Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
Füstbement gyermekkor Elnézést kérek, ha a fenti cí- : met eröltetettnek találják. ; Mentségemre csak annyi szol- I gáljon, hogy mikor gyermek- Z korom felidézni látogatok he- Z tente háromszor haza, nekem ■ magamnak is erőltetni kell a ■ tüdőmet. Márcsak azért is, hogy Z életben maradjak. Nem égé- ■ szén értem 'még, hogy miért, de ; nem akarok elpusztulni füst- I mérgezésben. Pedig megtehet- 3 ném. De én inkább köhögök, : prüszkölök, fújtatok, krákogok, * erőltetem a tüdőmet. És nemcsak én, hanem min- * denki, aki arra jár vagy lakik, \ ahol a sajnos tovatűnt gyér- Z mekkorom tovatűnt. Én ugyan- 3 is annak idején Békéscsabán a Z Gyulai út végén, a várost kö- ; rülvevő gáthoz közel és az ott s lakó gyerekek által „Hali”-nak ■ nevezett tó mellett koptattam * gyermekcipőimet. Mi, ottani « srácok mind rendkívüli nagy 5 szerencsének tartottuk, ' hogy a Z gát előtt és nem mögötte a jj nádas közelében lakunk, ahol 5 állítólag egy zsákos ember ősz- j szefogdossa a csavargó gyere- : keket. ■ ; Illetve talán csak fogdosta. Z Mert lehet hogy már kifüstöl- : ték. S ha így halad, akkor a ; gát előtt lakókat is kifüstölik ■ szép lassan. Valamit valakik ! ugyanis az egész egykori gyér- z meki világomat befüstölve ■ rendszeresen égetnek ott. Azt nem tudom, hogy kik és ; mit, s hogy miért éppen ott, ; olyan közel a lakóházakhoz, 3 mert nem merem megnézni. Z Félek, hogy a zsákos ember ; esetleg még mindig ott van. \ Lehet ugyanis, hogy ő nagyon 3 jól bírja a füstöt, s annak Z fertelmes „illatát”. De az is le- ; hét, hogy éppenséggel ő füstöl ■ azért, hogy mindenki elcsava- 3 rogjon arról a vidékről, ő meg z összefogdoshassa őket. ; Ki tudja? Mindenesetre ha király len- 3 nék, s lenne egy csodaszép la- Z nyom őt is meg fele királysá- ; gom is (de lehet, hogy az égé- » szét is) annak adnám, aki végé- 3 re járna az „országomat” sújtó z szörnyű csapásnak és megtisz- ; títanáy újra megszépítené az ; én „füstbement” gyermekkorom 3 világát. Annál is inkább, mert egyre 3 többen telefonálnak ide a szer- : kesztőségbe kétségbeesve, on- : nan, hogyha nem nyitnak ab- \ lakot akkor a hőség, ha nyit- 3 nak, akkor meg a füst öli meg : őket és utódaikat. Igazán nem Z tudom meddig cseng még ami- \ att nálunk a telefon, hiszen ■ még csak nem is mi füstölünk! 3 (kőváry) 3 i*«E*s*e* ■»****■***«**«*!*#* ■■«»»•»»»■rs***»«* A Megyei Művelődési Otthon híre» A ,.Művészeink” sorozat hétfői vendége Gulyás György Liszt-díjas karnagy, házigazda Sárhelyi Jenőné. A találkozó este 7 órakor lesz a Művelődési Központ nagytermében. Kedden este 7 órakor az Ifjúsági ház X. emelet 1-es helyiségében rendezik Ywaki Tosiko virágkötészeti bemutatóját és Ywaki Hadzsimu Japánról szóló, filmvetítéssé] egybekötött előadását. Szerdán délután a Nyugdíjas Klubban lesz filmvetítés. A vasárnap esti össztáncon a Viktória zenekar játszik. 8 BÉKÉS MmtSZÍ 1973. JÚNIUS 11. A magánlakásépítés Békés meg A többszintes építési formáké a jövő Megyénk mezőgazdasági jellege, településeinek szerkezete és nagy tanyavilága,v de nem utolsósorban a tanyás települési tájegységbe tartozó megyékhez viszonyítottan is kisszámú célcsoportos állami lakásépítéshez juttatása a magánlakásépi- tés uralkodóvá válását eredményezte. Ez döntően meghatározza lakásfejlesztési terveinket, ugyanakkor bizonyos értelemben és mértékben gondjainkat és problémáinkat is. Magánlakásépítésünk jellemzésére szolgál azon tényadat, hogy az eltelt tíz év alatt lakás- államányunk 81 százaléka ezen lakásépítési formában felépített lakással gyarapodott. Ennek 90 százaléka a családi lakóház és 10 százaléka OTP beruházású társasházban levő lakás. Még a IV. ötéves terv időszakában is ezen lakásépítési forma az egyedüli településeink 91 százalékában. Lakásállományunk avulása viszont rohamos, hiszen 63 százaléka alapozás és szigetelés nélküli, vályog felmenő falazatú, A lakásmegszűnéshez nagymértékben hozzájárult a sorozatos ár- és belvizes időszak. Ez utóbbi elemi kárnak következménye, hogy az 1971. évi tényleges íakásszaporulatunk a korábbi évekhez viszonyítva csekély volt. Az 1960-as évek elején az elavult és megszűnt családi lakóházak tulajdonosai a régi lebontott ház helyén építették fel az új családi házat, míg az ugyanilyen sorsra jutott tanyák tulajdonosai a település belterületén. Később a városok és a nagyobb települések fokozódó iparosításával, fejlődésével párhuzamosan az ugyanilyen helyzetbe került tulajdonosok és más építeni szándékozó családok válaszúi elé kerültek. Az új lakóház építésével összefüggő letelepedést már befolyásolta a családfő foglalkozása, munkahelye, s az a vonzó hatás, amit a fejlődőbb települések akár gyermekeik továbbtanulása, de általában a család életszínvonalának emelkedése, illetve emelése érdekében a közintézmények és egyéb ellátottságával biztosítani tud. Az urbanizáció hatására megindult bevándorlás első fázisában ezen családok szintén családi lakóházat építettek a letelepedésre megválasztott új településben. Ahol a közművesítés általában vagy legalább a vízellátás biztosított volt, ott már 1963- ban megkezdődött a többszintes OTP beruházású társasház építés, például Békéscsabán, Gyulán, Gyomén és Békésen. A II. ötéves terv végére 98 társasházi lakás épült fel. A XIX. ötéves tervben a fejlődőbb településekbe való bevándorlás fokozódott. Megnőtt a lakásigénylők és az építeni szándékozók száma, ami mielőbb sürgetővé és szükségessé tette a viszonylag kevesebb pénzügyi befektetést igénylő, de minél gazdaságosabb közműkihasználást biztosító, szervezettebb, többszintes lakásépítés feltételeinek megteremtését. Erre a települések a különböző fajtájú rendezési tervek készítésével felkészültek. Minthogy a település alapellátási intézményei a központban és más központi részén kerülték elhelyezésre, illetve megtervezésre, és mert a közművesítés is részben ezen létesítmények üzemeltetése érdekében épült ki, ezért leggazdaságosabbnak természetszerűen a meglevő közmű mellé történő lakáselhelyezés bizonyult. Előfordult olyan eset is, amikor viszont éppen a tár.4 többszintes» muyónlakásépiVesben resztvevc települések BÉ’KÉ.S megyeben oévovóflijO ÜOarány sasházépítés tette sürgetővé az alapközművek megépítését. A többszintes lakóházak telepítése egyes esetekben a régi, elavult lakások helyén valósult meg, tehát lakásfelújítás, illetve lakásállomány-frissítés történt. Más esetekben viszont a még beépítetlen, szanálásmentes területeket használták fel e célra. Nagyobb volumenű városközpont rekonstrukció azonban nem történt, hiszen a többszintes magánlakásépítési formában részt vevő 12 település túlnyomó többségében a lakások egy-két, esetleg három épületben elhelyezhetők voltak. A többszintes lakásépítés település- es varosképfor- máló szerepét azonban mind a városok, mind a kisebb települések felismerték. Tudatában voltak annak is, hogy a társasházi lakások lakóinak ellátása elkülönített lakótelepen nehezen valósítható meg. Hiszen még a nagyobb városok esetében is problémát okozott a lakótelepi lakosok ellátása, mivel a kisszámú célcsoportos beruházású lakásokkal együtt juttatott felépítmény jellegű kapcsolódó beruházás sem volt elegendő vagy egyáltalán nem volt biztosított (például: 42—28 lakáshoz). Ahol arra lehetőség kínálkozott — viszonylag nagyobb állami lakásszám esetén — ott a tái'sasházakat az állami lakásokkal együtt telepítették, mint Békéscsabán és Orosházán. Ezekben az esetekben az ellátottságot az a körülmény könnyíti, hogy a lakótelep közel van a város központjához vagy a lakótelep túlnyomórészt állami lakással beépített, így "a lakótelepi ellátási szükségleteket kiegészíti a város alapellátási intézménye, illetőleg az állami beruházásból megvalósult kapcsolódó beruházás A IV. ötéves tervidőszakra a szóban forgó lakásépítési formában megépített előző tíz év lakásszámának mintegy 2,3-szere- sét terveztük, illetve kértük a helyi igények alapján. Ennek részbeni oka az, hogy a korábbi tervidőszakokhoz képest e tervidőszakban is minimális célcsoportos beruházású lakásszámot kapott megyénk, s ez hét településünkön épül fel. Másrészt nem lehetett figyelmen kívül hagyni az urbanizáció újabb motivációját, a korszerűbb lakás iránti igényt sem — ami a többszintes lakásépítési formákban valósítható meg a leggazdaságosabban —, valamint a lakosságnak e lakásépítési formában való megnövekedett részvételi arányát. A nagyobb részvételi arányt természetszerűen a fentieken túl több tényező is befolyásolja, nem utolsósorban az is, hogy több településen ez az egyedüli lakás- építési forma. A IV. ötéves tervoen már 23 településen tervezünk társasház és lakásépítő szövetkezeti lakásépítést, melynek területi megoszlását a mellékelt térkép- vázlat szemlélteti. Ä terület kiválasztásának szempontjai a kisebb településeken a fentiekben elmondottakhoz hasonló. A nagyobb településeken azonban a telepítés már sokkal több. az alább felsorolt szempontok függvényében dől el, különösen ott, ahol a többszintes magánlakásépítési forma nem egyedüli és kizárólagos. Ezek a következők: — A többszintes lakások középtávú tervidőszakra tervezett nagyságrendje, — a többszintes lakások lakásépítési forma szerinti összetétele és nagységrendi aránya, — a többfajta lakásépítés technológia szerinti összehangolása a beépítési terv irányelveit figyelembe véve, — a meglevő lakótelepeken elhelyezhető lakásépítés és a beépítési terv előírásai, — a település avult lakásállományú összefüggő területének feltárása, — a lakásberuházó és a tanácsi érdekek összehangolása, az építés ütemezése és a városképi szempontok érvényre juttatása érdekében, stb. Ezekben az esetekben a telepítési lehetőséget, illetve a döntést leginkább a lakásépítési formák közötti arány határozza meg. Békéscsaba, Gyula és Szarvas város, valamint Békés nagyközség a nagyszámú többszintes magánlakásépítés miatt az OTP beruházású társasház és lakásépítő szövetkezeti lakásépítéshez részben vagy teljes egészében új, önálló lakótelepet alakított, illetve jelölt ki szanálás-mentes vagy minimális szanálás arányú területen. Erre a megoldásra azért került sor, mert a korábban megkezdett lakótelepek beépítése a tervidőszakban befejeződik. A város egyéb részein a ki jelölteken túl a terület igénybevétele a nagyarányú lakásmegszűnés, szanálás miatt gazdaságtalan lett volna. Az önálló lakótelep kialakításának előnye mellett több hátránya is tapasztalható. Előnye, hogy a beruházó és a kivitelező a folyamatos építésben és organizációban nem akadályozott, az építés ütemezése tervszerű. A telepszerű többszintes lakásépítésből eredően csökken az egy lakásra (eső fajlagos köz- müköltség, továbbá gazdaságosabbá és tervszerűbbé válik a lakások fenntartásának megszervezése. Hátránya viszont, hogy az építmény jellegű kapcsolódó beruházások — bölcsőde. óvoda, iskola, szolgáltató és kereskedelmi létesítmény stb. — építése vontatottan halad. A bölcsődék és óvodák építéséhez azonban a településeken levő üzemek, vállalatok jelentősen hozzájárulhatnak a tanácsokkal kialakított koordináció alapján. Az új lakásügyi jogszabályok a magánlakásépítésen belül új lakásépítési forma kialakítását tette lehetővé, a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek létrehozását. Megyénkben ezideig 10 lakásépítő szövetkezet alakult meg, számítási anyagunk szerint 800 lakás felépítését tervezzük e tervidőszakban. Jelenleg 186 lakás építése van előkészítés alatt, illetve kezdődött meg, és még ez év végéig 358 lakás indítását tervezik a településeken. A többszintes épületek túlnyomó többsége egyedi terv alapján épül igényes funkciójú lakásokkal és kivitelben, általában két, két és fél lakószobával. A lakótelepeken elhelyezett épületek azonban az állami lakásépítésben felhasznált tervek alapján épülnek fel a beépítési terv szerint. Az eddig átadott lakások technológia szerinti összetételére korábban a hagyományos szerkezet volt a jellemző. A III. ötéves tervben a városokban a középtéglablokkos technológia is egyre inkább tért hódított, olyannyira, hogy az e tervidőszakban épült lakások zömét is e technológiával tervezték. Békéscsabán és Orosházán a paneles technológia alkalmazását is terveztük a lakótelepeken, azaz mintegy 800—1000 lakást. Az előző tervidőszakhoz képest a lényegesen nagyobb volumenű, többszintes lakásépítési programunk teljesítésére a megye területén levő építőanyagot gyártó és kivitelező vállalatok műszaki fejlesztési tervük készítése során felkészültek. E lakásépítési forma kivitelezésébe az eddiginél jobban a ktsz-ek is bekapcsolódtak. A helyi tanácsok ezután is kiemelt feladatuknak tekintik, hogy a lakásigények kielégítésére az eredeti lakásfejlesztési tervüket teljesítsék. Ehhez kérik és kérjük mind a lakosság, mind az üzemek és a vállalatok segítségét is. Fekete Anrui oki. építőmérnök
