Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
A társadalom károsodása az alkoholizmus miatt Szeretni kell a vendéget Ä szeszes italok rendszeres, túlzott méretű fogyasztása miatt társadalmunkat szerteágazó és igen jelentős károsodás éri. Ennek méreteiről, az alkoholizmus visszaszorítását célzó pénzügyi rendszabályokról, a szeszes italokkal kapcsolatos árpolitikáról kértünk tájékoztatást dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettestől. — Hogyan látja az iszákosság- nak, az alkoholizmusnak egész társadalmunkat érintő, gyakran anyagiakban is kifejezhető kártételét? — A társadalmilag hasznos célra fordítható munkaidőnek igen jelentékeny hányada vész kárba az esetenkénti vagy rend. szeres, túlzott mértékű italozás miatt. Illuminált állapotban követik el a bűnözések, a garázda.- sági bűntettek, a közlekedési bal. esetek jelentékeny hányadát. A túlzott alkoholfogyasztás káros hatása a családi életre, a gyermeknevelésre szintén közismert. Az alkoholisták gyógyításával kápcsolatos tevékenység jelentősen terheli az egészségügyi hálózatot és az állami költségvetést. Példák tömege bizonyítja, hogy a rendelőintézetek orvosainak és egyéb egészségügyi személyzetének munkaidejét nagymértékben veszik igénybe az alkoholfogyasztás miatt átmeneti, leg vagy tartósan megbetegedett személyek. Az ország több városában alkoholelvonó állomások működnek, ezek fenntartása az államnak több millió forintjába kerül. Az alkoholelvonó állomások súlyosabb esetekben az alkoholistákat elmegyógyintézetbe, illetve kórházi elmeosztályokra szállítják. A kezelés az esetek többségében öt-nyolc napig tart. Orvosilag bizonyított, hogy a túlzott alkoholfogyasztás az okozója — jelentős hányadukban — a súlyos és állandó jellegű megbetegedéseknek, így a máj- >s vesebetegségeknek, gyomorbe. egségeknek, szív- és érbetegék- égeknek, — Különösen az egészségügyi tárca költségvetését terheli tehát az alkoholizmus, az annak gyógyításával kapcsolatos költség. — Igen, elsősorban az Egészség- ügyi Minisztériumét. Az elmeosz. tályokon tartósan gondozottaknak nagy hányada adódik az alkoholisták köréből. Feltételezhető, hogy e betegségekben szenvedők száma lényegesen kisebb lenne, ha csökkenne az idült alkoholisták száma; így kevesebben vennék igénybe a gyógyítási intézményeket, megtakaríthatnánk a gyógyítási költségek egy részét, illetőleg az egészségügyi ellátás szivonalának javítására fordíthatnánk ezeket az összegeket. A rendelkezésre álló statiszti- adatok alapján nem mutatA hagyományos és immár kilencedszerre megrendezésre kerülő pedagógiai nyári egyetem mellett ez év július 19—30. közötti első ízben megszervezik Szegeden a közművelődés aktuális kérdéseivel foglalkozó Művelődéselméleti Nyári Egyetemet is. A nyári egyetem azt a célt tűzi mag elé, hogy a gyakorló népművelők, a közművelődést irányító szakemberek — neves külföldi és hazai kutatók előadásaiból — megismerjék a kultúra és a művelődés filozófiai, politikai és pszichológiai problémáit, a művelődés szociológia-, szo- ciál pszichológia, a művészeti ízlés és nevelés, a kommunikációs elmélet, és a felnőtt sííés müfBs^n 1972. MÁJUS 23, ható ki, hogy az egészségügyi kiadások milyen hányada jut a túlzott alkoholfogyasztás miatti megbetegedések gyógyítására. De bármilyen százalékra becsüljük is, igen jelentős összeg adódik, ha figyelembe vesszük, hogy az egészségügyi intézmények pénzellátása meghaladja az évi nyolc. milliárd ot. A dolog természete miatt konkrét összegben nem kifejezhető, de nagy volumenű az anyagi kár is — most nem beszélve az erkölcsiről —, amely népgazdaságunk különböző ágazatában jelentkezik a szeszes italok túlzott fogyasztása, az iszákosság, az alkoholizmus következtében. — Van-e törekvés arra, hogy az árpolitikával is küzdjünk az iszákosság ellen? — Igen, álláspontunk az árpolitikán keresztül is törekszik korlátozni a szeszes italok túlzott fogyasztását: a szeszes italokat jelentős forgalmi adóval terheli, s így azoknak magas fogyasztói ára van. Különösen a magas alkoholtartalmú italokat, a konyakot, és a pálinkaféiéket terheli jelentős, átlagosan 80 százalékos forgalmi adó. A borok forgalmi adója 20 százalék. (A forgalmi adó-százalék a kiskereskedelmi árréssel csökkentett fogyasztói árra vonatkozik). Ugyanakkor az alkoholmentes üdítő italok for- galmiadó-mentesek. Tény, hogy a szeszes italokon több rtiilliárd forint forgalmi adó realizálódik. Így a szeszes italok, kai kapcsolatos adóbevétel ismeretében kialakulhat olyan vélemény, hogy ez az adóbevétel bőséges fedezetet nyújt az alkoholizmussal kapcsolatos gyógyító tevékenység költségeire. Ennek kapcsán azonban szeretném felhívni a figyelmet két körülményre: ¥ Helyesebb lenne, ha az állam, nak bevételeit nem kellene az alkoholisták, az alkoholfogyasztásban megbetegedettek gyógyítására fordítani, hanem ezt az összeget szociális, kulturális célokra, az életszínvonalat emelő intézkedésekre fordíthatná. Másrészt mai fogyasztói ár- rendinerünk, alapján az állami költs^vetés az alapvető élelmiszerek — hús, hústermékek, tej, tejtermékek, kenyér — fogyasztói árát jelentősen támogatja. így a sertéshúsra 44 százalékos, a marhahúsra 64 százalékos, a zsírra 30 százalékos, a tejre 69 szá- _ zalékos, a vajra 71 százalékos fogyasztói árkiegészítést folyósít. Nos, az alapvető élelmiszerek ártámogatása összegében meghaladja a szeszes italok forgalma után realizálódó adóbevételt. • Ez a dolgok összefüggése ez 5 idő szerint a fogyasztói árak és az állami költségvetés szempontjából. neveléssel kapcsolatos kutatásók ; legújabb eredményeit. A fő té- 5 ma: a művelődés szerepe a szó- : cializmusban. A részvételi díj az alapszol- ; gáltatásért személyenként 1400 • forint. Ezért ellátás, étkezés, au- ! tóbuszos városnézés, szabadtéri j előadásra jegy (Verdi: Othello-ja ■ a bolognai színház előadásában). j> valamint az előadásokból szer. ; kesztett gyűjtemény-kiadvány jár. i A jelentkezéseket június 15-ig fogadják eL A DEMASZ Hódmezővásárhelyi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a gádoros! Dózsa Tsz sertéstelep részére megépített 20 kV-os légvezetéket és transzformátorállomást 1972. május 23-án feszültség alá helyezi. A létesítmény érintése és megközelítése életveszélyes 1 402409 A vendégkönyv első bejegyzése a kínai nagykövettől származik. Köszönetét mond a figyelmes kiszolgálásért és külön gratulál a kitűnő konyhához. Ezt 1965-ben keltezték és számtalan hasonló követte. Fock Jenő, Komócsin Zoltán, Buga doktor, Obrazcov bábművész, koreai, jemeni vendégek, jugoszláv delegációk és még nagyon sok külföldi és hazai vendég élvezte Békéscsabán a tanács vendégházában Petró Mihály főzt- jét. Misi — mert csak így hívja midenki — nem szakácsnak indult Bognár szakmunkásnak tanult 1957-ig, főzőkanalat először a honvédségnél vett a kezébe. Ott egy mesterszakács volt a főnöke és ő fedezte fel benne a tehetséget. Azt mondta neki. folytassad fiam a leszerelés után is, jó az ízlésed, érzéked mindenféle ételhez, s kellő fantáziád is van hozzá. — Most tudom csak igazán értékelni, mennyire igaza volt — mondja Petró Mihály. Tizenöt éve főzök, és akik eddig íőz- tömbői ettek, mind erről biztosítottak. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságnál kezdtem a pályát. Főszakács voltam az üzemi konyhán és közben a KISZ megyebizottság táborában is főztem. Tanultam is sokat. 1960- ban szakács, 1961-ben felszolgáló-vizsgát tettem. 1965-től vagyok a városi tanács vendégházának gondnoka, beszerzője, szakácsa. Makón született, de Békés megyeinek érzi magát és többet is tett a megyéért, mint sok idevalósi. 17 éves korától ifjúsági vezető volt, megyeszerte rengeteg társadalmi munkát végzett. Az ifjúsági táborok résztvevői mindig hálásan gondolnak visz- sza Misi főztjére. Megkapta a KISZ emlékérmet és az árvízvédelemért kitüntetést. — Gyakran mondják a kívülállók, hogy ez maga a kánaán. Van szolgálati lakásom, kötetNépítélet Apátfalván Bakőcz Tamás és a főurak ultimátumából végérvényesen meggyőződött arról Dózsa, hogy az ország nemessége és a király katonád nem a török, hanem a kereszteshadak ellen gyülekeznek. Megértette, a7 életre-halál- ra szóló harc immár kikerülhetetlen. A helyzet súlyosságához mérten igyekezett minél előnyösebb katonai, illetve gazdasági helyzetet teremteni forradalmi háborúja számára. Katonailag igen kedvező volt a keresztesekre nézve, hogy a fővezér elgondolásához híven a békési és a bihari síkságot birtokolták. Olyan területi pozíció volt ez, ahonnan egyforma súly- lya1 éreztethették hatásukat mind Buda, mind Erdély, mind pedig a török felé. E körzet stratégiai fontosságát hagyományosan ismerték az ország urai, hiszen számos vár tanúskodott kivételes szerepéről. Nagyvárad, Gyula, Csanád mellett olyan kulcserődök tartoztak ide, mint az erdélyi bejáratot őrző Lippa és Sólymos vára. Mindehhez a stratégiai rendszer koronájaként tartozott Temesvár, amely len munkaidőm, szép környezetben, jó levegőn élek. E? mind igaz — örülök is neki —, de ők nem látják a munkát, ami mögötte van. Gyakran 16—18 órát dolgozom, és ha kell, éjjel-nappal talpon vagyok. Néha magam is csodálkozom, hogy bírom még mindig, de az étkezőktől kapott sok dicséret mindig új erőt ad. Fizetésem elég kevés még akkor is, ha 8 órai munkaidőre számoljuk. Jelenleg 2100 forint, de előtte hosszú évekig 1050, majd 1300 forint volt. Ezt nem panaszképpen mondom, de jólesne, ha anyagilag is érezném. a megbecsülést. Szabad ideje nagyon kevés van, és akkor is állandóan készenlétben kell állni, hátha vendég jön. Tévét nézni szokott, vagy olvasni. Sok újságot járat, érdeklik a világ eseményei. Az J Előre egyik leglelkesebb szúr-1 kólója, vidéki mérkőzésekre is gyakran elkíséri a csapatot. Ha Csabán játszanak, mérkőzés! előtti napon kiköltözik a csapat a vendégházba összetartásra. Az edző szerint a pihentető nyugodt környezet és a kitűnő ételek sokban segítik a csapat 36 szereplését. — Pályafutásom során már rengeteg ebédet főztem, de ezek 6. felé Dózsa törekedett. Ha ezt elfoglalja, Budánál is fontosabb hadászati bázis jut a kereszteshadak kezére. Gazdaságilag & politikailag úgyszintén nagy jelentőséggel bírt ez a terület. Aki a magáénak mondhatta, az erkölcsileg nagy hatást gyakorolhatott az ország közvéleményére. Itt könnyebben ,megoldhatták a gazdag uradalmak révén a hatalmas sereg ellátását, ugyanakkor önmagáért beszélhetett a tény: a legnagyobb uráli vagyona, földje is elvehető a szegény nép javára. A kereszteshadak által megszállt országrész nem akármilyen birtokos úré volt. Valóságos kiskirályként élvezte a roppant vagyon előnyeit az a Ho- henzollem György, akit idegen létére feltűnő kegyességgel pártfogolt II. Ulászló. Ügy véLíe a magyar király, megteheti ezt unokaöccse kedvéért. A német Hóhenzollem Györgyhöz ‘adta feleségül Corvin János herceg özvegyét, Frangepén Beatrixot, s miután a hozománybirtokos asszonyt rövidesen, sírba kergetközül egy különösen emlékezetes. A békéscsabai Május 1. Tsz-nek zárszámadási ebédet főztem és ezen Kádár elvtárs is részt vett Annyira ízlett neki a marhapörkölt, hogy üzent az egyik felszolgálóval: „Sok puszit küldök a szakácsnőnek!” Mikor megtudta, hogy a „szakácsnő” kicsoda, bejött a konyhába és gratulált a kitűnő ebédhez. Sok ezer ember evett már Misi főztjéből. de még senki sem panaszkodott, hogy nem ízlett, vagy kevés volt. Egyszerű a titka — mondja. Szeretni kell a vendéget, és nem szabad sajnálni az ételből a belevalót. Amióta a pályán van, még nem kapott borravalót, de ez nem is hiányzik neki, nem akar meggazdagodni — Nemcsak vendéglátó vagyok, hanem gyakran vendég is különböző éttermekben. Ha az ott dolgozók szíwel-lélekkel végzik munkájukat, akkor mindenki jól jár. A vendég jó ízzé1, elégedetten távozik, és ők is megtalálják számításukat. Lányai László Több a véradó Eleken Eleken, mint megyénk minden községében, évenként megrendezik a véradást több-kevesebb sikerrel. A gyulai vérellátó alközpont és a helyi Vöröskeresztszervezet, valamint az MSZMP és a tanács közreműködésével az idén a vártnál nagyobb eredményt értek el a helyszíni véradáson. Tavaly mindössze 68-an jelentkeztek, most viszont már 97-en adtak vért. Ebben elsősor. ban a községi tanács elnöke és a körzeti orvosok mutattak példái. A gyulai vérellátó köszönetét mondott azért az áldozatkészségért, melyet az eleki vöröskeresztes aktívák és a véradás szervezői tanúsítottak, valamint a lakosság jó hozzáállásáért. A véradókat a helyi Vöröskereszt megvendégelte. ték, György ölébe hullott Magyarország egyik leghatalmasabb latifundiuma. Így tehát György úr, a stettini, pomerá- niai, rügend, amsbacbi hercegi cím, illetve a brandenburgi és nürnbergi örgrő&ág mellé megkaparintotta a magyarországi várak jelentős csoportját, a Nagyalföld 251 mezővárosának és falujának tulajdonjogát. Ezért cselekedett Dózsa bölcsen, amikor hadaival bebizonyította a legnagyobb urak sebezhetőségét. Ezért estek oly nagy pánikba az ellenpárt vezetői, amikor látták, hol kezdenek megszilárdulni a keresztesek pozíciói. Legfontosabb szán- < dékuk az volt, hogy bármi áron megakadályozzák a paraszti seregek átkelését a Maroson, s ezzel elejét vegyék Csanád és Temesvár élestének. Csáky Miklós Csanádi püspök állt a nemesi had élén. Hozzá csatlakozott ugyancsak tekintélyes erőkkel Báthori István temesi gróf. Amikor Balogh István alveaér, Dózsa parancsnoktérsa a Maroshoz ért, hogy elfoglalja a rév- helyet és gázlókat keressen, a nemesek megverték a kereszteseket. Csáky és Báthory átkeltek a Maros jobb partjára. Nagylakig üldözték a kereszteséket, de egyelőre beérvén a kezdeti diadallal, elfogadták Jaksice György Nyári egyetem Szegeden isssamniimMiiaHmiMniimiiiimaiMiisHnfiicimlEaMiieiiCBiiittv sissmatBsssfBssssssi sasiaiaiaissiaamsssssssaes „jje szettemét q tűz nrn égdé meg,,." A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy történelmi alakjának, Dózsa György születésének ötszázadik évfordulóját ünnepeljük az idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából.
