Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

ló a felhozatal Békéscsabán — Újdonság a málna és tök — Drága a csirke Orosházán A legutóbbi hetipiacon Békés­csabán a nagy meleg ellenére is jó volt a felhozatal, elsősor­ban a gyümölcs- és zöldségfé­lékből. Csupán a baromfipiacon volt kicsi a kínálat. Mindössze 311 pár csirkét hoztak, ára ki­lónként 35 forint volt. Tojásból lényegesen több volt, mint az előző piacokon, 11 400 darab, ára 1,30. A zöldségpiacon a zöldborsó, az újburgonya, a sárgarépa és a petrezselyem volt a legtöbb, tjj burgonyából 4700 kilogram­mot hoztak és ez megmutatko­zott az árakon is, már 5 forin­tért kínálták kilóját. Sárgaré­pából 6 ezer, petrezselyemből 5 ezer 400 csomó érkezett, cso­mónként 1,50-ért kínálták. Szombaton hoztak először na­gyobb mennyiségbén új káposz­tát is, 900 kilogrammot, és elég olcsón adták, 3 forintért. Keve­sebb viszont most már a saláta, ugyanúgy a földieper is. Újdonság a málna és a tök is. Málnából még kevés van, 35 ki­logrammot hoztak összesen, ára 20 forint. Tökből 74 kilogramm érkezett, 8 forintért adták kiló­ját. A zöldborsóból 2472 kilo­gramm volt, átlagos ára 5 fo­rint. Zöldbabból még kevés he­lyen találtak a vásárlók és drá­ga is volt. 20 forintért adták kilóját. Gyulán a békéscsabaival el­lentétben, igen kicsi volt a fel­hozatal, így az árak is elég ma­gasak. Az újburgonya kilója például ti forint és mindössze 330 kilogrammot hoztak a ter­melők. Kelkáposztából 110 kiló volt, ára 6 forint, karfiolból 110 kilogramm, 8 forintért adták. Kevés volt a zöldborsó is, ösz- szesen 310 kilogramm, bár ezt valamivel olcsóbban kínálták, mint Csabán, 4,50 forintért. Mál­nából mindössze 10 kilogramm Turbinát hajt a „Föld gőze” A Dagesztán Autonóm Köz­társaság fővárosa, Mahacskala a Szovjetunió hetedik olyan vá­rosa, amelynek lakónegyedeit a föld mélyéből feltörő forró víz fűti. Hőforrások sokhelyütt vannak a Szovjetunióban — Kamcsat­kán, a Kaukázusban, Közóp- Ázsdában, Szibériában. Haszno­sítható a néhány kilométer mélységi»« a termálvízzel együtt felgyülemlő gőz is; a kamcsatkaí Pauzsetka községben például az ország első geoter­mikus villanyerőművének tur­bináit hajtja. Kapacitása még nem nagy — 5000 kilowatt, de a villamosenergia ára 10—15- ször alacsonyabb, mint a fél­sziget más erőműveiben. JA föld mélyében rejlő hő ki­használása a szovjet népgazda­ság fontos ága lesz. 1980-ra 50 milliárd köbméterre emelik a termálvíz-kitermelést. volt, az ára lényegesen maga­sabb, mint Békéscsabán, kilóját 28—30 forintért adták. Cseresz­nyéből 340 kilogramm érkezett, ez is igen drága, 16—20 forint. Az orosházi piacon különö­sen a csirkét adták drágán a termelők. Kilójáért 40—42 fo­rintot is elkértek. Űjburgonyá- ból viszont sok volt, ugyanígy salátából és zöldpaprikából is. A burgonya ára 6—9 forint, a zöldség csomója átlagosan 2—3 forint volt. Zöldpaprikából a töltenivalót darabonként 2—3 forintért, a hegyeset 1 forintért adták. Olcsóbb volt a zöldbab, mint Békéscsabán, 16 forint ki­lója. Érdemes viszont megemlí­teni, hogy a karfiolt kétszeres áron adták, mint Békéscsabán, 12 forint volt kilója. Szarvason szintén nagy volt a piaci felhozatal, s az árak is elfogadhatóak. Burgonyából 2045 kilogramm érkezett, kilója 6 forint, zöldborsóból 467 kilo­gramm, ára 5 forint. Érdemes megemlíteni, hogy rendkívül sok cseresznye érkezett, 1274 kilogramm, ára 14 forint. A málna ára 30, a földieperé is megegyezik ezzel, K. J. A vízgazdálkodás megyénkben Interjú Takács Lajossal. a Körösvidéki Vízügyi igazgatóság igazgató-főmérnökével Az utóbbi években a pusztító belvizek és a fenyegető árvizek elhárítása közben olvasóink megismerhették azt az áldozat, kész munkát, melyet a vízügyi szolgálat dolgozói a lakossággal egyetértésben kifejtettek. Cik­kek, riportok, tudósítások, képes beszámolók útján adtuk hírül, hogy a mezőgazdaságilag művelt területekről hogyan vezetik le a fojtogató belvizet hogyan segí­tik az ármentesítés munkálatait a Körösök térségében. Kétségte. len, a vízügy szolgálat két fő feladatáról adtunk tájékoztatást, j ezenkívül azonban még számos „békebeli” feladat hárul vízügyi szakembereinkre, a vízgazdálko­dás kiegyensúlyozottá tételére. ] Ezekről beszélgettünk Takács Lajossal, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöké­vel. — Jelenleg milyen feladatok foglalkoztatják az igazgatóság dolgozóit? — A párt X. kongresszusát megelőző megyei pártértekezle­ten kívánságként hangzott el: egységes vízügyi, műszaki szem­lélet alapján készüljön el Békés megye vízgazdálkodási terve. A Küszöbön a nyári betakarítás: A pótalkatrész- és az üzemanyag - ellátás, a zsákhiány, és szalmaégetés szükségessége Az aratásban érdekelt szervek vezetőinek megbeszélése a megyei tanácsnál A szokatlanul csapadéksze­gény időjárás és a nagy meleg, hőség hatására már szőkülnek a gabonatáblák a megye hatá­rában. Az aratásban érdekelt szervek vezetői a megye egész területén a múlt évihez hason­ló mennyiségű és minőségű ga­bona betakarítására és felvá­sárlására készülnek, — jelen­tették be tegnap, szombaton a megyei tanácsnál tartott meg­beszélésen. A pótalkatrész és az üzemanyagellátást ehhez a nagy munkához méretezik a korábbi évekénél lényegesen több tartalékkal. Erről nyilat­kozott Kiss Sándor, az AGRO- KER Békés megyei Vállalatá­nak igazgatója, aki azt is be­jelentette: a vállalat ügyeletet tart hétköznap reggel 7 órától 21 óráig, szombaton 7 órától 19 óráig, vasárnap pedig 7 órá­tól 13 óráig, hogy pótallkatrész- szel segítse az aratást. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat szintén bekapcsolódik a nyári betakarítási munkák ügyeleti szolgálatába. Szemé­lyesen és telefonon hétköznap 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap pedig 7 órától 13 óráig fogadják az üzemi rendeléseket, a betakarí­táshoz szükséges eszközök fel­Ssovjet segítséggel épülő vasutak Tizennégy fejlődő ázsiai, af­rikai és latin-amerikai or­szágban nyújtanak segítséget a szovjet szakemberek a mű- utak és vasútak építéséhez. Közreműködésükkel hamaro­san befejezik a Szíriái Arab Köztársaság északi vidékét átszelő 800 kilométeres vasút­vonal építését. A pályatest kiépítése során nyolc alagutat fúrtak, két hidat építettek és több — 70 méteres szakadéko­kat átívelő —viaduktolt léte­sítettek. A Guineái Köztársaságban a Conakry-i kikötő és a ba- uxitlelőhelyek között épül ki — szovjet segítséggel — a vasútvonal, amely lehetővé teszi az értékes nyersanyag olcsó szállítását. Szovjet mérnökök dolgoz­nak a kubai úthálózat bőví­tésének, az iráni Dzsulfa- Tabriz vasútvonal villamosí­tásának munkálatain. A Ben- gál Népi Köztársaságban se­gítséget nyújtanak az útháló­zat bővítési tervének kidol­gozásában. újítására, javítására, egyedi pót­alkatrészek gyártására. Az aratásban érdekelt szer­vek vezetőinek szombati meg­beszélésén többek között az is elhangzott, hogy a szanált ter­melőszövetkezetekben nem ren­delkeznek a betakarításhoz szükséges gépekkel, eszközök­kel. Az 1972. évi gazdálkodás anyagi alapjai a szanált tsz-ek többségében még nem terem­tődtek meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága június második felében foglalkozik is­mételten az anyagi alapok ki­alakításával, így félő, hogy a betakarításhoz szükséges eszkö­zök megvásárlása elhúzódik, s a késlekedés a betakarítási munkák gátjává válhat. Az utóbbi években aligha volt olyan nagy a zsákhiány, mint ezekben a hónapokban. A me­gyei szervek vezetői elsősorban a vetőmag forgalmazására ajánlják a meglevő zsák-kész­letet, mivel vetőmagot csak plombázott zsákban szabad szállítani. A zsákhiány áthida­lására sóikat tehetnek az üze­mek azzal, hogy megszervezik a gabona ömlesztett szállítását, jól záró pótkocsikon. Külön beszéltek a szalmaége- tás szükségességéről is. A pa­píripar nem tart igényt a ga­bonaszalmára, az üzemeknek viszont nagy tartalékaik van­nak, melyeik jelentős területet vonnak ki a művelés alól, más­részt gombafertőzések és kár­tevők fészkeivé válhatnak. Ezért szükséges a szalma elégetése még mielőtt kazalba raknák, mert égetés útján a különféle betegségeket radikálisan meg­szüntetik. A szalmaégetésnél a tűzrendészeti óvórendszabályok szigorú betartását javasolja a megyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya. Az üzemanyag-ellátás is jó­nak ígérkezik. Az ÁFOR-nak csupán egy kérése van: a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok a betakarítás idő­szakában éjszaka is fogadják az ÁFOR tankkocsijait. B. K. partértekezlet ezt a felvetést ha­tározatra emelte és a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói e határozat szellemében hoz. záláttak és összeállították a kon­cepció-tervet, Ma ezt vesszük alapul, amikor a Hármas-Körös, tői északra fekvő területeken a komplex vízrendszer munkála­tainak tanulmánytervem dolgo­zunk. A megye teljes vízrende­zése számításaink szerint 1,3 mii. liárd forint beruházást igényel. A népgazdaság anyagi alapjai nem teszik lehetővé, hogy ez a nagy program egyik évről a má­sikra valósuljon meg. De aho­gyan erőnkből telik, megcsinál­juk. Az az öröm számunkra, hogy a Hármas-Körösön túli terület teljes vízrendezése már egysé­ges, műszaki szemlélet alapján valósul még. A megye vízrende­zési tanulmánytervét igazgatósá­gunk Í975 Végéig elkészíti. A IV. ötéves terv időszakában Békés megye teljes körű vízgaz­dálkodására 3 milliárd forintot irányoztak elő a különböző érdé. kelt szervek. Ebből a Gyulai Víz. ügyi Igazgatóság működési terü­letére 2,4 milliárd forint felhasz­nálása jut. Ebben az összegben a vízellátás, a csatornázás, a víz­rendezés, az árvízmentesítés, a kür lönböző tanulmánytervek, az ön. tözéses gazdálkodás fejlesztése, a meglevő ármentesítő és bel­vízmentesítő berendezések kar. bantartása, felújítása szerepel. Ebben az esztendőben kereken félmilliárd forintot használunk fel az előbb említett célokra. A mi feladatunk a különféle nép_\ gazdasági ágakban megvalósuló vízügyi munkák koordinálása, a kivitelezés és az üzemelés fel­ügyelete. 1 — Az országos eredményekhez képest mi jellemzi Békés me­gye vízellátását? — A Körösök árterületén két város és harminckilenc község terül el. Az Itt élő összlakosság majdnem 250 ezer. Közülük 226 ezren belterületen laknak. 1971 végén e térség vízművesítési el­látottsága az országos 57 száza­lékkal szemben 42,6 százalék, a csatornázási ellátottság az orszá. gos 28 százalékkal szemben 5,2 százalék. Bőven akad tehát mun­kánk a lakosság vízellátásának javítására. A IV. ötéves terv vé_ gére a közműves vízellátás ará. nyát 71 százalékra, a csatorna­ellátottság arányát pedig 11,6 százalékra szeretnénk növelni. Itt említem, hogy az öntözésre be­rendezett terület 1970-hez képest 23,5 százalékkal, a halastavak területe pedig 11,1 százalékkal növekszik. — Milyen főbb fejlesztési el­képzeléseket valósít meg vízügyi igazgatóság 1975-ig? — A vízügyi szolgálatban csak. nem 1700-an dolgoznak, közülük 1118 a munkás, 234 a műszaki állományú. Technikai berende­zéseink közül kilenc kotrógép, 11 földnyeső, 11 földtoló, két von­tató, egy földgyalu érdemel em­lítést a nagyteljesítményű 23 szállító eszköz mellett. Dolgozó, ink a gépek segítségével 1,8—2 millió köbméter földmunkát tud. nak elvégezni évente. Az igazga. tóság a dolgozók létszámát és a rendelkezésre álló technikai be­rendezések kapacitását figyelem­be véve, saját hatáskörében 433 millió forintot költ a IV. ötéves tervben árvízmentesítésre, fo- lyamszabályozásra, vízrendezés. 3 mmsm 1972. JÚNIUS 11. re, vízkár-elhárításra, mezőgaz­dasági vízszolgáltatásra és más egyéb célokra. A 433 millió forint két legna­gyobb összege az árvízmentesí­tés és a mezőgazdasági vízszol­gáltatás. Az előzőre 101 millió forintot, az utóbbira 146 millió forintot irányoztunk elő. Ezekből az összegekből valósítjuk meg többek között a Sebes-Körös bal parti töltésfejlesztésének egy ré_ szét, hogy az országhatártól be. felé eső területen az élet még biztonságosabbá válhasson. A Fehér- és a Kettős-Körös bal. parti töltéserősítését, a Fekete- és a Sebes-Körös közötti lokali­zációs töltés építését, valamint egy új, árvízkészlenléti szolgálati, telep építését. A vízrendezési körben elkészít, jük a mezőberényi belvízrend­szer fejlesztését. Ez a munka fo­lyamatban van. A mezőberényi öblözetre 35 millió forintot köl­tünk. melyből belvízlevezető csa­tornahálózatot és egy olyan szí. vattyútelepet építünk, amely másodpercenként 6 köbméter vi­zet képes továbbítani a mentett tea-ületről a Körösbe. Ebben az esztendőben 15 millió forintot fordítunk e programra. Folytat­juk az Élővíz-csatorna belvíz- rendszer tökéletesítését, vala­mint a nagykunsági XIV-es ön­tözőfürt vízrendezésének terve­zési munkáit. Folyamszabályo­zásba is bocsátkozunk. A Hár­mas-Köröst a siratói huroknál átvágjuk és ezzel új mederbe te­reljük a folyót. A mezőgazdasági vízszolgálta­tás nagyobb beruházásának szá­mít az elek—kétegyházi esőztető fürt, továbbá a kétsopronyi esőz. tető fürt főművének építése, va­lamint a körösladányi duzzasztó építésének elkezdése. Foglalko­zunk a békéscsabai szennyvíz elhelyezésével is. A Hidasháti Állami Gazdaság partnerünk lesz ebben a vállalkozásban. Zárt csőrendszerben szeretnénk a hi­dasháti földekre juttatni a bé­késcsabai tisztított szennyvizet, melyet ott nyárfa öntözésre le­hetne fordítani. A megvalósítás lehetőségét keressük, mivel e koncepciónak jelenleg még nin­csen pénzügyi fedezete. Az utóbbi években Békés nagyközség lakossága panasszal élt az Élővíz-csatorna szennye­zettsége miatt. A község délke­leti részén a körtöltés anyagár- kát mélyítjük és az Élő. víz-csatorna vizét még a község , előtt a Kettős-Kö­rös duzzasztó alatti alacsony vízszintjébe vezetjük. Munkánk feltételei adottak. Rendelkezünk a szükséges műszaki és fizikai létszámmal, nagyrészt rendelke­zésünkre állnak a gépi eszközök és anyagellátásunk is jónak ígér­kezik. Vízépítő mérnökökből vi. szánt hiányunk van, ugyancsak hiányzik a gépparkunkból né­hány nagyjelentőségű gép is: úszókotró, rakodó és kőkirakó berendezés. — A IV. ötéves terv vízgaz­dálkodási feladatait lehetne-e hatékonyabban megvalósítani, mint azt ma lát juk? — Feltétlen lehetne. Ehhez azonban létre kellene hozni a megyei vízgazdálkodási alapot, amely elengedhetetlenül fontos lenne, különösen a vízi közmű- fejlesztésben jelentkező gondok áthidalásához. Miután az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és a MÉM is támogatja ezt a kezdeménye­zést, reméljük, hogy itt, a me­gyében is létrejön ez az alap és így a jelenleginél hatékonyabbá válhatna a vízgazdálkodás, a közműfejlesztés, amely az orszá. gos átlagtól Békésben sajnos el. maradt — fejezte be kérdéseink­re adott válaszát Takács elvtárs. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom