Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-09 / 107. szám
1973. MÁJUS 9., KEDD Ara: 1 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Nyugdíjkorhatár Senkit sem ért váratlanul, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek március végén lezajlott kongresszusán a tsz-tagok nyugdíjkorhatár-problémája olyan élesen vetődött fel. A küldöttek többsége tarsolyában hozta ide ezt a gondot. Nem csoda, hiszen kinek-kinek a szűkebb hazájában, gazdaságában szép számmal akadt megbízó. Magyarországon a tsz-tagság átlagos életkora 53 év. A nyugdíjas és a járadékos termelőszövetkezeti tagok száma 1967 óta 50 000-rel nőtt és ezzel elérte a taglétszám 39 százalékát. Jelenleg 126 000 tsz-nyugdíjast és 275 000 tsz-járadékost tartanak nyilván az országban. S ha most ez a kép, akkor a jövőben -még inkább ilyen lesz. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kiadott statisztikából kiderül, hogy 1970- ben például a tsz-tagság 3,4 százaléka volt 20 év alatti, 20,5 százalék 20—39 év között, 31,8 százalék 40—49 év között és 44,3 százalék 60 esztendős, vagy ennél idősebb. Némi túlzással ugyan, de el lehet mondani, hogy az iparban majdnem kedvezménynek számít az az intézkedés, amely a nyugdíjasokat továbbdolgo- sásra ösztönzi. A mezőgazdaság számára viszont létszükséglet a nyugdíjasok és a járadékosok közreműködése, különösen a sok kézi erőt igénylő munkacsúcsok idején. Ha így áll a doíog, felvetődhet a kérdés, mint ahogy fel is vetődött már: miért nem lehet leszállítani a nyugdíjkorhatárt, ha a nyugdíjasok, amennyiben erejük, egészségük engedi, úgyis tovább dolgoznak a tsz-ben? Ez azonban kellő körültekintés nélküli okoskodás. Először is nyilvánvaló, hogy a nyugdíjast nem lehet bármikor, s talán, éppen a legjobbkor „elővenni”, s főként nem lehet munkára kötelezni. Másodszor: a számokból kiolvasható az is, hogy a nyugdíjasok, járadékosok több mint a fele nem vállal többé termelő- munkát a közös gazdaságban. De mielőtt még bárki embertelen szemléletet olvasna ki a sorok közül, hivatkozom a tsz- kongresszuson elhangzottakra: a nyugdíjkorhatár csökkentése egyszeriben a gazdaságok által fizetett 7.5 százalékos társadalombiztosítási járulék megduplázódását vonná maga után. A tsz-ek aligha vállalnák jelenleg ezt a terhet, mert ez a jövedelemelvonás az aktív dolgozók személyi jövedelmét csökkentené, és sokaknak a nyugdíjalapját mérsékelné. Az ár tehát túlságosan nagy volna, nem beszélve arról, hogy éppen a nyugdíjak emelése az egyik legégetőbb gond a gazdaságokban. A nyugdíjkorhatár öt esztendővel való leszállítása egyik napról a másikra több mint 100 000 ember termelésből való kiválásával járna. Az általuk hagyott űrt, sem gépekkel, sem kémiai anyagokkal vagy emberi munkaerővel nem lehetne rövid idő alatt betölteni. Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia _ dísztermében megkezdődott az Akadémia idei közgyűlése. Tudományos életünk e kiemelkedő eseményén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ajtai Miklós és dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettesei, Nagy Miklós, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a tudományos élet sok más, ismert személyisége. A közgyűlést Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd előterjesztette az elnökség beszámolóját. Utána Köpeczi Béla akadémikus, az Akadémia megbízott főtitkára ismertette az Akadémia szakigazgatási tevékenységét, az intézetek és más kutatóhelyek munkáját. A közgyűlésen felszólalt dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Hussonot éves a rámán tannyelvű oktatás kásánkban Huszonöt éve vezették be hazánkban a román tannyelvű oktatást, s hétfőn huszadszor rendeztek ballagási ünnepséget Gyulán, a Nicolae Balcescu román gimnáziumban. A kettős jubileum alkalmából Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöke a következőket mondotta: — Magyarországon negyedszázada oktatjuk intézményesen a román nyelvet. A kezdeti nehézségek után az utóbbi években komoly eredmények születtek: — óvodákban, iskolákban, gimnáziumokban, főiskolákon és egyetemeken évente több mint kétezer gyermek és fiatal tanulja a román nyelvet. A hazai románság anyanyelvi oktatásának nagy szerepe van a nemzetiségi kultúra, a népszokások az anyanyelv ápolásában. A gyulai Nicölae Balcescu román gimnázium központi szerepet tölt be az oktatás továbbfejlesztésében. Innen kerülnek ugyanis tanárképző főiskolákra, óvónőképző intézetekbe és más felsőbb iskolákba azokat a diákok, akik később óvodákban, általános és középiskolában átveszik a „stafétabotot”, s folytatják a nyelv- oktatást. Az idén például 18 érettségizett diák közül 16-an mennek pedagógiai pályára. Eljöit a búcsú napja Megható percek... Képes riport a gyulai Kertészeti Szakközép- iskola negyedikeseinek ballagásáról a 3. oldalon. (Fotó: Demény) Vályi Péter Vorsóban Vályi Péter, a kormány elnök, helyettese vasárnap este Varsóba érkezett, hogy részt vegyen a 'hétfőn kezdődött lengyelországi magyar gazdasági napok megnyitásán. A korány elnökhelyettese megbeszéléseket folytat a kétoldalú gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről, is. MA: Csoór István: Penzai emlékek (3—3. old.) Örömmel nyugtázzuk (3. oM.) Szükséges? Akkor legyen pénz is rá! (3. old.) Tudósítások a hétvégi sporteseményekről (7—8—9. old.) Magyar jogászok is hallatják szavukat a brüsszeli biztonsági értekezleten Gyulán üléseztek a megye jogászai A Magyar Jogászszövetség Békés megyei szervezete meghívására péntek délután nagy számban jelentek meg a megyei bíróság dísztermében a megyében dolgozó államigazgatási, igazságügyi, vállalati, szövetkezeti jogászok, hogy megvitassák, összehangolják az országos és megyei szervezet munkaprogramját, választ kapjanak a felmerült kérdésekre. Részt vett a gyűlésén dr. Fekete Antal, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, Pagyoga Lajosné megyei szakszervezeti titkár és dr. Bereczki Lajos, az Ügyvédi Kamara elnöke. A megyei szervezet elnöke, dr. Oláh László főügyész megnyitója után dr. Prandler Árvád, a Magyar Jogászszövetség főtitkára bejelentette, hogy a magyar jogászok képviseletében hallatja majd szavát a Brüsz- szelben június 2-án megnyíló, a békét és biztonságot sürgető nemzetközi értekezleten, mert a békéért folyó harcból a magyar jogászok is kiveszik részüket. A főtitkár beszámolójában foglalkozott a 26 000 jogi végzettségű sorsával, akik közül csak mintegy 12—13 000 dolgozik képzettségének megfelelő munkakörben, akiknél a kiöregedés jelei észlelhetők s bár az elnőiesedés erősen mutatkozik a jogászi pályán, az évi ötszázas utánpótlási igény kielégítése mégsincs biztosítva. Hangoztatta, hogy a szövetség harcol a közalkalmazotti jogászok anyagi megbecsülése javításáért. Javasolta a Jogásznapok évenkénti megrendezését. Dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke a különböző munkaterületeken dolgozó Békés megyei jogászok eszmecseréjének fontosságáról beszélt, hogy összhangot teremtsenek a jogalkalmazásban, biztosítsák az új jogszabályok egységes értelmezését. Dr. Nyíri Béla, a megyei szervezet titkára vázolta a jogászok érdekképviseletének hiányosságait, sürgette az anyagi megbecsülés megoldását, a megyében élő jogászok problémáinak nyílt fórum formájában való megvitatását, azok orvoslását. Dr. Lukács Emil megyei bírósági tanácsvezető sérelmezte a jó és gyakorlati jogi szakkönyvek, valamint a jogászi nyelv tisztaságának hiányát. Kifogásolta, hogy a televízió és a rádió nem mindig a legmegnyugtatóbb jogi megoldásokkal befolyásolja a közvéleményt. Dr. M. Gy. Magyar—csehszlovák ünnepség A dél-csehországi Tyn Nad Vltavou-ban, ahol a második világháború végén a cseh ellenállókhoz átállt magyar honvédek partizánként küzdöttek a német megszállók ellen, vasárnap egésznapos csehszlovák— magyar barátsági ünnepséget rendeztek. A kora reggeli órákban a kisváros főterén a lakosság és a Csehszlovák Néphadsereg helyőrsége szívélyes fogadtatásban részesítette Vince Józsefet, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét, a többi magyar vendéget. Vince József nagykövet beszédében a Magyar Népköztársaság kormányának nevében köszönetét mondott Tyn Nad Vltavou és Kolodej lakosságának a magyar antifasiszták emlékének ápolásáért, a ma- gyár partizánoknak nyújtott tá-‘ mogatásért. Hangoztatta, hogy a magyar nép büszkén vallja magáénak e harcokban megedződött fegyverbarátság hagyományait. Ezt követően a jelenlevők megkoszorúzták a világháború és a nácizmus áldozatainak emlékművét. Innen a város és a környező falvak lakosainak kíséretében ünnepi menetben felkeresték azt a helyet, ahol 1945. május 5-én a menekülő fasiszták kivégezték Duba Lajos és Gergely Miklós magyar honvédeket, a vidék partizánmozgalmának aktív részvevőit. A város és a megye vezetői itt leleplezték a hősök márvány sírtábláját, majd a gyászinduló hangjai mellett elhelyezték a kegyelet koszorúit, köztük a magyar nagykövetség és a volt bajtársak koszorúit.
