Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

Növényvédelmi tanácsadó Hogyan védekezzünk a lótetű ellen? üevéibeR ige« sokon keresik fel a Növényvédő Állomást és tanácsot kémek a lótetű elleni védekezésre. Ezzel a cikkel szeretnénk válaszolni minden érdeklődőnek. A lótetű elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, j ha megismerjük a károsító 1 fejlődésmenetét, szokásait, tud­juk azt, hogy mikor a leg­eredményesebb a védekezés el­lene. A lótetű melegágyakban, házáfeertékben és esetleg szán­tófölden is igen kellemetlen kártevő. Főleg állati eredetű táplálékot (földi gilisztát, csi­gát, rovarokat) fogyaszt. Száraz­ságban azonban tápanyag- és vízszükségletét a növényekből elégíti ki. A növényeket első­sorban nem rágásával, hanem A szilvalevél vörösfoltosság a szilvafélék legáltalánosabb és legsúlyosabb levélbetegsége. A leveleken kezdetben elszórtan egy-egy halványzöld foltot, ké­sőbb (május—júniusban) élénk vöröses pecsétviasz színt ölte­nek. Erős fertőzéskor (két, vagy több folt) levél száraz időjá­rás esetén július végén, augusz­tusban a fertőzött levelek le- hullhnak. A kórokozó gomba a fiatal leveleket fertőzi. A növényvédő állomás laboratóriumának meg­figyelése szerint a fertőzőképes kórokozó szaporító képletei a levegőben megjelentek (aszkos- póra kiszóródás IV. 24-től). A fertőzéshez a leveleken csepp­földaíattS járatai készítésével károsítja. Két év alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Trágyában, komposzfcban, vagy a talajban fagymentes mélységben telel. Tavasszal március végén, ápri­lis elején jön elő és kezdi el a károsítást. Csak károkozásuk idején, júniusban—júliusban jönnék elő a felszínre éjjelente a kifejlett egyedék és olykor repülnek is. Tojásaikat június végén — július elején a talaj­ban 15—30 cm mélységben, tyúktojás nagyságú fészekbe helyezik. A fészek felett elrág­ják a növények gyökereit, igy annak helye, főleg gyomoe te­rületeken, szembetűnik. A lár­vák júliusban kelnek ki és kez­detben csoportosan együtt van­folyós víz szükséges. (15 Celsius fokon 4 órás levélnedvesség bo- rítottság is elegendő a fertő­zéshez). A fertőzést elindító spórák kiszóródása elhúzódik július végéig. A védekezést a fertőzést elindító spórák ellen kell végezni, mert a kórokozó vegetációs idő alatt fejlődő sza­porító képletei sterilek, így nem indítanak el újabb fertő­zést. A védekezés elvégezhető: Th- ovit (virágzás után 2 alkalom­mal) 0,5 százalékos, vagy Cosan 0,2 százalékos, vagy Orthocid 0,2 százalékos, vagy Zineb 80 0,2 százalékos töménységű per- metlével. Borbély László biológiai laboratóriumvezető nak. Megsemmisítésük szein- pon.tjából ez az egyik legked­vezőbb időszak. A fiatal lárvák külsőleg nagyobb hangyához hasonlítanak. A nyár folyamán többször vedlenek és szétszé­lednek. Ősszel vonulnak telelő­re. A lótetű ellen akkor véde­kezhetünk eredményesen ,ha a különböző irtási eljárásokat együttesen alkalmazzuk. Számu­kat talajműveléssel, növény­ápolással egész évben gyéríthet- jük. Széthurcolása a trágyale- lepről történik, ezért a trágya felhasználása előtt meg kell arról győződni, nem fertőzött-e? Párosodás idején terelő leme­zekkel összekötött, peremükkel a föld színével egyező magas­ságban leásott cserepekkel összegyűjthetjük a vándorló egyedeket; a fészkeket — júli­usiban — ásóval kiemelhetjük. A fészket vagy az előzőekben leírtak alapján találhajuk meg, vagy úgy, hogy ha az említett időszakban a talaj felszíne alatt futó járatokat követjük, és ahol irányát hirtelen megvál­toztatva lefelé halad ott keres­sük. A telelőre húzódó lótücs­kök összeesalogatására jó ered­ményei használhatjuk fel a friss trágyát, legalább 0,5 köbméter­nyit 60—70 cm mély árokba, vagy gödörbe rakva. Az árokból a tavasz beállta előtt kell a trágyát kiszedni és a behúzó­dott vakondtücsköket elpusztí­taná. Eredményesen alkalmazható a Lótetű arvalin 20—30 gramm/ négyzetméter mennyiségben az esti órákban, lehetőleg eső után kiszórva. A csalétek ki­szórást 8—10 naponként — szükség szerint — meg kell is­mételni.; Borbély László biológiai laboratóriumvezető uninnmm»us»nHi»iiiMnitmesai!RiuamMiiimiiiuiiaMH«aa»nn«i» A szilvalevél vörösfoltosság elleni védekezés ÍITBAN HAZAFELÉ Állategészségügyi vizsgálatra vezette tenyészüszőiéi Szelezsán Jánas és B^ráth Lajosné Kétegyhá- zan- Fotóriporterünk útban hazafelé fényképezte le a tetszetős küllemű üszőket, miközben a ta­vaszi dús gyepet nyálábóltak (Fotó: Demcny) A szobanűvények átültetése A hosszú nappalok és a bő­séges fény igen alkalmas ar­ra ,hogy szobanövényeinket jó feltételek mellett tartsuk és így felkészítsük őket az ősztől ta­vaszig tartó szűkösebb időszak­ra. Fontos, hogy tavasszal ül­tessük át növényeinket friss, tápdús földbe. A tavaszi átül­tetés azért a legkedvezőbb, mert így a teljes fejlődési idő­szak alatt a növények többet nőnek majd, mint a későbben átültetettek. Azt, hogy szükséges-e a nö­vényt átültetni, úgy állapítjuk meg, hogy a cserépből kiütjük a következőképpen: a növény tövét bal kezünk szétnyitott ujjai köze vesszük, megfordít­juk, s a cserép alsó részét jobb kezünkkel megfogjuk. A lefor­dított cserép peremét kemény tárgyhoz, asztal széléhez üt-1 ük (óvatosan) és az elvált cse­repet a földlabdáról leemeljük. Ha azt látjuk, hogy a gyökér­zet a földlabdát erősen beszőt­te, átültetjük a növényt. Ha ke­vésbé, akkor visszahelyezzük a cserépbe és csak a felső, tömő- dött földréteget távolítjuk el, melyet friss tápdús földdel pó­tolunk. Növényeink földigénye kü­lönböző. A szükséges földkeve­rékek virágüzletekben is kap­hatók. Ezek megfelelő tápanyag­tartalmú és fizikai szerkezetű virágföldek. Legtöbb szobanö­vényünk részére a gyengén sa­vanyú felel meg. Kertészetek­ben is kapható virágföld, de er­dei sétáinkon is gyűjthetünk lombföldet. Legjob ba bükk- lombföld és a hosszú tűjű fe­nyők alól gyűjtött fenyőlomb- föld. De ezekhez is keverjünk 6—10 százalék folyami homo­kot. Ha növényeink a csere­pükbe begyökeresedtek, tápsó- oldattal hetenként egyszer pó­toljuk a kevés tápanyagtartal­mat. Az át nem ültetett növé­nyeinket is hetenként egyszer részesítsük tápsóoldatos öntö­zésben. Danszki Károly Időszerű munka a barackosban és a málnásban Gyümölcsfáink a virágzás után a termésköteskor és az erő­teljes hajtásnövekedéskor sok nitrogént vonnak él a talajból' Gondoskodjunk a tápanyag pót­lásáról. Az utóbbi hetekben hullott csapadék kedvezett a gyomok növekedésének, ezért a kapá­lással ne késlekedjünk. Meg kell kezdenünk az őszi­barack legjelentősebb kártevő­je, a keleti gyümölcsmoly elleni rendszeres védekezést Az erre alkalmas növényvédőszerek a barackmoly hernyóinak károsí­tását is megelőzik, így ellenük a vegetációs idő további részében nem kell külön védekeznünk. A levéltetvek közül a fekete és hamvas őszibarack-levéltetü le­küzdése okozhat problémát Ezért a rovarölőszert úgy vá­lasszuk meg, hogy a rágó- (mo­lyok) és a szívókártevők la le­véltetvek) ellen egyaránt hatá­sos legyen: 0,15 százalékos La. baycid 40 WP-vel, vagy 0,25 százalékos Saladon 40 WP-vel, avagy 0,1 százalékos Bi 58-cai permetezzünk. A permetlébe a gombabetegsé gek — levéllyukacsosodás, levél- íodroscdás, varasodás — leküz­dése Orthocidot (10 literenként 2 dkg-ot) is tegyünk. Az igy ké­szült kombinált permetlével a molyok és a gorababetegségek visszaszorítására kajsziiáinkat is permetezzük. A málna virágzása idején a szürkerothadás fertőzésének és a kis málnabogár kártételének megakadályozása a feladatunk. A méhek védelmére csak méh- kímélő szert használjunk. Ezért vagy 0,4 százalékos Melipav Spritzmittel -f- 0,3 százalékos Ortho-Phaltán. vagy 0,08 száza­lékos Fundazol 40 WP-vel -f- 0,4 százalékos Meiipax Spri Izmi ttel kombinációval permetezzünk. A permetlevet úgy készítsük, hogy 10 liter vízbe 4 dkg Melipaxot és 3 dkg Ortho-Phaltánt vagy 8 gramm Fundazoit tegyünk. Pályázati felhívás! . A KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA az 1972. VII. 21 és 30-a között megrendezésre kerülő Szegedi Ipari Vásár alkalmával — a Vásárigazgatósággal közösen — „Délmagyarországi pályázatot” hirdet kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkező fogyasztási cikkek minősítése és a Vásáron történő népszerűsítése céljából. A Fórum elsősorban Csongrád, Békés, Bács- és Szolnok me­gyei vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok nevezését várja, de elfogad jelentkezést bármely, más megyéből is. A nevez­ni kívánt termékek mintadarabjai minőségi bevizsgálás cél­jából 1972. május 31-ig küldendők be a KERMI-hez (Bp., VIII., Tózsef krt. 6.) a pá­lyázatra való ‘hivatkozással. A minták beküldésével egyide- értesítendő, mely jűleg a Fórum Titkársága ennek alapján megküldi a nevezési lapokat és további felvilágosításokkal szolgál. Telefon: 185—012. Ipari Vásár és Kiállítás Igazgatósága Szeged, Vörösmarty u. 3. Kiváló Áruk Fóruma Budapest, V. Szende Pál u. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom