Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

Talajvédelem Olaszországjai! Olaszországiban számos intéz­mény foglalkozik a talaj védel­mével, amelyet a félsziget spe­ciális alakja (hosszú tengerpart) esi geológiai formációja egyaránt indokol. A 18. században, meg­kezdődött ipar osodás óta a né­pesség növekedésével egyre na­gyobb területek kerültek mező- gazdasági művelés alá és ez is fokozta a talaj erózióra való hajlamát. Egy olasz, szakértő szerint eb­ben az országban az évenkénti átlagos talajelpusztulás 0,21 mm. Ez az érték a jól védett terüle­teken. 0,001—0.05 mm-re tehető. Olaszország felszínének 20 szá­zaléka agyagos talaj. Itt az évi, veszteség négyzetkilométeren­ként 3600—6400 köbméterre te­hető' Az utóbbi érték évi 6,4 rnm-nek felel meg. Laboratóriu­mi vizsgálatok alapján a mütrá- gyaveszteségeket is pontosan ki Repülő szarvas Izgalmas harc szemtanúi vol­tak nemrég szovjet vadászok a tiajgára: egy sereg kiéhezett me­nyét megtámadt egy szarvast. A szarvas üldöző elől menekülve égy szakadék széléhez jutott: ékkor az állat kétségbeesésében merész ugrásra szánta él magát. A sziklafalról leugrott a mély­be, Az ugrást sértetlenül élte túl és eliramodott a tajgán. Foka az Elbában Múlt év végén nagy szenzációt jelentett egy fóka, amely az Északi-tengerből betévedt azl El­ba folyóba és egészei) Magde- burgjg leúszott;. A közönség megszerette a többízben és több­felé felbukkanó fókát és Trixi- nék nevezte. Tnixit sikertelenül próbálták elcsípni, mindig ki­csúszott a fókavadászok kezé­ből. Most azonban hosszú ideje nem látták, s nem lehet tudni, mi lett Trixi somsa. Állatokból fehérje Az állati hullák megsemisíté- sének problémája már az ókor­ban is foglalkoztatta az embert; Vergilius is említést tesz erről egyik munkájában. A történe­lem folyamán az állati hullák megsemmisítésének módszerei igen változatos képet mutatnak. A fertőző betegségben szenvedő állatok hulláit többnyire eléget­ték. Később azonban , olyan ké­szülékeket szerkesztettek, ame­lyek lehetővé tették, hogy az el­hullott állatokból a lőporhoz szükséges kalcium-nitrátot ál­líthattak elő: Csak a 19. század végén a közismert, állati fehérje­hiány miatt kezdtek el az állati hullákból speciális kemencékben húslisztet és technikai zsírt elő­állítani. Egy időben a vágóhidak mellett rendezkedtek be a hullák megsemmisítésére, később azon­ban az állategészségügyi előírá­soknak megfelelően külön hul- lamegsernmisítő központokat lé­tesítettek és az állati hullákat jól záró járműveken szállították oda. tudják -mutatni. Érthető, hogy ebben az országban, amelynek hosszú partszakaszát a tenger is mássá és gyakoriak a viharos esőzések és áradások, tehát a talajvédelemnek különleges fon­tossága van. adomány echnika Gépbemutató Gödöllőn Két új szovjet traktor A szovjet traktorok immár csaknem két évtizede hasznos és megbecsült segítőtársai me­zőgazdasági nagyüzemeinknek. A szakemberek a megmondha­tói, hogy a „magasépítésű”, szükség szerint változtatható nyomtávolságú MTZ-típusok vol tak az első középnehéz univer­zális traktoraink, amelyek a kapások (elsősorban a kukori­ca) sorközművelésére a legal­kalmasabbnak bizonyultak. Ked­vező hasmagasságuk révén a legkisebb kárt okozták a ka­pás kultúrákban. De a növény- ápoláson kívül a szántásban, a talajelőkészítésben és a szállí­tásban is igen jól hasznosítha­tók. 1 fejlesztés új eredményei A szovjet traktorgyárak azon­ban — a bevált típusokon — továbi eredményes fejlesztést hajtottak végre az elmúlt évek­ben. Mezőgazdaságunk számára a teljesítmény tekintetében előzetesen alkalmasnak látszó típusokat a Mezőgazdasági Gépkuféuletj „Intézet vizsgálja. Most két. olyan traktort muta­tunk be, amely az MGI-ben vizsgálat alatt állt, illetve áll. T—40—I Szuper A Lipecki Traktorgyár gyárt­ja. A képen látható, hogy a traktor segédmellsőkerék hajtá­sú (szabjdonfutó rendszerű). A segédmellsőkerék-hajtás a főhajtóművel állandó kapcso­latban van, s a hátsó kerekek négyszázalékos megcsúszásakor automatikusan kapcsol be. A traktor motorja négyüte­mű. négyhengeres, léghűtéses Diesel. Névleges teljesítménye (1800 percenkénti fordulatnál) 50 Lóerő. Névleges gázolajfo­gyasztása 190 g/LEh. Adagoló­szivattyúja forgódugattyús; be­fecskendezési nyomása 125 kp/cm2; előbefecskendezési szö­ge 20 fok. A motor kényszer- olajzású. Léghűtési rendszeré­nek legfontosabb része az 5100 percenkénti fordulatú ventillá­tor. Főtengelykapcsolója egytár­csás, száraz dörzskapcsoló. Se­bességváltója terepfokozatokkal ellátott .A terep és a normál sebességtartományt együtt te­kintve, minimális sebessége 2,26 km/óra. maximális 30 km/óra. Kormánya szervo-rendszerű. Fékje száraz, szalagfék. Kézi­fékje mindkét hátsó kerékre ható, mechanikus. Kormány- fékjével a jobb és a bal oldali kerekek külön-külön fékezhe- tők. Hidraulikájának névleges teherémelő- képessége 1200 kp. A T—40—A Szuper traktor vizsgálatát még ez évben is folytatja a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet. MTZ-50 Szuper traktor, amely lényegében a nálunk is jól ismert MTZ—50 fejlesztett, növelt motortelje­sítményű „utóda”. Ügy lett az utóbbi típusból 60 Lóerős „Szu­per-traktor, hogy növelték az alaptípus fordulatszámát, a traktort hatásosabb légszűrővel látták el, módosították a kipu­fogó dobot, hatékonyabbá tet­ték hűtési rendszerét —, hogy csak legfontosabb fejlesztési munkálatokat említsük. Az MTZ—50 Szuper motorja négyhengeres, négyütemű, víz­hűtéses Diesel. 1800 percen­kénti fordulatnál, 60 Lóerő névleges teljesítménynél 195 g/LEh a fajlagos gázolajfo­gyasztása. Olajozás, nyomás alatti kényszerolajozás. Gáz­olajszivattyúja forgódugattyús. 125 kp/cm2 befecskendezési nyo­mást, 20 fokos előbefecskénde- zést kell tüzelőanyagellátő rendszerén beállítani. A traktor tengelykapcsolója egytárcsás, száraz. Sebességvál­tója kilenc előremeneti fokoza- ..tot biztosít 2,05 km/őra mini-, malis és 27,30 km/óra maximá­lis értékekkel. Két hátrameneti fokozata van . Kormányszerkezete osztott, szervo-rendszerű. Fékje mecha­nikus, tárcsás (kormányfékes). A traktor legkisebb fordulási sugara (kormányfékkel) 3600 mm. Hidraulikájának névleges teheremelő képessége 650 mm emelési magasság esetén 1850 kp. F. L Debrecen a Tiszántúl szívsebészeti központja Az Egészségügyi Miniszté­rium Debrecent jelölte ki Ke- let-Magyarország szívsebészeti központjává. Debrecenben, az orvosi egyetem mellsebészeti osztályán először 1957-ben mű­tötték lőtt seb okozta, súlyosan sérült szívet. Később — körül­belül egy évtizede — rendsze­resen végeztek olyan műtéte­ket, amelyeknél a műtét alatt magának a szívnek kellett a szervezet vérkeringését fenn­tartania, 1967-ben szív-tüdő gépet kapott a mellsebészeti osztály. Több nyitott műtétet végeztek emberen is, — a szív­tüdő gép segítségével kiiktat­ták a szív munkáját. A jövő­ben megoldásra váró felada­tok, a műtéti eljárások kiszé­lesítése természetesen a to­vábbi műszerezettség bővítését vonja maga után, hogy az ed­dig még gyógyíthatatlan szív- betegségeket is orvosolhassák műtéti úton, Szívműtét. 6 m’äamm 19Ti, MÁJUS 9. A „Minszki] Traktoi'nüj Za- vód” (a Minszki Traktorgyár) nevének rövidítése ma már ne­ves márkát jelöl. E gyárból ke­rült ki — több új típusváltozat mellett — az MTZ—50 Szuper­A szú tüdő gép amely lehetővé teszi az őn. nyitott szívműtéteket. (MTI fotó=-Bojkor József felv,=-KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom