Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

magának A társadalomnak mit sem használ, hogy egyes vállala­tok, üzemek, gazdaságok, hi­vatalok vezetői időt, fáradsá­got és pénzt sem sajnálva, egyre fényűzőbben rendezik be az irodájukat. Szinte ve­télkednek egymással: ki tud túltenni a másikon? Mintha az lenne az értékmérő, hogy kit milyen luxuskivitelű bú­tor, szőnyeg, csillár, no meg akvárium és más csodálni való dísztárgy vesz körül. Tévednek, akik így gondol­koznak: „Tekintély kérdése ez kérem. Süppedjen csak annak a ven­dégnek a lába bokáig a per­zsaszőnyegbe. Szédüljön meg tőle. Ha pedig leül, érezze, hogy egyedi gyártmányú fo­tel van alatta. Sehol másutt nem talál ilyen kényelmet. Persze nekünk van is miből, hiszen évről évre fejlődik a szocialista brigádmozgalom, jól dolgoznak a munkások, megtermelik az árát. Az, hogy a pénzt lehetne másra, mond­juk korszerűbb gépek, beren­dezések megvásárlására for­dítani, szent igaz. Bevallom, nálunk is van egy kis elma­radás a technikában. Egyszer­re azonban nem telik min­denre és valahol csak el kell kezdeni a felső szintet. Mi­ért ne az irodában? Azt mondják ugyan, hogy a luxusra fordított összeg holt tőke. Meg azt, hogy a tőké­sek is megfontolják, hogy mennyit áldozzanak ilyen cél­ra. De hol áll egy magyar vezető a tőkésektől? Külön­ben is tudjuk, hogy azok kapcsi, önző fráterek, akik minden garast a fogukhoz vernek. Féltik a bőrüket, mert csődbe juthatnak. Ma­gyarországon az ilyen kizárt dolog. Államunk nem enged­heti meg, hogy az utcára kerüljenek a dolgozók.” A vezetők egyetlen érték­mérője a munka és az az eredmény, amit a rábízott gazdasági egység, hivatal el­ér. Erre a szerényebb iroda is alkalmas, ha tiszta, rendes, szellőzött, friss a levegője. A dolgozók előtt nagyobb te­kintélyt, megbecsülést lehet szerezni vele. Talán .még a felsőbb vezetők előtt is. Van mindenkinek szemmértéke, eléggé pontosan meg tudja ítélni, hogy az adott körül­mények között mi illő és mi nem. Kár tehát a fényűzési ve­télkedőt folytatni. Az ilyen „játék” nem szolgálja a tár­sadalom érdekeit és csak le­járatja azt, aki nem hagyja abba. —or, A őza&saerveaetek Békés me­gyei Tanácsának üdülési albi_ zottsága valamennyi szakma üdülési felelősének részvételével csütörtökjön. délelőtt értekezletet tartott Gyulán a SZOT—ME- DOSZ üdülőben. Kára Menyhértné, az SZM TT-munkatoizottsága vezetőjé­nek tájékoztatása után megtár­gyalták az elnökség április 14-i határozatából adódó feladatokat, amelyek kiterjedtek a szakszer­vezeti üdültetési tapasztalatok­ra, hiányosságokra, és a felada­tokra. Különös gonddal foglalkoz­tak a fizikai dolgozók részará­nyának növelésévéi, a felhasz­nálatlan beutalók csökkentésé, vei a szabálytalan beutalások beszüntetésével. Az egyes szakmaik, képviselői elmondták tapasztalataikat, prob­lémáikat, szakmai sajátos hely­zetüket, és kérték ezeknek a kö- | rülményeknek a figyelemibeyé- j telét. Ä közlekedésiek például! több családos beutalót kértek. Aj pedagógusok képviselője han-' goztatta, hogy 429 beutalóból, mindössze 66-ot tudtak csak I igénybe venni, miután üdülési lehetőségeik a különböző to­vábbképzések csoportvezetése miatt időhöz kötöttek- A postá­sok nevében elhangzott az a be­jelentés, hogy náluk különösem a decemberi—januári csúcsfor galom idején szinte négyszeres ü felfutás, ilyenkor egyetlen kéz­besítő kiesése, szinte katasztro­fális helyzetet okozhat. A vita során kialakult az az álláspont, hogy egyik terület sem része­sülhet előnyben mások rovására Elhangzott az a bejelentés, hogy az Üdülési Főigazgatóság a jövő évi jegyeket már az idén novemberben rendelkezésre bo­csátja és a téli időszakra kiad­nak egyhetes beutalókat is. Az albizottság tegnapi tanács­kozása foglalkozott az 1972 má­sodik félévi 3458 beutaló jegyé­nek a szétosztásával, amire vo­natkozóan, az SZMT számszerű- felosztást terjesztett elő, és amit az albizottság vita után el is fogadott. Az értekezlet után a résztve_ vők megismerkedtek a gyógy­üdülővel, a Várfürdővel, majd városnézésen vettek részt Tisztasági mozgalom az üzemek között Titkári tanfolyamok, egészségügyi előadások — Hét új Vöröskereszt alapszervezet alakult a békési járásban A Vöröskereszt megyei veze­tősége május 10-én,' délelőtt Bé­késen tartotta meg soron kö­vetkező ülését. Ezen a járás Vö­röskereszt vezetőségének irá­nyító munkáját, elmúlt évi eredményeit vitatták meg va­lamint tájékoztatást kaptak a véradó mozgalom idei tapasz­talatairól. A békési járás vöröskereszies munkájára jellemző, hogy az elmúlt évben lényegesen javult a kapcsolat a különböző társa­dalmi és tömegszervezetekkel, valamint az MSZMP, a tanács és más szervekkel. Ennek ered­ménye volt az a nagyarányú fejlődés, ami tapasztalható az elmúlt időszakban. Jelenleg a járásban összesen 2800 tagja van a Vöröskeresztnek s az alap­szervezetek száma 35-re nőtt. Hét új szervezet alakúit, töb­bek között mezőgazdasági, üze­mi, kisipari szövetkezeti és egy a cigánylakosság körében, ör­vendetes tény, hogy nyolc üze­mi Vöröskereszt szervezet van s ebből kettő kisipari szövetke­zetben. A csúcsvezetőségek is megtalálták feladatkörüket és igyekeztek összehangolni a munkát. A békési csúcsvezető­ség például tisztasági mozgal­mat hirdetett meg az üzemek között, gondoskodik annak ér­tékeléséről is. A járási vezetőség a munka tartalmi javításának elősegítésé­re titkári tanfolyamokat, re­szort-felelősi értekezleteket és egyéb tanfolyamokat szervezett a különböző területen dolgo­zók részére. Jó az egészségügyi felvilágosító munka is. Évente 125—130 különböző témájú elő­adást és 28—32 tanfolyamot tartanak. Ezeket szakorvosok, egészségügyi középkáderek ve­zetik. Érdemes megemlíteni a mezőgazdaságban a vegyszerek ártalmairól szervezett tanfolya­mot is ,amelyhez sok segítséget adtak a gyógyszerészek. A be­számoló foglalkozik a véradás helyzetével, az ifjúsági vörös­keresztes munkával és a csa­ládvédelemmel is. A megyei vezetőség jónak értékelte a tá­jékoztatást és a járásban folyó vöröskeresztes munkát. Ezt bi­zonyította az az aktivitás is, amely a beszámoló. feletti vitá­ban a vezetőség tagjai részéről megnyilvánult. Az ülésen részt vett Mizó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának munka­társa is, aki a Vöröskereszt Vi­lágnapja alkalmából üdvözölte a részvevőket. Ezután dr. Rucz László és Salka László a vér­adás jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatást! Nem kifejezetten női szakmák közé tartozott m múltban m esztergályos. Ma már nem .A fehér holló” a női „drehus”. Képünk Lenner Józsefnél ábrázolja, a MEZŐGÉP köröslada- nyi gyáregységében, (Fotó: Demény) Hatvani Dániel: Előre megfoetolt szándékkal 4 !ÉMll!MLe 1972. MÁJUS 12 A vádlottak padja» Hónapokig tartó vizsgálat, elő­készítés során derül csak fény az ügy minden apró részletére. A lefoglalt tárgyak között kez­dettől fogva ott a bicska — kü­lönösebben senki nem figyel rá, a fiúk is hallgatnak róla. De az ügyész, dr. Babay Imre érdek­lődését felkelti, s a zsebkés vagy­lagos alkalmazásának terve egy­hamar fennakad a keresztkérdé­sek hálóján. „Végső esetben ezt használtam volna” — vallotta be Róbert. A tárgyaláskor a bíró­ság inkább arról győződhetett meg, hogy a „végső eset” nem annyira az önvédelmi megfon­tolásokból fakadt, hanem inkább abból, hogy a vérlócsás taxiba a lány és édesanyjának beültetése — ha az egyáltalán'sikerült vol­na —. elkerülhetetlenné tett vol­na némely kellemetlen magya­rázkodást Négyszemközti be­szélgetés alkalmával az ügyész azt is megkérdezte Róberttól: — És a vér látványától nem riadt volna vissza? — A válasz így hangzott: — Ügyész úr, ha pénz­ről van szó. én nem válogatok az eszközökben. Február 21-én kezdődik meg a nyolc napon át tartó tárgyalás a megyei bíróság díszes cirádás nagytermében. A széksorok már fél órával a tárgyalás kezdete előtt megtelnek. Az idős, nyugdí­jas ráérők között helyet foglal a a tárgyalás majd minden napjáéi — az iparitanuló-iskola egy-egy osztálya is. Osztályfőnöki órának ez mindenesetre hatásos. Bevezetik a bilinccsel össze­kapcsolt két ifjút Jó negyedórán 20. át —-a bíróság bevonulásáig — leszegett fejjel állnak. A tv-hír- adó stábja felvételhez készülő­dik. És itt vannak a szülők, ün­neplőben, meghervadt arccal. És itt van Berta János gyászruhás édesanyja is. A tárgyalás ötödik­hatodik napjától kezdve — lelki­állapotának vigasztalanságát ki­fejezésre juttatandó — Kiss Fe- rencné is gyászruhában jelenik meg. Először Róbertét hallgatják ki. Életrajzi adatók, családi körül­mények. Harmadik osztályos ko. ráig bizonyítványa jeles volt. Onnan kezdve elégséges vagy közepes. Az esés nem fokozatos, hanem átmenet nélküli. Később ezt a tényt védője, dr. Kalmár Éva érvelésében ügyesen hasz­nálja fel, a tanulmányi ered­mények zuhanása ugyanis egy­beesik az anyja második házas­ságkötésével. A bíró, dr. Lengyel Zoltán — aki tárgyalásai során nemcsak a bűnt, hanem annak társadalmi és lélektani összetevőit is szinte megszállottan bogozza — ezúttal is el-eltűnődik... Hogyan kép­zelte például Róbert, hogy tiszt- helyettesi iskolára jelentkezik, amikor a szakiskola és a külön­böző munkahelyek lazább fegyel­mét sem volt képes tartósan el­viselni? A vádlott válasza ez: — Nem szeretem az olyan munkát, ahol mindig ugyanazt kell csi­nálni..., A cselgáncs... „Magas pontszá­mot kaptam a fojtogatásért” — dicsekszik Róbert. Holott ő még nem is versenyzett, s pontozni itt Is csak a versenyeken szokás,, az edzéseken nem. Részletező készséggel, racioná­lis logikával beszél. Mintha csak valamilyen bonyolult, s csali ál­tala ismert gépezet működését kellene elmagyaráznia. Vagy mintha egy másik égitestről szemlélné a történteket... „S ak­kor éreztem, hogy a jobb hü­velykujjam alatt reccsen vala­mi: a gégeperc”. A hallgatóság hátán a hideg szaladgál, s a borzadáiy fagy rá a két ülnök- nő »arcára is. A védők — nem tehetvén mást — kezdettől fogva a családi kö­rülmények kihangsúlyozására fordítják figyelmüket, s nem ke­vésbé arra, hogy az ölési szándék meglétét tegyék kérdésessé. Dr. Kalmár Éva kérdése a vádlott­hoz: — Eltervezték-e pontosan, hogy mivel kötözik meg a so­főrt? — Pontosan nem... De fel­tételeztük, hogy minden Volán­kocsiban akad valamilyen kötö­zésre alkalmas anyag. (Mint aho­gyan ab han a taxiban is volt: a vontatókötél). Ugyanilyen célzatú a kérdés a karate-ütésre és a bicskára vonatkozó kérdés is. De a bíró is rákapaszkodiR a fel­fejtendő kérdésfonálra: — Ha önnek számolnia kellett azzal a veszéllyel, hogy a sofőr a két első ülés között hátracsúszik, nyilván életre-halálra ment a tusa. Ez esetben nem gondolt ar­ra, hogy menekül, mielőtt a fo­gása életveszély essé válik? — Egyrészt bíztam abban, hogy még tudom alkalmazni a sza­bályszerű fogást. Másrészt a pénz lebegett előttem... — És a szabá­lyos fogás nem lett volna halá­los? — De igen... Öt-hat perc el­teltével, amikor az elszorított vér megalszik. Néhány nap múlva a kihall­gatott orvosszakértő így nyilat­kozik: tíz másodperces zavarta­lan szorítás már elegendő az el­ernyedéshez. Három perc pedig a halál beálltéhoz. Másrészt a szakértő — Berta János halála­Megsúgom Döntött az SZMT üdülési albizottsága a második félévi beutalójegyek szétosztásáról Nö az esztergapadnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom