Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
magának A társadalomnak mit sem használ, hogy egyes vállalatok, üzemek, gazdaságok, hivatalok vezetői időt, fáradságot és pénzt sem sajnálva, egyre fényűzőbben rendezik be az irodájukat. Szinte vetélkednek egymással: ki tud túltenni a másikon? Mintha az lenne az értékmérő, hogy kit milyen luxuskivitelű bútor, szőnyeg, csillár, no meg akvárium és más csodálni való dísztárgy vesz körül. Tévednek, akik így gondolkoznak: „Tekintély kérdése ez kérem. Süppedjen csak annak a vendégnek a lába bokáig a perzsaszőnyegbe. Szédüljön meg tőle. Ha pedig leül, érezze, hogy egyedi gyártmányú fotel van alatta. Sehol másutt nem talál ilyen kényelmet. Persze nekünk van is miből, hiszen évről évre fejlődik a szocialista brigádmozgalom, jól dolgoznak a munkások, megtermelik az árát. Az, hogy a pénzt lehetne másra, mondjuk korszerűbb gépek, berendezések megvásárlására fordítani, szent igaz. Bevallom, nálunk is van egy kis elmaradás a technikában. Egyszerre azonban nem telik mindenre és valahol csak el kell kezdeni a felső szintet. Miért ne az irodában? Azt mondják ugyan, hogy a luxusra fordított összeg holt tőke. Meg azt, hogy a tőkések is megfontolják, hogy mennyit áldozzanak ilyen célra. De hol áll egy magyar vezető a tőkésektől? Különben is tudjuk, hogy azok kapcsi, önző fráterek, akik minden garast a fogukhoz vernek. Féltik a bőrüket, mert csődbe juthatnak. Magyarországon az ilyen kizárt dolog. Államunk nem engedheti meg, hogy az utcára kerüljenek a dolgozók.” A vezetők egyetlen értékmérője a munka és az az eredmény, amit a rábízott gazdasági egység, hivatal elér. Erre a szerényebb iroda is alkalmas, ha tiszta, rendes, szellőzött, friss a levegője. A dolgozók előtt nagyobb tekintélyt, megbecsülést lehet szerezni vele. Talán .még a felsőbb vezetők előtt is. Van mindenkinek szemmértéke, eléggé pontosan meg tudja ítélni, hogy az adott körülmények között mi illő és mi nem. Kár tehát a fényűzési vetélkedőt folytatni. Az ilyen „játék” nem szolgálja a társadalom érdekeit és csak lejáratja azt, aki nem hagyja abba. —or, A őza&saerveaetek Békés megyei Tanácsának üdülési albi_ zottsága valamennyi szakma üdülési felelősének részvételével csütörtökjön. délelőtt értekezletet tartott Gyulán a SZOT—ME- DOSZ üdülőben. Kára Menyhértné, az SZM TT-munkatoizottsága vezetőjének tájékoztatása után megtárgyalták az elnökség április 14-i határozatából adódó feladatokat, amelyek kiterjedtek a szakszervezeti üdültetési tapasztalatokra, hiányosságokra, és a feladatokra. Különös gonddal foglalkoztak a fizikai dolgozók részarányának növelésévéi, a felhasználatlan beutalók csökkentésé, vei a szabálytalan beutalások beszüntetésével. Az egyes szakmaik, képviselői elmondták tapasztalataikat, problémáikat, szakmai sajátos helyzetüket, és kérték ezeknek a kö- | rülményeknek a figyelemibeyé- j telét. Ä közlekedésiek például! több családos beutalót kértek. Aj pedagógusok képviselője han-' goztatta, hogy 429 beutalóból, mindössze 66-ot tudtak csak I igénybe venni, miután üdülési lehetőségeik a különböző továbbképzések csoportvezetése miatt időhöz kötöttek- A postások nevében elhangzott az a bejelentés, hogy náluk különösem a decemberi—januári csúcsfor galom idején szinte négyszeres ü felfutás, ilyenkor egyetlen kézbesítő kiesése, szinte katasztrofális helyzetet okozhat. A vita során kialakult az az álláspont, hogy egyik terület sem részesülhet előnyben mások rovására Elhangzott az a bejelentés, hogy az Üdülési Főigazgatóság a jövő évi jegyeket már az idén novemberben rendelkezésre bocsátja és a téli időszakra kiadnak egyhetes beutalókat is. Az albizottság tegnapi tanácskozása foglalkozott az 1972 második félévi 3458 beutaló jegyének a szétosztásával, amire vonatkozóan, az SZMT számszerű- felosztást terjesztett elő, és amit az albizottság vita után el is fogadott. Az értekezlet után a résztve_ vők megismerkedtek a gyógyüdülővel, a Várfürdővel, majd városnézésen vettek részt Tisztasági mozgalom az üzemek között Titkári tanfolyamok, egészségügyi előadások — Hét új Vöröskereszt alapszervezet alakult a békési járásban A Vöröskereszt megyei vezetősége május 10-én,' délelőtt Békésen tartotta meg soron következő ülését. Ezen a járás Vöröskereszt vezetőségének irányító munkáját, elmúlt évi eredményeit vitatták meg valamint tájékoztatást kaptak a véradó mozgalom idei tapasztalatairól. A békési járás vöröskereszies munkájára jellemző, hogy az elmúlt évben lényegesen javult a kapcsolat a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel, valamint az MSZMP, a tanács és más szervekkel. Ennek eredménye volt az a nagyarányú fejlődés, ami tapasztalható az elmúlt időszakban. Jelenleg a járásban összesen 2800 tagja van a Vöröskeresztnek s az alapszervezetek száma 35-re nőtt. Hét új szervezet alakúit, többek között mezőgazdasági, üzemi, kisipari szövetkezeti és egy a cigánylakosság körében, örvendetes tény, hogy nyolc üzemi Vöröskereszt szervezet van s ebből kettő kisipari szövetkezetben. A csúcsvezetőségek is megtalálták feladatkörüket és igyekeztek összehangolni a munkát. A békési csúcsvezetőség például tisztasági mozgalmat hirdetett meg az üzemek között, gondoskodik annak értékeléséről is. A járási vezetőség a munka tartalmi javításának elősegítésére titkári tanfolyamokat, reszort-felelősi értekezleteket és egyéb tanfolyamokat szervezett a különböző területen dolgozók részére. Jó az egészségügyi felvilágosító munka is. Évente 125—130 különböző témájú előadást és 28—32 tanfolyamot tartanak. Ezeket szakorvosok, egészségügyi középkáderek vezetik. Érdemes megemlíteni a mezőgazdaságban a vegyszerek ártalmairól szervezett tanfolyamot is ,amelyhez sok segítséget adtak a gyógyszerészek. A beszámoló foglalkozik a véradás helyzetével, az ifjúsági vöröskeresztes munkával és a családvédelemmel is. A megyei vezetőség jónak értékelte a tájékoztatást és a járásban folyó vöröskeresztes munkát. Ezt bizonyította az az aktivitás is, amely a beszámoló. feletti vitában a vezetőség tagjai részéről megnyilvánult. Az ülésen részt vett Mizó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is, aki a Vöröskereszt Világnapja alkalmából üdvözölte a részvevőket. Ezután dr. Rucz László és Salka László a véradás jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatást! Nem kifejezetten női szakmák közé tartozott m múltban m esztergályos. Ma már nem .A fehér holló” a női „drehus”. Képünk Lenner Józsefnél ábrázolja, a MEZŐGÉP köröslada- nyi gyáregységében, (Fotó: Demény) Hatvani Dániel: Előre megfoetolt szándékkal 4 !ÉMll!MLe 1972. MÁJUS 12 A vádlottak padja» Hónapokig tartó vizsgálat, előkészítés során derül csak fény az ügy minden apró részletére. A lefoglalt tárgyak között kezdettől fogva ott a bicska — különösebben senki nem figyel rá, a fiúk is hallgatnak róla. De az ügyész, dr. Babay Imre érdeklődését felkelti, s a zsebkés vagylagos alkalmazásának terve egyhamar fennakad a keresztkérdések hálóján. „Végső esetben ezt használtam volna” — vallotta be Róbert. A tárgyaláskor a bíróság inkább arról győződhetett meg, hogy a „végső eset” nem annyira az önvédelmi megfontolásokból fakadt, hanem inkább abból, hogy a vérlócsás taxiba a lány és édesanyjának beültetése — ha az egyáltalán'sikerült volna —. elkerülhetetlenné tett volna némely kellemetlen magyarázkodást Négyszemközti beszélgetés alkalmával az ügyész azt is megkérdezte Róberttól: — És a vér látványától nem riadt volna vissza? — A válasz így hangzott: — Ügyész úr, ha pénzről van szó. én nem válogatok az eszközökben. Február 21-én kezdődik meg a nyolc napon át tartó tárgyalás a megyei bíróság díszes cirádás nagytermében. A széksorok már fél órával a tárgyalás kezdete előtt megtelnek. Az idős, nyugdíjas ráérők között helyet foglal a a tárgyalás majd minden napjáéi — az iparitanuló-iskola egy-egy osztálya is. Osztályfőnöki órának ez mindenesetre hatásos. Bevezetik a bilinccsel összekapcsolt két ifjút Jó negyedórán 20. át —-a bíróság bevonulásáig — leszegett fejjel állnak. A tv-hír- adó stábja felvételhez készülődik. És itt vannak a szülők, ünneplőben, meghervadt arccal. És itt van Berta János gyászruhás édesanyja is. A tárgyalás ötödikhatodik napjától kezdve — lelkiállapotának vigasztalanságát kifejezésre juttatandó — Kiss Fe- rencné is gyászruhában jelenik meg. Először Róbertét hallgatják ki. Életrajzi adatók, családi körülmények. Harmadik osztályos ko. ráig bizonyítványa jeles volt. Onnan kezdve elégséges vagy közepes. Az esés nem fokozatos, hanem átmenet nélküli. Később ezt a tényt védője, dr. Kalmár Éva érvelésében ügyesen használja fel, a tanulmányi eredmények zuhanása ugyanis egybeesik az anyja második házasságkötésével. A bíró, dr. Lengyel Zoltán — aki tárgyalásai során nemcsak a bűnt, hanem annak társadalmi és lélektani összetevőit is szinte megszállottan bogozza — ezúttal is el-eltűnődik... Hogyan képzelte például Róbert, hogy tiszt- helyettesi iskolára jelentkezik, amikor a szakiskola és a különböző munkahelyek lazább fegyelmét sem volt képes tartósan elviselni? A vádlott válasza ez: — Nem szeretem az olyan munkát, ahol mindig ugyanazt kell csinálni..., A cselgáncs... „Magas pontszámot kaptam a fojtogatásért” — dicsekszik Róbert. Holott ő még nem is versenyzett, s pontozni itt Is csak a versenyeken szokás,, az edzéseken nem. Részletező készséggel, racionális logikával beszél. Mintha csak valamilyen bonyolult, s csali általa ismert gépezet működését kellene elmagyaráznia. Vagy mintha egy másik égitestről szemlélné a történteket... „S akkor éreztem, hogy a jobb hüvelykujjam alatt reccsen valami: a gégeperc”. A hallgatóság hátán a hideg szaladgál, s a borzadáiy fagy rá a két ülnök- nő »arcára is. A védők — nem tehetvén mást — kezdettől fogva a családi körülmények kihangsúlyozására fordítják figyelmüket, s nem kevésbé arra, hogy az ölési szándék meglétét tegyék kérdésessé. Dr. Kalmár Éva kérdése a vádlotthoz: — Eltervezték-e pontosan, hogy mivel kötözik meg a sofőrt? — Pontosan nem... De feltételeztük, hogy minden Volánkocsiban akad valamilyen kötözésre alkalmas anyag. (Mint ahogyan ab han a taxiban is volt: a vontatókötél). Ugyanilyen célzatú a kérdés a karate-ütésre és a bicskára vonatkozó kérdés is. De a bíró is rákapaszkodiR a felfejtendő kérdésfonálra: — Ha önnek számolnia kellett azzal a veszéllyel, hogy a sofőr a két első ülés között hátracsúszik, nyilván életre-halálra ment a tusa. Ez esetben nem gondolt arra, hogy menekül, mielőtt a fogása életveszély essé válik? — Egyrészt bíztam abban, hogy még tudom alkalmazni a szabályszerű fogást. Másrészt a pénz lebegett előttem... — És a szabályos fogás nem lett volna halálos? — De igen... Öt-hat perc elteltével, amikor az elszorított vér megalszik. Néhány nap múlva a kihallgatott orvosszakértő így nyilatkozik: tíz másodperces zavartalan szorítás már elegendő az elernyedéshez. Három perc pedig a halál beálltéhoz. Másrészt a szakértő — Berta János halálaMegsúgom Döntött az SZMT üdülési albizottsága a második félévi beutalójegyek szétosztásáról Nö az esztergapadnál
