Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-14 / 138. szám

Döntött a Legt elsőbb Bíróság Elsők között a gyomai építők Kilépnek az inmereilenség homályából A feleségnek is jár az ápolási díj Egy gyári munka» üzemi bal­esetet szenvedett. Táppénze és a fizetése közötti különbözet meg­térítéséért a vállalata ellen in­dított perben arra hivatkozott, hogy amikor a kórházból elbo­csátották, felesége otthon to­vább ápolta és ezért az asszony részére napi 50 forint megfizető sét kérte. Ebben a kérdésben az alsófokú bíróságok ellentétes ál­láspontra helyezkedtek. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következőképpen dön­tött: — A baleseti sérült az otthoni ápolásával felmerülő költségeket a károkozóval szemben akkor is jogosult felszámítani, ha ezt a munkát családtagja végezte. Az ezzel ellenkező álláspont elfo­gadása egyértelmű lenne azzal, hogy a károsult családtagja a károkozó érdekében díjtalanul többletmunkát köteles végezni, márpedig _a kárenyhítési kötele­zettség idáig nem terjed. Az ápolást végző családtag a káro­sulttal szemben fennálló, a csa­ládi kapcsolaton alapuló kötele­zettségének kívánt elegei tenni, de semmiképpen sem a károko­zót óhajtotta mentesíteni a kár­térítési kötelezettség alól. A sé. rült tehát az otthoni ápolásával felmerült költség megtérítése iránti igényével nem utasítható el azon az alapon, hogy az Őt ápoló családtagnak emiatt nem volt keresetvesztesége. Fizet az agronómus Egy mezőgazdasági termelő­szövetkezet agronómusáról az a hír járta, hogy másik tsz-be ké­szül átlépni. Az elnök érdeklő­désére kijelentette: a hír alap­talan, nem akar elmenni, de ha erre mégis sor kerülne, azt ide­jében a vezetőség tudomására hozza. Ezek után külföldi tanul­mányútra küldték, de amiker visszatért — felmondott. A ve-, zetőség az eljárást megbélyegez­te, a kilépést tudomásul vette, de úgy határozott, hogy a tanul­mányút idejét az agronómus évi rendes szabadságába betudja és az utazás költségeit rá hárítja. Ezenkívül a természetbeni jutta­tásokból kizárja, a háztáji terű. letet — a hivatalos költségek megtérítése után — visszavonja, A határozat ellen az agronómus panasszal élt, de minden fóru­mon elutasították. Ezek után a tsz ellen pert indított, amelyben a vezetőség határozata anyagi vonatkozásainak hatályon kívüli helyezését kérte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság el­utasító döntését a következő el­vi jelentőségű állásfoglalással indokolta: — A tagsági viszonnyal toap­A leningrádi Szverdlov szer-1 számgépgyárat a szovjet gép- j gyártás arzenáljának nevezik, i A gyár termékeit szívesen vásá- i rolják Franciaországban, az j NSZK-ban, Japánban és Olasz- j országban is. , A vállalat mérnökei és terve­zői szerkesztette különlegesen pontos koordináta-forgácsológé­pek jellemzőiket tekintve felül­múlták a külföldi típusokat. A nagy pontosságú nehéz gé­A MüJGSISS 1972. JÚNIUS 14. esolato» kötelezettség megsze­gésével vétkesen okozott kárért a termelőszövetkezet tagja kárté­rítéssel tartozik. A teljes kár erejéig felel, ha azt szándékosan okezta Ebben az esetben nem vitás, hogy az agronómus szán­dékosan és tudatosan elhallgat­ta, hogy egy másik szövetkezet­tel az átlépésben megállapodott, mégis elfogadta a tanulmányút­ra való kiküldetést. Visszaérke­zését követően nem ment vissza a munkahelyére, tehát a tsz a kifizetett költségekkel károso­dott, s ezt az agronómus megté­ríteni tartozik. A kártérítés mér­tékét (összegét) — a törvényben meghatározott felső határt fi­gyelembe véve — az eset összes körülményeinek mérlegelésével úgy kell megállapítani, hogy a szövetkezeti tulajdon védelmét elősegítse, továbbá a kárt okozó tag és a szövetkezeti tagság ne­velését, valamint a termelőszö­vetkezetnek az okozott kár meg­térülését elősegítse. Amennyiben a kárt szándékosan okozták, a kártérítési összeget a tényleges kárnál alacsonyabban csak ak­kor szabad megállapítani, ha az a tagot aránytalanul súlyos hely­zetbe hozná. Az agronómusnak az okozott kárt teljes egészében viselnie kell, mert ez az összeg semmi esetre sem hozza arány­talanul súlyos helyzetbe. Az pe­dig nyilvánvaló, hogy magatar­táséval, mint felelős beosztása tag, különösen rossz példát mu­tatott. A gyerekért, vagy a lakásért? Egy gyári munkást olyan sú­lyos baleset ért, hogy teljesen munkaképtelen lett. Felesége a rokkantsági nyugdíjat felvette, de beteg férjével, sőt, kiskorú gyermekükkel sem törődött; majd a gyermeket állami neve­lőotthonban helyezte el Ezek után a férj, akinek állapota idő­közben némileg javult, válópert indított, amelyben a házastársak között a lakásért és a gyerme­kért nagy harc folyt. Az alsófo­kú bíróságok a gyereket az asz- szonynál helyezték el és így a lakást is megkapta, A legfőbb ügyész törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság más állás­pontra helyezkedett — Az asszony a gyermeket apjától elidegeníteni igyekezett és adat van arra is, hogy a há­zastársi hűséget megszegte — hangzik a törvényességi határo zat. Az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintke­zéstől különösen nyomós indok nélkül elzárja, a gyermeket a másik szülő szeretete és tisztele­te ellen befolyásolja, erkölcsileg nem alkalmas gyermeknevelésre. pék létrehozáséiban reszt vevő kollektívát Állami Díjjal jutal­mazták. Az új síkmaró konstrukciója elvileg újszerű. A munkapadra helyezett munkadarabot egy­szerre több oldalról munkálják meg. A gép furatokat készít, menetet vág, esztergál, kiterít, síkot és vajatokat mar A „meg­munkáló központ” száz külön­böző szerszámát automata cse­réli, a műveleteket lyukkártyán programozzák. Az új gép kikü­szöböli a nagy időveszteséget okozó üzemen belüli szállítást. Az 1975-ben már sorozatban gyártandó „megmunkáló köz­pontot” egy munkás kezeli. Az ilyen magatartás a gyermek másutt való elhelyezését is in­dokolttá teheti. Ehhez járult, hogy az anya a gyermek gondo­zását sem látta el megfelelően. A gyermekelhelyezés kérdésében történő döntésnél vizsgálni kell a szülőnek a házasélet felbomlá sáért való felelősséget és azt is, hogy a gyermekért folyó harc­nak nem önző anyagi érdek-e a mozgatója. Tény. hogy a férj fo­kozott mértékben féltékeny volt, ami részben hozzájárult a há­zasság felbomlásához, de kidé í'ült, hogy féltékenysége nem volt teljesen megalapozatlan. Az a körülmény, hogy' az asszony a gyermeket állami nevelőintézet­ben helyezte el, sőt, a környezet- tanulmány szerint az állami gondozásba vétel szükségessége is szóbakerült, amellett szól, hogy nem feltétlenül a gyerme­ke sorsáért való aggodalom és felelősségérzet, hanem a lakás kizárólagos használatának meg szerzése indította annak a kérel­mének előterjesztésére, hogy a gyermeket nála helyezzék el. Ha ez megtörténne, ez a házasság céljával és rendeltetésével ellen­kező magatartást tanúsító asz- szony érdekeit szolgálná. — A gyermek nevelését az apa ez idő szerint nem tudja el­látni, de erre az anya sem alkal­mas A gyermek elhelyezése megnyugtatóan csak intézetben, vagy állami gondozásba vétel ‘útján oldhatók meg. tehát az asszony a lakásra nem tarthat igényt. Amennyiben megkapná, az a beleg férjre nézve méltány­talanul súlyos volna, de nem szolgálná megfelelően a kiskorú gyermek érdekeit sem. Ameny- nyiben a lakást megkapná, ez a beteg embert meggátolná abban, hogy nyugodt környezetben egészségi állapotát tovább javít __ hassa, ezen túlmenően j>edig megakadályozná azt is, hogy a gyermek tanulmányainak befe­jezése után az apjával közös la­kásba kerülhessen és támogató­ja lehessen. VII. Szász új szalagot húzott a magnóba — Lássuk talán, mi lett a megtalált bauxit sorsa — mondta magának hangosan. — Dr. Dénes György ügyvéd úr! Elnézését kérem, hogy csen­des magányában megzavarom. 5 Kérem, ha fáradt, szóljon, ab- ! bahagyhatjuk a felvételt... Ami­• kor még nagy vonalakban, á.!ta- » Ián osságban beszéltünk a Balá- : tai-ügyről, ön a főkapitányság ; egyik tisztviselőjének szavait ! idézte 1938-ból: — Ne foglal- ; kozzon tovább, Balátai Jenő ■ ügyével. Felejtse el .hogy ilyen : ügy egyáltalában volt a vilá­■ gon’,. Most azt kérdezem öntől, | a sok-sok esztendő utón valóban | elfelejtette? ; Szász némi izgalommal és ; érdeklődéssel hallgatta a több ; éves felvételt. A reszkető kezű ■ és remegő hangú ügyvéd kedves, | öreg arca jelent meg előtte: • — Soha nem felejtettem el. : Amikor 1936 nyarán, egy ful- : lasztóan meleg augusztusi napon • irodám ajtaján kopogtattak, még ■ nem sejtettem, milyen politikai, : társadalmi és anyagi következ- : ményeket veszek a nyakamba. ; — A megbízást rögtön elfo­i gadta? Gonda Károly, a Gyoma és Környéke Építőipari Szövetkezet elnöke nemrég kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozója ki­tüntető jelvényt. Érdeme első­sorban az, hogy 1967 májusától, megválasztása óta egy eléggé rossz helyzetben levő szövetke­zetei az élenjárók közé emelt. Persze nem egymaga, hanem több munkatársával együtt, akik ugyancsak sokat tettek a közösség terveinek, elképzelésé­nek megvalósításáért. A szövetkezet az évek során építőipari, fai pari és vasipari termelést alakított ki. Az épí­tők elsődleges feladata a lakás­építés. Az idén Gyomán és Endrődön 45 lakás átadását ter­vezik. amelyből eddig tizenkettő készült el. A két község közötti területen tető alatt áll egy 5-ször 4 lakásos KlSZ-lakóépület. Nemrég adták át az endrődi ta­karékszövetkezetet, előzőleg a gyomai szolgáltatóházat. Meg­kezdődött a gyomai Kiss Lajos gimnázium és már tart a szak* * munkásképző iskola bővítése. Az építők közül különösen ki­tűnik a munkájával Latorczaá János és Kiss János kőműves­brigádja, amely az idén célul tűzte a szocialista cím elnyeré­sét — A szövetkezet a jövőben tár* sasiházak építésére törekszik, amelynek elősegítésére, illetve gépek beszerzésére a KISZÖV a kölcsönös támogatási alapból csaknem 1 millió forintot juttat. Távolabbi célkitűzés a közép­blokkos építkezés meghonosítá­sa, amihez a KISZÖV ugyan­csak támogatást ad majd. A technológiai változások ter­mészetesen az ismeretek bőví­tését követelik. Ezért Jenei Bá­lint főépítésvezető a hozzátarto­zó építésvezetőkkel rendszeres továbbképzést tart a szakembe­reknek. A faipari részleg tavaly a má­sodik félévben kezdett bútort gyártani. Részben együttműkö­dik a Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari, valamint a Békéscsabai Faipari Szövetkezettel, részben — A. dehogy! Balátái ötször is eljött hozzám, mert először kereken visszautasítottam. Maga is megfontolta volna, ha akkor ezeket a neveket hallja: ChorLn Ferenc Magyarország legbefo­lyásosabb, leggazdagabb embere, Hunyady gróf, Mayer Ödön, a teljhatalmú trösztvezér... Főpa­pok, tábornokok. Rajniss Ferenc nyilas képviselő, akiről szegény Bajcsy-Zsilinszky Endre azt mondta: Erről a csirkefogóról mindent feltételezek... És való­ban, később ő lett a Szálasi re­miim legfőbb „közjogi méltósá­ga”, a háromtagú kormányzóta­nács tagja... Ám Balátai Jenőben volt va­lami vonzó a tiszta emberek magával ragadó hite, amivel megbabonázott. Kiteregette előt­tem élete aktáit. Micsoda mély­ségek, micsoda kor! Balátai erő­szakos, rámenős ember volt és mint egy medve, olyan testalka­tú. Kemény koponya. Szabato­san, szépen, okosan beszélt. Ezt egy jogász nagyon tudja érté­kelni. Egyéniség volt. — Talán fel tudná vázolná előttem hogyan kezdődött, Te- tétleni dr. és Balátai tárgyalása. — Óh, hogyne tudnám... Balá­tai nekem mindent részletesen elmesélt. Tetétleni éles eszű, pedig önállóan is készít bútoro­kat, mégpedig Gyoma I., II., III., IV. garnitúra és Gyoma-szék elnevezéssel. A garnitúrák új- szerűek, a modern lakásokhoz méretezettek, élépk, hangulatos színűek és olcsók. A kisebb fi- zetésűek is megvásárolhatják, ezért igen nagy a sikerük. Bé­kés megyében az ÁFÉSZ-ek boltjaiban, Budapesten a Kál­vin téri, valamint a csejsaü és újpesti Centrum Áruházban kaphatók. Az idén 1200 garni­túra készül, A részleg az Endrődi és a Me­zőtúri Cipész Szövetkezet női, illetve férficlpőihez fasarkokat is gyárt, mégpedig 1972-ben fél­millió párat. A bútor- és a sarókgyártás ki­alakításában az érdem elsősor­ban Uhrin Gyula üzemvezetőié, valamint Zdusek Lajos és Ecetí Pál művezetőié. A vasipari részleg az építő­ipar igényeinek megfelelően dolgozik, ezenkívül a Békési Vegyesipari Szövetkezettél együttműködve kerítéselemeket gyárt jugoszláv megrendelésre. Esetenként technológiai szere­lést is vállal. A részleg kialakí­tásában különösen Fülöp József, üzemvezetőt és Varga Mihály brigádját illeti elismerés. Létrehozott a szövetkezet mo­torkerékpár-szervizt, a gyomai új szolgáltatóházban pedig ház­tartási kisgép-, rádió-, televí­zió- és olajkályha-javító részlet lesz. A gyomai művelődési háziban június 6-tól 16-ig tartó kiállítás ékes bizonyítéka a szövetkezeit fejlődésének. Különösen a bú­torok aratnak nagy sikert. A vendégkönyvbe már sokan be­írták: szépek és jók a bútorok, csak a gyomai üzletekben is le­hessen vásárolni belőlük. Leihet vásárolni. Még választani is ® bútorszövetekből. A szövetkezet kezd kilépni az ismeretlenség homályából Az Építőipar Kiváló Dolgozója ki­tüntető jelvényt méltán kapta az elnök, de jó munkájáén elis­merés illeti az egész közösségeb P. B. széles érdeklődési körű férfi volt. Egyre nagyabb várakozás­sal hallgatta a mérnököt, aki is­mertette előtte, milyen sokféle felhasználása is van az alumíni­umnak. Amit ma, kérem min­den iskolás tud, az abban az időben kuriózumnak számított... A bauxit melléktermékeinek is sokféle felhasználási módjuk van — mesélte Balátai —, a bauxit oxid vegyületei a korund, a rubin és a zafír. Szilikátjai: a földpát, a csillám, a pala. A vörös bauxitban sok vas van, a fehérben kovasav... Tetétleni szorgalmasan jegyezgetett. Nem nyilatkozott azonnal, csak pár nap múlva. Gondterhelten kérdezte Baiá- taitól: — Tudja maga, milyen átkozottul nehéz dolog ez? Ma­gyarországon nem lehet nem lé« tező dél-afrikai gyémán*mezők- re vállalatot alapítani, mint például Angliában. És hiába magyarázom a tőzsdén, a bau- xitban van fantázia, de még nincs kitermelve, akkor az csak papír. Ezek Pesten látni akar­ják amit vesznek. A kőszenet azért kapkodják, mert tudják, Tatán van, a Magyar Cukor azért fogy, mert az országban sok cukorgyár működik, az Ofen Pestet is jegyzik, mert ott van a malma a Szemere utcában és látni hogyan őrlik benne a lisz­tet. Á bauxit papír...! Uram, a magyar tőkés gyanakvó és kis­stílű — ezt magunk között mondom —, ezekben szikrányí kockázatvállalás nincs, és egy bárói címért megdöglenének... De sebaj. Azért ne keseredjen el A segédem, Mayer dr. olyan. Szerszámgép — „megmunkáló központ” H. E. Szüts Dénes: fti\CYILK OSSÁG? a ftfiMxrrió utciibun 1 re9ény|

Next

/
Oldalképek
Tartalom