Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-14 / 138. szám
tikig proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ima. JtJNIUS M., SZERDA Ara: 8« fillér XXVIL ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Napirenden Békéscsaba kulturális és általános rendezési terve Cselekvés Hazánkban majdnem mindenütt és mindenkit foglalkoztat a szocialista demokratizmus fejlesztése. Az üzemi, termelőszövetkezeti, állami demokratizmus erőteljes bontakozásával számos helyen találkozunk. A sikeres tapasztalatok is arra biztatnak, hogy fejlesztése irányában a marxista—leninista tanítás szellemében történjenek újabb eredményes lépések. A hatásos ösztönzés céljából szükséges a szocialista demokratizmus helyes értelmezésével és tartalmával foglalkozni. A kri. tikai szabadság, a javaslattevés, a társadalmi összérdek, a szocialista centralizmus stb. adja a népi hatalom demokratizmusának lé. nyegét. Elhibázott annak állítása, hogy a marxi—lenini szocialista demokratizmussal mindenütt, mindenki egyetért. A mozgalmi szervezetekben és a munkahelyeken a szabad véleménynyilvánításban, értelmes előrehaladás kezdeményezésében érzékelhető fej. lődés. De a személyekre való tekintet nélküli bírálat teljessé válásáért még nagyon sokat kell fáradozni. Az 1971. tavaszán megtartott helyi tanácsi választásokon — a tévedés lehetőségeivel való számolással — ezernyi kisebb-na- gyobb lakó- és termelőközösséget érdeklő, ajánlás, kezdeményezés történt. Közülük sok már meg is valósult. A javaslatok — a meg. valósíthatók és a megalapozatlanok egyaránt — arra figyelmeztetik az illetékeseket, hogy tisztel, jék a tömegek, csoportok, dolgozók észrevételeit, tanácsait. A szocialista demokratizmus őszinte, meggyőződéses hívei, ha valamit szóvá tesznek, az legtöbbször annak , a hiányolása, hogy a lakosság egyéni, közösségi, társadalmi érdekeltsége nem mindig és nem mindenütt érvényesül következetesen. A különböző egyéni, csoportos népgazdasági érdek összehangolása vitathatatlanul bonyolult feladat. Ha azonbn a társadalmi érdek helyes, osztálytudatban tudományos felismeréssel történik, akkor az szükségszerűen ezernyi vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek együttes teljesülését szolgálja. Azok hibáznak, akik az egész társadalmat szolgáló cselekede. tek megfogalmazásából, döntéseiből kirekesztik a „hozzá, nem értő” üzemi, intézményi dolgozókat, a munkáshatalomnak millió, nyi megtestesítőit. A szocialista demokratizmus fékezését, korlátozását azért is szükséges ostorozni, hogy a társadalmi és egyéni érdek — a folytonosan mutatkozó ellentmondásokon át — találkozzék, és kölcsönösen támogassák egymást. A vállalati, szövetkezeti, intézményi és egyéni törekvés akkor találkozik és szolgálja a szocialista társadalmi termelési viszonyok fejlődését, ha a munkás, paraszt és értelmiségi tudatos összefogással tevékenykedik. Pártunk mindig, a X. kongresszuson is azért értékelte fontosnak a társadalmi, a csoportos az egyéni érdek találkozásának tudatos támogatását, mert az felfokozza a közéleti érdeklődést, és a demokratizmusnak megvilágítja legértékesebb részét a szocialista alkotókészséget. Akarjuk a „szocializmus építése magasabb szinten” jelszónak gazdagodó tartalommal, növekvő termeléssel, gyarapodó tudással való. megvalósítását. Ebben szerteágazó szerepét betölt, ve a szocialista demokratizmus a cselekvésnek lelkesítője, irányítója és mozgósítója: A zöldségtermesztési kormányprogram megvalósításában jelentős feladatot tölt be a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Ebben az üzemben próbálják lei az importból beszerzett és a hazai mezőgazdasági gépiparban gyártott zöldségtermesztést gépeket. A zöldborsó- és a zöldbabtermesztés gépedből tegnap — június 13-án — országos tapasztalatcserét tartottak, melyen megjelent dr. Herpay Balázs MÉM szaktanácsadó, Zsibók) András, a Békés-Csongrád megyei Állami Gazdaságok területi igazgatója, dr. Bánházi Gyula, a Gépkísérleti Intézet igazgatója és Dobos Sándor, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár vezér- igazgatója. Harminc állami gazdaság és húsz termelőszövetkezet küldte ed vezető szakembereit, hogy az amerikai gyártmányú ÁMC típusú borsóbetakarító kombájnt, az IHC 275-ös borsóvágó gépet, továbbá az Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága olasz gyártmányú CATONE szuper- kultivátort munka közben megtekintsék. A törökszentmiklósi gépgyár ezúttal új konstrukcióval lépett a nyilvánosság elé Felsőnyomá- son. Műszaki gárdája egy borsóvágó adaptert szerkesztett, amely szakemberek véleménye szerint az amerikai konstrukcióval azonos értékű és minőségű munkát végez. A tapasztalatcserére érkezett szakemberek ezeken kívül még két amerikai kultivátort is láthattak, melyeket a babtermesztés talajelőkészítésénél használnak és egy finn gyártmányú vetőgépet, amely a vetéssel egy- időben műtrágyát szór és vegyszert adagol. Az új gépekről Kö_ rössy Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese mondta el a gazdaság műszaki emberednek véleményét. Az MSZMP városi bizottság titkárának, Gyulavári Pálnak az elnökletével tegnap, június 13-án délelőtt Békéscsabán a párt és a tanács városi végrehajtó bizottságai, valamint a Hazafias Népfront városi elnöksége együttes ülést tartott. A tanácskozáson dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára terjesztett az ülés elé javaslatot Békéscsaba távlati kulturális fejlesztési tervéről. A tervjavaslat részletesen foglalkozik a megyeszékhely jelenlegi közoktatási, közművelődési helyzetével és fejlesztésével. Külön kiemeli a városi pártbizottság javaslata a felsőfokú intézmények létesítésének szükségességét, valamint a tudományos tevékenység további tárgyi és személyi feltételeinek bővítéséti Az irodalmi és művészeti élet jelenlegi helyzetének értékelése után a javaslat felsorolja azokat a módokat, lehetőségeket, amelyekkel az irodalmi és művészeti élet előrehaladását biztosítani lehet. Az ülés második napirendi pontja a város általános rendezési tervének felülvizsgálata volt. Ismeretes, hogy a megyeszékhely általános rendezési tervét 1968-ban hagyta jóvá a városi tanács és a tanács végrehajtó bizottsága. Azóta azonban az 1007/1971. számú kormányhatározat alapján Békéscsaba felsőfokú ellátási központtá lett nyilvánítva. Ezért a korábban jóváhagyott általános rendezési tervet felül kellett vizsgálni, módosítani. Az erről szóló jelentést Van- tara János tanácselnökhelyettes terjesztette az együttes ülés elé. A jelentésben a történelmi visz- szapillantás után bitért arra, hogy a számítások álapján 1985- re 76 ezer lakos részére lehet és kell életlehetőséget biztosítani Békéscsabán. Ennek megvalósításához 15 év alatt 23—24 ezer munkahellyel kell rendelkeznie a város iparának, az ezredfor-. dulóra pedig mintegy 28 ezer ipari munkahely szükséges. A megyeszékhellyé nyilvánítás óta (1950) a megyei jellegű intézményhálózat kialakítás folyamatosan történik, de még sok a tennivaló — állapítja meg a jelentés —. majd arról szól, hogy a? oktatási és kulturális intézményhálózat sem kielégítő. Példaként említi a főiskola, a felsőfokú technikumok, a megyei levéltár és egy megyei szintű sportstadion hiányát. Áz általános és középiskolai tanterem-ellátottságot elemezve megállapítja: a népességszám alakulásának függvényében a szükségtantermeken túlmenően mintegy 180 új általános és középiskolai tanterem építése szükséges A jelentésből az is kitűnik, hogy Békéscsaba lakásállományának 54 százaléka elavult. Az . elmúlt tíz évben lakásfejlesztésben a város az azonos szerepkörű települések között az Utolsó helyen van. A fejlesztési terv szerint IS év alatt 20—21 ezer kétszobás lakást, majd az azt követő fejlesztési ütemben közel 28 ezer lakást szükséges építeni. A belterületi kiépített portalanított burkolattal fedett utak arányában is az utolsó helyen van a város a kiemelt szerepkörű települések között. Míg a többi felsőfokú központban 55 százalékos a kiépített utak aránya, addig Békéscsabán ez a szám nem éri el a 34 százalékot. A fejlesztés első ütemében 1985-ig a javaslat szerint el kell érni, hogy a belterületi utak 75 százaléka pormentes burkolatú legyen. Az egy lakosra jutó zöldterületet a jelenleginél 7,2 százalékkal kell növelni. A közműellátottságban az elmaradottságot mutatja, hogy az azonos jellegű települések között Békéscsaba az utolsó előtti helyen áll. Ezután a jelentés arról szól, hogy a kormányzati és megyei döntések miként érin- ! tik és befolyásolják a kiemelt 1 szerepkörű települések fejlesz- j tését. Ezzel kapcsolatban felveti: a kevésbé fejlett területek mint Békéscsaba és körzete, olyan intenzív fejlesztést követelnek, amelyet csak helyi forrásokkal megoldani nem lehet, ehhez kormányszintű segítség is szükséges. A módosított belterületi határvonalak ismertetése után az ülés megvitatta a két jelentést. Sokan szóltak hozzá a javaslatokhoz, kiegészítve, módosítva az abban foglaltakat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Az együttes ülés a késő délutáni órákban ért véget. Szovjet flottilás a pestiek között Érdeklődők sokasága tekintette meg a Budapestre érkezett szovjet Fekete-tengeri flotta négy hajóegységét. Képünkön a Vörös Zászló renddel kitüntetett flotta egyik tengerésze a budapestiek karéjában. \ (MTI fotó—Friedmann Endre felvj. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1972. június 14-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdések, valamint az állami oktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatását javasolja. (MTI) é Kiválóra vizsgázott a törökszentmiklósi borsóbetakarító adapter Országos értekezlet a Felsőnyomási Állami Gazdaságban L, S, B. J
