Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

A népművelés as igénykeltéssel kezdődik A megye népművelői Orosházán tanácskoztak A városi-járási „Kivá­ló” Művelődési Központban ta­lálkoztak Orosházán kedden dél­előtt fél 10 órákor a megye köz­művelődési intézményeinek veze­tői, hogy megbeszéljék megyénk aktuális művelődéspolitikai problémáit, feladatait. A tanács­kozást dr. Zilahi Lajos, az Oros­házi Városi Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője nyi­totta meg, majd Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési • csoport- vezetője tartott részletes tájé­koztatót a tárgykörből. Beveze­tőben a jelenlegi helyzetet ele­mezte, és az igazsághoz követ­kezetesen ragaszkodva jelentet­te ki, hogy művelődési intéz­ményeink nagy részében nem figyelnek oda megfelelően az adott település kulturális életé­re, az igények felkeltésére, for­málására és kielégítésére. Nem tartotta megfelelőnek a közös fenntartás igen hasznos módjai­nak kutatását és megvalósítását, egyszóval a művelődési intézmé­nyek társadalmi segítésének fokozását. Arról is beszélt, hogy több művelődési otthon-igazgató a hosszú évek óta beidegződött gyakorlat megszokottságával és sokszor már érdektelenségével végzi munkáját, ez pedig sem az intézmény tekintélyét, sem a vezetők tekintélyét nem növeli. Sokat beszélnek a kulturális élet helyi vezetői az igények ki­elégítéséről. de sokkal keveseb­bet az igénykeltésről. Ez érthető, de nem megérthető, hiszen igé­nyeket kelteni sokkal nehezebb, az adott település szociológiai viszonyainak lehető legalapo­sabb ismeretét is feltételezi, megkívánja a korszerű népmű­velés minden új útjának, mód­szerének, formájának igen ma­gas szintű tanulmányozását és alkalmazását. A továbbiakban tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a Buda­pesten március 23—25-lg meg­rendezett művelődési otthon ve­zetők III. országos tanácskozá­sáról, a tanácskozás téziseiről, határozatairól. Többek között arról is, hogy a művelődési ott­hon jellegű intézményekben meg kell gyorsítani a lehetősé­gek teljes kihasználását, a klub­mozgalmat, a szakköri életet, a tanfolyamokat és nagymérték­ben az ifjúság otthonaivá kell tenni ezeket a kultúrházakat. Részletesen elemezte a közművelődés és a közoktatás intézményeinek kapcsolatát, az együttműködés alapvető fontos­ságát, kiemelve, hogy a tapasz­talatok szerint megyénkben a művelődési otthonok és isko­lák kapcsolata korántsem meg­felelő. Hogy miért nem az, azt — véleménye szerint — minden településen az intézmények ve­zetőinek kell eldönteni és meg­felelővé tenni. Elmondotta azt is, hogy ritka kivételtől elte­kintve a testületi ülésekre ké­szített beszámolók színvonala elszomorító. Konkrét, tömör be­számolókat kell készíteni, mert egy-egy jelentés minősége nem a terjedelmétől függ. Ezt a kul­turális intézményekben jelentést készítő vezetőknek ugyanúgy tudniuk kell, mint a testületek vezetőinek, akik ezeket a jelen­téseket megvitatják. Az önállóság különböző for­máiról, lehetőségeiről is részlete­sen beszélt. Egyetlen példa: az ünnepi könyvhétre, a mezőgaz­dasági könyvhónapra, az őszi megyei könyvhetekre, költészet napjára a kulturális intézmé­nyek maguk is meghívhatnak írókat, olyanokat, akiket az adott településen szeretnek, ismernek, sokan olvasnak. Persze, az elő­készítésben a helyi könyvtárak közreműködése nélkülözhetet­len. Meg kell szűnnie annak a gyakorlatnak, hogy a találkozóra érkező íróról azt sem tudják, ki. csoda, azt pedig jóformán egyál­talán nem tudják, milyen mű­veket írt. Lehet, mondotta az előadó, hogy ebben van némi túlzás, de sokkal több az igaz­ság. A könyvtárakról szólva az olvasószolgálat színvonalának tett Temesvárra: a lippai Er­dély felől, az aradi Magyaror­szág középső részei felől és a szegedi Csanádi Bács felől. Dó­zsa mindhárom irányt elözön- lötte, s a mocsári erdőségeken át június 15-én érkezett az erődített város alá. Mielőtt ostromhoz látott, letáborozott Ulics mezőségén. A mindeddig szinte teljesen magyar nemzeti­ségű paraszti seregekhez itt csatlakoztak a román és a rác parasztok. Mindössze egyetlen éjszakai pihenőt engedélyezett katonái­nak a fővezér. Másnap, 16-án reggel közelebb nyomult a vá­roshoz, késedelem nélkül hidat .veretett a Bégán. Műszaki rész­legei szakszerű és alapos mun­kát végeztek, dolgukat kitűnő­en értették, hiszen építettek már hidat a Tiszán, a Hármas- Körösön, a Maroson. Itt még körültekintőbben végezték el a feladatot. Ez a híd könnyedén megbírta a nehéz társzerkére- ket és a tüzérséget. Eddig sem volt kétséges, hogy Dózsa katonai dolgokban képzett és leleményes. Most is nagy eréllyel fogott az ostrom­hoz, s láthatták Báthori Ist- vánék, hogy olyan ember vezeti ellenük a harcot ,aki tökéle­tesen tisztában van a várharc korabeli szabályaival és hibát­lanul képes alkalmazni azokat. Minden oka megvolt tehát a védőseregnek a rettegésre és a tudat, hogy nincs számukra Irgalom, kétségbeesett ellenál­gyengeségeit említette. Ideje lenne, ha elsősorban a mező- gazdasági lakosság felfedezné a könyvtárat, megérezné az olva­sás jó ízét, művelődést gyarapí­tó hatását. De ehhez ki kell lép­ni az intézmény falai közül, hogy hogyan, ennek módszereit kimunkálni a könyvtárosok, népművelők, tehát a szakembe­rek feladata. A továbbiakban a művelődési otthonok művészeti csoportjai­ról beszélt, hangoztatva, hogy a szórakozva szórakoztatás, az ön­művelés bázisai ezek, de sokkal több figyelmet érdemelnek, mint amennyit az utóbbi időben kap­tak. Az ismeretterjesztésről szól­va az eredményeken túl azt is hangoztatta, hogy a formák korszerűsítése a következő fel­adat, mert a megszokott formák a közművelődésnek ezen a te­rületén megszokottságot hozhat­nak. Jónak és fejlődőnek találta a megye nemzetiségi kultúréle- tét, melyben a művelődési bázis­központok is sok segítséget nyújtanak. A január 1-én meg­kezdett bázis-tevékenységről rövidebben szólt, mert annak alaposabb értékeléséhez az el­múlt néhány hónap még nem elegendő. As elhangzottakhoz többen hozzászóltak. Tímár Im­re, a sarkadi művelődési otthon igazgatója a szocialista brigá­dokkal való foglalkozás módsze­reit elemezte, Molnár Magda gádorosi művelődési otthon­igazgató a községi intézmények együttműködését tartotta az eredmények egyik kulcspontjá­nak, Varga András, a gyulai művelődési otthon igazgatója vi­szont szenvedélyesen bírálta a kisközségek kulturális életét, azt a közömbösséget, amelyet sok­szor lehetetlen áttörni. Hangsú­lyozta, hogy meg kell találni a társintézmények baráti és mun­kakapcsolatának formáit, mert másként nincs népművelés. Litauszki Tibor, a megyei mű­velődési ház igazgatója a szak- szerűség és a tudományos meg­alapozottság elemzését adta rö­vid hozzászólásában. A tanácskozás résztvevői ez­után meghallgatták Feldmann Józsefnek, az orosházi járási- városi művelődési ház igazgató­jának tájékoztatóját intézménye munkájáról, majd végigjárták a néhány évvel ezelőtt átadott korszerű művelődési ház klub­jait, szakköri szobáit, színház- termét és könyvtártermét. S. E. lásra sarkallta őket. Dózsa megértette, hogy ezút­tal hosszadalmas harcra van kilátás. Hadi kelléktárát a mérnöki munkával is kibővítet­te. Minden oldalról hozzá akart férni a falakhoz, ezért elhatá­rozta, hogy a Béga vizét a Te- mesbe vezeti. Megkezdték a csatorna ásásét, azonban éjsza­ka kirontottak várvédők és szét­kergették munkásokat. Dózsa • úgy védekezett a vakmerőség ! újabb megkísérlése ellen, hogy : erős biztosítóst rendelt a mun- « kálatok védelmére. Egyszerre ■ ásták a csatornát és egyszerre S ostromolták a várat. Bőven volt ember a kereszte- ■ sek táborában. Mindannyian ■ úgysem vehettek részt Temes- ; vár ostromában, ezért a fővezér : parancsára népes csapatok in- » dúltak amolyan kisegítő had- S járatokra. Meghódították egész ; Torontóit, bejárták az ország- ■ ’ részt egészen az Al-Dunáig, át- * keltek a folyamon és portyáz- ! tak a Szerémségben. Alapos okot látott tehát Dó- ' zsa az őrködő csapatok szét- • küldésére. Védekeznie kellett a S meglepetés ellen, hiszen Szapo- : lyai már elindult Gyulafehér- ; várról. Azt akarta a fővezér, í hogy serege uralkodjon Te- • mesvár felett, mikorra sor ke- ; rül az erdélyi vajda elleni sors- ; döntő ütközetre. Gerencsér Miklós l Következik: Országszerte for- j rád alom. g Vendégek a megyei tanácsnál Dorota Pietrzyk lengyel újságírónő és dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács titkára. A Szolnok megyei vendégek, dr. Szabó Irma, dr. Kúti György és Révész Ferenc. (Fotó: Demény) Tegnap, május 24-én délelőtt megyénkbe látogatott Dorota Pietrzyk lengyel újságírónő, a Tanácsok Lapja lengyel test­vérlapjának, a Rada Narodova­Támogatfák a fiatalokat Pusztaottlakán a tanács 2000 forintot utalt át a KISZ- szervezetnek. A Mezőkovácshá- zán épülő ifjúsági tábor építésé­hez ugyancsak 2000 forinttal' já­rul hozzá. A szakmunkásképző iskolák 1972—73. tanévének munkarendje kanapan kezdődik és — a tumu- sos képzést kivéve — június 8-án fejeződik be. A gyakorlati ok­tatás június 8-a után — a szak­munkásvizsga előtti felkészülési időt és a nyári oktatási szüne­tet kivéve — a hét minden mun. kanapján folytatódik. A téli szünet 1972. december 22-től 1973. január 7-ig, a ta­vaszi pedig 1973. április 5-től 14-ig tart. Az utasítás — sok más egyéb között — kiterjed a tantestületi értekezletekre s a vizsgák rend­jére, a felvételre, beiratásra is. nak képviseletében, s elkísérte őt Gallé Tibor, a Tanácsok Lapja főmunkatársa. A vendé­geket hivatalában fogadta dr. Kertész Márton, a megyei ta­nács titkára. Ezt követően Do­rota Pietrzyk és Gallé Tibor felkereste a Békési Járási Hi­vatalt, majd Mezőberényben a nagyközség tanácsát- ahol „A tanács szerepe a szolgáltató- ipar és a kereskedelem irányí­tásában és ellenőrzésében”, va­lamint „Gazdaságirányítási rendszerünk és az új tanács- törvény hatása” témakörökben beszélgettek a járási hivatal és a nagyközségi tanács vezetői­vel. Szintén tegnap délelőtt fo­gadták a Békés megyei Tanács vezetői a Szolnok megyei Ta­nács három képviselőjét- dr. Kúti György vb-titkárt, dr. Szabó Irma szervezési osztály- vezetőt és Révész Ferenc pénz­ügyi osztályvezetőt. A Szolnok megyei vendégek tapasztalat­csere-látogatásra érkeztek s a tanácsi munka időszerű felada­tairól tárgyaltak, majd Békés­csaba és Gyula nevezetességei­vel ismerkedtek. nmeiéi man in ii h iff*'"*! 1972. MÁJUS 25. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom