Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
Egy NEB-vizsgálat margójára 1 m BIHIBTTDk Ön bogy van ezzel a Ki Mit Tud-dal? 8 békési tárás Népi Ellen- j őrzési Bizottsága saját vizsgálati programjaként' tűzte maga elei az „Oktatási intézményeikben a gyakorlati oktatáshoz szükséges felszerelések és anyagok kezelése...” című témát. A vizsgálat öt. nagy alsófokú és két középfokú oktatási intéz, menyünkre terjedt ki. Ha a munkabizottság megállapításait számba vesszük, úgy először a zemléltető eszközökkel való el- átás anomáliáit kell említeni. Ugyanis a vizsgált egységeknél elkészültek az ötéves beszerzési tervek — évenkénti bontásban — és a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott irányelvek, valamint normatívák figyelem- bevételével, melyek reális igényeket rögzítettek- Idáig rendben is volt a dolog, de a beszerzéshez anyagiak is kellenek, ezj pedig már nehéz helyen áll ési ráadásul nem is fedezik a szükségleteket. Jelenleg az a helyzet, hogy az iskola vezetése megtervezi a beszerzéseket, a tanácsoknál tervezik ezek és az egyéb oktatási célok fedezetét, melyet egy összegben az iskola rendelkezésére bocsátanak, mivel a tanácsok önállósága megnövekedésének folyományaként az iskolák gazdasági önállósága is növekedett. Ez? az önállóságot azonban■ szívesen nélkülöznék iskoláink, mert a fedezetek nincsenek arányban a szükségletekkel: na. gyobb szükségleteket kell kielégíteniük kevesebb pénzből, mint az „önállóság” elnyerése előtt Ugyanis a vizsgált öt alsófokú oktatási intézménynél 1972-ben 100 ezer forinttal kevesebb jut ’ beszerzésre, marat 1971-ben. Ha ehhez még hozzávesszük az időközben belépő kedvezőtlen árváltozásokat is, még tovább szűkül a keretek értéke. További nehézséget okoz az a tény, hogy a tanácsok éves költségvetéssel dolgoznak, az iskolák gazdálkodása pedig két naptári évhez kötődik. így a tanácsi hitelek megnyitásáig — lényegében az első negyedévben — az iskolák csak vegetálnak. Érthető és jogos a pedagógusok zúgolódása, rpert a korszerű oktatás feltételeit nem látják biztosítottnak. A meglevő szemléltető eszközök kihasználtsága sem megfelelő, de nem a pedagógusok hibájából. Békésen például az 1-es számú iskola 13 alsótagozatos tanulócsoportja 6 egymástól távol eső helyen van elhelyezve, így aztán az egyes nagyobb és komolyabb értékeket képviselő szemléltető eszközök (televízió, magnetofon, különböző vetítők stb.) az igényeknek, illetve szükségleteknek • megfelelően elég ritka esetekben csoportosíthatók át és ennek a tanulók, az oktatás vallja kárát Különösen kicsi a használat mértéke a hangosfilm. vetítőknél, mert iskolán ként általában egy hozzáértő pedagógus kezeli, így folyamatos felhasználása a tanulócsoportoknál nem biztosítható. A használhatóság másik gátlója, hogy a filmeknek magas a kölcsönzési díja, (miért?), amely a szűkített költségvetés mellett riasztó lé-4 nyező. 8 vizsgálat időpontjában a munkabizottság a köröstarcsai általános iskolánál két darab, a posta által lepecsételt televíziós készüléket talált. Ok: nincs költségvetési fedezet az előfize-, tésd díjra- Hiába volt tehát a| szép és nemes célkitűzésű „Televíziót minden .iskolának!” .mozgalom, ha a készülékek némaságra vannak kárhoztatva. Miéit kell az iskoláknak minden televízió után külön díjat fizetni? Számos szemléltető eszköz van használaton kívül azért is, mert megrongálódtak és javításuk nagyobb (pár száz forint!) ösz- szeget igényelne. Honnan vegyenek el, mit szorítsanak háttérbe? Elevenen élő gondok ezek, mert javítási célokra semmit nem terveztek és így egyszerűen nincs rá fedezet. Nem akarom a példáikat tovább sorolni. Azt hiszem a fentiekből így is nyilvánvaló, hogy az iskolák gazdasági önállósága egyelőre csak aranyit jelent, mint egy üres betétkönyv. És hogyan áll ezek utánj a meglevő eszközök kezelése, tárolása? A válasz rövid, egyértelmű: a szertárak zsúfoltak, berendezéseik hiányosak, elavultak, korszerűtlenek. Mindez az iskolák belső méreteinek, állagának, vagyis annak a következménye, hogy az épületek régiek, elavultak, a ma követelményeinek nem megfelelőek. A szűk szertárakban az anyagok. eszközök keselése nemcsak nehézkes, hanem balesetveszélyes is! A békési gimnáziumban a viszonylag jobb elhelyezés mellett is a történelmi anyagokat, eszközöket magába foglaló szertár a lépcsőházból és a padlástérből lett kialakítva, az anyagok megfelelő gondosságé ápolása, tisztántartása igen nehéz, így hamarabb tönkremennek. Az iskolák tároló szekrényeinek többsége ócska, nem zárható, és így a társadalmi tulajdon védelme is csorbát szenved. Fentiek következménye nem is lehet más, mint az, hogy iskoláinkban e téren, több a se-l íejtezés. mint a beszerzés. Kiterjedt a vizsgálat a politechnikai műhelyekre is- A megállapítás: alapterületűk kicsi, egyidejűleg raktárak is, a foglalkozások csak nagy zsúfoltság mellett valósíthatók meg, ebből következően rendkívül baleset- veszélyesek — még a jő munka- védelmi kioktatás mellett is —, az anyagok, szerszámok megóvása nem biztosított, az anyag- ellátás hiányos, a foglalkozások utáni tisztálkodási lehetőségek sem adottak. A járási tanács | megszűnése után a járási központi műhely ellátottság szempontjából gazda nélkül maradt és jelenleg nem is tudja betölteni hivatását, az iskolai műhelyek félkész anyaggal való ellátását. A lányok gyakorlati foglalkoztatottsága helyiség hiányában nincs megoldva. Mit lehet mindezekhez hozzáfűzni? Annyit mindenesetre, hogy ilyen állapotok mellett is szép eredmények tapasztalhatók, a gyakorlati foglalkozásokon. A vizsgálati anyag a járási NEB ülésén is élénk vitát eredményezett. A hozzászólások során igen érdekes megállapításként került rögzítésre az a tény, hogy a mi politechnikai oktatásunk el van maradva más- országok hasonló területétől. Nálunk a fiúk szerelnek,barkácsolnak, a lányok főzőcskéznek, var- rogatnak. Ezzel szemben külföldön a lányok is megismerkednek a különböző gépek automata kapcsolóival, működésével, kerékpárt is szeleinek, a fiúk pedig megtanulnak főzni, mosógépet kezelni, vasalni is. így aztán ténylegesen az életre, az együttélési«, egymás kölcsönös segítésére nevei, tanít náluk a politechnikai oktatás. A gyakorlati foglalkozásokon használt gépek munkavédelmi vizsgálata (érintósvédelem), folyamatos műszaki ellenőrzés sem megnyugtató. Megszívlelendő észrevétel! A megoldást szolgáló javaslat úgyszintén: a gépi felszereléssel rendelkező iskolák kössenek szerződést az arra illetékesekkel az előírás szerinti érintésvédelmi. műszaki vizsgálatok elvégzésére. Egyébként valamennyi hozzászólásból kicsendült az anyagi és elhelyezési nehézségek megértése és ugyanakkor célravezetőek voltak a javaslatok isA járási NEB határozatai sokoldalú ajánlással keresték meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot, a Járási Hivatal vezetését és művelődésügyi osztályát, Békés, Mezőberény, Körös- tárcsa községi tanácsok szak- igazgatási szerveit és a vizsgált iskolaegységek igazgatóit. Befejezésül annyit, hogy a Járási Hivatal Művelődésügyi Osztályának vezetője a vizsgálati anyag és a NEB-ülésén elhangzottak ismeretében elhatározta, hogy a járás iskolaigazgatóinak munkaértekezlet keretében adja tovább a megállapításokat, tapasztalatokat, javaslatokat. Ez a tény önmagáért beszél, és úgy érzem, hogy a népi ellenőrzés ezen értékes vizsgálata még a nehéz helyzetben is meg_ termi gyümölcsét. Dr. Ó. Kovács István, a békési járási hivatal elnökhelyettese Lehet, hogy nem leszünk egy véleményen, kedves olvasóm, de én úgy vagyok ezzel a mostani Ki Mit Tud-dal, hogy nem estem egyik elragadtatásból a másikba. Megmondom azt is, hogy miért. Több oka van. Az első: amikor 1962-ben az elsőt megszervezték, érezni lehetett a levegőben, hogy „ebben van valami”, hogy ezrek és tízezrek figyeltek oda, hogy ezer- egy fiatal törte magát, valahogy bejusson az elődöntőbe, a döntőbe. Most ezt nem érzem. Most nem vált „nemzeti üggyé” a Ki Mit Tud, most nem rohanunk haza, hogy megnézzük, csak ha éppen otthon vagyunk, akkor ülünk a készülék elé. Talán egy kissé túlélte magát már ez a vetélkedő, és — az igazsághoz hoz. : zátartozik, legalábbis Békés me- j gyében — nem előzte meg olyali érdeklődés, mint az előbbieket. Magyarul: a tömeges jelentkezési elmaradt, voltak olyan területi vetélkedők, ahol alig sikerült egy műsorra valót összeszervezni. A .második ok: az elsőből következik. Profibb lett a Ki Mit Tud, ez nemcsak a követelményekből tűnik ki (persze, ha magas szívonalról van sző, az nem baj), de kitűnik a szereplők görcsös igyekezetéből is (tisztelet egy-két kivételnek), hogy most valami igazán nagyot produkáljanak, legalább olyat, hogy azonnal akadjon számukra 'menedzser, és befussanak. (Ha tévednék, ne haragudjanak). Aztán a másik véglet: a roppant alacsony színvonal. Például a versmondásban. Eddig négy szereplőt láttunk. Dicsérgette őket ugyan a zsűri, de ha lehámozzuk a körülményeket, kiderül, nagyon is gyengécskék voltak. Jó középis. kolás szinten, esetleg. Még a kiesésre ítélt Koncz Károly volt a legjobb, persze, ellenfele szinte behozhatatlan előnnyel indult, sajnos, nem a versmondó-tudá- sát illetően... Tanulság: azért gyenge a versmondók színvonala (milyen volt régebben! Emlékeznek még például a Szűcs Ildikóra?), mert versmondással nem nagyon lehetne befutni. Az csak szép, emberi, de a konyhára nem sokat hoz. A harmadik ok, hogy miért nem estem elragadtatásba: kevés a játékosság ezen a mostani vetélkedőn. Olyan jól olajozott, elő. re kicsinált az egész, semmi rög- tönzési, (mert a rögtönzésekről is érzem, hogy azokat a Megyeri Károly előre megbeszélte), semmi meglepetés, semmi önfeledt öröm, de annál több erőlködés, meg hasonló. És a zsűri sem az igazi játékosságot részesíti előnyben, még ha elmondják is, hogy végre ez és ez a produkció a régi Ki Mit Tud-ok hangulatát idézte... Persze, könnyű dolog itt, az íróasztalnál ülve leszedni a vizeslepedőt egy produkcióról, mely most ünnepli 10 éves jubi. leumát, és az is bizonyos, hogy sok tehetséges fiatalt indít el egy újabb pályán, a művésszé válás útján. Még akkor is, ha — egyre bágyadtabban ugyan —, de azt hangoztatjuk, hogy a Ki Mit Tud-nak nem ez a célja... Elnézést ezekért sorokért, jönnek még elődöntők, és változhat a vélemény is, ha a tévé, a zsűri és a versenyzők is úgy akarják... Sass Ervin A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállasat csatornajavítás , miatt a békéscsabai Kazinczy üt — Iiltósházi út — Szerdahelyi úti szaikaszt a közforgalom elöl lezárja 1972. május 15-58! 12 órától a csatornafavítás befejezéséig Tanácsköztársaság útja felől rilésházi út — Tolnai utca — Kisszik utca — Kazinczy útra csak személyszállítást lebonyolító járművek közlekedhetnek mindkét irányban. Szarvasi útról ugyanezen a terei őuton közlekedhetnek a személyt szállító járművek. A teherforgalma járművek a Tanácsköztársaság útja felől a Tinódi út — Szabolcs út, a Szerdahelyi útról Kazinczy utcára visszatérve közlekedhetnek mindikét irányban. A Szarvasi út felől a teherforgalom elterelő útvonalon közlekedhetnek. A terelő útszakaszon valamennyi jármű részére várakozni, illetve parkírozni tilos! A VÁLLALAT VEZETŐSÉGE. 412648 Szegedi Szabadtéri Játékok július 21 — augusztus 20. Erkel: Hunyadi László, opera július 21, 23, aug. 5. Hegyen-völgyön lakodalom A Nemzetközi Szakszervezeti Nóptáncfesztivál gálaestje július 22. Verdi: Othello, opera, a Teatro Comunale 4|f- dl Bologna vendégjátéka július 28.: 29., 30. Strauss: A cigánybáró, daljáték, aug. 4, 6, 12,16. * Shakespeare: Rómeó és Júlia, dráma aug. 11, 13, 19. Siask Lengyel Állama Népi Ének- és Tánc- együttes vendégjátéka aug. 18, 20. JEGYEK VÁLTHATÓK: Szegeden a Központi Jegyirodában, Kárász u. 15. alatt, Búd apesten a Színházak Központi Jegyirodájában, Népköztársaság útja 18. alatt, valamint az IBUSZ, az Express és a Coo ptourist irodáiban. Vidéken: valamennyi IBUSZ-, Express-, Cooptourist- és Volán-irodában, a,, idegenforgalmi hivatalokban és az üzemi közönségszervezőknél.'
