnak hozzákezdeni. Komplett terveket vár, hogy fel lehessen készülni a munkára. Ezt a gondot azonban igyekszik áthidalni. Mint a tégla- és cserépipar jó ismerője, megközelítőleg helyesen tud kalkulálni, s ennek alapján előre szervezni. Lényegében eddig nem is volt fennakadás az építkezésen. A határidő betartását az építők ezután is kötelességüknek tartják. S ha majd 1974-ben átadják rendeltetésének ezt a hatalmas gyárat, bizonyára érdemes lesz kőtáblába vésve, megörökíteni a tervezők, az építés-irányítók, & jól dolgozó brigádok nevét. Azo- két, akiknek sok-sok fáradozása árán jön létre Békéscsaba egyik legkorszerűbb új létesítménye. Hadd emlékezzen rájuk az utókor is. Pásztor SéU.
