Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
Ha összefognak az asszonyok Ä Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyulavári telepén 1971 júniuséiban alakult meg a Megyést Sándor brigád és akkor mindjárt célul tűzte a szocialista cím elnyelését. (Megyesi Sándor nyomdász volt, a község szülötte, forradalmár, aki 1944-ben mártírhalált halt) A törekvésnek meg is lett az eredménye: a brigád a7 idén májusban megkapta a megtisztelő címet. Megoldják a gordiuszi esomőt zés után tejről talpra áffltt az üzem. Mert jő a hangulat És tavas, is van. Kun Lajosné: — Én Cziáki Lajosné csoportjába tartoztam. Egymást ugratták Grűzné ellen. Előttem ugyan nem nagyon nyilatkoztak, mert engem nem érdekelt. Igaz, tavaly júniusiban elmentem az üzemiből. Volt aki 70 fillér órabéremelést kapott, és meg csak 40-et. Megsértődtem. De egy hónap múlva visz- szajöttem. Akkor 60 fillért adtak. Igaz. az eredmény alapján volt is miből fizetni Csikós Sándomé: — Grúzné csoportjában dolgoztam akkor is. Farkasszemet néztünk a másik csoporttal. Még csak nem is nagyon köszöntünk egymásnak. Eldugták előlünk a prespán (alátét) lemezt, nem tudtuk a kolbászcimkéket s táncolná (formára kivágni), néha még a ragasztót sem találtuk. Most nincs „marás”. Jó kedvvel dogozunk. Nekünk asszonyoknak, akikre otthon a második műszak vár, nagy szükségünk van a nyugalomra. A múltra visszagondolni sem jó. Mindez persze semmi különösebbet nem jelent, egy év után más brigádok is érhetnek él ilyen szép sókért. Csakhogy a gyulavári telepen előzőleg rendkívül bonyolulttá vált a helyzet. Személyi ellentétek támadtak. Az 1968-ban megalakult üzembe a „kapanyél" mellől kerültek az asszonyok, lányok, s magukkal hozták a családi ellentéteket is. A „hidegháború” 1971 elején ért a tetőpontra, s ennek lett a következménye, hogy az L negyedévben a termelési érték 44 ezer forinttal kevesebb volt a tervezettnél. Két műszakban, 56-an dolgoztak még, s egyik műszak „marta” a másikat Ekkor - a vállalat egyszeriben kettévágta a gordiuszi csomót. Egyműsza- kos termelést szervezett. Emiatt azonban csökkenteni kellett a létszámot és tizenkét nőt — főként akik ellentéteket szőttek — áthelyezték a gyulai kötészetbe. Ök azonban ezt elfogadhatatlannak találták és máshová mentek dolgozni. Ml mást csinálhatott volna a vállalat, hogy a szakadatlanul éleződő és már-máx tettlegese, égig fajuló „fülemüle”-vitának véget vessen? Ám, hogy helyesen járt él, azt bizonyítja, hogy az idén az első negyedévben a termelési érték — kevesebb létszámmal — 218 ezer forinttal haladta meg a tervezettet Nem bánta meg, hogy maradt De lássuk, mi történt tavaly június óta. Először pedig ismerkedjünk meg Grúz Lajosnéval, a Megyesi Sándor szocialista brigád vezetőjével. Ö 1968 novemberében elsőként került az üzembe. Karácsonyi tasakok készültek, Ügyességével, lelkiismeretes munkájával, talpraesettségével hamarosan magára hívta a vállalat vezetőinek figyelmét, s így lett belőle csoportvezető. Hasonló tulajdonságokkal érdemelte ki Cziáki Lajosné is, hogy csoportvezetői munkakörbe kerüljön. De ki gondolhatta még akkor, hogy a kiválasztásnak nem lesz jó vége? Az asz- szony hamarosan riválisának tekintette Grúz Lajosnét és tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a mintegy 2 éves belső viszály. Grúz Lajosné tavaly tavasszal itt akarta hagyni az üzemet, de a férje biztatta: — Ne hátrálj meg? Sok töprengés után végtilis maradt. És nem bánta meg. Mert amikor brigádvezetőül választották, társai így érveltek: „A legtöbbet teszed az üzemért.” „Síkraszálls7 az érdekeinkért.” „Nem sajnálod az időt, ha tanítani, segíteni kell minket.” „A te magatartásod megbecsülést szerez az üzemnek.” Fejről talpra állt az üzem Néhányan így emlékeznék vissza az üzem történetének „forró” napjaira: Illyés Imréné: — Sok volt a „suttogás”. Cziákiné irigyelte Grúznét a tudásáért, határozottságáért, népszerűségéért. Látta, nem tud fölé kerekedni, ezért intrikált ellene. Én, mint a szakszervezeti bizalmi, jeleztem is az szb-nek. Az átszerveEgyszerre ,,két osztállyal” feljebb A „komédiának” tehát vége. i S ha a bélviszályból sok kár is származott, annyi haszna mégiscsak volt az egésznek, hogy mindenki levonta belőle a tanulságokat. Ezért mondja Pal- lag Imre, a telep vezetője: — Mos már kezdünk igazán üzemmé alakulni. Ennek bizonyítására említi meg Gs. Nagy Lajos, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára: — Pécsre rendszeresen szállítunk az üzemből játékddbozokat konténerekben. Egyszer nem érkezett meg időben a gépkocsi... A dolgozók vártak majdnem egy órát türelmesen. Aztán kezdték csak a rakodást. El is ment a szállítmány. tcsassacgiRaaaaBaaBBaaaaaaaiaaaasBaasasi Az asszonyok sajátjuknak érzik az üzemet és nem tűink, hogy bárki kockára tegye még- egyszer a jövőjét. Mert azt nagyon jól tudják, hogy meg is lehet szüntetni az üzemet. Minek tartaná fenn a vállalat ha csak kára származna belőle? Erről persze már szó sincs. És hogy még jobban bizonyítsanak a gyulavári asszonyok, lányok, célul tűzték a Kiváló szocialista brigád cím elnyerését. Egyszerre „két osztállyal” akarnak feljebb kerülni. A magatartásuk és az első félév eddigi eredménye azt bizonyítja, hogy jó úton járnak. Pásztor Béla Klub Békésen A pinceklubban mindig jó a hangulat, és munka után sok a vendég. (Fotó: Bamácz) Nem is akármilyen pinceklubról van szó! Ennek is, mint a többinek, története van. A Csaba Szőnyegszövő békési részlegének fiataljai — lányok és fiatalasz- szonyok — törték a fejüket már régóta, hogy hol tartsanak ösz- szejöveteleket, baráti találkozókat, klubesteket? Klub nélkül azonban nincs klubest. Akkor találta ki valaki, hogy ott a pin. ce, igaz,' hogy teli van szénnel, de arra semmi szükség, hiszen olajkályhókkal fűtenek mindenütt. Nos, innen mér rövid a történet. A fiatalok nekiláttak, jött a segítség a csabai központból is, kirakták a szenet, festettek, betonoztak, és egyszer csak eljött az idő: a klubavatás. Március 8-án volt ez a nagy nap, a nők napját már ott ünnepelték. Azóta több jól sikerült összejövetelt rendeztek, és meghívták vendégségbe a Békési Víz. és Csatornamű fiataljait, akik vas gyertyatartókat, lécből készült csinos falitáblát ajándékoztak a szövetkezet lányainak. A klub nagyon szép lett, a falakon a szőnyegszövő legszebb szőnyegei. Most arra készülnek, hogy körben faburkolattal látják el a falakat. A részleg vezetője, Machnács Pálné, a klubélet fáradhatatlan szervezője. Az első hónapok olyan jól sikerültek, hogy a békési KISZ-bizottság megígérte: tv-t, rádiót, magnót ajándékoznak a pinceklubnak. Csak egy példa tehát, hogy némi ügyességgel, szorgalommal, társadalmi munkával hogyan le. hét otthonos, kellemes klubot varázsolni — akár egy pincében is_ Építők napján M ár több év óta szokássá vált hazánkban, hogy június elején megtartják az Építők napját. Amolyan ünnep-féle ez a vasárnap, amikor is az építőmunkások országszerte közös összejöveteleken, együtt szórakozva és vigadva töltik el ezt a napot. Egyúttal megemlékeznek a régmúlt időkről és a múlt év munkaeredményeire gondolva ünnepélyesen számvetést készítenek. Jelenleg egy szállóige terjed Békéscsabán: „Építsük, szépítsük városunkat!” Az Építők napján nyugodt szívvel „pihenteti” szerszámait az építőmunkás, abban a tudatban, hogy az említett szállóige szellemében épül a város, a falu. Valóban igaz az, hogy az építőmunkások keze nyomán formálódik, alakul át az emberlakta környezet. A nagy építkezések, a' monumentális épületek folytán új ' arculatot kapnak a terek, az utcák. A még élő építőmunkás veteránok tudják, hogy nem volt mindig ez így... Jól emlékeznek a jó egynegyedszázad előtti reakciós elnyomásra, arra az időre, amikor igen nagy munkanélküliség uralkodott. Akkor a sötét árnyékkal borult világban tavasz tavasz után jött, az építőmunkának azonban se híre ,se hamva nem volt. Akkoriban nem is egy iparágban pangott az élet. Sőt, maga a dolgozó nép is pusztulásra volt ítélve. És egyszer elérkezett a nagy változás. A második világháború befejezése után a magyar munkásság részese lett az új világ építésének. Hazánk felszabadulása óta nálunk is emberségessé vált az élet. Az egykori sivár időkre most már csak mint régmúltra emlékezünk. M int szabad országban szabad nép, gyönyörrel szemlélhetjük most a csodával határos építőmunka nagy alkotásait. Szűkebb környezetünkben pedig — Békés megyében az építők munkájára büszkén tekinthet az építőmunkásság és mindenki. Az egy év eredményeit a következőképpen sorolhatjuk fel: a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkája nyomán az or- évben üzembe helyezték az országos hírű Kner Nyomda épületeit. Tavaly 605 lakást, ez év első hónapjában pedig 78 lakást adtak át. Az idén május elseje előtt átadták a könnyű- szerkezetes Békéscsabai Hűtőházat. Befejezéshez közeledik a békéscsabai 2x1000 vagonos gabonatároló, s folyamatban van a megyeszékhely főutcájának beépítése .szépítése. Itt eddig 115 lakás készült el, s jelenleg 174 lakás épüj. A vállalat tavalyi jó munkája alapján elnyerte a Szocialista Munka Vállalata címet. J ó eredményekről adhat számot a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is. 1971-ben a megye különböző helységeiben 87 lakást adott át. Ezenkívül szintén tavaly adták át rendeltetésének a gyulai határátkelő-állomást. Ök építették fel Tótkomlóson az ÁFÉSZ áruházat, Szeghalmon a tíz munkahelyes rendelőintézetet, s a közeljövőben adják át a nagyszénási művelődési házat, a mezőkovácsházi tíz munkahelyes rendelőintézetet, Békésen pedig 21 lakást és különböző üzlethelyiségeket. A vállalat programjában szerepel továbbá Békéscsabán, a Len- csési úton épülő 56 lakás átadása, Szeghalmon, a Csepel Autógyár kihelyezett üzemének telepbővítése. A Békés megye: Tégla- és Cserépipari Vállalat 1971. évi jó munkája alapján szintén elnyerte a Szocialista Munka Vállalata címet. Tavaly az előző évhez képest 7 millióval több falazó téglát és négymillióval több cserepet adtak a népgazdaságnak. A munkások több mint 60 százaléka szocialista brigádokban dolgozik. E kollektívák jó munkájának köszönhető elsősorban, hogy javult a termékek minősége, csökkent a selejt és a termelő berendezések kihasználása, is jobb volt az előző évinél. A múlt esztendőben a vállalat hat téglagyára nyerte el az Élüzem címet, 10 téglagyár pedig kiérdemelte a Szocialista Munka Gyáregysége megtisztelő címet. E zen a szép tavaszi vasárnapon, az Építők napján valamennyien ünnepi hangulatban, jóleső érzéssel emlékeznek és gondolnak a munkában elért nagyszerű eredményeikre. Boldogan mondhatják, hogy immár minden a népnek épüL Miklya Pál Pályázat a lakásgondok enyhítésére Amikor az ember őse lejött a fáról, két lábra áUván, ha nem is az első, de a második vagy harmadik dolga biztos az volt, hogy keressen magának egy jó kis helyet, ahol meghúzhatja magát az eső, a hó, a szél és a fenevadak ellen. Könnyű volt neki: kész barlangok álltak rendelkezésére, s nem kellett kiutalásra várnia vagy ösz- szegyűjtenie a „beugró” «feszeget. Azóta eltelt jó 600 ezer év. A helyzet is alaposan megváltozott. Több lett az ember és számukhoz viszonyítva kevesebb a „barlang”. Ezen a helyzeten javítani természetesen elsősorban anyagiakon múlik. de az anyagiak legoptimálisabb felhasználását egyéb tényezők befolyásolják. Az illetékeseknek nagyon fontos nemcsak azt tudniok, mekkora összeg áll rendelkezésre lakást építeni, hanem azt is, hogy adott időben a kérdéses területen hány lakást kell feltétlenül építem, kik a legrászorultabbak, a meglévő lakások meddig tölthetik be még rendeltetésüknek megfelelő szerepüket. Továbbá azt is, hogy mennyi idő alatt épül fel egy- egy háztömb, mennyibe kerül így, mennyibe kerül úgy. Mit kell még melléjük építeni ahhoz, hogy a kulturált életkörülményeket is biztosítsák, s ne csak a szél, az eső ellen óvják az embereket. Mindezeken — valószínű —- nagyon sókan törik a fejükét. Valószínű a, is. hogy közöttük ugyancsak sok embernek van használható ötlete, elgondolása S hogy ezek az elképzelések ne vesszenek kárba, hogy a lakásgondok megoldásának akadályait a lehetőségeken belül felszámolni segítsék Békés megyében, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete pályázatot hirdet „Békés megye lakáshelyzete az országoshoz viszonyítva a lakásépítésekre szánt összegek reális elosztásának számítási módszerei” címmel. Ezzel a pályázattal a társaság tulajdonképpen azt szeretné elérni, hogy a megye negyedik ötéves tervidőszaki lakásgondjainak elemzésével előkészíthessék az V. ötéves terv feladatainak kijelölését. A pályázaton bárki részt vehet, aid ez év szeptember 30- ig megoldási javaslatait gépelve beküldi a megyei tanács pénzügyi osztályára Sánta Lajosnak, a Közgazdászok Megyei Társasága titkárának, akitől a pályázatról részletesebb felvilágosításit is kaphatnak.
