Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

Jó széllel célba érni Jó széllel és rádióval... A népfront V. kongresszusét után* A párt és a népfrontmozgalom írta: ér. Latos István, az MSZMP KB munkatársa ä fiäjb volt az ember első közlekedési eszköze. Kezdetben táplálék beszerzésére, menekü­lésre, áj otthon keresésére használták. Aztán egyre inkább csak szállítottak vele. Sok-sok ezer ember él ma is a hajó­ból, ami a fatörzstől az atom­meghajtású jégtörőig tökélete­sedett az évszázadok során, lapjainkban nemcsak mun­kát, szórakozást is szolgál. Szu- pervitorlásaükkal versenyre kel­nek a sportolók. Épülnek kis hajók is. Modellek. Ezek is rajthoz állnak és jő szélre bíz­va, rádióval irányítva célba jutnak Ä hideg áprilisi szél bele­kapaszkodik a vitorlákba és nekilendül1 a kis hajó. Országos versenyre edzenek a békési MHSZ „Vörös Meteor” model­lező klubjának tagjai. Amikor elkészül egy-egy vitorlás, nyomban kiviszik a Puskaporos tóra. Itt próbálják ki, itt dől el, részt, vehet-e a nagy verse­nyen. Három évvel ezelőtt alakult a klub. Harminc tagja van. Ál­talános és középiskolások, szak­munkástanulók és hazajáró egyetemisták. Van, aki itt nőtt lel. Németh Laci már a klub elődjében, a szakkörben is dol­gozott. Az elmúlt négy évben kilenc hajót épített. Varga Im­re és Pálfi Jancsi hasonló ered­ményekkel büszkélkedik. Imre a tavalyi országos versenyen majdnem az első helyre került. Akkor nem sikerült. Azt mondja, majd május 6-án és 7-én bi­zonyít, Dorogon. A tét nagy, mert ha vitorlása, a „Flamingo” első helyre kerül, akkor tagja lesz ő is a magyar hajómodel­lező válogatottnak Gábor Áron tanár, nyolcadik éve irányítja a békési hajómo­dellezők munkáját. Mióta klub­bá szerveződtek, eredményeseb­ben dolgoznak. Üj helyiséget kaptak, az MHSZ és az ÁFÉSZ évente 14 ezer forinttal támo­gatja őket . Egyszerű sportvítorlás hajő- imodelléket készítenek, — Kettős a gyerekek siker­élménye — mondja. — Egyszer a kész modell, aztán a ver­seny. A modellező folyóiratok tervei alapján építik a hajókat. Egyéni formaterveik is vannak, de nem jelentősek, hiszen a klasszikus kategóriába tartozó ,.M”-hajók csak akkor indul­hatnak versenyei!, ha méreteik a nemzetközi szabványnak megfelelnék. A hajó hossza nem lehet több 127 centimé­ternél, a vitorlafelület az 5160 négyzetcentimétert nem halad­hatja meg, A szakkör helyiségében alko­tói rendetlenség. Szerszámok, száradó modellek, festékes do­bozok, félkész hajótestek. Ko­moly mestermunkáiéi tanús­kodnak: a bordázatot furnér­lemezből alakítják ki. Erre pa- lánkolják a vékony fenyőléce­ket. A hézagokat különleges ragasztó anyaggal tömítik, az­tán dél-amerikai balsafából vonnak réteget a hajótestre, amit japán papírral szigetel­nek. Elkészítéséhez 100—110 munkaóra kell. — A mimikára nevelés nagy­szerű lehetősége a modelle­zés. Be kellene venni a poli­technikai oktatás tantervébe! Az ország nyolc általános is­kolájában már így van. Ná­lunk, Békésen még álom. A mi gyerekeink napokon át sárka- parókat csinálnak, ez bizony nem sok sikerélményt nyújt, de szakmai és gyakorlati ismere­teket sem — mondja a szak- körvezető. Egy másik kívánság: — Szükség van arra is, hogy egy hiteles, korszerű szabályköny­vet adjanak ki a hajómodelle­zésről. így végre elkerülhet­nénk az országos versenyek vi­táit. És egy valami kell még nagyon!, Jó szél, hogy célba ér­Réthy István A munkásosztály, pártja-! nak vezetésével, dolgo- ! zó népünk széles rété- j geivel szoros szövetség­ben valósítja meg történelmi feladatát Politikájának és cse­lekvésének szerves része, hogy a szocializmus ügyének győze­lemre vitelében szövetkezzék a társadalom haladó erőivel E szövetség alapja, hogy a mun­kásosztály és a párt célja egy­beesik a dolgozó tömegek valar- mennyi rétegének alapvető ér­dekeivel, kifejezi és képviseli azt A párt a népfrontmozgalom elvi, politikai vezetését az ott dolgozó kommunistákon keresz­tül valósítja meg a pártirányí­tás általános eszközeivel. A most lezajlott népfrontválasztá­saik az azt követő V. kcngresz- szus minden bizonnyal akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha a pártszervek és az alapszer­vek alaposan megvizsgálják sa­ját munkájukat a mozgalom irányításában, segítésében. Min­denekelőtt azt kellene sokolda­lúan szembesíteni a gyakorlat­tal, hogy vajon minden terüle­ten és minden tekintetben ered­ményesen tudunk-e dolgozni az olyan, „politikai áttételeken”, melyek a pártot összekötik a párton kívüli tömegekkel, mát kellene még ezen javítani, mi­ben keHene változtatni. A párt- irányítás javításának lényegéhez tartozik, hogy párlszerveirak ha­tározottam lépjenek fel a moz­galom iránt helyenként meg­nyilvánuló fenntartásokkal szem­ben, harcoljanak azért, hogy a mozgalmi munka például a köz­ségekben ne szűküljön le csak a községfej lesztési feladatokra, biztosítsák annak lehetőségét és föltételeit, hogy a népfrontmun- ka az általános és a helyi po­litikai tennivalóiban is találja meg a helyét. Pártszerveink, az alapszervezetek ne hagyják ve­getálni a népfront szerveit, ösz­tönözzék, kezdeményezzek a mozgalom állandó politikai je­lenlétét közéletünkben. A párt­irányítás oldaláról is fel kell figyelnünk arra, hogy a külön­böző társadalmi akciók, politi­kai kampánymunkák idején he­lyenként a népfrontmunka for­mális elemeit helyezik előtérbe. Nem adnak szerepet az érdemi kérdések eldöntésében. vagy esetenként nem használják ki a mozgalomban rejlő politikai le­hetőségeket. Minden bizonnyal sokat gazdagodna például a párttaggyűlések, vezetőségi ülé­sek és á csúcsvezetőségi ülések munkája, ha az egész községet, vagy a lakosság egyes rétegét érintő napirendek tárgyalása előtt az eddiginél gyakrabban igényelnék a népfrontsizervek véleményét, javaslatait, & ha azokat a határozatok meghoza­talánál hasznosítanák. A népfrontmozgalombam dol­gozó párttagok feladata rendkí­vül árnyalt, sokoldalú és türel­mes munkát igényel. Felelőssé­gük mindenekelőtt abban áill, hegy a vezető szervek folya­matos, rendszeres, szinte állan­dósított irányítása, útmutatása mellett a pártonkívüliek köré­mjMsm 3 1972. MÁJUS i. ben a meggyőzés eszközével ma­gyarázzák a párt politikáját és hogy cselekvő részeseivé tegyék őket a közös célok megvalósítá­sában. Ennek formái, módszerei több tekintetben szántén fej­lesztésre szorulnak. Előbb-utóbb határozottan szembe kell nézni azzal, hogy különösen alsóbb szinteken sok még a személyi átfedés, vagyis a különbökő tár­sadalmi funkciókkal leterheltek száma a mozgalomban, viszont sokszor indokolatlanul nem kap­nak ott helyet az olyan kevésbé leterhelt emberek, aikák a ma­guk helyzeténél fogva sokat te­hetnének a közös célok érdeké­ben, akik ugyan a főkérdések­ben egyetértenek velünk, haj­landók a célok valóra váltásá­ban mellettünk, egy úton halad­ni, de éppenséggel még nem ju­tottak e] a marxista—leninista eszmék tudatosságáig, követke­zésképpen a párttagságig. T ermészetesen van a do­lognak egy másik oldala is, mely abban áll, hogy miaga a népfrontmozga- íom, annak vezető szervei és funkcionáriusai maguk is akar­jál!, javítsák ezt az együttmű­ködést, keressék és fejlesszék a helyes értelemben vett helyük­nek, szerepüknek megfelelő te­vékenységet. Éppen a legutóbbi idők fontos tapasztalata, hogy a mozgalom akkor töltheti be si­keresen hivatását, ha szerveinek munkája nemcsak az ünnepsé­gek, megemlókezések szervezé­sére korlátozódik, hanem szinte állandósultán foglalkozik mind­azokkal a társadalmi feladatok, kai, melyek a lakosság egészét, vagy különböző csoportjait érin­tik, melyek iránt a különböző rétegek legszélesebb érdeklődér se nyilvánul meg. Az ilyen jel­legű belpolitikai, külpolitikai, gazdasági, kultúrpolitikai, köz_ ségpolitikai problémák megoldá_ sátán ne mondjon le a kezde­ményezésről, hanem sajátos esz­közeivel legyen megfelelő part­nere a párt-, állami és gazdasá­gi vezető szerveknek. K özéletünk demokratiz_ musának fejlődése, ál­lami szerveink mun­kájának korszerűsítése mind szélesebb ter ületeken - veti föl a társadalmi aktivitás nö­vekedésének fontosságát az or­szágos gondokban, problémák­ban és a helyi politikában egya­ránt, Napjainkban mindjobban kirajzolódnak a mozgalom ten­nivalói, pl. a falugyűlések szer­vezésében, előkészítésében, a községi tanácsok jogköreinek tényleges érvényesítésében, a közös érdekek kialakításában, egységes képviseletében-, a la­kosság észrevételednek, javasla­tainak közvetítésében, a vezető szervek, elképzeléseinek dönté­seinek megalapozásában és tu­datosításában. Ma mindenekelőtt ezek a kérdések igénylik a kü­lönböző társadalmi szervek, tö- megszervezetek és mozgalmak sajátos és konkrét tennivalóinak végrehajtását, a munka össze­hangolását. Az összefogástól, a feladatok célszerű elhatározásá­tól és egyben a munka összehan­golásától is függ, hogy a la­kosság' legszélesebb rétegeit mi­lyen mélységig és milyen ered­ményességgel tudjuk a további­akban is magunk mellé állítani az egész dolgozó népünk alap­vető érdekeit kifejező progra­munk válóra váltásában. élmény a vízréfcocsátáft (Fotó' Marton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom