Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

Ott tolt a népfronthongre»»su9on Megbízatás 19 érésén Találkozásunk óta mindig előttem van mosolygós, de kis­sé zavart tekintete. Nem tud­hatta miért kerestem, szokat­lan még számára a közéleti sze­replés, így a kérdésekre is ne­hezen adott választ. Nem cso­da. Pásztor Erika a Békésszent- andrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet szövőnője még alig 19 éves. Az a megtiszteltetés érte, hogy küldöttként részt vehetett a Hazafias Népfront országos kongresszusán. Ezért kerestem fel. Ő volt a legfia­talabb a kongresszuson, épp­úgy, mint ahogy a szövetkezet vezetőségében. Hazatérte óta viszont már meghívásokat ka­pott, tartson beszámolót kü­lönböző helyeken és fórumokon a kongresszus munkájáról, sa­ját élményeiről és tapasztala­tairól. Érthető volt tehát az izgal­ma most is, amikor kérdeztem, s ezekre a beszámolókra a fel­készülés sem könnyű. Különö­sen azért, mert mint mondot­ta, őszintén szólva még eddig nem is nagyon ismerte köze­lebbről a népfrontmozgalmat, a bizottság munkáját és célját. Hogyan lett mégis kongresz- szusi küldött? A bizalmat elő­legezték. Erre rászolgált. Bár még éveinek számát te­kintve nagyon fiatal ahhoz, hogy mozgalmi múltja és ta­pasztalata legyen. Mégis van, hiszen alig 14 éves korában került a szőnyegszövőbe, ezzel egyidőben az ifjúsági mozga­lomba. A szakmát szüleitől ta­nulta. Édesanyja itt dolgozott, tőle szerette meg a perzsa­szövést. A vékony kezű kislány ügyessége, bátor szókimondása hamar feltűnt a szövetkezet­ben. Rövid idő múltán már komoly munkát és megbízatást is kapott. Egyébként a szövet­kezetre jellemző, hogy a jól dolgozó fiatalokat megbecsü­lik. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy Erikát már 17 éves korában beválasztották a vezetőségbe. A választás jónak bizonyult. Beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. A tanács­kozásokon nem egyszer igen talpraesett hozzászólásával nyilvánított véleményt. Külö­nösen amikor a bérezésről, az édesanyák munkáját megköny- nyítő intézkedésekről volt szó. O is igent szavazott, amikor az a javaslat hangzott el, hogy a szövetkezet járuljon hozzá anyagilag is a községi bölcső­de állandósításához, vagy pedig az óvodai napközi nyitvatartá- sának meghosszabbításához. Igaz női mivoltából fakad, hogy megértette a fiatal édes­anyák helyzetét. De talán a saját jövőjére is gondolt, hi­szen ^ lehet, hogy évek múlva szintén édesanya lesz. A sportmozgalomban is ak­tívan részt vesz, a szentandrá- si kézilabdás lányok sokszor szerepeltek már jól, s egyik erősségük Erika. Igaz, az utób­bi időben idős szüleinek eltar­tása nehezedett a vállára, s emiatt kimaradt a csapatból, de úgy érzi, még folytathatja. ’ Beszélgettünk kongresszusi élményekről is. Oly sok van ebből, hogy azt sem tudta, melyiket válassza, melyikről adjon számot. De lesz még rá lehetősége, hiszen beszámolókat fog tartani. Annyit azért megtudtam, hogy elsősorban a fiatalok hely­zetét, életét vitató, bemutató hozzászólások tetszettek. Sok­sok tennivaló van ebben Bé- késszentandráson is, úgy érzi, jó néhány javaslatot, módszert meg lehetne valósítani .Az if­júság hazafias nevelése, az ál­lami gondozott gyermekek hely­zete, a cigányság életének ja­vítása, a község szépítése mind­mind olyan munka, amiben van bőven tennivaló. Persze az elképzelések még kiforratlanok. De az előlegezett bizalom kö- ... telez. S azon töpreng, hogyan S lehetne úgy bekapcsolódni aS népfrontmunkába, hogy jobb : eredményeket érjenek el. Van rá ideje: 19 éves... Kasnyik Judit Gépkocsi-sorsolás Pécsett rendezi az OTP a gép- kocsinyeremény-betétkönyvek évi második sorsolását május 25-én, és 26-án. A húzáson az ez év január 31-ig váltott és április 30-án még érvényben volt 5 ezer ■ \ m : és 10 ezer forintos gépkocsi nye- jj remény-betétkönyvek veszneks részt A kétnapos húzáson ösz- szesem 543 személygépkocsi ta­lál gazdára. A nyereménylistát a május 27-d lapok közűik. S 1 ■ — .............. : F IGYELEMI VÁLLALATOK, TSZ-EK, ÁLLAMI GAZDASAGOK! A TTTV Békés és Csongrád megyei Iroda raktárkészleté- ; ben levő MTZ-vontató, DT—54 erőgép, tehergépkocsi, pótkocsi alkatrészek és csapágyak értékesítésére május 24-én, 31-én » börzenapot hirdetünk ■ ■ Az eladásnál j e 1 e n tő s árengedményt is biztosítunk. : Az alkatrészeket a vállalat Szarvas, III., fck. 222. szám alat- ; ti raktárában lehet megvásárolni. ■ Ügyintéző: MRAVIK PÁL, anyaggazd. ea. Telefon: 430. x i „Véletlen” beszélgetés a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezetben Békés megyében 131 mező-[ gazdasági termelőszövetkezet! gazdálkodik. Az újságíró tehát, j ha tsz-ről akar írni: válogathat. I Pontosabban válogatnia kell, hiszen mind a 131-ről úgysem írhat. Legalábbis egyszerre nem. így hát ír arról a közös gazda­ságról, amelyik a legjobb, azután amelyik a legrosszabb, ma jd kö­vetkezik a legnagyobb és a leg­kisebb vagy az, ahol éppen var lamd fontos történik és így to­vább, De valamiféle szempont alapján előbb-utóbb úgyis sorra kell. hogy kerüljön valamennyi- - Ha más okból nem, hát azért, mert a hírek szerzője és tovább- adója éppen, arra járt. Mondjuk nem előre megfontolt szándék­kal, hanem csak úgy: véletlenül. A mezőberényi Aranykalász Tsz is így került „tollhegyre”. A 7360 holdas közös gazdaság központi irodáját bővítik. Ki­nőtték azt isi mint ahogy a követelmények is túlnőttek már aacn, amit néhány termesztési, tenyésztésé ágban a korábbi el­járásokkal. feltételekkel elérni lehetett I mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter szaváéval élve: ezek úgynevezett „nehéz helyzetbe került ágazatok”. Vajon ezek az ágazatok a me- zőberényi Aranykalász .Tsz-ban is nehéz helyzetbe kerültek? — Ez a’ termelőszövetkezet hétezázküencvenünké. De csak 440-en dolgozunk már — vála­szol minden szót külön megfon­tolva Ficzere János, a tsz elnöke, majd így folytatja: — EZ is mutatja, hogy nagyon kevés embert engedhetünk ilyen nagy terület mellett kertésze­tünkben dolgozni. Pedig zöldség­ből rengeteget eladhatnánk itt, Berényben, ahol a lakosság ná- romnegyedrésze bérből és fize­tésből éL — Munkaerő-utánpótlás sincs, ugyanis irá termesztünk 30 hol­don vegyes zöldséget, de a 15 kertészlányból, alakét az utóbbi években beiskoláztunk, mér csak kettő van nálunk. Ügy látszik, a jövedelem nagysága sem min­den. Elmentek a ktsz-ekbe dol­gozni kevesebbért Az ottani kedvezőbb munkakörülmények csábító erővel hatnak rájuk. — Az is a kérdéshez tartozik, hogy hiába jövedelmező a zöld­ség, ha nincsenek még jól be­vált, kialakult gépsorok, amivel megszüntethetnénk a zöldségter­mesztés kézi munkaigényességét. És hiába is akadnak ilyen gé­pek, mert pénzünk úgysincs rá­juk. Akt hiszem, ezzel legtöbb tsz-ben így vannak, ezért úgy gondolom, ha máshol nem is, legalább a zöldségtermesztésbén feltétlenül szükség van közös vállalkozásokra. — A cukorrépa termesztésé_ nek teljes gépesítése többé-'ke- vésbé megoldottnak tekinthető. Emelték a cukorrépa felvásárlási árát is. Ezek után futotta-e a gazdaság erőiből a cukorrépa- termesztésre? — Tizenöt holddal növel­ve a tavalyi területet, az idén már 265 holdon termesztünk cu­korrépát. Már csak a gyomirtás­nál kell kiiktatnunk a kézi erőt és akkor nálunk is teljes lesz az ágazat gépesítése. Ennek ellené­re nem szándékozunk több terü­letet adni a cukorrépának­— Még mindig nem eléggé jövedelmező? — Dehogynem-. Csakhogy a cél szerintünk most már nem az, hogy még több területét foglal­jon el, hanem hogy a meglevő­ről minél többet hozzunk le, minél olcsóbban. Ez ránk is vo­natkozik. Íriszen tavaly csak 177 mázsa volt a holdankénti átlag­termés. Nemcsak az ösztönzé­sen, hanem az időjáráson és azon. is múlott, hogy mennyi pénzt tudtunk fordítani táp-1 amyagutánpótlásra. És döntő az! is, hogy 500 holdnyi cukorrépa betakarításához már szállítóka­pacitásunk nem volna. B lényeg azonban mégiscsak az, hogy nem mindenütt, hanem csak ott, ahol a talaj legalkal­masabb rá kell cukorrépát ter­meszteni. De ott aztán 210—230 mázsát holdanként. — Van-e a jövedelmezőségen kívül még valami, ami miatt az Aranykalászban cukorrépát ter­mesztenek? — Igen. A harmadik „nehéz helyzetbe került ágazat”: a szarvasmarha-tartás. Szarvas­marha-tenyészetünk nem tudná nélkülözni a cukorrépa mellék­termékeit Mi pedig a szarvas­marha-tartást annak ellenére is fejleszteni akarjuk, hogy bár az országos átlagnál jobb tejhozo- mot értünk el, jövedelem szem­pontjából mégis a nullán állunk. Természetesen az állami támo­gatással és azzal együtt, hogy a 325 tehenünk egyenként 2850 li­ter tejet ad évente. — Mi a teendő tehát? — Egyfelől várjuk a tej felvá­sárlási árának változását, más­felől pedig tudjuk, hogy még az sem oldhat meg mindent, mert nekünk kell itt, üzemen belül a jövedelmezőség további fokozá­sának útját megtalálni. Van 880 hold legelőnk- így hát a szabad­tartás lehetőségeit latolgatjuk azzal a céllal, hogy a költsége­ket csökkenteni, a hozamókái meg növelni tudjuk, Eddig tartott csupán a „vé­letlen” beszélgetés. Lehet, hogy nagyon sok újat nem tett hozzá a zöldség- és cukorrépatermesz­tés. a tejtermelés kérdéseiről ki­alakult országos vitához. Min­denesetre egy 7360 holdas nagy gazdaság termelési gyakorlatá­ból és a nagy gazdaságot köze­pes eredményekkel, de eredmé­nyekkel vezető elnök vélemé­nyéből annyit leszűrhetünk, hogy a szabályzók, az ösztönzők nem minden gazdaságra nézve méretre szabottak. Csupán az irányt jelzik, a „közlekedés” fel­tételeit szabják meg. de a leg­kevésbé függ tőlük, hogy ki, hogyan „közlekedik”! Kőváry E. Péter iisiKKiisxs sastBCzcsaxcsxaxzBsssiBBinaassa» ní)e szdkmt a tűz nem égeti mj..” A magyarországi forradalmi mozgalmak nagy törté­nelmi alakjának, Dózsa György születésének ötszáza­dik évfordulóját ünnepeljük az idén. Tiszteletadással idézzük fel a népvezér életútját fél évezred távolából. A vezér válasza Szelet vetett a hercegérsek a pápai bulla kihirdetésével. Or_ szágszerte megmozdult a nép és nemcsak a jobbágyok, de a sze­gényebb nemesek is a gyülekező helyek felé tódultak. A toborzá­sokban kiemelkedő szerepet ját­szottak azok a papok, akik az egyház, a főrangú nemesek tel- hetetlensége ellenében hasztalan hirdették az evangéliumot. Ma­guk is nyomorogtak, közelről látták a parasztság mind re­ménytelenebb helyzetét. Most megragadtált az alkalmat, híveik élén siettek a keresztesháború zászlói alá. Megannyi gyülekező hely közül Nagyvárad, Kalocsa, Székesfe­hérvár, Bács tartozott a fonto­sabbak közé, központi táborhely­nek pedig a Pest határában levő Rákost jelölte ki Dózsa György. Naponta több ezer önkéntes ér­kezett ide, s rövid időn belül negyvenezren népesítették be a hatalmas tábort. Egyedül Med_ gyászai Mészáros Lőrinc ceglédi plébános kétezer parasztot veze_ tett Dózsa seregébe és megérke­zése pillanatától fontos szerepet 4. játszott a keresztesek vezérkará­ban. A jobbágyok, papok, kis-, nemesek sorai külföldi önkénte­sekkel egészültek ki, felvilágosult deákok, ügyes iparosok egyaránt szívesen siettek a táborba. Csak a nagyurak és azok fegyveresei maradtak távol. Voltak ugyan nemesi bandériumok Pest, Nóg- rád, Hont és Heves vármegyék­ben de ezek sokat sejtető tar­tózkodással kerültek a gyüleke­zőhelyeket. Egyelőre! Aztán eleinte szórványosan ér. keztek hírek a nemesek durvasá­gairól. A fővezér nagy önuralom­ról tett tanúbizonyságot. A túl­kapások megtorlása helyett a se­reg fegyelmezésére, katonai ok­tatására fordította minden erejét. Kora reggeltől késő estig tartott a kiképzés, személyesen okította az alsóbb parancsnokokat, majd ellenőrizte munkájukat. Igen gondosan osztotta be a legcélsze­rűbb harci alakzatokba a gyalog­ságot. a lovasságot, tüzérséget és a műszaki csapatokat. Katonai képzettségéhez igazságos erély és érett emberismeret társult. Erre vall többek között az is, hogy rendszerint azokból választotta ki az elöljárókat, akik a gyüle­kezők élén érkeztek táborába. Ám hiába szeretett volna Dó­zsa minél többet törődni katonai teendőivel, kénytelen volt odafi­gyelni a riasztóan, megszaporo­dott rossz hírekre. A panaszok között az volt a legenyhébb, hogy a nemesek visszatartják jobbá­gyaikat, mit sem törődve a pá­pai átokkal. Komolyabban kel­lett venni az otthonmaradott véd. télén családtagokkal szembeni általános erőszakoskodást, a fe­nyegetések ellenére hadba indu. lók megcsonkítását, a toborzók. meggyilkolását. Dózsa többszer értesítette Ba­kóé zot is ,a királyt is a tartha­tatlan helyzetről, de miután in­tézkedést sürgető kérésére hall. gatás volt a válasz, erélyesebb levelet fogalmaztatott Ambrus pappal, a deákjával. E levélben felsorolta a tudomására jutott eseteket és nyomatékkai kért se­gítséget az ország törvényes ve­zetőitől, egjníttal sürgette a ne­mesi bandériumok, a királyi zsoldosok és a végvári katonák csatlakozását az önkéntes kérész, teshadjárathoz. Május tizennegyedikén, vasár­nap érkezett meg a válasz Buda­várából a rákosi táborba. A pa­naszokra nem tért ki sem a ki­rály, sem a bíboros. Figyelmen kívül hagyták a korábban meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom