Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

A jó előadás maradandó élmény Miszlay István Jásxai-díjas, a Jókai Ssínháx befejeződő évadjáról (Fotó : Hovszky) A Jókai Színház 'igazgatói iro­dájában Miszlay István Jászai- díjas, a színház 'igazgatója la­punk munkatársával a hamaro­san befejeződő színházi évadról beszélget. A tavaly ősszel megjelent reprezentatív műsorfüzet máso­dik oldatán az igazgató írt cik­ket, ismertette a színház terve­it, utalt az elmúlt évadra, mely­re tudatosan kívánta építeni az elkövetkezőt. íme, néhány mon­data ebből az évadkezdő expo­zéból: mesejátékát a megyén túli vá­rosokban és községekben is szí­vesen fogadták. Végül hadd je­gyezzem meg, hogy a 10 bemu­tatónk közül 6 első magyaror­szági bemutató volt, ezzel — azt hiszem — színházunk kísérlete­ző és vállalkozó kedvét bizonyí­tottuk. A jó előadás önmagában is maradandó élmény. A színész, a színházi szakember érzi, mi­kor alkotott igazán jót, mikor lett igazán színház a színház. A siker élményét azonban tetőzi az, ha egy-egy bemutatónk ma­gas elismerést, nívódíjat kap. Ebben sem volt hiány az elmúlt évben. A Művelődésügyi Mi­nisztérium nívódíjban részesí­tette a Vendégség rendezőjét és egyes szereplőit, a IV. Henrik­et, mint produkciót, rendezőt, szereplőket és a műszakot is; Csiky-bemutatónk, a Buborékok minisztériumi támogatást ka­pott, ugyanúgy a Közérdek. És, hogy az öröm tovább fokozható legyen: a televízió felvételt ké­szített a Buborékök-ról, a Mta- nó és a Közérdek televíziós fel­vétele pedig május 30-án és 31- én lesz. A Magyar Rádió is itt volt a színházban, hangszalagra rögzítették a Manót és a Közér- , dek-et. Külföldi kapcsolataink alaku­lásáról is szólnék. Elsősorban arról a gyümölcsöző művész­barátságról. mely az aradi szín­házzal fűz össze bennünket. Kö­zös tervünk, hogy ez év őszén színházunk Romániában vendég­szerepei. Megismerkedtünk és csere játékot határoztunk él a szlovákiai Besztercebánya-zólyo- má „Tajovsky” színházzal is. Szlovák művészbarátaink már június ti-án Békéscsabán játsza­nak, majd Tótkomlóson és Szarvason mutatják be Tajovs­ky Örömtelen örökség című né­pi komédiáját. Engedje meg, hogy beszélge­tésünket néhány probléma is­mertetésére is felhasználjam. Az egyik legnagyobb bánatunk, hogy Békéscsabán, a munkáske­rületben, Jaminában az utóbbi hónapokban megszűnt a szín­ház vendégjátéka. Hasznos gya­korlattá vált egy időben, hogy a székhelyi bemutatók utolsó előadását a téglagyári kultúr- otthonban rendeztük meg; meg­felelő támogatás, segítség és művészetszeretet hiányában azonban lassan néhány néző előtt játszottunk csak. Ezt nem engedhettük meg magunknak, és változatlanul hisszük, hogy az iigénykeltésben van a hiba, nem igaz, hogy a megyeközpont munkáskerü-letenek lakói nem szeretik a színházat, nem sze­retik a nemes, emberebbé for­máló élményt. Azt hiszem, a ke­rületi pártszervezet, a népfront­bizottság és a gyárak vezetői le­hetnének elsősorban azok, akik megváltoztatják ezt a szo­morú helyzetet. Más: színhá­zunk Békés megyén kívüli vá­rosokban is játszik, Csongrád megyében. Régóta tartó tárgya­lásaink azonban nem vezettek eredményre, a Csongrád megyei tanács mind ez ideig nem haj­landó anyagilag hozzájárulni színházunk munkájához, mint ahogy például ezt már a ka­posvári színházzal a Zala me­gyei tanács megvalósította. Ügy gondolom, a megoldást már csak a körzetesítésá rendszer hozza majd... Köszönöm az alkalmat, hogy a Békés megyei Népújság hasáb­jain az elmúlt színházi évaddal kapcsolatban szólhattam, a gyu­lai Várszínház kilencedik évad­jának előkészületeiről — majd legközelebb Sass Ervin A MŰVÉSZ SOHA SEM LEHET ELÉGEDETT ÖNMAGÁ­VAL, S ÍGY AZ IGAZGATÓ SEM, AKINEK ELSŐDLEGES „ALAKÍTÁSA" A SZÍNHÁZI ÉVAD. VOLT NÉHÁNY KIEMEL­KEDŐ SZÍNVONALÉ ELŐADÁSUNK, S VOLT NÉHÁNY IGAZI KÖZÖNSÉGSIKERÜNK IS, ÉS NEM OLCSÓ, HÍGABB SZÓRA­KOZÁS TERÉN .. ELÉGEDETTEK LEHETNÉNK. HA NEM VEZETNE AZ A SZÁNDÉK. HOGY MINDIG JOBBAT ES JOB­BAT ADJUNK: MIND TÖBB ÉS TÖBB NÉZŐ SZÁMÁRA... DÖNTÖ FORDULAT A SZÍNHÁZ ÉLETÉBEN. HOGY EZÚTTAL TIZENKÉT BÉRLETI BEMUTATÓ HELYETT CSAK TÍZ PREMI­ERT TARTUNK. ÍGY HOSSZABB FELKÉSZÜLÉSI IDŐT TU­DUNK BIZTOSÍTANI A SZÍNÉSZEK ÉS A RENDEZŐK SZÁ­MÁRA, KIDOLGOZOTTABB ELŐADÁSOKAT TUDUNK PRODU­KÁLNI. ÉS A MŰVÉSZEK KEVÉSBÉ LESZNEK TÚLTERHELVE. EZ VALÓJÁBAN SZlNVONALEMELKEDÉST JELENT... A JÖ­VŐ KÖZÖNSÉGÉRE PEDIG KÉT GYERMEKDARAB-BEMUTATÓ­VAL GONDOLUNK. Az évadvégi nagy kérdés: mi valósult meg mindezekből? A válasz joga az igazgatóé. — Kezdjük a tervekkel. A műsorterv végeredményben megvalósult. Ez a legnagyobb öröm a számomra, elsősorban azért, mert különösebb gátló körülmények nem jelentkeztek, és nem húzták át a számításain­kat Ritka színházi évad az ilyen, habár nálunk sem volt zökkenő nélküli, betegségek, váratlan balesetek zavarták meg a munkát, de a társulatban mindig akadt valaikä, aki alkal­mas volt és vállalta a beugrást, az előadás megmentését, ahogy mi mondjuk ilyenkor. Tehát a műsorterv. A prózai darabok közül Csi'ky Gergely Buborékok című vígjátékával az író születésének 130. évforduló­ját köszöntöttük. A szomszéd népek iránti barátság jegyében tűztük műsorra és játszottuk szép sikerrel Páskándi Géza ro­mániai magyar író Vendégség című drámáját, később pedig, az évad másik felében Aurél Baranga neves román szerző Közérdek című szatirikus játé­kát, vendégrendező, az Aradi Állami Román Színház igazga­tójának, Dán Alecsandrescunak közreműködésével. A két szín­ház közötti jó kapcsolatok má­sik megnyilvánulása az volt, hogy vendégként Raffai Sarolta Diplomások című drámáját ren­dezhettem az aradi színházban. A bemutatóról írott román kri­tikák — melyek egy részét a Népújság is közölte — elisme­réssel szóltak Raffai lényeglátá­sáról, atmoszférateremtő erejé­ről, és jellemformáló készségé­ről. Örülök annak is, hogy ren­dezői elképzeléseim megvalósít- hattam, és ezt elsősorban a ki- ! tűnő aradi színművészeknek és! Prentia Sever festőművésznek köszönhetem, aki pompás já­tékteret tervezett előadáshoz. A további bemutatókon szép sikerrel játszotta színházunk a Shakesipeare-ciklus következő drámáját, a IV. Henriket, Sán­dor János Jászai-díjas rendezé­sében; Csehov Manó-jának be­mutatója is színházi esemény volt, kiváló alakí tásokkal, dicsé­retes összmunkával emelkedett a jő előadások közé. A zenés darabok között is feljegyezhe­tünk. több kiemelkedőt. ígére­tem, hogy színházunk nem az olcsó, hígabb szórakozást akarja szolgálni, és hogy a kevesebb premier a felkészülés színvona­lát emeli majd, azt hiszem, megvalósult. Nemcsak a prózai, de a zenés darabok előadása is erőteljesebb, érdekesebb, hatá­sosabb lett, hiszen a színház nem mondhat le arról, hogy pro­dukcióval hasson a közönségre. Hatás nélkül kiemelkedően fon­tos nevelési, emberformáló fel­adatát nem is tudná teljesíteni. A színház vezetésének az a vé­leménye, hogy a Két férő az ágy alatt, a Tacskó és a pénte­ken bemutatott Lilla és á kísér­tetek az évad emlékezetes ze­nés sikereit hozták. Évadelőtti nyilatkozatomban, amit az idézetben talál a ked­ves Olvasó, említettem, hogy a jövő közönségére két gyermek­bemutatóval gondolunk. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hegy a most záruló évadban a békéscsabai gyermekszínház csatát nyert. Közönsége ugrás­szerűen megn'övekedett. és mi Is nagy gondot fordítunk arra, hogy a bemutatott darabok színvonalas, jó alkotások legye­nek, és az előadások is igazi, szép színházi élménnyel gazda­gítsák az ifjú hallgatóságot, j Zelk Zoltán: Ezernevű lány és| Romhányi: Csipkerózsika című 8 msmm 1912. MÁJUS 2L Lilla és kísértetek Érzelmes komédia a Jókai Színházban Pénteken este 7 órakor mutatta beszínházunk Görgei—Stark: Lilla és a kísértetek című érzelmes komédiáját Csokonai Vitéz Mihály vi­lágából, Fenti képünkön: Lilla — Dobos Ildikó és Magyart Mihály poéta — Flórián Antal. Porházi György iskolamester — Gílfy László és Rozi. Lilla szoba­lánya Kalmár Zsuzsa. Dénes Piroska alakította Dorottyát, a tudós aggszüzet, Csernák Ár­pád és Cserényi Béla a két titkos rendőrt. Az előadást Sándor Já­nos Jászai-díjas rendezte. (Fotó: Demény Gyulai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom