Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

Nixon Moszkvában (Folytat&s ax 1. oldalról) «ágban levő népeknél arra, hogy azok mérsékletet tanúsítsanak. Ezután beszélt a látogatás programjáról, majd ezeket mondta: — Amikor a háború idején összefogtunk, hogy vereséget mérjünk a közös ellenségre, népeink megtanulták becsülni egymást. A háború utáni fe­szültség éveiben megtanultuk azt is, hogy ellenfelekként tisz­teljük egymást. Tanuljuk meg most, hogyan működjünk együtt a béke idején. — Most, hogy megkezdjük a fegyveres feszültség terhének elhárítását népeinktől, emlékez­zünk arra, hogy a világ min­den népe számára meg kell növelnünk a béke reményeit. — Még sohasem állt két nép előtt nagyobb esély, vagy na­gyobb cél. Legyünk méltóak a szovjet nép, az amerikai nép, a világ minden népének bizal­mára akkor, amikor együtt dol­gozunk a békés világ megte­remtése érdekében — fejezte be beszédét az amerikai elnök. Rz SZKP Központi Bizottságának külpolitikai határozata Az SZKP Központi Bizottságának május J9-i plénumán el- hangzott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának beszámolója a nemzetközi helyzetről. A beszámoló megvitatása után — mint a TASZSZ közölte — a plénum az alábbi határozatot hozta: Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottság» főtitkárának a nemzetközi helyzetről szóló beszámolóját meghall­gatva és megvitatva a Központi Bizottság plénuma teljes egészé­ben helyesli és támogatja a beszámolóban foglalt tételeket, vala­mint a Központi Bizottság Politikai Bizottságának gyakorlati tevé­kenységét, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése, » Podgornij beszéde béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása. A plénum mély megelégedéssel állapítja meg, hogy az SZKP és a szovjet kormány lenini külpolitikáját az egész párt, az egész szovjet nép egyöntetűen támogatja. A Szovjetunió következetes, elvi külpolitikája megfelel a Szovjetunió, a világot átfogó szocia­lista mozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom alapvető céljai­nak, tevékenyen előmozdítja a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését hirdető elvek érvényesülését, az imperializmus agresszív politikájának visszautasítását. A plénum felhatalmazza a Központi Bizottság Politikai Bi­zottságát, hogy továbbra is következetesen hajtsa végre a XXIV. pártkongresszuson kidolgozott békeprogramot, s az adott helyzet­nek megfelelően használja fel a különböző formákat és módsze­reket e program megvalósítására, szervesen kapcsolja össze ko­runk közvetlen feladatainak megoldását a békéért, a népek sza­badságáért és biztonságáért, a társadalmi haladásért és a szocia­lizmusért vívott harc hosszabb távlataival és céljaival. (TASZSZ) A Kremlt«» adtot vacsorái» Nyikólaj Podgornij beszédében többek között a következőket mondta: — Tisztelt Elnök Or, tisztelt Mrs. Nixon, Hölgyeim és Uraim, Elvtársak! — Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány nevében üdvözöljem Önöket elnök úr, az ön feleségét és mindazokat, akik szovjetunió­beli látogatásukra eljöttek Önök­kel. Ez az első eset, hogy az Amerikai Egyesült Államok el­nöke hivatalos látogatást tesz országunkban. Az ön látogatása és a szovjet vezetők találkozása önnel már csak azért is fontos eseményt jelentenek. A tárgya­lások eredményei sok tekintet­ben előre meghatározzák a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok! távlatait Ezek az eredmények minden bizonnyal befolyással lesznek majd arra, hogyan fej­lődik tovább a nemzetközi hely­zet — a szilárd béke és az ál­talános biztonság megszilárdítá­sa, avagy a feszültség fokozódá­sa irányában. — A Szovjetunióban ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak a tervek szerint a kérdések szé­les körét felölelő szovjet—ame­rikai tárgyalásoknak. Mi realista pozíciókból kiindulva fogjuk fel ezeket a tárgyalásokat és poli­tikánk elveinek megfelelően minden erőnket latba vetjük a pozitív eredmények és azoknak a reményeknek az igazolása ér­dekében. amelyeket ezekhez a tárgyalásokhoz országainkban és határainkon kívül fűznek. Ugyanilyen jószándékot várunk a másik féltől i» — Elnök Ür! —- ön a mai nap folyamán már megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyev-vel, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rával. Amelynek folyamán meg­kezdődött az eszmecsere a szov­jet—amerikai kapcsolatok és a jelenlegiéi nemzetközi helyzet problémáiróL — Nemzetközi politikánk elvei és azok az elvek, amelyek más országokhoz, köztük az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkban vezérelnek bennünket, ismertek. Nemrégi­ben ezeket az elveket ismét a legnagyobb határozottsággal és pontossággal megerősítették pár­tunk XXIV. kongresszusának határozataiban és az SZKP Köz­ponti Bizottságának a napokban megtartott plénumán. Minket ezek az elvek vezéreltek min­dig, s a jövőben is ragaszko­dunk hozzájuk gyakorlati tevé­kenységünkben. A Szovjetunió a szocialista közösség országai­val és az összes többi békesze­rető erőkkel együtt következete­sen síkra száll a béke védelmé­ért, azért, hogy megszabadítsuk a ma élő és a leendő nemzedé­keket a háborús veszélytől, a nukleáris konfliktus szörnyűsé­geitől, és azért, hogy felszámol­hassuk a háborús tűzfészkeket. __ A gyökeres fordulat hívei v agyunk a Föld minden konti­2 S#?2. MÁJUS 23. nensén a jelenlegi feszültségek enyhítése érdekében, a népek­nek a fegyverkezés súlyos terhe­itől való megszabadítása, a nem­zetközi problémák tárgyalások útján való békés politikai ren­dezése érdekében, és állást fog­lalunk amellett, hogy tekintet­be kell venni a népek vágyait és akaratát, azt az elidegenít­hetetlen jogát, hogy külső be­avatkozás és nyomás gyakorlása nélkül maguk dönthessenek sor­sukról. Ez a tétel teljes mértékben vo­natkozik az Egyesült Államok­kal való viszonyunkra is, még abban az értelemben is, hogy a békés együttélést nem sza­bad leegyszerűsíteni úgy, hogy csak azt jelentse: nincs háború. Amikor azt mondjuk, hogy békés együttélési politikánkban nem teszünk kivételt az Egye­sült Államokkal sem, e kijelen­tés mögött az a valóságos törek­vésünk áll, hogy javítsuk és fej. leaszük a szovjet—amerikai kap­csolatokat A Szovjetunió lehet­ségesnek és kívánatosnak tart ja, nemcsak a jó kapcsolatok, ha­nem a baráti kapcsolatok kiala­kítását is a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, érthe­tő módon nem valamely harma­dik országok, vagy népek ká­rára. — Természetes, hogy a társa­dalmi rendszereink közötti kü­lönbségek, az államaink között a világpolitika egész sor lényeges és fontos területén elfoglalt po­zíciókban található eltérések ko­moly problémákat szülnek a szovjet—amerikai viszonyban, s ezeket mi távolról sem kicsi­nyeljük le. De még a természe­tükben elvi jellegű nézetkiilönb_ ségek esetén is vannak objektív tényezők, amelyek meghatároz­zák a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös érdekét és szük­ségleteit abban a tekintetben, hogy cselekedeteikkel el kell há­rítaniuk a globális háború ve­szélyét, ki kell küszöbölniük a szovjet—amerikai kapcsolatok­ból a „hidegháború” maradvá­nyait, amennyire csak lehetsé­ges, meg kell tisztítaniuk kap­csolataikat mindattól, ami bo- nyadalmakat okozott a múltban és teherként nehezedik rájuk mind a mai napig. — A Szovjetunió és az Egye- • sült Államok olyan hatalmak, * amelyek élvonalba jutottak a : tudomány és a technika fejlesz- jj lésében, gigászi gazdasági po- ; tenciállal rendelkeznek és tér- » mészeti kincsekben gazdagok. • Népeink nagy súllyal járultak 5 hozzá az emberiség kultúrája ; kincsestárának gyarapításához. j Mindez tekintélyes anyagi ala- ] pót jelent, amely a kölcsönös megegyezés megléte esetén lehe­tővé teszi a szovjet—amerikai együttműködés kialakítását a legkülönbözőbb területeken és olyan nagyméretű tervek reali­zálását, amelyek megfelelnek a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok által világunkban elfoglalt helynek, országaink színvonalá­nak. Az ENSZ alapokmánya értel­mében a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, mint a Biztonsági Tanács állandó tag­jainak a többi tagokkal együtt fontos szerepet kell betölteni a nemzetközi béke fenntartásá­ban. És a tapasztalat azt mutat­ja, hogy amikor együttes erő­feszítésekkel sikerült megtalálni az érdekek ésszerű egyensúlyát, mind a két ország, mind pedig más érdekelt államok viszonyla­tában, mindig megnyíltak a le­hetőségek az éles konfliktusok és helyzetek rendezésére, fon­tos nemzetközi megállapodások és szerződések megkötésére. Más szavakkal: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt­működése a jóakarat szellemé­ben, a szovjet amerikai kap­csolatok javítása mindig a bé­ke javát szolgálta. Mi abból indulunk ki. hogy a szovjet—amerikai tárgyalások hozzájárulnak majd a megol­dásra érett nemzetközi felada­tok rendezéséhez, a szovjet és az amerikai nép javára, vala­mennyi nép javára, az egyete­mes béke javára. Ügy véljük, elnök űr, hogy ez a látogatás lehetővé teszi az ön és kedves felesége számára, hogy jobban megismerjék or­szágunkat. Érzékeljék a kommu­nista építés azon grandiózus terveinek arányait, amelyek megvalósításán a szovjet nép fá­radozik. Megérezzék alkotó munkájának ritmusát és még- egyszer meggyőződjenek róla, hogy a szovjet emberek elköte­lezték magukat a béke ügye mellett. Emeljük poharunkat a tárgya­lások sikerére, arra, hogy orszá­gaink népeinek, a békének és a nemzetközi biztonságnak az érdekeit szolgálják. —■ Emeljük poharunkat az el­nök úr és felesége egészségére! (MTI) Az omsEÜri pártbizottságon mondták el, hogy valóságos mozgalom itt a virágtermelés. („Jöjjenek csak vissza a nyáron, t meglátják, hogy egész virágme- 5 zők borítják az Irt is partját!”) Nemcsak a városi kertészet üvegházaiban termelnek virá­got, hanem üzemekben, iskolák­ban, intézményekben építettek kisebb-nagyobb melegházakat, és nevelik a legkülönfélébb vi­rágzó növények százait, ezreit. Mert szebb az élet a tarka vi­rágok, a zöldellő fa között, s nem jogos-e a büszkeség, ami­vel körülmutatnak, hogy ebben a városban minden az emberi kéz munkája. A házak, az új lakótelepek, a gyárak, a meg­kapó méretű üzemek — de még a fák, a virágok, a növényzet is. Alighanem inkább ez a mai Szibéria igazi romantikája és jelképe. Vagy még több is. Mert az üvegházak nem egyedül virág- termelésre valók. A város leg­nagyobb üzeme: az olajfinomító (amely egyik legjelentősebb az egész Szovjetunióban) csupán ezért talán nem tartaná fenn az üvegházak egész teleprendsze­rét. Hanem azért, mert teljes éven át zöldségféléket termel­ne^ itt munkásaiknak, hogy új­hagyma (amely elengedhetetlen alkotóeleme az orosz konyhá­nak), paradicsom és más efféle R Külügyi Bizottság ülése Komócsin Zoltán elnökletével hétfőn délelőtt a Parlamentben összeült az országgyűlés kül­ügyi bizottsága. A tanácskozá­son — amelyen részt vett Cse- terkd Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szalai Béla külkerest kedelmd miniszterhelyettes és dr. Rosta Endre, a Kulturális! Kapcsolatok Intézetének elnöke — a képviselők megvitatták a Magyar Népköztársaság politi_ kai, gazdasági és kulturális kap^ csolatainak alakulását a fejlődő országokkal. Az írásban közre­adott munkaanyaghoz Hollai Imre külügyminiszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítéseket (MTI) mindig legyen az üzemi kony­hán (17 üzemi étkezdve van a finomító területén), de vásárol­hassanak, vihessenek haza is belőle a munkásnők. Számtalan üzemben láttuk ezt hasonlókép­pen. Így jutnak egész évben zöldségfélékhez az omszkiak. A munkásellátás elsőrendű feladat. Főként a jól felszerelt üzemi boltok révén. Déligyü­mölcsöt, narancsot természete­sen importálnak, almát hason­lóképpen, főként Magyarország­ról. De láttunk szibériai almát is. Kiszurin professzor és mun­katársai szívós fáradságának eredményét. Ma már sokfelé te­rem az általuk nemesített fa: ágai közvetlenül a talaj mentén nőnek ki a törzsből, s valóság­gal kúsznak a földön (innen a neve is: kúszó almafa), hogy télen ne érje a pusztító hideg, hanem a hó alatt nevelkedjen a gyümölcs. Megkóstoltuk: kitűnő volt. Mitagadás, számunkra meg­sokszorozta jó ízeit az a tudat (hadd ismételjem meg a, előbb mondottakat), hogy jelképessé nőtt szemünkben ez a húsos, le­ves ízletes gyümölcs. Itfa azt mondom, hogy a természet mos- tohaságán felülkerekedő ember jelképévé, akkor egy nagy egész­nek csak részletéről szóltam. Mondhatjuk, egy körszeletről. Mert ugyanennek a körnek más-más szeletébe ilyesmiket Bslgár pártmunkás* küldöttség érkezett Budapestre Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn bolgár pártmunkás küldöttség érkezett hazáinkba, Peko Peo- kov-nak, a BKP Tolbuhin me­gyei bizottsága titkárának veze­tésével. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren dr. Komideea Mihály, az MSZMP KB osztály- vezetőhelyettase fogadta. Jelen volt Sz. Iliev, a budapesti bol­gár nagykövetség tanácsosa. (MTI) írhatnék bele: éjszakai munkás­szanatórium, üzemi sportcsar­nok, kolhoz-gyógyfürdő, gyári uszoda ... Vagyis csupa olyat* ami a munkások jobb életviszo­nyait, a dolgozók jobb ellátását szolgálja. Egy keveset még hadd kanya­rodjam vissza a magyar inter­nacionalisták virágaira. Ez is több a puszta valóságnál: ez ás jelkép. Azé a tudatos, élő meg­becsülésé, amely ezen a kilo­méterekben mégiscsak távoli vidéken a magyar forradalmár hősök és a mai Magyarország iránt él az emberekben. Meglepően széles körű az ér­deklődés múltunk és jelenünk iránt egyaránt. Számtalan isko- lásgyerékkel beszéltem, aki pon­tosan tudta, ki volt Ligeti Ká­roly, az Omszkban harcolt vörös magyarok 1919-ben kivégzett vezetője. Láttam azt az utcát* amelyet Ligetiről neveztek el, láttam az emléktábláját a ház falán, ahol annak idején össze­jöveteleiket tartották. S láttam a mai Magyarország üzeneteit: kiállításokat, magyar sarkokat üzemek, iskolák klubtermeiben* könyvtárakban, hazánkat ismer­tető cikkekkel, folyóiratokkal, klasszikus és mai magyar írók orosz nyelven kiadott műveivel. Láttam egy kollégium növen­dékeinek magyar táncát népi viseletűnkben. S lapozgattam szinte meghatóan szép pálya­munkákat Miagyarországról, az Omszkaja Pravda szerkesztősé­gében. E lap ugyanis pályázatot hirdetett „Hogyan ismered Ma­gyarországot?” címmel, s kérdé­seikre alig másfél hónap alatt 160 pályamű érkezett be. De nem rövid feleleteik ám, hanem ( aiiiaiiiiiiiiviaM« Scd&édoi feikéfitk Barátok között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom