Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTblZOTTSÁG ÉS A MEGYEI -TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1912. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Ára 8« fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Jönnek is — mennek is A munikaerővándorlás mérle­gelése, értelmezése a közelmúlt években elsőszámú közüggyé, már-már mindennapos beszédté­mává, a gazdasági elemzések gyakori témájává lépett elő. Az ok, nyilvánvalóan, nem a közvé­lemény divathullámzásában, ha­nem a tényekben, a valóságban keresendő; aligha tagadható ugyanis, hogy a gazdaságirányí­tás módosítását követő < néhány evben a munkaerővándorlás erő­teljesen felgyorsult Elég illuszt­rálásként csak arra utalni, hogy a munkaerő mozgását jelző ada­tok — az úgynevezett váltási, te„ hát: az állományba felvettek, iU tetve törölték különbségét mu­tató számok — sokáig gyors emelkedést tükrözték. Amíg 1968, előtt a váltás általában évről év_ rfe 23—25 százalékos volt, 1970-re elérte a 40 százalékot. (Talán már itt, gondolatsorunk elébe vágva, célszerű megjegyeznünk, hogy az 1971. évről tudósító ada. tok már a váltási grafikon lefelé hajlását, a munkaerő-hullámzás csökkenő intenzitásait jelzik.) Vállalati-gazdasági vezetőkkel beszélgetve, már-már törvény­szerűen ismétlődő állítás a leg­főbb gonddá előléptetett munka­erőhiány, illetve ennek szintúgy középpontinak minősített oka a hullámzás. A közelmúltban egy tanácskozáson, amelyen más-más agazatok vállalatainak vezető munkatársai vetteti részt, szinte irracionális kép bontakozott ki a felszólalásokból: mindenki sor­ra elmondta, iriilyen nagymér­tékben bénítja munkáját az el­vándorlás anélkül, hogy bárki is az odavándorlást említette volna. Ha a gazdasági viszonyainkban teljességgel tájékozatlan résztve­vő is végighallgatta volna ezeket a panaszokat, méltán tűnhetne sajátos sorscsapásnak ez az álla­pot, hogy mindenhonnan csak mennek, de sehová nem jönnek A valóság persze más; a vállalati adatok ismeretében csakhamar ikitűnik, hogy — jönnek is, men­nek is, mivel természetesen nem ,, csak a fizikai értelmezésű anyag, de a munkaerő sem vész eL S mert nemcsak a példabeli tanácskozáson, de a gazdálkodás valóságban is van valami irra­cionális elem a vándorlásban, az oda-vissza áramlásban, nem ke­vés értelmezési álláspont is akadt az elmúlt években, amely 1 a realitásoktól jócskán eltávo­lodva mérlegelte a munkaerőhul­lámzást. Ilyen tévhiedéiem pél­dául, hogy a fő ok a munkajogi szabályozás „oldottsága”, a ko­rábbi adminisztratív kötöttségek megszüntetése, amiből értelem­szerűen következnék az a megol­dási javaslat is: a szigorítás, a kilépések szankcionálása, már­már a hélyhezkőtés. Kézenfekvő ellenérv természetesen, hogy ez ellenkeznék a társadalmunk szel­lemével is, tételes jogszabálya, inkkal is, ám talán még ennél is fontosabb, hogy a felületi keze­lés, a tünetek csökkentése, csak­úgy, mint a gyógyászatban, a társadalom folyamatainak irá­nyításában sem vezet célhoz. Könnyű belátni ugyanis, hogy azok az okok, amelyek napjaink­ban a munkaerővándorlást ki­váltják, a pusztán adminisztra­tív szabályozással aligha szűnné­nek meg, csupán a felszín alá ke. rülnének, lappangva hatnának. A problémakör teljességéhez tartozik az is, hogy a munkaerő­vándorlást korántsem szabad egyértelműen és kizárólag a ne­gatívumok közé sorolni. Ellen­kezőleg — nagy társadalmi ér­dek fűződik ahhoz, hogy a jövő­ben mind sűrűbb hullámokban mozogjon a munkaerő a népgaz dasági igényekhez-érdekekhez kapcsolódva. A gazdaságszerke­zet átalakítása, a napjainkban mind erőteljesebben hangsúlyo­zott veszteséges struktúrák — vállalatok, gyártmánycsoportok — visszaszorítása, a negyedik öt­éves tervben körvonalazott köz­ponti fejlesztési programok nyo­mán az átlagosnál sokkal gyor­sabban fejlődő ágazatok, termé­kek előretörése — mind rendre- sorra feltételezik a foglalkozta­tási átrétegződést, a muhkáerő- vándorlásban alakot öltő konst­ruktív átáramlást. Ennek gátat vetni, ezt is becsomagolni a fluk­tuációt egészében elítélő, és szi­gorítással megoldást kereső né­zetek komplexumába, a népgaz­daság fejlődését egészében aka­dályozó következményekhez ve­zetne! Ezúttal is, mint általában a társadalmi-gazdasági haladás te. repén, végeredményben a bonyo­lultabb, kanyargósabb út vezet célhoz. Az eímúlt évi és az idei tapasztalatok meggyőzően érzé­keltetik ezt: a fluktuáció, mint említettük, csökkenő irányzatú, s bár nincs sző arról, mintha ezt kizárólag a vállalati belső szer­vezettség, a munkahelyi klíma általános javulása ihlette volna, kétségkívül ennek is van némi szerepe ebben. Talán azt sem árt hozzátennünk, hogy a fokozatos javulást a munkaerőhiány, illet­ve a hullámzás kényszerhatásai is kiváltották; az utánpótlási le­hetőségek korlátozódása, a ván­dorlás okozta hátrányok végül is minden érvénél meggyőzőbben vezetik rá — ha ügy tetszik: gazdasági kényszerrel — a válla­latok irányítóit új megoldások keresésére. T. A. Újfajta szintetikus szál gyártását kezdik meg Nyergesújfalun Ä nyergesújfalui Magyar Vis- eosagyámak, a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesület­nek, valamint a Magyar Kémi­kusok Egyesületének rendezésé­ben szerdán megnyílt Siófokon az Európa-szállóban a második hazai vegyiszál szimpózium, A háromnapos tanácskozáson 180 Ka zai és külföldi szakember Export a KGST-tagállamokba — Hatszázötveiihárom millió forint forgalom a Vetíimag Vállalat orosházi központjában Ezekben , a napokban lezárult a tavaszi vetőmagvásár a Vető­mag Vállalat Délmagyarországi, orosházi központjában. Lestyán Mihály főmérnök arról adott tá­jékoztatást, hogy Békés és Csöng, rád megye nagyüzemeiből 363 millió forint értékű vetőmagot vásároltak fel, melyet tisztítot­tak, osztályoztak, minősítettek és eladásra felkínáltak az álla­mi gazdaságoknak és a szövet­kezeteknek. Az üzemek mintegy 290 millió forint értékű vető­magot vásároltak vissza, mely­ből igen: jelentős tétel ez év ta­vaszára került a vetőmagp-iacra. A korábbi éveknél most általá­ban jobb volt az ellátás, mert növekedett a készlet, más­részt a különböző fajokból egész fajtakollekciót — korai, közép­korai és kései érésűeket — tud­ták az üzemek rendelkezésére bocsátani. A tavaszi vetőmagvá- sár során főleg nemesített ve­tőmagot szereztek be az üzemek. A két megye szükségletén fe­lüli készletből mintegy 200 vá­góim yi jutott az ország különbö­ző termőtájaira lucernából, nap­raforgóból és vörösherébőL ár­vábbá olajlen bői, A KGST-tag'államoíkiDan az idei kemény tél, mivél nem volt hótakaró, kipusztította az évelő­ket; Így lucernától és vöröshe- rőből az összes vetőmagkészletet felvásárolta a szovjet és a len­gyel kereskedelmi partner. Az 1972. évi termeltetés szer­vezése Békés és Csongrád me­gyében befejeződött. Kertimag­gal 3800 hektárt hasznosítanak a gazdaságok, melyből 1900 hek­táron export céltermelést foly­tatnak, 1900 hektáron pedig a hazai ellátáshoz termesztik meg a vetőmagszükségletet A két megyében, de különösen Békés­ben legkiterjedtebb a gazdasági hasznú növények vetőmagter­mesztésre, összesen 16 ezer hék. táron állítanak elő 1972-ben ne­mesített vetőmagot az állami gazdaságokban és a tsz-ekben. A hazai nemesített vetőmagvak iránt a KGST-tagállamok egyre nagyobb érdeklődést tanúsíta­nak. A tavasszal elvetett növények jól fejlődnek, a korai borsók már virágzanak. Vetőmagból közepes termésre számítanak a szakemberek. JO SZÉLLEL CÉLBA ÉRNI (4. oldal) A NÉPFRONT V. KONGRESSZUSA UTÁN (4. oldal) ÁRDRÁGÍTÁS. KORRUP­CIÓ, VISSZAÉLÉS A JELZÉSEK KÖZÖTT (5. oldal) • TERMÉKBEMUTATÓ (5. oldal) Zren;antni küldöttség Békéscsabán Tegnap, május 3-án Zren janin ifjúsági delegációja érkezett Bé­késcsabára a városi KlSZ-bizoti- ság meghívására. A küldöttség többek között a hűtőházba, a konzervgyárba és a Férfi Fehér­neműgyárba látogat. Pénteken délután a békéscsan toai városi KISZ-bizottság és a zrenjanini delegáció a kapcsola­tok további bővítésének lehető­ségeiről tárgyal. A vendégek magyarországi lá­togatása szombaton és vasárnap Budapesten, illetve Gyulán vá­rosnézéssé! ér véget. Befejeződött «X matematikai tehetségkutató verseny Békéscsabán Valőszínűségszámításról és fel­vételi vizsgáról, érettségi téte­lekről és pályaválasztásról, sze­rencséről és szorgalomról, eihe_ lyezkedésd gondokról és a tudo­mány rohamos fejlődéséről be­szélgetett kedden délután a bé­késcsabai Értelmiségi Klubban a TIT matematikád tehetségku­tató versenyének első négy he­lyezettje a verseny szervezőivel, rendezőivel, vezetőivel. A megyeszékhely középisko­láinak legjobb matematikusai négy hőnapon át versengtek egymással az elsőségért s for­dulónként változó sorrend után Czinkóczki László, a Rózsa Fe­renc Gimnázium és Szakközép- iskola negyedikese győzött. Tizenhármán küzdöttek végig a négy fordulót s közülük heten május 4-én Szegedre utaznak, ahol Kalmár László Kossuth-dí- jas akadémikus fogadja őket s mutatja be nekik a Magyar Tu­dományos Akadémia kiberneti­kai intézetét «Meesessfiazasssssassso tssssecaiissssQBSEss&^ESssssasseassseQaosAai B9S9SSSS5SSS3SSl*Sasa*fl» Kapunyitás a Tiszán részvételével vitatják meg az egyik szintetikus szálfajtának, a poliakrilnitrilnek kutatási, gyár­tási és felhasználási tapasztala­tait. Az eddig ismert szintétikus szálak közül ez hasonlít legjob­ban a gyapjúhoz. Nagyon szép élénk színekre festhető. A be­lőle készült kelmék tartósak, könnyen és jól moshatok. A Tisza szegedi szakaszán megkezdődött a tavaszi idény. A tápéi kikötőből érkezett für­dő. és csónakházak, a Szőke Tisza hajószálló lehorgonyoztak állomáshelyükön. (MTI F otó — Tóth Béla fel*. — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom