Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

Hol, ha nem vidéken? népművészei nem­zeti kincs. Olyan érték, amely foko­zott védelmet kí­ván mindig, de különösen most, amikor a termé­szettel szoros kap­csolatot alkotó életm id városias életté változik és a népművészet szülőföldje, a falu is lassan-las- san átalakul. Nem engedhetjük meg, hogy vele együtt eltűnjön az ősi eredetű népi művészet, az alkotó ember önkifejezése dal­ban, faragásban, hímzésben, ko­médiában, táncban. A televízió Ki mit tud? adásai előtt heteken át folyt megyénk­ben is a versengés. Felléptek versmondók, beat-zenészek, raű- dal-énekesek és késnyelők, de meglepően kevés volt a népmű­vészeti produkció. Volt néptánc­együttes. népdalénekes és citera- zenekar is, de közülük egyetlen­egy sem kerül a tévé képernyő­jére. Nem érte el a kívánt szín­vonalat. Elgondolkoztató ez, mert azt mutatja, hogy nem védjük kellően szőkébb hazánk korábban messzeföldön megcso­dált népi művészetét. Nincs elég szakemberünk, akik az ifjú nem­zedékben elhintenék a népi dí­szítőművészet, a néptánc, a népzene értékes magvait? Békés megyében szép hagyo­mányok vannak. Gondoljunk csak arra, hogy itt gyűjtött Bar­tók Béla népdalokat, itt szerve­ződött a Magyar Állami Népi Együttes és itt dolgozik ma is az Európa-szerte sikert arató Ba­lassi Néptáncegyüttes, akiknek — valljuk be őszintén — talán többet tapsolhattak a Csabai fo­nó című táncjátékért idegenben, mint Békéscsabán.« Téma ma az emberek között, hogy szellemi központokat kell kialakítani vidéken. Azt hiszem ennek megvalósításakor figye­lembe kell venni az adottságokat és abból is szellemi központtá kell emelkedni, ami már adva van: a vidék népművészetéből. A hagyományok ápolásával, szenvedélyes gyűjtő- és feldolgo­zó munkával. Ezt kell kiemel­ten támogatni a vidék népmű­velési munkái között, mielőtt el­tűnne, feledésbe merülne a tánclépés vagy a furulyaszó. A megyei tanács népművelési csoportja, a népfront munkatár­sai sokat fáradoznak mindeze­kért. Békéscsabán a régi podsz- tyenás házból Tájházat alakít ki a városi népfronbizottság, nem­zetiségi Röpülj páva körök mű­ködnek megyénkben, de ez még kevés. Néhány héttel ezelőtt Békés­csabán az ifjúsági és úttörőház­ban közős műsorral mutatkozott be a Balassi Néptáncegyüttes és a szentesi Horváth Mihály Gim­názium diákszínpada. Kitűnő szerkesztésben a csabaiak népi játékokat táncoltak, a szentesi diákok népi komédiát játszottak. Mindkét műsor anyaga a cso­portok saját gyűjtése volt. A közönségsiker ismét bizonyítot­ta, hogy van igény a népművé­szetre. Foglalkozzunk vele! És hol, ha nem itt vidéken? Réthy István Statisztikai könyvszemle TUDOMÁNYOS KUTATÁS 1970 A kiadvány — az e tárgyban megjelent kötetek folytatásaként — ismerteti a tervszerű kutatást végző 1071 intézmény (kutatóin, tézet, egyetemi tanszék, egyéb kutatóhely stb.) kutatási-fejlesz­tési adatait, összefoglaló áttekin­tést ad a hazai kutatási bázis fejlődéséről a III. ötéves terv időszakában, összehasonlítva né­hány európai ország tudományos kutatási tevékenységével. Állattenyésztés í—ni. A kiadvány a „Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény” so. rozat folytatása. Az I. kötet az országos adatokat tartalmazza, 100 év távlatában ismerteti az or. szag állatállományát állatfajok, kor és ivar szerint. Bemutatja az állatállományt területnagyság és társadalmi szektorok szerint. Ké. pet ad az állati termékek ter­meléséről, foglalkozik a vadállo­mány helyzetével. A II. kötet a megyei adatokat tartalmazza. Az ország mai te­rületére vonatkozóan tárja elénk az egyes megyék állattenyészté­sével kapcsolatos adatait. Az ál­latállományt a gazdaságok terü­letnagysága és társadalmi szek­torok szerint is ismerteti. A III. kötet községsoros ada­tokat tartalmaz. Az adatok egy­ségesen az 197Ó. évi közigazga­tási beosztásnak megfelelően ke. rülnek közlésre. Filmrendező szokatlan szerepben AZ ALKOHOLIZUS KIFEJLŐDÉSÉNEK TÉNYEZŐI Macskajáték a címe az új magyar filmnek, melyet Örkény István kisregényformában és színpadon már sikert aratott művéből készít Makk Károly. Képünkön a forgatás egy szo­katlan pillanata: régi fényképek között keresi a rendező az egyetlent, amely a Macska játékhoz leginkább illik. A Nemzeti Színház Helsinkiben Vasárnap este megérkezett a finn fővárosba a Nemzeti Szín­ház első csoportja. A szerdán és csütörtökön bemutatkozó magyar társulat főszereplőit — Várady Hédit, Dániel Valit, Kállai Ferencet, Sinkovits Im­rét, Major Tamást —, vala­mint Marton Endre igazgatót — főrendezőt, továbbá dr. Malo- nyai Dezsőt, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztá­ly ánk vezetőjét, Arvi Kivimaa professzor, a finn Nemzeti Színház igazgatójának vezeté­sével a finn színházi élet veze­tői fogadták a repülőtéren. Megjelent a fogadáson a finn művelődésügyi minisztérium több vezető munkatársa, ott volt Rónai Rudolf hazánk hel­sinki nagykövete is. A kiadvány a budapesti alko­holista férfiakkal készített inter­júk adatainak feldolgozása alapi­ján vizsgálja, hogy az alkoholiz­mus kifejlődésében milyen té­nyezők játszottak szerepet. Fel­kutatja az alkoholisták gyermek, korában azokat a körülménye­ket, melyei? személyiségük egész, séges fejlődését megzavarták. Felméri az iszákos környezet ha­tását, melyek a problémáival küzdő embert a mértéktelen ivás felé taszították. Foglalkozik az alkoholista életforma jellegze­tességeivel. Bemutatja a pszi­chológiai tesztek eredményeit. A szociológiai és pszichológiai megközelítésnek együttes alkal­mazása a magyar szakirodalom­ban újdonság. A kiadvány füg­gelékeiben megtalálhatók a vizs­gálat kérdőivei, az adatok feldol­gozásának módszerei, valamint az alkoholizmus szociológiai és szotiálpszichológiaü szakirodai­mának részletes áttekintése. Az eredményekről készített tábláza­tok további kutatásokra is fel- használhatók. Békéscsabai BISZ Bútor­ipari Szövetkezet megvételre keres motorikus meghajtású intarzia-vágó gépet Felvételre keres INTARZIA-VÁGÓKAT. Jelentkezés: műszaki osztály; Békéscsaba, III., Berényi 122. x A Kner Nyomda felvess férfi segédmunkásokat és takarítónőket. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9. Munkaügyi Osztályon. x Mindenki hallja a madarak énekét Jubilál az orosházi kórház íül- orr- gégeosztálya Hallásjavítő műtét mikroszkóp alatt. Öt esztendővel ezelőtt, 1967. május 15-én kezdődött a gyó­gyító munka az új orosházi kórházban, elsőként a fül-orr- gégészeti osztályon. A gyógyul­tan távozó első betegek emlé­kezetében elhalványultak az akkori képek, s az idő rostá­ján csak a fehér és kék köpe­nyesek furcsa keveredése ma­radt meg: az előbbiek a leg­felső emeleten már csendben gyógyítottak, az utóbbiak lejebb még kopácsoltak, az utolsó si­mításokat végezték. Persze a fehér és kék köpenyesek disz- szonanciája azóta rég megszűnt, mindketten pontosan, csendben a gyógyítás szolgálatában áll­nak Dr. Molnár Mihály, az oros­házi kórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosa emlékezik az első jubileum alkalmával. — Az eltelt öt év alatt 6360 beteget vettünk fel a huszon­négy ágyas osztályra és 6144 műtétet végeztünk. Ebből a leg­több, szám szerint 4380 száj- és garat-, azután 596 orr- és melléküreg-műtét volt. Nagy­ságrendben rögtön ezután kö­vetkeznek a fülműtétetek, ame­lyek száma 510 volt. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Azért is, mert innen kezdődik valójában az, amiért e sorok is íródnak, túl a jubi­leum adta apropón. Statiszti­kai adatok tanúskodnak arról, hogy hazánkban igen magas a hallási zavarban szenvedők szá­ma, ugyanakkor csak elszórtan foglalkoznak ennek intézmé­nyes gyógyításával, különöskép­pen pedig a megelőzéssel. Az orosházi kórház említett osztá­lya azon kevesek közé tartozik, ahol nem csupán foglalkoznak ezzel, hanem figyelemre méltó eredmények is születtek. — A fülműtétek kétharmada hallásjavító volt — folytatja a főorvos — s miután minden betegről pontos, összehasonlító anyagot készítünk, lemérhető a javulás. Egy-két kivételtől el­tekintve valamennyiük hallása javult. Emlékszem, járt itt egy Idősebb ember, erdőben lakott BftíS g 1972. MÁJUS 16. és életében nem hallotta még a vadgalamb hangját; A műtét utáni reggelen furcsa hangra ébredt. Az ablakpárkányön egy galamb turbékolt. „Soha nem tudtam, hogy a galambnak ilyen hangja van” -— mondta elérzékenyülten. A műtétek mellett azonban ma- már egyre- nagyobb gondot fordítanak a megelőzésre. Kó­runk egyik betegsége a zajár­talom, amely lassan, de biz­tosan rontja a hallást. Ezt meg­előzni pedig . egyét jelent az egészséggel. Több mint három esztendeje folyik az orosházi kórházban az audiolőgiai szak- rendelés. Ez idő alatt 4420 em­bert vizsgáltak meg és 769 hallókészüléket adtak ki. Az igazi megelőzés azonban az, amikor még egészséges, vagy legalábbis annak vélt közössé­geket vizsgálnak. Különösen fontos ez iskoláskorban, hiszen akkor még könnyebben lehet segíteni. Ezért terjesztették ki az ellenőrzéseket az iskolákra, amelyekben eddig 4200 gyerek hallását vizsgálták. . — A megelőzés másik nagy . területe az üzemekben dolgo­zók ellenőrzése. Elsősorban a zajártalmas' munkahelyet ke­ressük fel, mint például az üveggyárat, a vasöntödéket vagy most a Békéscsabai Konzerv-* gyárat. Meglepőek a tapasztalai­tok! Vannak emberek, akik észre sem veszik, hogy romlik a hallásuk és csak akkor men­nek , már orvoshoz, áruikor koc-. kázatosabb a 'gyógyulás. Nem-í rég egy új zajártalmai területi tét fedeztünk rel, á mezőgaz­daságot. Az erőgépeken dolgo­zók hallása hihetetlen mérték­ben romlik. A vizsgálatok alap­ján javaslatot tettünk a, mub kahelyek vezetőinek a szüksé­ges védőfelszerelések beszerzé­sére, kötelező alkalmazására. Beszélgetésünk végén az ép­pen soron következő tudomá­nyos előadás illusztrációit mu­tatja a főorvos. Kor, nem, foglalkozás, lakóhely szerinti bontásban áll előttünk, mely területekre kell koncentrálni, hol szükséges fokozni á preven­tív gyógyítást. Hogy minden­ki élete végéig hallja, hogyán turbékol a vadgalamb. Seleszk, íeTenc A IS emzeti Színház Vörös­marty-előadása iránt máris igen nagy az érdeklődés. Bár a Czillei és a Hunyadiak című darabot nem ismerik az ezer tó országában — a Thália Színház két évvel ezelőtti bemutatko­zása a Kalevalával jó ajánló­levél íi magyar társulatnak. Sajátosan, nagy tömegeket érintő sztrájkkal esik egybe a Nemzeti Színház finnországi premierje: bérkövetelés niatt május 6-a óta nem dolgoznak a finn napilapok munkatársai. A magyar nagykövetségre ugyan hivatalosak a finn új­ságírók, többen azonban máris jeleztél:, hogy csak mint „ma­gánemberek” lesznek jelen a tá­jékozta tón. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom