Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Világ protttárjat? A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANAC S LAPJA 1972 JÚNIUS 15.. CSÜTÖRTÖK Ara: 8« fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Június 14-én, szerdán összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén időszerű nemzetközi kér­dések. valamint állami oktatás helyzete és fejlesztésének fel­adatai szerepelnek. A Központi Bizottság június 15-én, csütörtö­kön folytatja tanácskozását. Hasznos utazások Minőségellenőrzés a megye bolthálózatában Szakembereink, tudósaink külföldi tanulmányútjaik sza­porodása elsősorban azoknak az államközi megállapodások­nak köszönhető, melyek ösz­töndíjas tanulmányúti lehető­ségeket is tartalmaznak. Eze­ken, valamint a kormányunk által e célra biztosított deviza­kereteken kívül, természetesen más államok, külföldi intézmé­nyek, az ENSZ és szakosított; szerveinek (UNESCO. FAO, WHO, NAÜ, UNIDO, stb.) ösz­töndíjat, valamint a személyre szólói meghívásokat is igénybe vesszük. A kiutazások célja nyilvánvalóan kettős: a világ tudományos-műszaki és kultu­rális. .vívmányainak hasznosítá­sa szocialista építésünk javára, valamint saját eredményeink publikálása. A hatvanas évek második fe­lében, kapcsolataink szélesítésé­vel már egyre bonyolultabbá vált a hazai igények és a kül­földi lehetőségek közti össz­hang biztosítása, valamint a tanulmányutakon szerzett ta­pasztalatok itthoni hasznosítá­sa. (Az évtized végére nem­csak az összes szocialista ország­gal, hanem úgyszólván vala­mennyi nyugat-európai és sok tengerentúli tőkés országgal is egyezményeket kötöttünk vala­milyen formában.) Ezért a gaz­daságirányítási rendszer re- formájának első évében, kor­mányhatározattal országos ha­táskörű koordináló és elbíráló szerv létesült: az Országos Ösz­töndíj Tanács. Legfontosabb feladatai: egyrészt a külföldi lehetőségek „összegyűjtésével" megkönnyíteni a minisztériu­mok és főhatóságok munkáját, segíteni a szakágak közti ará­nyos elosztást, melyről az egyes tárcáknak globálisan nem is le­het áttekintésük; másrészt szor­galmazni, hogy a hazatérő ösz­töndíjasok mielőbb közkincs­esé tegyék külföldi tapasztala­taikat, s így azok minél hama­rabb bekerüljenek szellemi életünk vérkeringésébe. A Tanács munkája a kezdeti időszakban — főként a javas­lattevő szervek tájékozatlansá­ga miatt — nem volt mentes a kisebb-nagyobb zökkenőktől. Egyes tárcák, főhatóságok pél­dául eleinte nem az ügy jelen­tőségét megillető súllyal, ha­nem csupán szűkén értelmezett személyzeti kérdésként kezelték a kiküldetéseket, olykor meg se indokolták alaposan a javasla­tokat. Nyilvánvaló, hogy az efr féle eljárás se a jelöltnek, se az intézménynek, se az egész szakterületnek nem vált hasz­nára. Ugyanakkor számos olyan eset is akadt, főként vidéken, hogy kiküldetésre érdemes sze­mélyek egyáltalán nem voltak tudatában a nemzetközi ta­pasztalatcsere ilyen szervezett lehetőségének. És sajnos gya­korta megtörtént az is, hogy a hazatérő ösztöndíjas vonakodva vagy egyáltalán nem tett ele­get beszámolási kötelességének, így bajosan lehetett megállapíta­ni: elérte-e célját a kiküldetés, arányban volt-e az eredmény a kinti kutatási lehetőségekkel. Az elmúlt évben nagyjából konszolidálódott a helyzet. Az Ösztöndíj Tanács felhívása alapján a Tudományos Akadé­mia és a minisztériumok hiva­talos közlönyei például épp mostanában tették közzé az 1973-as naptári, illetve 1973— 1.974-es akadémiai évre szóló pályázati felhívásokat: a Ta­nács titkárságának munkatársai pedig maguk is felkeresték szá­mos kutatóintézetet (Szeged, Debrecen ,Pées, Gödöllő), hogy személyes kapcsolatteremtéssel, közvetlen tájékoztatással is se­gítséget nyújtsanak a lehetősé­gek és a helyi igények egyezte­téséhez. A „j ólinformáltság" Buda- pest-központúságának megszű­nése, az országos nyilvánosság demokratizmusa máris serken­tően befolyásolja a pályázók számát és területi megoszlását; s ezt a tendenciát csak üdvö­zölni lehet, hiszen jóllehet a ki­küldetési „kapacitás" korláto­zott, de ahogy mondani szokás — többől könnyebb a váloga­tás. A végső határozat megho­zatalában a tárcák megbízottai is részt vesznek, képviselve je­löltjeik jogos érdekeit. Így az elbírálás valóban kizárólag at­tól függ: milyen tudományos műszaki vagy kulturális érde­ket képvisel a kiküldetés, mi­lyen szakmai és emberi érték­kel — (és pl. nyelvismerettell — rendelkezik a pályázó, s nem utolsósorban, elsajátította-e már mindazt, ami a szóban for­gó területen itthon elsajátítha­tó. Ugyanis számos szakágon — mint ez köztudomású — vi­lágszínvonalú kutatások folynak hazánkban is. És végezetül meg kell emlí­teni még egy tényezőt, azt, amely meghatározó szerepet tölt be az Ösztöndíj Tanács mun­kájában : kormányunknak a tudományos kutatások távlati tervéről szóló döntését. Ez a fo­lyó év áprilisában jóváhagyott kormányprogram — mely or­szágunk adottságainak, vala­mint a szocialista építés hazai és nemzetközi érdekeinek meg­felelően jelölte ki a legfonto­sabb kutatási irányokat, felada­tokat. E célokat kell szolgálnia a tervszerűen szervezett ösz­töndíjas tanulmányutaknak is. K. G. Az idén április 10 és 21 kö­zött a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet és a Magyar Szabványügyi Hivatal munka­társai ellenőrzést végeztek a megye állami és szövetkezeti bolthálózatában. Ezen vizsgál­ták valamennyi főárucsoport, hoz tartozó cikkek nagy- és kis­kereskedelemben - kapható pél­dányait. Az ellenőrzés eredmé­nyéről tegnap, szerdán dr. Pin­tér' Gyula, a KERMI főosztály- vezetője tartott előadást Békés­csabán, a megyei tanács nagy­termében az érdekelt nagy- és kiskereskedelmi vállalatok kép­viselőinek. Bevezetőjében elmondotta, hogy az új gazdasági mechaniz­mus keretén belül a gyártó és forgalmazó vállalatok a minő­ség kérdésében is sokkal szé­lesebb körű. saját elhatározás­sal, döntéssel rendelkeznek, mint korábban. Ebből adódóan azonban nagyobb a felelőssé­gük és a kockázatuk is. A mi­nőség egészségügyi és életvé­delmi szempontból nagyon fon­tos. Felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran nem a minőség­gel, hanem a minősítéssel van a probléma. Olyan cikkekkel, amelyek harmadosztályú minő­sítést érdemelnek — gyakran találkozhatunk első osztályú­ként az üzletekben. Textíliák­nál, cipőipari termékeknél pél­dául általános tapasztalat, hogy az ellenőrzött tételek körülbe­lül 30 százaléka nem megfele­lően minősített. Beszélt a fogyasztók reklamá­ciós lehetőségeiről is. Ez szin­tén egy eszköze a minőségvé­delemnek. A kereskedelem min­den esetben köteles a vevő rek­lamációjával foglalkozni, és ha azt jogosnak ítéli meg, kártala­nításáról gondoskodik. A kár­talanítás történhet cserével, a vételár visszafizetésével és ki­javításával. Lényeges, hogy a három lehetőség közül a fo­gyasztó dönti el, melyiket vá­lasztja. Bizonyára sokak előtt ismeretlen, hogy az élelmiszer- ipari termékeket minőségi kifo­gás esetén a boltok azonnal kö­telesek kicserélni akkor is, ha a vásárlásról nem tud a vevő blokkot felmutatni. Sőt a vevő­nek nem is kell ugyanabba a boltba visszavinni a hibás árut, ahol vásárolta, hanem azt bár­milyen hasonló profilú üzletben kötelesek kicserélni. A megyei ellenőrzésekről el­mondotta, hogy ezt 22 helység­ben, összesen 175 nagy- és kis­kereskedelmi egységben végez­ték. Ennek során a termékek minőségét 114 esetben kifogá­solták, súlyosabb hibák miatt 299 esetben feltételekhez kötöt­ték a további forgalmazást, 139 esetben pedig megtiltották a nem megfelelő termék árusítá­sát. Feltűnő, hogy számos olyan élelmiszeripari terméknél me­rült fel minőségi kifogás, me­lyet már a boltvezetőknek meg kellett volna állapítaniuk. Tex­tiláruknál a minősítés adott okot kifogásra. A konfekció- termékeknél például a 302 da­rab ellenőrzött darabból 146- nak nem volt megfelelő a mi­nősítése. Sok probléma volt a cipőkkel is. Itt 15 esetben a to­vábbi forgalombahozatalt meg kellett tiltani. A gép- és fém­ipari termékek minősége álta­lában megfelelő volt. Forgalom­ba kerültek olyan olajégők a megye területén, melyek előze­tes kötelező minőségvizsgálatát a kereskedelmi szervek elmu­lasztották. Bútoripari termékeknél az országos átlagnál valamivel jobb volt a helyzet. A megvizsgált 309 darab bútor 47 százaléka volt minőséghibás, vagy sérült, ami az országos átlagnál körül­belül 20 százalékkal jobb. Rossz a helyzet viszont a nyílászáró szerkezeteknél, a megvizsgált 542 darab szerkezet 95 százaié- ka tartozékhiányos, vagy minő­séghibás volt. Czinege Lajos kitüntetése Csehszlovákiában Prága Ludvik Svoboda hadseregtá- bomok, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke és Lubo- mir Strougal miniszterelnök szerdán a prágai várban fogad­ta a Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ve­zetésével hatnapos, látogatáson. Csehszlovákiában tartózkodó magyar katonai küldöttséget. : A 'magyar és a csehszlovák! néphadsereg kölcsönös együtt,' működésének, barátságának és szövetségének hatékony megszi­lárdításában szerzett érdemei el­ismeréséül a csehszlovák elnök és á miniszterelnök Czinege La­jost Vörös Zászló renddel, a de­legáció többi tagját pedig Vörös Csillag renddel, illetve a Fegy­verbarátság Érdemérem első fo­kozatával tüntette ki. Ülést tartott a képviselő- csoport A képviselők Békés megyei csoportja június havi ülését ez­úttal Gyulán tartotta, stílszerűen a témához, a megyei bíróság épületében. Ugyanis a bíróságok­kal, ügyészségekkel kapcsolatos törvényjavaslatról és a megyei közrend, közbiztonság helyzeté­ről volt szó. Az ülésen részt vett Oláh László megyei főügyész, és dr. Jakucs Tamás, a megyei bí­róság elnöke is. Varga Zsigmond, a képviselőcsoport vezetője tá­jékoztatta a résztvevőket a par­lament elmúlt évi munkájáról, valamint ismertette a két tör­vényjavaslatot. melyhez a hozzá­szólásokon több észrevétel hang­zott el. Ezt követően Sajti Irare, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője szóbeli kiegé­szítést adott, a közbiztonságról szóló beszámolóhoz. A beszámoló többek között ismertette a bűn­ügyi munka helyzetét, s megál­lapította, hogy az elmúlt évben csökkent megyénkben a bűnözé­sek száma, az országos átlagon alul van. A labdarúgó EB elődöntőjében NSZK—Belgium 2—I (1—0). Szovjetunió—Magyarország !_« (0—0) Zámbó 11-esét Rudakov a 82, percben kivédte. Az előadást hozzászólások kö­vették. Lónyai László [paBSBaBSsaBBaaaaairaBas*asaB3BBBBBeaa«BBaaeaaaaiiaaaaaBeBavBsaa8BaaBaa(taaaes9,zBBaaBaNaaiaaassBaBeaaB'.i Munkában a borsóíeldolgozó gépsor A tartós szárazság ellenére is .ló borsótermést takarítanak be a hutoliazzai szerződött állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. A Békéscsabai Hűtőházb an korszerű borsócséplő gépe­ket üzemeltetnek. A kifejtett zöldborsót mélyhűtésre készítik elő. (Fotó: Dernény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom