Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

ffAz AESZ-haiározatot kövessék tettek!" Kairó Az Afrikai Egységszer-vezet közel-keleti 'határozata a leg­keményebb határozat, amelyet a szervezet kebelében valaha is elfogadtak — jelentete ki Gha- leb egyiptomi külügyminiszter az AESZ IX. csúcsértekezletéről szólva. Ghaleb kiemelte a határozat legfontosabb elemeit: — Teljes támogatást Egyip­tomnak az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon; — az ENSZ Biztonsági Taná­csa 1967. november 22-i határo­zatának végrehajtását akadályo­zó izraeli politika megbélyeg­zése; — készség arra, hogy (az AESZ-tagországok) megadnak minden segítséget Egyiptomnak a megszállt területek felszaba­dításáért vívott törvényes har­cához; — felhívás minden AESZ- tagországhoz, hogy utasítsák el az Izrael által felajánlott erköl­csi és katonai támogatást. A pénteki A1 Akhbar sürgeti az AESZ-t, hogy a határozatot kövessék tettek; sújtsanak le a tagországok Izrael afrikai „je­lenlétére”. — Ez — mondja a lap — „nem csupán az' arab országok iránti szolidaritás ki­fejezője volna, de szervesen il­leszkednék Afrikának a faj­üldöző rendszerek ellen vívott harcába is”. Az A1 Gumhurija örömmel állapítja meg, hogy 41 afrikai ország — az ENSZ legnépesebb regionális csoportja — Egyip­tom oldalán áll a megszállt te­rületek felszabadításának kérdé. sében. Az AESZ-határozata azt mutatja — szögezi le a lap —, hogy Izraelnek nem sikerült az arab felszabadító mozgalmakat az afrikaiaktól elszigetelnie Az| A1 Ahram a határozatban a vál­ság békés megoldására tett erő, feszítésekkel szembeszegülő Iz­rael elítélését látja. (MTI) Svoboda elnök fogadta a magyar honvédelmi küldöttséget Ludvik Svodoba hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke (balról) a prágai várban fogadta a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar ka­tonai küldöttséget. (Telefotó—CTK—MTI—KS) 0 szovjet-francia együttműködés példáját szélesíteni lehet Moszkva | Andrej Gromiko szovjet kül-1 ügyminiszter csütörtökön véget ért franciaországi látogatása után a szovjet—francia együtt­működés további fejlődésének jelentős állomása lesz a két or­szág gazdasági együttműködésé. Vietnami harci cselekmények Saigon Az amerikai légierő B—52-es mintájú repülőerődei csütörtö­kön közel ezer tonna bombát szórtak le a demilitarizált öve­zettől közvetlenül délre, illetve északra fekvő körzetekben. 200 tonna bomha zúdult az észak-vietnami Dong Hói kikö­tőváros környékére, ahol a sai- goni hadvezetés nagyobb meny- nyiségű fölhalmozott fegyverze. tét gyanít. Dong Hói és vidéke az elmúlt kilenc nap során ösz- szesen 160 amerikai légi beve­tést élt át. B—52-esek és vadász­bombázók támadták a hazafiak által fölszabadított Quang Tri tartományt, továbbá Dél-Viet- nam második legészakibb tartó, mányát, Thua Thient, ahol szá. razföldi harcok dúlnak. Az erő­sen zaklatott Hűétől 10 kilomé­terre nyugatra, Hoang De tüzér, ségi támaszpont közelében — mint Saigonból jelentették — véres csata folyt. Komoly károk estek a My Chanh frontfolyó partján, Quang Tri legdélibb körzetében egy saigoni támasz­pontban. vei foglalkozó szovjet—francia „nagybizottság” küszöbön álló ülésszaka. Mint ismeretes, a ve­gyesbizottság hétfőn és kedden ülésezik majd Párizsban. Mint a Novoje Vremja című, szovjet külpolitikai hetilap a szovjet—francia kapcsolatok alakuláséval összefüggésben leg­frissebb számában írja, a diplo­mácia történetében először for­dul elő, hogy egy szocialista és egy kapitalista állam kialakítot­ta a bilaterális és a nemzetközi problémákkal kapcsolatos rend. szeres politikai konzultációk kü­lönleges mechanizmusát, bele­értve a legfelsőbb szintű meg­beszéléseket is. Nem teljesen felhőtlenek azon. ban a szovjet—francia kapcsola­tok, számos nehézség is van az együttműködés alakulásában. A Novoje Vremja felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a francia burzsoá sajtó továbbra is szov­jetellenes cikkeket közöl. Egyesek fel akarják használ­ni a Közös Piacot — különösen most. kiszélesítésének idején —, 5“ hogy nyomást gyakoroljanak a • francia vezető körökre és többek : között korlátozzák Párizs önál- ■ lóságát a Kelet-Európával fenn- ; álló kapcsolataiban. A Gromiko franciaországi Iá- • togatásáról kiadott közlemény ! tükrözte: a szovjet és a francia : fél véleménye szerint az utóbbi; időben számos olyan • kedvező ! változás történt, amely elősegíti j az európai helyzet, valamint a 5 különböző társadalmi rendszerű 5 államok közötti kapcsolatok ja- j vulását. i Lakáskarbantartást kedvező áron, rövid határidőre végezzük a lakosság részére OTP-hitelre is RAGASZTOTT MŰANYAGPADLÓ 3 mm vastagságig.. Betonaljzat, mozalkjap és csempeburkolatok ké­szítése. Parkettázás, hajópadló-készítés. PARKETTACSISZOLÁS. Homlokzati és belső bepucolások. Bádogosunun- kák. műanyagcsatornák felszerelése. Szobafestés, mázolás. TAPÉTÁZÁS. Aláfalazások, helyiség-leválasztások. Vegye Igénybe szolgáltatásainkat Megrendeléseket felvesz és felvilágosítást ad: „FÉSZEK” Lakáskarbantartó Részleg Békéscsaba, Csaba utca 2. ■ a ■ s ■ ■ ■ 2 ■ ■ ■ ■ tf ■ m ■ s ■ ■ ■ ; a ■ a ■ a : I ■ A jugoszláv külügyminisztérium küldöttségének budapesti látogatása Sok amerikai űrhajós inár oroszul tanul Nixon elnök találkozott a Fe­hér Házban James C. Fletcher- rel az országos űrkutatási hiva­tal (NASA) igazgatójával és az Apollo—16 holdrakéta űrhajó­saival — John Younggal, Char­les Duke-kal, Thomas K. Mat- tinglyvel. A találkozó célja az volt, hogy megvitassa velük az | Egyesült Államok és a Szovjet- j unió együttműködésének kérdé­seit a világűr kutatásában. A NASA igazgatója elmondot­ta: Houstonban júliusban talál­koznak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőd, | hogy megvitassák a két ország ! űr-együttműködésének konkrét j problémáit. Kifejezte azt a re- j ményét, hogy a szovjet és az amerikai űrhajósok hamarosan [ megkezdhetik a közös gyakorta- I tokát az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Mint mon­dotta, sok amerikai űrhajós már megkezdte az orosz nyelv- tanulást. A Külügyminisztérium meg­hívására június 14-től 16-ig Milan Venisnik külügyminisz­Szovjeí—nyugatnémet légiforoalom Pénteken Bonnban megkezdő­dött az 1971. november 11-én aláírt szovjet—nyugatnémet lé­giforgalmi megállapodás ratifi­kációs eljárása. A Bundesrat, a nyugatnémet j parlament felsőháza eilső olva-. sásban, vita nélkül jóváhagyta j a .megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. Egyéb­ként a megállapodás értelmé­ben Moszkva és Mhjnafrank- furt között máris megindult a légiforgalom. ter-helyettes vezetésével Buda­pesten tartózkodott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság külügyminisztériumának küldöttsége. A küldöttséggel Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa baráti meg­beszélést folytatott a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság közötti kapcsolatokról, az együttműködés továbbfejleszté­sének lehetőségeiről, véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről, az európai bizton­sági rendszer megteremtését elő­segítő soron következő lépések­ről. Milan Venisniket fogadta Pé­ter János külügyminiszter. Pártszervezés — pártlrányltás Q OostilosMás az idősekről öreg, törődött ember kopog­tatott a községi párttitkár laká­sának ajtaján. Valamilyen ügyes-bajos dolga akadt, amit el kellene intézni, de senki sem akar vele foglalkozni. Már járt a tsz-irodában is, a tanácshá­zán is, de mindenütt azt mond­ták neki: nem rájuk tartozik az ügye. így jutott el végül a párttitkárhoz, mint utolsó men­tőkötélhez. Nem kommunista, nem párttag, de úgy hallotta, hogy a pártban tudnak segíte­ni rajta. Hogy mi volt az öreg ember ügye, baja, az most nem lé­nyeges. Maga a tény az, ami elgondolkoztató. A mi pártunk és kormá­nyunk a felszabadulás óta sokat tett az öregekért. Anyagi erőnk­höz mérten a maximumát nyújtjuk annak, amit lehet. Ná­lunk mindenki nyugdíjat kap, aki legalább tíz évig dolgozott valamilyen állami vagy szövet­kezeti munkahelyen és elérte a nyugdíjkorhatárt. Egyes válla­latok, községi tanácsok, terme­lőszövetkezetek napközi otthont, közös étkezdét, társalgót léte­sítettek az öregek számára, já­rulékot vagy segélyt adnak a nagyon rászorulóknak. Mindez tényszerűen tükrözi a társadalmi gondoskodást. Mégis, ha a fenti példákhoz hasonló eseteket tapasztal az ember, az az érzése: nincs minden telje­sen rendben az öregekről való gondoskodás körül. Még ma is gyakran hangzik el az előrehaladott korú embe­rek szájából a fiataloknak cím­zett figyelmeztetés: „Várjatok csak ,egyszer majd ti is lesztek öregek!" Valóban, amjg az em­ber fiatal, ritkán gondol az öregségre. Vagy ha gondol is rá, fiatalon nehéz megérteni, menyi gonddal, bajjal jár: be­tegség, tehetetlenség, mellőzés, stb. A nyugdíjas éveik nehéz napjainak elviselésére nem elég az életfeltételek megteremtése, a szükséges anyagi eszközök biztosítása. Sokszor egy-egy jó szó, egy megértő pillantás, a panaszok meghallgatása, az apró-cseprő ügyek, emberi problémák megoldása és egy cseppnyi kedvesség többet ér, mint száz forint segély. Persze ,a pénz sem mellékes, és kár volna tagadni, vagy el­hallgatni, hogy egyes esetek­ben kevés. Sajnos a párt és a kormány csak az ország anya­gi eszközeihez mérten tudja ellátni a nyugdíjasokat. Azzal, hogy vállaltuk minden dolgozó ember nyugdíjellátását, azt is vállalnunk kellett, hogy az e célra fordítandó pénzt sokfelé osztjuk és nem mindenkinek jut belőle. Különösen azok az idősebb emberek érzik ezt, akik életük nagy részében egyé­ni parasztok, kisiparosok vagy alkalmi munkások voltak és ma nyugdíj helyett öregségi járu­lékot kapnak. Nehéz helyzetü­kön jelenleg csak a társadalmi összefogás segíthet. Egyes vál- 1 lalatok, termelőszövetkezetek — nyugdíj-kiegészítés címén — különböző juttatásokkal eddig is segítették a rászorulókat. A kormány legutóbbi intézkedései pedig lehetővé teszik, hogy a munkaképes emberek tovább dolgozhassanak és keresetükkel kiegészítsék nyugdíjukat. Kár, hogy a segítőszándék még nem mindenütt nyilvánul meg tettekben. Pedig valójában olyan kicsi azoknak a teljesen magukra maradt öregeknek a száma, akik valamilyen oknál fogva a falu, az üzem, vagy más helyi közösség támogatásá­ra szorulnak, hogy mindén kü­lönösebb erőfeszítés nélkül is tudnánk rajtuk segíteni. Rend­szerint nem is a pénz hiányzik a segítséghez, hanem a szív. Ha akad valaki, aki megérti ezek­nek a nehéz körülmények kö­zött élő öregeknek a helyzetét és tesz valamit az érdekükben, akkor nagyon hamar enyhíteni lehet a gondokon. A kérdés csupán az: ki le­gyen a gazdája az öregek ügyé­nek, ki vállalja a velük való törődést? Vállalhatja ezt a fel­adatot az üzem vagy a tsz ve­zetése, a tanács, a szakszerve­zet, vagy a KISZ, de a leg- megértőbbnek ebben a tekintet­ben is a pártnak kell lennie. Nem véletlen, hogy az öregeik is — ugyanúgy, mint mindenki — ha másutt nem találnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom