Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
% Ha messze is van Vésztő Szarvastól Megsúgom magának a világ első kritikáját. Azt; tudja, hogy hatnapi kemény j munkával teremtődött meg a » világ. Utána aztán meggyúr- j ta a Jbnfliaí« Ádámot —: nyersanyaga volt bőven — és : lön világosság is, de az Ürnak : valahogy mégis hiányérzete j támadt. És Ádám is olyan unott — : közömbösen őgyelgett a cső- S dálatos Paradicsomban, mint- ■ ha az nem is neki készült \ volna. Valami megmagyaráz- ■ hatatlan feszültség dúlt ben- 5 ne, de nem tudott rájönni az l indítékra. Csak járkált le, s i föl, a szép piros almákat pil- : lantásra se méltatta. a Az Ür is törte a fejét, mit ; szúrt el ezen az Ádámon, hi- : szén saját képére alkotta. : mégis milyen rossz termesze- \ tűnek látszik. Már bántotta ■ is, hogy minek csinált neki ■ ilyen szép rezervátumot, ha ■ nem is örül annak. Amint j így tűnődött, egyszer csak t látja, hogy Ádám feléje tart : Na végre! — sóhajtott fel azt Ür, — csak szóba áll velem.. , j Adám válóban hozzá jött, \ és vörös arccal, kissé ingerül- » ten szólt: \ — Atyám már megbocsáss, ■ de ez mégis <csak, tűrhetet- * len! Alig használtam, máris • leszakadt egy gomb a fügefa- • levelemről és igen zavar a : lebegése! Ráadásul az sincs. : aki felvarrja. Beláthatod i Atyám, az önbecsülésem nem : engedheti meg, hogy első em- i bér létemre ilyen alantas : munkával foglalkozzam. Kü- • lönben azzal sem értek egyet, \ hogy úgy bolyongok itt ma- ■ gamban, mint egy árva gye- • rek, még az sincs, akihez j szóljak egy szót... Ádám nagyot fújva befe- j jezte dohogását, amely lénye- j gében az első kritika volt a • világon, amely a vezetőt bí- ! rálta. Csodálatosképpen a ve- j zetés elfogadta beosztottja bí- ; rálatát (ilyesmi tán azóta sem • fordult elő). Ami igaz —, igaz : — gondolta az Ür egy ember- 1 nek tényleg kár volt ekkora • világot csinálni és ezért — • bár nem volt hozzá mintája ■ — egy éppen kéznél levő ol- ! dalbordából megalkotta Évát. • Adám boldogsága eleiben l határtalan volt. A gombról ; rögtön elfelejtkezett (Éva is), ; viszont rögtön észrevette az ; almát és ráadásul most már • volt kihez szólnia. Később méginkább kitől : hallgatnia! Ilyenkor bizony ! sokszor visszasírta a régi jó » „békebeli” magányt, Megsúgom magának, bará- : tóm: mi utódok bizonyíthat- j juk, hogy a helyzet azóta sem i változott.. 4 OKI ; Tavaly a Népújság május 23-i számában A perifériára szorultak című riportban a Szarvasi Háziipari Szövetkezet vésztői telepének a helyzetét próbáltam megfesteni a valóságot tükröző színekben. Akadtak, akik emiatt felháborodtak és valamiféle ellenakcióra készülődtek. A folytatás azonban elmaradt. Sokan viszont kezdtek reménykedni, hogy a szövetkezet mégiscsak megteremti a folyamatos munka, az állandó és jobb kereset lehetőségét. Azóta csaknem egy év telt el, és most újra ellátogatok az üzembe. Szerencsére Pardi Sándornál, a vésztői tanácselnökkel együtt érkezem, mert máskülönben aligha tudnék a kapun bejutni. Ugyanis Karácsony Gyu- láné, a telep vezetője közli velem: — Szigorú utasítást kaptunk, hogy újságírót, tv- és rádióriportért nem engedhetünk a telepre. De az más, ha a tanácselnök kíséretében vagyok. Elvégre ő is gazdája az üzemnek. \ községi tanács ugyanis nagyon sokat fáradozott azérc. hogy munkalehetőséget tér misen az asz- szonyoknak. Erre a célra épült másfél millió forint költséggé! aj üzem. Kapun belül jobbin szét lehet nézni. Vajon váltcztak-e a körülmények tavaly május óva i A közös üzemben Mielőtt, azonban a műhelyekbe mennénk, Pardi Sándor elmondja, hogy ez év elejéig nem sok történt. A tanács új partnert keresett, s akadt is néhány jelölt, így a Békéscsabai Textil- feldolgozó Szövetkezet, a Gyulai Kötőipari Vállalat és a Budapesti Kézműipari Vállalat. Am az ajánlatuk elfogadhatatlan volt, mert a forintigényüket nagyon magasan szabták meg. Aztán ismét megjelent a Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet amely kevesebbel — 1 millió forinttal — beérte. A megyei tanács ilyen összegű hozzájárulást biztosít. A termelés január 26-án kezdődött. Hatvanötén (két műszakban) a közös üzembe kerültek, 80-an pedig bedolgozók. A közös üzemben varró, szőnyegszövő és kéziszövő részleg működik. míg a bedolgozók textiljá- tékókaí. műanyag bevásárlótáskákat. hálókat készítenek és rongysaőnyeighe,, anyagot vágnak. A műhelyekben szorgoskodva dolgoznak az asszonyok, lányok. ! Azt mondják, most már nincs ! fennakadás a munkában, a sző- : vetkezet gondoskodik a folyama- ; tos anyagellátásról, j A szőnyegszövő részlegben is- ] mét találkozom Budai Virággal, j A perifériára szorultak című ri- • • Székesfehérvár 1000 éves Székesfehérvár 1972-ben un- j nepli fennállásának ezredik évfordulóját. Az István Király Múzeumban ebből az alkalomból május 14-én új állandó kiállítás nyílik. A kiállítás felépítése hármas. ! A látogató a jelen városába j lép először — a történeti város * ma is látható emlékei fogadják, ; ami a középkori, török-kori és ■ XVIII—XIX. századi városból 5 megmaradt. ; Ezt az egymásra rétegződött » korok anyagát próbálják szét- : választani és koronként bemu- ! tatni a következő két nagy egy. • ségben: a középkor és újkor • emlékeit bemutató teremben, : hogy visszatérve a jelenbe, tá- j vozáskor már a mai kor alko- * tásaival szembetalálkozva, az ■ egészet egységben látva, tá- • vozzon a látogató. _____, ■ p ori egyik szereplőjével. Mtost sem vidámabb, mint akkor volt. amit menten meg is indokol: — Ha napi 8—10 órát dolgozom, akkor sem keresek többet havonta 600 forintnál. Keresztesi Mária és Szeker- czés Mihály né hasonlóan. Nem kell külön magyarázniuk. hagy ilyen keresetből aligha lehet megélnie annak, aki családos. Még egy személy is csak szűkösen tudna kijönni ennyi pénzből. Talán megnyugtatásul szánja Karácsony Gyuláné, amikor közűi velünk: — A szövetkezet elnöknője úgy tájékoztatott, hogy a rongy- szőnyegszövés nem kifizetődő. Amíg van anyag, addlig csinálják, aztán valami má6 feladatot kapnak Szövő* és varrónők Kégi kéziszövőgépek sorakoznak egymás mellett. Az egyiknél Gurmaá Sándorné dolgozik Itt tanulta meg a mesterséget. Teljesítménybért kap. A havi keresete megközelíti a 900 forintot. Nem panaszkodik. — Egy méterért 6 forint 20 Sülért fizetnek, nyolc óra alatt 8 méter tudok elkészíteni — mondja. Ha elromlik a gép, ő javítja ki és neki is kell takarítania, mert nincs sem karbantartó, sem takarítónő az üzemben. Emiatt persze megnyúlik a műszák, Pálf'y Mihályné is ttf tanult, mint a többiek. Egyelőre alacsony a teljesítménye és kevés a bére. Hollós Gyuláné viszont másfél év után eljutott az 1200 forint keresetig. De úgy érzi. ez a maximum, mert több ereje nincs. Három fiatal lány, Tölcsér Zsuzsa. Vakarcs Margit és Vakarcs Márta most tanulja a szövés mesterségét. Ebben az üzemben akarják megtalálni a jövőjüket. Talán sikerül. Valami azért foglalkoztatja a szövőnőket. Azelőtt 6 forintot fizetett a szövetkezet egy méter szövetért. Amikor emelést kértek, kaptak 20 fillért. Nyilván azért, mert volt miből. Vajon mennyit kapnak a szarvasiak? A Dunántúl ielé A légvár összeomlott. Pénz nincs, de már van egy halott. A csomagtartóban. A vasúti átjáró előtt megállnak. Robi pocsék hangulatban van. arcának vonásai megmerevednek. Megvetéssel pillant tár. Sára... Kis kótyagos sumákberci — de ezt csak magában mondja. És ő mindent készpénznek vett. Most saját magát is meg tudná fojtani. De csak fáradtan ennyit kérdez: — Mit jelentsen ez az egész? — Zoli vállat von. Csak ilyesmit dadog: — Én sem tudtam. hogy mi van, — Mondhatom, ezt jól megbeszélted. Most már, ha tetszik, ha nem, mennünk kell. Még mielőtt elkapnak bennünket... Feleletképpen Zoli az ajtózseb. bői előveszi az országos autótérképet és szétnyitja. — Menjünk Dunaföldvár felé. Izsákon pedig felvesszük az öcsédet. Várja, hogy megkérdje Robi: miért kell felvenni ezek után az öccsét. De nem kérdezi, bele- egyezően bólint. Olyasmit válaszolt volna, hogy hármasban jobb átmenni a határon, mint kettesben... Fene sem tudja, hogy mi történhet még ott. Amikor a kövesútra érnek, Ró. bért kikapcsolja a taxiórát. 130- nál áll meg az összeg, A padlóA varrórészlegben is nagy az igyekezet. Karácsony Gyuláné dicséri a vésztői asszonyokat, lányokat szorgalmukért, törekvésükért. Balogh Lászlón ét külön is, aki már szőnyeget szőtt, játékot készített és kéziszövőgépen is dolgozott, most pedig varr. Megpróbálta ezt is, azt is, végül itt akar maradni. Nagy Séndomé 3 hónappal ezelőtt ült először varrógéphez. Legutóbb 500 forintot keresett. Reméli, les7 több is. A bérek alacsonyak El kell ismerni, tavaly május óta sok előnyös változás történt az üzemben. A legfontosabb, hogy nincs anyaghiány, folyamatos a munka. A bérek azonban alacsonyak. Az .okok az előzőkből részben ismertek. A ronigyszőnyegszövés nem kifizetődő. a másik két részlegben pedig még kevés a dolgozók hozzáértése. begyakorlottsága. Talán a követelmény is magas. Annyi bizonyos: a vésztői asszonyok, lányok a magukénak tartják ezt az üzemet és szeretnék, ha a .szövetkezet további fejlesztéssel lehetővé tenné számukra az olyan munkát, ami nagyobb keresethez juttatja őket. Több tájékoztatást is várnak, hogy előbb-utóbb igazi ipari szövetkezeti tagokká váltanak. Ha messze is van Vésztő Szarvastól! Az elmúlt napokban Kever-1 mesen. a kultúrházban rendezték meg a Vöröskeresztes úttörők részére az egészségügyi vetélkedőt. Tíz csapat 50 versenyzővel nevezett be a versenyre, amely két részből állt. Szellemi totóból és gyakorlati bemutatóból. Első helyezést ért el a fiúk közül Kari Mihály'. Oláh Ottó. Lakatos József, Eged András, 14. zaton szanaszét hevernek az egy. és kétforintosok. Robi, amikor a lapátért küldte Zolit, nem törő. dött ezekkel. De most már minden fillérre szükség van. Az „utas" a két ülés között kotorászik. Felveszi a kinyitott bicskát. — Ez minek? — kérdi. — Szükség lehetett volna rá. — De a „vezető” nem mondja, hogy miért. Arra gondol, jó, hogy nem kellett használni, csupa vér lenne itt minden. Majd, amikor Izsákon befordul az utcájukba, ezt mondja: — Te mégy be az öcsémért. Én kint várok addig. — Érzi, hogy anyjával most nem szabad találkoznia. „Megkérdené. hová megyek, esetleg hisztiz- ne, és én még bevallanám... Rá. beszélne, hogy ne menjek sehová”. Két házzal előbb áll meg, leoltja a lámpát. A sötétben feldereng a házuk kerítése, előtte Zoli biciklijével. Király Zoltán csak fél tizenkettő felé ért haza. Egész nap a haverjaival csatangolt, délután és még este is egy faluszéli krics- niben piált — tizenhatodik születésnapját ünnepelte. Eszébe sem jutott, hogy esetleg kereshetik. Amikor hazaért, feje szédült, mozdulatainak nem volt Nyolc ország ötéves terve. Hatalmas 5-ös szám hirdeti a Kossuth Könyvkiadó új, kis formátumú füzetének címlapján, hogy a KGST-országok jelenét és közvetlen jövőjét ismerhetjük meg az ízléses külsejű kiadványból. Nyolc ország 1971- ben kezdődött ötéves tervének legfőbb mutatói sorakoznak harminckét odalon, s ezekből megtudhatjuk többek között, hogy például Bulgáriában három esztendő múlva 100 családra 104 rádiókészülék jut majd; hogy északi szomszédunkban a tervidőszakban félmillió lakás épül; hogy lengyel barátaink öt év alatt másfél- szeresére növelik ipari termelésüket; hogy hazánkban az egy főre jutó reáljövedelem 1975-re az 1970-esnek százhuszonöt- százhuszonhét százalékára emelkedik; hogy a Német Demokratikus Köztársaságban az ötéves terv. befejezésére háromszázezerre nő a szakiskolai és főiskolai hallgatók száma; hogy Románia mezőgazdasági termelése 1975-ben 30—42 százalékkal múlja felül az 1970- est; hogy a Szovjetunióban csaknem 10 millió szakembert képeznek ki az említett időszakban. A felsoroltak csak kis töredékét villantják fel a KGST-országok ötéves tervei-kiadvány igen gazdag tartalmának, mely kiadványt emellett színes ábrák, grafikonok sora tesz különösen jól használható, könnyen áttekinthető agitéciós eszközzé, általános ismeretforrássá. Kása László összetételű csapat, míg a lányok közül az első helyet a Funtek Mariann, Lusztig Erika, Körmöczi Eszter, Eged Piroska és Zima Éva összeállításban szereplő csapat szerezte meg. Az első helyen végzett fiúcsapat képviseli Kevermes színeit a május 9-én Bánhegyesen sorra kerülő járási vöröskeresztes versenyen. egészen ura. Azonnal mély álomba zuhant, hogy lefeküdt. ...Arra ébred, hogy az anyja megrázza a válát. Nyögve, félig csukott szemmel ül fel, félórája, hogy hazaérhetett. — Keres egy fiú, menj már ki. De el ne próbálj szökni... — mondja az asz- szony. — Kicsit Robi miatt is nyugtalan, hogy nem jött haza, dehát talpraesett gyerek, biztosan talált munkát és már benn is maradt valami szálláson. A fiú tántorogva megy ki, az ital most dolgozik benne a legjobban. A kapunál nagynehezen felismeri Horváth Zolit. — Mi van? — Van kocsi, gyere németbe. — Homályos foszlányokban rémlik fel benne a három nap előtt beszélgetés... Hogy majd vasárnap, meg majd taxit lopnak... Külön, ben is, hülye duma az egész, úgy sem merné megcsinálni. Meg nincs is kocsi a kapu előtt, Horváth csak linkel. Aztán csak annyit mond: — Ne marháskodj, itthon vannak anyámék. Gyere át reggel, majd beszélünk a dologról... Horváth Zoltán egyedül megy vissza a kocsihoz. Elmondja, mi van. A másik legyint, megfordul. Átmennek Izsák központjában. Ekkor Zoli váratlanul megszólal : Te Robi, mennyi idő alatt érnénk vissza Ágasra? — Miért? — kérdi amaz megütközve. — Megpróbálnánk mégegyszer... Arankáékat. — Robi lassít, lehú. zódik az út szélére... — Itt a kocsi, menj át, ha akarsz. — Ideadnád? — Ne hülyéskedj öregem — gyorsít, majd újra direkt, be kapcsol —, így is kimentünk az időből. Már valahol a Dunántúlon kellene járnunk Horváth Zoltánra iszonyú súllyal nehezedik a tudat ködéHatvani Dániel: Előre megfontolt szándékkal Pásztor Béla Egészségügyi vetélkedő Kevermesen