Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
ffAz AESZ-haiározatot kövessék tettek!" Kairó Az Afrikai Egységszer-vezet közel-keleti 'határozata a legkeményebb határozat, amelyet a szervezet kebelében valaha is elfogadtak — jelentete ki Gha- leb egyiptomi külügyminiszter az AESZ IX. csúcsértekezletéről szólva. Ghaleb kiemelte a határozat legfontosabb elemeit: — Teljes támogatást Egyiptomnak az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon; — az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának végrehajtását akadályozó izraeli politika megbélyegzése; — készség arra, hogy (az AESZ-tagországok) megadnak minden segítséget Egyiptomnak a megszállt területek felszabadításáért vívott törvényes harcához; — felhívás minden AESZ- tagországhoz, hogy utasítsák el az Izrael által felajánlott erkölcsi és katonai támogatást. A pénteki A1 Akhbar sürgeti az AESZ-t, hogy a határozatot kövessék tettek; sújtsanak le a tagországok Izrael afrikai „jelenlétére”. — Ez — mondja a lap — „nem csupán az' arab országok iránti szolidaritás kifejezője volna, de szervesen illeszkednék Afrikának a fajüldöző rendszerek ellen vívott harcába is”. Az A1 Gumhurija örömmel állapítja meg, hogy 41 afrikai ország — az ENSZ legnépesebb regionális csoportja — Egyiptom oldalán áll a megszállt területek felszabadításának kérdé. sében. Az AESZ-határozata azt mutatja — szögezi le a lap —, hogy Izraelnek nem sikerült az arab felszabadító mozgalmakat az afrikaiaktól elszigetelnie Az| A1 Ahram a határozatban a válság békés megoldására tett erő, feszítésekkel szembeszegülő Izrael elítélését látja. (MTI) Svoboda elnök fogadta a magyar honvédelmi küldöttséget Ludvik Svodoba hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke (balról) a prágai várban fogadta a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttséget. (Telefotó—CTK—MTI—KS) 0 szovjet-francia együttműködés példáját szélesíteni lehet Moszkva | Andrej Gromiko szovjet kül-1 ügyminiszter csütörtökön véget ért franciaországi látogatása után a szovjet—francia együttműködés további fejlődésének jelentős állomása lesz a két ország gazdasági együttműködésé. Vietnami harci cselekmények Saigon Az amerikai légierő B—52-es mintájú repülőerődei csütörtökön közel ezer tonna bombát szórtak le a demilitarizált övezettől közvetlenül délre, illetve északra fekvő körzetekben. 200 tonna bomha zúdult az észak-vietnami Dong Hói kikötőváros környékére, ahol a sai- goni hadvezetés nagyobb meny- nyiségű fölhalmozott fegyverze. tét gyanít. Dong Hói és vidéke az elmúlt kilenc nap során ösz- szesen 160 amerikai légi bevetést élt át. B—52-esek és vadászbombázók támadták a hazafiak által fölszabadított Quang Tri tartományt, továbbá Dél-Viet- nam második legészakibb tartó, mányát, Thua Thient, ahol szá. razföldi harcok dúlnak. Az erősen zaklatott Hűétől 10 kilométerre nyugatra, Hoang De tüzér, ségi támaszpont közelében — mint Saigonból jelentették — véres csata folyt. Komoly károk estek a My Chanh frontfolyó partján, Quang Tri legdélibb körzetében egy saigoni támaszpontban. vei foglalkozó szovjet—francia „nagybizottság” küszöbön álló ülésszaka. Mint ismeretes, a vegyesbizottság hétfőn és kedden ülésezik majd Párizsban. Mint a Novoje Vremja című, szovjet külpolitikai hetilap a szovjet—francia kapcsolatok alakuláséval összefüggésben legfrissebb számában írja, a diplomácia történetében először fordul elő, hogy egy szocialista és egy kapitalista állam kialakította a bilaterális és a nemzetközi problémákkal kapcsolatos rend. szeres politikai konzultációk különleges mechanizmusát, beleértve a legfelsőbb szintű megbeszéléseket is. Nem teljesen felhőtlenek azon. ban a szovjet—francia kapcsolatok, számos nehézség is van az együttműködés alakulásában. A Novoje Vremja felhívja a figyelmet arra, hogy a francia burzsoá sajtó továbbra is szovjetellenes cikkeket közöl. Egyesek fel akarják használni a Közös Piacot — különösen most. kiszélesítésének idején —, 5“ hogy nyomást gyakoroljanak a • francia vezető körökre és többek : között korlátozzák Párizs önál- ■ lóságát a Kelet-Európával fenn- ; álló kapcsolataiban. A Gromiko franciaországi Iá- • togatásáról kiadott közlemény ! tükrözte: a szovjet és a francia : fél véleménye szerint az utóbbi; időben számos olyan • kedvező ! változás történt, amely elősegíti j az európai helyzet, valamint a 5 különböző társadalmi rendszerű 5 államok közötti kapcsolatok ja- j vulását. i Lakáskarbantartást kedvező áron, rövid határidőre végezzük a lakosság részére OTP-hitelre is RAGASZTOTT MŰANYAGPADLÓ 3 mm vastagságig.. Betonaljzat, mozalkjap és csempeburkolatok készítése. Parkettázás, hajópadló-készítés. PARKETTACSISZOLÁS. Homlokzati és belső bepucolások. Bádogosunun- kák. műanyagcsatornák felszerelése. Szobafestés, mázolás. TAPÉTÁZÁS. Aláfalazások, helyiség-leválasztások. Vegye Igénybe szolgáltatásainkat Megrendeléseket felvesz és felvilágosítást ad: „FÉSZEK” Lakáskarbantartó Részleg Békéscsaba, Csaba utca 2. ■ a ■ s ■ ■ ■ 2 ■ ■ ■ ■ tf ■ m ■ s ■ ■ ■ ; a ■ a ■ a : I ■ A jugoszláv külügyminisztérium küldöttségének budapesti látogatása Sok amerikai űrhajós inár oroszul tanul Nixon elnök találkozott a Fehér Házban James C. Fletcher- rel az országos űrkutatási hivatal (NASA) igazgatójával és az Apollo—16 holdrakéta űrhajósaival — John Younggal, Charles Duke-kal, Thomas K. Mat- tinglyvel. A találkozó célja az volt, hogy megvitassa velük az | Egyesült Államok és a Szovjet- j unió együttműködésének kérdéseit a világűr kutatásában. A NASA igazgatója elmondotta: Houstonban júliusban találkoznak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőd, | hogy megvitassák a két ország ! űr-együttműködésének konkrét j problémáit. Kifejezte azt a re- j ményét, hogy a szovjet és az amerikai űrhajósok hamarosan [ megkezdhetik a közös gyakorta- I tokát az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Mint mondotta, sok amerikai űrhajós már megkezdte az orosz nyelv- tanulást. A Külügyminisztérium meghívására június 14-től 16-ig Milan Venisnik külügyminiszSzovjeí—nyugatnémet légiforoalom Pénteken Bonnban megkezdődött az 1971. november 11-én aláírt szovjet—nyugatnémet légiforgalmi megállapodás ratifikációs eljárása. A Bundesrat, a nyugatnémet j parlament felsőháza eilső olva-. sásban, vita nélkül jóváhagyta j a .megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. Egyébként a megállapodás értelmében Moszkva és Mhjnafrank- furt között máris megindult a légiforgalom. ter-helyettes vezetésével Budapesten tartózkodott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumának küldöttsége. A küldöttséggel Marjai József külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa baráti megbeszélést folytatott a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokról, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről, véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről, az európai biztonsági rendszer megteremtését elősegítő soron következő lépésekről. Milan Venisniket fogadta Péter János külügyminiszter. Pártszervezés — pártlrányltás Q OostilosMás az idősekről öreg, törődött ember kopogtatott a községi párttitkár lakásának ajtaján. Valamilyen ügyes-bajos dolga akadt, amit el kellene intézni, de senki sem akar vele foglalkozni. Már járt a tsz-irodában is, a tanácsházán is, de mindenütt azt mondták neki: nem rájuk tartozik az ügye. így jutott el végül a párttitkárhoz, mint utolsó mentőkötélhez. Nem kommunista, nem párttag, de úgy hallotta, hogy a pártban tudnak segíteni rajta. Hogy mi volt az öreg ember ügye, baja, az most nem lényeges. Maga a tény az, ami elgondolkoztató. A mi pártunk és kormányunk a felszabadulás óta sokat tett az öregekért. Anyagi erőnkhöz mérten a maximumát nyújtjuk annak, amit lehet. Nálunk mindenki nyugdíjat kap, aki legalább tíz évig dolgozott valamilyen állami vagy szövetkezeti munkahelyen és elérte a nyugdíjkorhatárt. Egyes vállalatok, községi tanácsok, termelőszövetkezetek napközi otthont, közös étkezdét, társalgót létesítettek az öregek számára, járulékot vagy segélyt adnak a nagyon rászorulóknak. Mindez tényszerűen tükrözi a társadalmi gondoskodást. Mégis, ha a fenti példákhoz hasonló eseteket tapasztal az ember, az az érzése: nincs minden teljesen rendben az öregekről való gondoskodás körül. Még ma is gyakran hangzik el az előrehaladott korú emberek szájából a fiataloknak címzett figyelmeztetés: „Várjatok csak ,egyszer majd ti is lesztek öregek!" Valóban, amjg az ember fiatal, ritkán gondol az öregségre. Vagy ha gondol is rá, fiatalon nehéz megérteni, menyi gonddal, bajjal jár: betegség, tehetetlenség, mellőzés, stb. A nyugdíjas éveik nehéz napjainak elviselésére nem elég az életfeltételek megteremtése, a szükséges anyagi eszközök biztosítása. Sokszor egy-egy jó szó, egy megértő pillantás, a panaszok meghallgatása, az apró-cseprő ügyek, emberi problémák megoldása és egy cseppnyi kedvesség többet ér, mint száz forint segély. Persze ,a pénz sem mellékes, és kár volna tagadni, vagy elhallgatni, hogy egyes esetekben kevés. Sajnos a párt és a kormány csak az ország anyagi eszközeihez mérten tudja ellátni a nyugdíjasokat. Azzal, hogy vállaltuk minden dolgozó ember nyugdíjellátását, azt is vállalnunk kellett, hogy az e célra fordítandó pénzt sokfelé osztjuk és nem mindenkinek jut belőle. Különösen azok az idősebb emberek érzik ezt, akik életük nagy részében egyéni parasztok, kisiparosok vagy alkalmi munkások voltak és ma nyugdíj helyett öregségi járulékot kapnak. Nehéz helyzetükön jelenleg csak a társadalmi összefogás segíthet. Egyes vál- 1 lalatok, termelőszövetkezetek — nyugdíj-kiegészítés címén — különböző juttatásokkal eddig is segítették a rászorulókat. A kormány legutóbbi intézkedései pedig lehetővé teszik, hogy a munkaképes emberek tovább dolgozhassanak és keresetükkel kiegészítsék nyugdíjukat. Kár, hogy a segítőszándék még nem mindenütt nyilvánul meg tettekben. Pedig valójában olyan kicsi azoknak a teljesen magukra maradt öregeknek a száma, akik valamilyen oknál fogva a falu, az üzem, vagy más helyi közösség támogatására szorulnak, hogy mindén különösebb erőfeszítés nélkül is tudnánk rajtuk segíteni. Rendszerint nem is a pénz hiányzik a segítséghez, hanem a szív. Ha akad valaki, aki megérti ezeknek a nehéz körülmények között élő öregeknek a helyzetét és tesz valamit az érdekükben, akkor nagyon hamar enyhíteni lehet a gondokon. A kérdés csupán az: ki legyen a gazdája az öregek ügyének, ki vállalja a velük való törődést? Vállalhatja ezt a feladatot az üzem vagy a tsz vezetése, a tanács, a szakszervezet, vagy a KISZ, de a leg- megértőbbnek ebben a tekintetben is a pártnak kell lennie. Nem véletlen, hogy az öregeik is — ugyanúgy, mint mindenki — ha másutt nem találnak