Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
Szervezni - de hogyan? NED LUDD haragja akkor eem párolgóit el, amikor már apró darabokban havert körülötte a harisnyakötő-gép. Ennek ellenére sem 6, sem az elszaporodó géprombolások nem tudták feltartóztatni a 18. század második felében kibontakozó ipari forradalmat. Érthető, hiszen a hiba — hogy a munkások éhbérért dolgoztak — nem a gépekben volt. A gép, a technika ugyanis (kivéve a haditechnikát) az ember jó barátja. Segítőtársa. Nem mindegy tehát, hogy miként bánnak vele. Jól bánni a gépekkel pedig nem csupán szakértelem kérdése ,hanem — s egyre inkább — a szervezésé is! üzemszervezés: általában Munka- és üzemszervezés: nem újkeletű szókapcsolat, nem is ismeretlen. Jelentését mégis nagyon kevesen tudnák pontosan megfogalmazni. Körülírni annál inkább. Mondják ugyanis, hogy ebbe a tárgykörbe azután minden belefér, ami a vállalattal kapcsolatos. Talán a pontosbítás hiánya is oka annak, hogyha lenne mondjuk munka- és üzemszer- vező-gép, a dolgozók közül talán nem is kevesen ugyanúgy bánnának el vele (ha tehetnék), n.int ama legendás NED LUDD. Ha ugyanis az üzemszervező a termelési folyamatot akarja átszervezni, akkor szerintük „a játék arra megy”, hogy észrevétlenül emeljék a normát. Ha pedig az ügyvitelt vagy az irányítást akarják egy vállalatnál rendbehozni, korszerűsíteni, az szerintük csak ürügy arra, hogy a főnökök hozzátartozóiMit jelent magyarul? Szerénységünk tiltja, hogy dicsekedjünk azzal a közönségsikerrel, amit múltkori idegenszó- magyarázó cikkünkkel arattunk. A megjelenést követő napokban lakásunkban a telefon, a gratu- lálóik egymást követő hívása miatt heteken át egyfolytában csörgött (volna, de még nem szerelték fel). Ez biztatott bennünket arra, hogy a közönség nyomásának engedve folytassuk a magyar- izgatást: Szanálás Ha valakiben az előbbiek után vagy miatt félelem ébredne, mert úgy látja, hogy éppen az idézett gondolkodásmód az, amely miatt végül is majd egykét gazdaságot ismét szanálni kell, nagyon kérem, ha lehet gyorsan altassa el ezt az ébredező félelmet Először is, mert. a szanálás szót nagyon ritkán indokolt ösz- szefüggésbe hozni valamiféle felelőtlen gazdálkodással vagy tel_ jes csőddel. Bár igaz, hogy ä szanálás általában a termelő egységek gazdasági, pénzügyi talp- raállltását jelenti, de egy-két bőrfotelnél egy árvíz azért mégis csak több kárt okoz. Másodszor pedig egy bőrfotel vagy uram bocsá’ egy egész bőr- garnitúra „bőrrel” együtt sem több, mint egy tez-tag évi személyes jövedelme így hát a tagok úgy vannak vele: inkább szanálják csak egyesek azokat a bőröket, semmint hogy a tsz-t szanálják, mert akkor azután nem győzik majd ők saját magukat szanálni. (Adósságaikat, anyagi zavaraikat rendezni.) — Mert tudja szomszéd, látott ez asszony valami narancssárga bőrgarnitúrát, még az kellene neki. Hiába mondom, hogy szanálták a tsz-t Mert azt mondja: no akkor ml meg szanáljuk a háztájinkat Akkor majd nekünk is jut olyan garnitúrára, mint a tsz-nek. fkőváíy) nak, ismerőseinek helyet csináljanak az adminisztratív apparátusban. Kétségtelen hogyha nem is ilyen céllal de valami hason- ' ló folyamat lejátszódik napjainkban. Tudniillik az, hogy nem az adatszolgáltatás korszerűsítésével, hanem az adminisztratív dolgozók létszámának növelésével igyekeznék a vállalatoknál az információk iránt egyre növekvő igényeket kielégíteni. Mert úgymond: szervezés kérdése az egész! De mi tulajdonképpen ez az „egész”? Ez az egész tulajdonképpen ma már elsősorban a jelenlegi beruházási politika mellett a vállalataik egyetlen lehetősége, eredményeik növelésére, illetve egyáltalán: eredmények elérésére. Hz üzemszervezés feladatai Az MSZMP KB 1971. december 1-i határozata, amely az üzemszervezéssel foglalkozik, tehát nem egy kampány elindításának igényéből, hanem a szükségszerűség felismeréséből fakad. Abból tudniillik, hogy a fejlődés során nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulttá válnak, új módszerek alkalmazását kívánják meg. A munka- és üzemszervezés tehát csak eszköz. Az adottságokhoz legjobban alkalmazko- | dó szervezett üzem kialakításának eszköze. De milyen az 1 Ilyen jól szervezett üzem? Egy jól szervezett üzemben először is rend van. Minden áttekinthető, így ami az előírttól eltér, rögtön feltűnik. Azután lehetőség szerint a szervezet maga egyszerű, nincsenek benne felesleges párhuzamok, a termelés megfelelően elemeire bontott és összehangolt. A vezetés a korszerű és észszerűen kialakított ügyvitel révén az ilyen üzemben, vállalatnál használható, naprakész információkat kap. Ezekből a megfelelő elemzés után onti- mális döntések születnek, i amelyeknek végrehajtását, érvényre jutását az ugyan- ' csak kitűnően megszervezett ellenőrzés rendszere hivatott elősegíteni, biztosítani. Az elmondottak talán elegendő bizonyítékként szolgálnak ahhoz, hogy kijelentsük: nem mindegy, hogy kik és hogyan szerveznek munkát, üzemet. üzemszervezés Békés megyében A megyei pártbizottság az elmúlt hónapban felmérte, hogy a párt KB határozatának nyomán született ez évi márciusi kormányhatározat teljesítésére Békés megye vállalatainál hogyan készültek fel. Kiderült, hogy elsősorban az országos nagyvállalatok megyei egységeinél, valamint a jelentősebb rekonstrukciót végrehajtó vállalatok — mint a 8-as számú Volán, a Kner Nyomda, a Tégla- és Cserép! nari Vállalat — tettek legtöbbet a kor-' szerű és megfelelő munka- és üzemszervezet kialakítására. Másutt, elsősorban szemléletbeli okok, felkészültség, illetve a szervezés teljességének hiánya miatt kielégítő eredmények nem születtek. A határozatok megjelenése óta eltelt Idő a szemléletváltozásra magára nem Is lehetett elegendő, de a kezdeti lénésekre talán már Igen. Ennek ellenére a kisipari szövetkezeteknél legfeljebb a clpő- és ruhaiparban „mozdult” meg valami. De még ha meg is lenne a vállalatok vezetésében a törekvés az átgondolt üzemszervezésre, a feladatokkal akkor sem boldogulhatnának. Megfelelő képzettségű szakember ugyanis csak egy-két nagyobb vállalatnál akad. Elvétve. A szövetkezeti iparban 15 ezer dolgozó mellett nincs önálló szervező. Megyénkben egyébként sincs megoldva a szakemberképzés, illetve továbbképzés. Ilyen szempontból a „Sebes György” Közgazdasági Szakközépiskolában rejlő lehetőségek sincsenek teljesen kihasználva. A tanfolyami képzésekben a megyei szakmai jellegű társadalmi szervezetek pedig még mindig a „rejtett tartalékok” szerepét játsz- szák. A szakmai folyóiratokban közzétett üzemszervezési tárgyú cikkeket, azok gyakorlati vonatkozásait csak itt-ott — az építőipar és a közlekedés egyes területein — hasznosítják. A tanácsi tervező vállalatnál és a 8-as számú Volánnál külön szervező részleget hoztak létre, amelyeknek munkája nyomán ma már e vállalatoknál sikeresen tesznek eleget az idézett határozatoknak, pontosabban a gazdasági élet diktálta követelményeknek. Vannak még hibák A megyei vállalatokra mindazonáltal mégis az jellemző, hogy a szervezés nem vált átfogóvá, teljessé. A szervezési eredményekkel szemben a hibák vannak túlsúlyban. A vállalatoknál nem foglalkoztak eléggé eddig a gép- és eszközkihasználtság alakulásával. A tanácsi vállalatok és ktsz-ek nagy részénél nem megfelelő a műszaki fejlesztés, a termékkorszerűsítés helyzete, a munkaidő hatékony fel- használása. A megye vállalatainak többségében elhanyagolták a munkanormák alakulásának figyelemmel kísérését. Az önköltség vizsgálata gyakran formális, az ellenőrző munka terjedelmét sok esetben a beszámolási kötelezettség szabja meg és nem a vállalat tényleges információ-igénye. Az építőiparban a munkahelyek közötti szervezés áll kezdetleges szinten, míg másutt a vehetők döntési, felelősségi és hatáskörét nem határolják el megfelelően. Az ellenőrzési te- . vékenység hatékony módszerének legtöbb helyen a pártve- ' zetőség, illetve a taggyűlés előtti beszámo1 tatást tartják. Viszonylag kevés helyen ismerték fel még a rendszeres és folyamatos ellenőrző tevékenység szükségességét és fontosVégül is meg kell állapítani, hogy a munka- és üzem- szervezés a gazdasági vezetés részét képezi. Fontosságára való tekintettel szükséges, hogy a megyei nagyvállalatoknál és a gyáregységeknél üzemszervezési bizottságokat hozzanak létre. A kisebb vállalatoknál pedig legalább egy-két önálló szervezőnek kellene dolgoznia, akik fokozatosan be tudiák vezetni azokat a korszerű módszereket, amelyekkel kialakítható a mindenkori legootimá- lisabb munka- és üzemszervezet. Mindehhez természetesen fokozni kell a vállalatok számítás-technikai eszközökkel va'ó ellátottságát. Feltehetőleg ezeknek a fajta gépeknek nem támadnak maid ,.NFD LUDD”- jai. De ha támadnának is, ők sem tartóztathat! ák fel a korszerű munka- és üzemi szervezet kialakulásának folyamatát. miként a hajdani NED LUDD sem tudta megállítani az ipari forradalmat. A hasonlat természetesen csak annyiban jogos, amennyiben a munka- és üzemszervezés is forradalmasodig Reméljük. Békés megyében Is. Hamarosan. Kőváry E. Péter „ Csak aki , aki munk Szakmunkásavató ünnepség Békéscsabán Baukó Mihály, az intézet igazgatója köszöntötte a végzősöket. Szülők, tanárok, mesterek, 1 párt-, állami és gazdasági veze- • tők, ifjú és most végző szakmunkástanulók. Szombaton délelőtt zsúfolásig megtelt Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőház nagytér, me, ahol a 635. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet rendezte meg a végzős tanulók szak. munkása via tó ünnepségét. Szerte az országban sok tízezer Ifjúmunkás válik meg az intézetektől ezekben a napokban és kezdi munkáshétköznapjait. Az ember minduntalan arra gondol, hogy ennyivel nő a munkásosztály létszáma; hogy csupán Békéscsaba 230 új szakmunkást ad az iparnak, és arra, hogy egy-egy ilyen kibocsátás milyen nagy erőt képvisel országunk életében... A Himnusz után az intézet igazgatója, Baukó Mihály köszöntötte a végzős szakmunkáso- j kát. Beszélt azokról a nagy fel. adatokról, amelyek az építőállványokon, a gyalupad mellett, a szolgáltató üzletekben várnak rájuk: „A munkásosztály legfiatalabb tagjai lesztek. A jövő szocialista brigádvezetői, mérnökei és építői. Intézetünk igyekezett szellemileg, erkölcsileg, politikailag felkészíteni benneteket erre. Biztosak vagyunk <*bbhogy helyt fogtok állni a társadalmunkban nagyrabecsült fizikai munkában”. A Szakszervezetek Megyei Ta_ nácsa nevében Bocskai Mihály- né üdvözölte az ifjú szakmunkásokat, majd megszólaltak a fanfárok, és Haydn „Felhívó jelére” a végzős diákok behozták az iskolazászlót. Átadták a másodéveseknek. .. Az ünneplőbe öltözött fiúkat, lányokat a sikeres vizsga után várják a munkahelyek, az idősebb „szakik”, ahogyan azt Lukács Sándor mondta, aki az 6 üdvözletüket tolmácsolta és a költő szavait idézte: „Hirdessük: itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás!” <B. L) Kétszázharminc új szakmunkás. (Fotó: Demény Gyula) l
