Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

Szarvasi óvőnőképzősök a pedagógusjelöltek országos találkozóján Tíz dijat hoztak haza Pécsről A Pedagógusjelöltek I. Orszá­gos Találkozóján, Pécsett má­jus 10—11-én, 52 szarvasi óvó­nőképzős hallgató — tizenki­lenc pedagógusképző intézmény 2300 résztvevője között — küz­dött a tudomány, a művészet és sport „arénáiban” intézete szí­neiért, kutató munkája, ének­zenei kultúrája és a fizikai sportokban kifejlesztett küzdő- szelleme elismeréséért. Az ifjúság kutatómunkája eredményeit az országos talál­kozó keretében rendezett XI. Országos Szakmai Konferencia ifjú résztvevői vitatták meg a szerzők ismertetése és a zsűri előzetes véleményezése nyomán. A pedagógiai, pszichológiai és módszertani szekciók „szerző­előadói” között a szarvasi inté­zet 10 hallgatója „védte meg” pályamunkáját olyan eredmé­nyesen, hogy az előző évi — a X. konferencián nyert 7 díj után — ez alkalommal 10 díjat hoz­tak „haza”, önmaguk és intéze­tük dicséretére. (Kiemelt I. dí jat és a Tankönyvkiadó külön- díját Szabó Erzsébet II. évfo­lyamhallgató nyerte el. II. dí­jat kapott: Dénes Julia—Janu- rik Katalin és Láng Judit II. évfolyamhallgató. III. díjasok: Bancsi Teréz, Bajkó Magda, Komlósi Irma, Méri Éva, Nyer­ges Mária, Szabó Anikó és Szél Erzsébet.) A főiskolai hallgatók ének­zenei kultúrájának fejlettségét neves énekkarok, kamarakóru­sok mutatták be a pécsi Nem­zeti Színházban tartott gálaes­ten. A békéscsabai minősítő versenyen arany fokózattal ju­talmazott szarvasi kamarakórus Törzsök Béla intézeti tanár ve­zetésével hagyományaihoz mél­tóan képviselte az intézetet, és szakmai körökben is nagy elis­merést váltott ki. Részt vett a pécsi találkozó Spartakiád-versenyein az intézet kézilabda-csapata is, és arany­éremmel tért vissza. HatvanőtmiíTió forint értékű bútor A kiegészítő, egyedi és kis la­kószobabútorokat gyártó Me zőberényi Faipari Ktsz-ben 1967-ben még csak 22 millió forint termelési értéket állítot­tak elő. Az idén pedig a ta- valyi 57 millió után már 63— 65 millióra számítanak. A tervezett eredmény na­gyobb részét a tavaly óta üze­melő korszerű technológiájú új telep szalagszerű termelésétől várják, de hozzájárul ehhez az okányi részleg húsz dolgozója 9 millió forint értékű végter mékkel és a köröstarcsai rész­leg 27 dolgozója is évi 11 ezer fotel elkészítésével. A 20—23 féle terméket (bú tort) előállító ktsz-ben minden szériát legalább két változat ban készítenek el, igy rugal másán tudnak alkalmazkodni a piaci feltételekhez. Ennek ered­ményeként anélkül, hogy 1967. óta emelték volna az árakat, 15 százalékos nyereséggel termel­nek, s így a dolgozó tagok át­lagjövedelme is meghaladja az évi 22 ezer forintot. Bekapcsolódunk az űrtávközlő rendszerbe Válaszol a Fór am ' A véges adásidő miatt sok kér­dést nem tudtak megválaszolni a televízió Gazdaságpolitkai Fó­rumának résztvevői. Lapunk ezek közül most kettőre közli a Fórum válaszát. ■ A Békéscsabai ÁFÉSZ dolgo­séinak kérdése: ! A beruházási korlátozások !érintik-e a városban tervezett szövetkezeti ABC-áruház felépí­tését? A SZÖVOSZ szövetkezetfej- lesztési osztályának válasza: — A kormány 2040/1971. (XII. 16) sz. határozatában felkérte a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsát és a megyei szövet­ségeket, hogy a SZÖVOSZ érdek, képviseleti körébe tartozó gaz­dálkodó szerveknél — a közös fejlesztési alapok tartalékolásá­val és más intézkedésekkel — érjék el: az 1972. évi beruházási szívónál az előző évinél 100 mii. lió forinttal alacsonyabb legyen. A kormányhatározat végrehaj­tása demokratikus döntésen ala­pul. Ezért a SZÖVOSZ elnöksége felkérte a MESZÖV-ök elnöksé­geit és a megyei ÁFÉSZ-választ- mányokat a szükséges intézkedé. sek megtételére annak érdeké­ben, hogy a megyei szövetkezeti szervek 1972, évi beruházásai a kormányhatározatnak megfele­lően alakuljanak. Emellett az el­nökség javaslatot tett az egyes megyék 1972. évi beruházási szín­vonalára. A választott testületek (ÁFÉSZ választmányok) minden megyé­ben — így Békés megyében is április 20-án — a szövetkezetek­kel történt tárgyalás alapján, azokkal együtt, saját maguk dön­töttek abban, hogy a kormány- határozatnak megfelelően kiala­' Amikor másnap sor került Buda várában a szent György napi ünnepélyes eseményekre, kezdetben még nem tudta a tö­meg. hogy ki lesz a fővezér. Dózsa jelen volt a sokadailom- ban, számosán ismerték, mivel a kitüntetése körüli huza-vona révén vitézségének is híre sza­ladt. Főképp a katonák^ költöt­ték jóhírét, ennek nyomán a tö­meg is ünnepelni kezdte. Mire elérkezett a mise ideje a szent Zsigmond templomban, minden­ki természetesnek vette, hogy a nándorfehérvári lovasíkapitány, a király új lovagja a közismert katonák csoportjában foglak he­lyet. A szent Zsigmond templom szűknek bizonyult a hatalmas tömeg befogadására. Mind a templom előtti tér, mind a kör­nyező utcák megteltek, miköz­ben Bakócz érsek misét celeb­rált az oltárnál. Ezt követően népgyűléssé változott át az ün­nepség. Bernát Pávia gróf, olasz püs­pök, a pápai udvar főjegyzője felolvasta a latin nyelvű római bullát, amely keresztesháborúba szólítja a katolikus egyház hí­veit. Az eredeti latin szöveget fennhangon fordította magyarra Balázs ferencrendi szerzetes. Ezt követően Bakócz Tamás az oltár elé szólította Dózsa Györ­gyöt tíz vitéz társaságában. Az ő mellükre a hercegérsek szabó­ja varrta fel a keresztesháború jelvényét, a posztóból készült »őrös keresztet. Közben világi papok és szerzetesek ugyancsak posztóból kereszteket osztogat­tak a férfiaknak, hogy erősítsék ruhájukra, s ezzel nyilvánítsák ki a háború iránti hajlandósá­gukat. A papok lelkesítő beszé­deket rögtönöztek, ahol csak megfordultak a tömegben. En­nek hatására valóban magával ragadta az elszántság az embe­reket, amikor Bakócz Tamás ki­bontotta a hatalmas fehér lobo­gót, rajta a vörös kereszttel. Ab­ból pedig, hogy Dózsa György­nek nyújtotta át a keresztesihá­ború lobogóját, megtudták, ki a fővezér. Minden úgy sikerült, ahogy remélte a hercegérsek. Harcot hirdető szavai nyomán megala­kultak a keresztes hadsereg el­ső csoportjai. A sok-sok gyalo­gos mellett már háromszáz lo­vasa is volt Dózsa Györgynek. Késedelem nélkül átkelt a Du­nán frissen toborzott katonái­val és a pesti oldalon hozzálá­tott a tábor berendezéséhez. Ügy mondják a korabeli szemtanúk, hogy a fővezér vi­selkedése lelkesítő benyomást tett híveire, önbizalmat sugár­zott. s miután újra kihirdette a pápai bullát, lakomára hívta seregalapító katonáit. De nyilván az is feltűnt a fő­vezérnek. hogy a nevezetes mi­séről hiányzott az udvar, má­nyoztak az országnagyok. Ez baljós előjel volt... Gerencsér Miklós Következik: A vezér válasza. (Folytatjuk) kított beruházási terveket fogad­hassanak el. A kialakított keret­számokat az ÁFÉSZ-ekre köte­lező testületi határozattal erősí­tették meg azzal, hogy a soron- levő részközgyűléseken ezeket a beruházási terveket terjesztik elő és tárgyalják meg, mint fejlesz­tési lehetőséget. A Békéscsabai ÁFÉSZ-nél __ t estüleíi döntés alapján — 1972. évben 433 ezer forint beruházást lehet megvalósítani. Nagyobb összegű beruházásra egyébként — szabad fejlesztési alap hiá­nyában — nincs is lehetősége az ÁFÉSZ-nek, tehát az említett keretösszegen belül kell az ABC- áruház építését megoldania. *** — Mikorra várható a tervezett 1200 ágyas városi kórház megépí­tése, mert a 10 ezer főre jutó kórházi ágy tekintetében az utol. só helyen állunk az országban. — Ezt kérdezte Békéscsabáról dr. Csikász József. Dr. Tarits József, az Országos Tervhivatal osztályvezetője vála­szolt a kérdésre: — Az eddigiekben nem volt szó ilyen nagy férőhelyű városi kór­ház építéséről, hanem a meglevő kórház rekonstrukcióját, bővíté­sét terveztük. Ennek munkálatai el is kezdődnek a IV. ötéves terv időszaka alatt, s mintegy 400 ággyal gyarapodik ez az intéz­mény. A várost egyébként teher­mentesíteni fogja az ötéves terv folyamán épülő több megyei egészségügyi intézmény is. Szarvason például egy orvosi rendelőt adnak át, Gyulán máris folyik a kórház rekonstrukciója, Békéscsaba pedig egy KÖJÁL- <|pületet és egy 250 férőhelyes egészségügyi gyermekotthont kap. A hírközlés fejlesztése igényli az űrtávközlő rendszerhez való csatlakozást. Hazánknak az in- terszputnyik szerződéshez tör­tént csatlakozása után meg kell teremteni az űrtávközlésbe va­ló bekapcsolódás műszaki elő­feltételeit, hogy a televíziós mű­sorátvételre, a távbeszélő és te­lex-kapcsolatok bővítésére, il­letve ezek megbízhatóbbá téte­lére alkalmazni lehessen a mű­holdakon átmenő távközlő uta­kat. A Postakísérleti Intézetben most készült el az a mérőberen­dezés, amelynek segítségével a műhold vételére szolgáló vevő­állomás telepítésére számításba jövő helyek zavarmenlességét ellenőrzik. Képünkön: Koós Ár­pád fizikus a távvezérelt mérő­antenna és segédkészülékeit el­lenőrzi. (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) laaeasacesaaBctBtaBacsaaeaaaieaaaaiK** Az Orosházi Madrigál Kórus Szolnokon Tegnap, május 18-án nyílt s szombaton fejeződik be a Tisza- parti városban a Családi és társadalmi ünnepségek II. or­szágos műsorbemutatója, me­lyen az ország e nt-dezvénye­ken résztvevő kórusai' lépnek fel. Békés megyét az Oroshá­zi Madrigál Kórus képviseli a találkozón, többek között Bach- és Beethoven-műveket, Szoko­lay Sándor Svéd altatódalát s a Lakodalmast a Vérnász című operából éneklik Szokolay Bá­lint vezényletével. A bemutató idején országos tanácskozást is rendeznek, melynek előadásai a társadal­mi és családi ünnepségek zenei feladataival és az ezekhez kap­csolódó komplex műsorok je­lentőségével foglalkoznak. Két autóbusznál óvodás nagy napja Kétszer fordult szerdán a Víz- és Csatornamű Vállalat autó­busza a békéscsabai Tanácsköz­4 Jól jövedelmezett a vetőmagtermesztés A mezőberényi Aranykalász Tsz 5500 holdnyi közös szántó­jából 1971-ben 2000-et a búza, 800-at a kukorica, 500-at a ta­karmánygabonák, 250—250-et a cukorrépa és a napraforgó fog­lalt le. Vetőmagot a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Válla­lat Orosházi Délmagyarországi Központjával kötött szerződés alapján mindössze a vetésterü­let 1,6 százalékán, azaz 90 hol­don termesztettek. Ennek elle­nére a növénytermesztés tiszta jövedelmének — amely 6 mil­lió 50 ezer forint volt — több mint 20 százalékát a hagyma- és a cukorrépa-vetőmag ter­mesztése hozta. A közös gazdaság eredménye­it 1971-ben ezenkívül már csak az átadott 2700 hízott sertés utáni 800 ezer forintnyi tiszta jövedelem javította és így ért el a tsz összesen csaknem 7 milliós nyereséget. társaság úti óvoda és a válla lat szabadkígyósi telepe között: óvodásokat vitt kirándulni a szabadba, s hogy meglássák a kicsinyek, honnan is kerül a la­kások ,az óvoda csapjaiba a víz. A gyerekeket szörppel, sü­teménnyel kínálták a telepen, ahol aztán ebédidőig futkároz- hattak, labdázhattak, játszhat­tak. Eddig a hír, amihez megjegy­zésünk: a vállalat vezetői jól értelmezik azt a feladatot, fe­lelősséget, amit a társadalom- na a jövő nemzedék nevelésé­ben kell vállalnia. Különösen, mert a kirándulás szervezői megígérték, hogy az óvoda töb­bi csoportját is megajándékoz­zák hasonló úttal, hetekre szó­ló élménnyel, hosszú időre ér­vényes tudásanyaggal /

Next

/
Oldalképek
Tartalom