Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Mozaikok a színházról Egy mai műfaj: a dokumentumdráma Közismert, hasonlat, hogy egy-egy műalkotásban — mint csepp ben a tenger — benne van az egész világ. Világot idéző vízcsepp- hez hasonlítanak a doku- mentumdrámák is — hogy a világ teljességéről szóljanak, az élet veges részleteit állítják: színpadra .. természetesen nem a nfn- guk igazi valójában. Lehetetlen is volna, hiszen az embereknek nem az a dolga, hogy cselekedeteiket másnap ujra-tegyék a színpadon. És ez nem is adna esztétikai örömöt — mint ahogy nincs művészi értéke a „legdrámaibb” jelenetnek sert), amit mondjuk 'egy bérház veszekedő házaspárja produkál a szomszédok-alkotta „közönség” előtt. Ha azonban a színház művészei ismételnek meg jól kiválasztott valóságrész- letet — „cseppet az élet tengeréből” —, ez már ébreszthet esztétikai érzéseket a nézőben: milyen különös, érdekes, elgondol kod tatö a világ. Sokszor milyen megdöbbentő! . .. Hát ilyenek vagyunk? ilyen az ember?... A dökumentumdrámák szerzőinek. előadóinak célja- újra meg újra, egyre mélyebben, erősebben ráébreszteni az embereket Idézzünk az egyik darabbeli tanú szerepéből: Árkokat kellett ásnunk / Sok asszony összeesett / •mikor megemelte a lapát agyagot / Derékig vízben álltunk / Az őrök nézték / Csupa fiatalember / Egy asszony a parancsnokhoz futott / Százados úr / kiáltott / nem dolgozhatok ilyen állapotban / teherben vagyok / Erre nevettek / és egyikük addig nyomta a lapáttal / a víz alá / míg belefulladt (Vas István fordítása) Ezt a borzalmas eseményt mondita el a tárgyaláson a láger egyik élet- benmaradottja. Nem ilyen választékosán, nem ügyelve szabatosságra, versritmusra — de közben ömölhetett szeméből a könny, öklét görcsbe szoríthatta az indulat. szavát elakaszthatta az átéltek felidézése. A többi, s még rettenetesebb mozzanat mellett ezt is azért állította szinte eredeti formában színpadra az író, hogy a szerencsések, a haláitáboroteat elkerülök keze is ökölbe szoruljon, hogy ők is- annyira gyűlöljék a fasizmust, mint közvetlen szenvedői gyűlölték, s fogják gyűlölni, amíg csak élnek... S hogy mindennél jobban szeressék és tiszteljék az Embert Alig valószínű, hogy más — stilizáltabb, „szelídebb”, „művészileg meglő nnáltabb” — eszközökkel ■ugyanilyen hatást érhetett volna el Peter Weiss. Hogy mi ebben a művészi. munka? Hiszen több- száz oldalnyi szövegből néhány tucatot kiválasztani nem lehet túlságosan nehéz feladat.. „ Ez részben igaz. De! az eredeti anyag „meghúzása” az alikotófolyamatnak csak egyik része — s bárki próbát tehet, hogy azért ez Sem minden gond nélkül való tevékenység S feltétlenül „igazi” írói tehetség kell az élet sokoldalú ismeretéhez, a kiáltásra késztető valóság-darabok megtalálásához. És dokumen- tumdráima írásánál ez utóbbi tényezők a más műfajokban megszokottnál jóval nagyobb szerepet játszanak. Emellett: nincs éles határ „dokumentumdráma” és „nem-dokumentumdrá- ma’ között. Két és fél ezer esztendővel ezelőtt Aisz- khülosz aligha tudott e műfaj létezéséről — a Hír-“ nők szava a Perzsák című tragédiában mégis dokumentumaiért! : ember-voltukra. Módszerük: valóságból vett cse- lekménydarabokat. szöveg- részleteket ,bútorokat, jelmezeket vagy akár csak kellékeket vinni a színpadra. ezzel idézni fel az éleit teljességét. Ez jellemzi a talán leghíresebb dokumentumdrámát Peter Weiss A vizsgálatát is. Az író a második világháború utáni Auschwitz-per jegyzőkönyvéből merítette anyagát. Csak annyit változtatott Szörnyű a vészt elsőnek megjelenteni, mégis: ki keli göngyölni mind e szenvedést, perzsák! A barbár hadsereg megsemmisült!-. Ott voltapi én, nem hallomásból mondom ej a pusztulást, amely ott végbement. (Jánosy István fordítása» * S gyakran élt hasonló eszközökkel Shakespeare, Ibsen, Brecht, és Shaw. Meg közelebb hozva a példáikat: bírósági jegyzőkönyvek, tanúvallomások, újságcikkek alapján írta á televíziós közvetítésből zsef; hasonlóképpen a Jókai. Színházban is játszott két darabját Raffai Sarolta. És e módszer nemcsak tragikus, komoly hangú produkciók létrejöttét segítheti: nemrég láthattuk a televízióban Fehér Klára dokumentumkomédiáját. rajta, hogy kisebb-nagyobb kihagyások után verssé formálta a megmaradt mondatokat — a bíróság, a tanuk, és a vádlottak prózai szavait. milliók által ismert Kiáltást H. Barta Lajos; valóságos esemény nyomán A térképen nem található című drámáját Darvas JoA dokumentumdráma különleges, igen sajátos kifejezési forma, ennek ellenére — vagy talán éppen ezért — a többivel egyenrangú helye van a színpadi műfajok népes családjában. Napjainkban — úgy tűnik — felvirágzását éli .. s ha A vizsgálatra, Az Oppenlieimer-ügyre. a Kiáltásra vagy éppen Weiss Vietnam drámájára gondolunk — egyáltalában nem érdemtelenül. Danis?, Győző A példákat lehetne tovább sorolni, egy sajátosság azonban már ezekből is levonható: sok színműnek — tágabb értelemben valamennyinek — vannak közvetlenül valóság-alapú összetevői. Ha az író elsősorban ezekre támaszkodik munkája közben, dókámén tumdráma születik. Amely tehát nem más, mint a drámaíráis sok-sok lehetősége, formai eszköze közül az egyiknek a hangsúlyozott felhasználása, kiemelése, abszolutizálása. Fekete János Hevesi öreg ház ÚJ KÖNYV: llaán Lajos naplója a Biblrofrheca Belcesiensis sorozatban Irodalomtörténészek és kritikusok az ország irodalmának térképén még nem tartják számon Békéscsabát, vagy*ha biztatni és vigasztalni akarjuk magunkat: egy- kettő közülük talán már kezd felfigyelni arra, hogy hazánknak e tájékán is alakul valami, megmozdult az alvónak tetsző föld; s már nem mindenki menekül el innen, akinek valami köze van az irodalomhoz. Nem akarom e gondolatmenetet folytatni, mégsem tudom másként formálni gondolataimat, mert Haán Lajos naplóját olvasva e bénító tapasztalások ellenére is az öröm kerekedik félül az emberben, s általában is mindenkor az öröm, amikor KÖNYV születik e varosban, S tegyük mindjárt hozzá, hogy egyre több könyv születik itt, ami mégis csak azt jelenti, hogy a város — mint annyi más vonatkozásban is — kopogtat egy megnyílnia nem köny- nyen akaró ajtón; s kitartó kopogtatása bizonnyal nem lesz eredménytelen. Gimnázium és Szakközépiskola igazgatósága nyomdaipari szakközépiskolás diákjainak munkájaként a Békéscsabai Városi Tanáccsal, a Munkácsy Mihály Múzeummal és a Megyei Könyvtárral közösen ad ki évenként. De vizsga- munka e sorozat más tekintetben is! A tipográfiai igényességen túl, ami Pe- tőcz Károly munkásságát és könyvszeretetét dicséri, jói vizsgázik évről évre a könyvsorozat avatott szerkesztője, dr. Papp János is. Mind a hat kötet szervesen kapcsolódik Békés megye múltjához. Nem érdektelen e helyen felsorolni, legalább a kötetcímeket, hogy azok beszéljenek e köteték előállítóinak szőkébb hazánk iránt érzett szeretetéről. Íme sorrendben : Emlékezzünk Vég- Gyula várárul; Haán Lajos: Békéscsaba története; Vallomások a legnagyobb magyar faluról; Kner Imre gondolata^ az életről, az irodalomról, a könyvművészetről ; Tessedifc Sámuel írásairól, s végiül: Haán Lajos naplója. Végig izgalmas olvasmány e napló, különösen azoknak, akik Békéscsaba múltja iránt érdeklődnek. Mert a gondos válogatás eredményéként minden sora e városihoz kötődik valamiképpen, s nagyszerűen kiegészíti azt, amit Haán várostörténeti, munkájában mondott el a sorozat második kötetében. Egy művelt pap és tudós férfi szellemes és olvasmányos írását, amelynek révén. plasztikusaibba válhat az egyéb történeti és Szépirodalmi munkák olvasása által bennünk irfalakult kép a múlt század első kétharmadéról. Mert ez a napló mentes minden kisszerű provincializmustól, országos és európai érvényű atmoszférát tud teremteni úgy, hogy ugyanakkor visszaadja korhűen egy kétnyelvű, mozgásban élő szőkébb társadalomnak gyengéit és fonákságait is. Űj könyv született tehát újra Békéscsabán, ás örömmel üdvözöljük. Filadelfi Mihály Hely történetk utatásunk tápláló erei gazdagabbak voltak a rég- és közelmúltban egyaránt, mint a szépirodaloméi. Az utóbbi másfél évtizedben meg különösen előretört a kutatás-irodalomnak ez az országszerte divatos és népszerű formája. Ebbe a szépen ívelő folyamatba épül be sajátos színekkel a Bibliotheca Bekesiensis gaz. dagodó sorozata, amelynek immár hatodik kötetét veheti kezébe az a néhány- száz olvasó, ákj magáénak mondhatja e sorozat köteteit. Kuriózum ez a sorozat ötszázig számozott példányaival, s bizony kár, hogy kuriózum. Vizsgamunlka e sorozat minden darabja, amelyet a békéscsabai Rózsa Ferenc Dózsa Varga Rudolf Varangy vörös éjszakádban forgószél rabolta mennybe a fákat, égőszárnyú varjak vitték véred fekete hőszitálásban, csak parazsatokádö hegedűszó, szelek kifeszített vitorlái, feletti, halk, halotti ének, levelekből hullatott sikoly látta, mikor gyullongó leheleted az idegen csendben jeget kiáltott, piros paripák előtt meztelenre vetkőztetett bőröd; pörkölt virág, sistergő fagyban hevítetted gyulladásig magad. Pengéid bontottak csontjaidon láng-ujjlenyomatos, felrobbant sugarat. Varangy vörös éjszakádban forgószél rabolta mennybe a fákat. Ott volt a máglya; véres angyal. Mennybeszürt tornyok csigaszarvai fölül, néztél le a Napból, tűztél viselös arccal
