Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
Rendkívüli értekezlet a Fehér Házban SALT-ügyben Washington Richard Nixon amerikai elnök vezetésével hétfőn a Fehér Ház. bari! rendkívüli munkaértekezleten vitatták meg a stratégiai fegyverzetek. korlátozásának kérdéseit. Az amerikai elnök legfontosabb tanácsadóinak bevonásával tartott értekezleten jelen volt Gerard Smith, a SALT-tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője is. Roland Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn este nyilatkozatot olvasott fel d sajtó képviselőinek. Ebben kijelentette: a SALT-tárgyalásokon előrehaladásokat sikerült elécni- és jelentős mértékben növekedett annak lehetősége, hogy a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról a két ország között megállapodás | jöjjön létre. Nixon felkérte Ge- , raid Smith-et, hogy még hétfő j este utazzék vissza Helsinkibe és az új utasítások tártokéban j folytassa a tárgyalásokat a szov : jet küldöttséggel. | A vereség után hajlandó a megegyezésre az ellenzék Pártközi tárgyalások az NSZK-ban Bonn Bonni politikai körökben némi optimizmus tapasztalható a kormánykoalíció és a CDU/C&U- ellenzék esetleges külpolitikai kompromisszumát illetően. Hét főn — mint már jelentettük — újabb találkozót tartottak a parlamenti pártok vezetői. Ez alkalommal a Barzel vezette ellenzék egyértelműleg fogadta a kancellárnak azt a javaslatát, hogy a ratifikáció® vita megkezdését szerdáról halasszák későbbre. A Reuter szerint elképzelhető az egyhetes halasztás, A magyar-szovjet kereskedelmi kapcsolatok A magyar népgazdaság fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a kereskedelmi, gazdasági 6a műszaki-tudományos együttműködés, amely immár negyed (évszázados múltra tekint vissza. A fel. világháború előtt a • Szovjetunió Magyarország kttlke- » reskedelméből csak 0,1 %-kal ré- * szegedet!. Az 1941-ben kötött első ; nagyobb 'arányú külkereskedelmi ; és gazdasági megállapodások ha- I zánk iparának megindítását és ki- ! fejlesztését célozták. A behozatal ; zömét a kohókoksz, a vasérc, és • a gyapot, a kivitelt olajtermékek S és pamutszövetek tették ki. • A külkereskedelmi forgalom • emelkedését az áruszerkezet váltó- 2 ■ zása követte, Importunkat nap- S iáinkban főleg a kőolaj, az elek- * tromos energia, a kohókoksz, a j vasérc, a gyapot, a színesfém és j a gíjmbfa teszi ki. Gazdaságfej- i lesztési terveink megvalósítását ■ nagymértékben elősegítették a | Szovjetunióból származó gépek, jj berendezések, üzemek, vegyialap- 1 anyagok, míg a mezőgazdaság ; szocialista átszervezésénél a ezov- ■ jet . .traktorok, gabonakombájnok jj és egyéb mezőgazdasági gépek S voltak segítségünkre. m A Szovjetunióba irányuló ma- 2 gyár exportot főleg a gépek, a S közlekedési eszközök, a gyárbe- ■ rendezések, hústermékek, a kon- * fékeid és a bőráruk, valamint a I gyógyszerek teszik ki. Az áru- s forgalmunk szerkezetére Jellemző, ; hogy 1 kg exportált áruért, kb. 5 14 kg árut importálunk. A gazdasági és műszaki tudó- ■ mányos együttműködés iparunk 2 gazdaságos termelését és műszaki 2 színvonalának emelését célozza. A 5 KGST-n belül a Szovjetunióval > kialakított kooperációk a magyar * gép-, vegy-, élelmiszer- és hír- \ adástechnikai Ipar fejlesztését * szolgálják. ; A fiarátság-kőoiajvejíetékek, ha- 5 zánk fűtőanyag és vegyipari alap- S anyag ellátását segítik, 400 kW-os * Béke-távvezeték pedig egyre uö- jjj vekvő elektromosenergia-szükség- 2 léteinket igyekszik megoldani. A magyar-szovjet alumínium- ; egyezmény a hazai bauxitvagyon » kiaknázását, a kedvező alumíni- • umelőállítást és értékesítést tesz j lehetővé. A műanyaggyártás fon- ; toe alapanyagának az olefinnek • gazdaságos előállítását is a Szov- 2 jetunlóval kötött megállapodás teszi- lehetővé, mive! átveszi a gyártott olefinteleslegeinket. A közúti járművek és alkatrészek, a nagy értékű mikrohullámú berendezések, színestelevizió -alkatrészek, laboratóriumok és üzemek — amelyeket a Szovjetunióba szállítunk — hazánk munkaigényes iparának fejlődését segítik elő. éspedig azért, hogy a pártvezetőknek módjuk legyen kompromisszum alakítására. Hétfőin este, röviddel a két párt vezetőinek találkozója után, külön-külön tanácskozott áz SPD/FDP és a CDU—CSU vezetősége. A vita tárgya közösen kiadandó külpolitikai deklaráció. A Reuter úgy tudja, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék közös nyilatkozat-tervezetét a kancellár és munkatársai dolgozták kl. Brandt hétfőn ismertette a tervezet tartalmát Bar- zallel. CDU-források szerint az uniópárt! ellenzék „nem állja útját a szerződések ratifikálásának, ha az okmányokkal kapcsolatos fenntartásaik két legfontosabbika bekerül a közös nyilatkozatba”. E fenntartások nem újkele tűek. A CDU/CSU továbbra sem fogadja el a szerződéseket, mint a határok kérdését véglegesen rendező dokumentumokat, s állítólag ragaszkodik ahhoz, hogy a közös nyilatkozat a majdan megkötendő békeszerződésre hagyja „a keleti határok végleges rögzítésének” problémáját. A CDU/CSU a hírek szerint azt is kívánja, hogy a nyilatkozat deklarálja a „német népnek az önrendelkezéshez való jogát”. Itt a „német nép” kifejezés a Német Demokratikus Köztársaság polgárait is jelentené, azaz nevükben is állást foglalna. E jól ismert kifogások,, illetve követelések ellenére Is nyilvánvalónak látszik — véli az UFI hogy a CDU/CSU, nem utolsósorban a bizalmi szavazásban elszenvedett veresége nyomán, elmozdult a szerződéseket teljes mértékben elutasító álláspontjáról. Saigon is elismerte Quangr Tri elestél Shiang Tri, a legészakibb dél- vietnami tartományi székhely elestét kedden reggel már Saigonban is elismerték. A népi felszabadító erők teljesen elfog. Jalták a várost, felmorzsolták a kormányhadsereg harmadik hadosztályát A hadosztály parancsnoka mintegy 80 amerikai tanácsadóval, 50 katonatiszttel és néhány újságíróval együtt helikopteren hagyta el a várost. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója a várostól 50 kilométerrel délebbre fekvő Hűé irányába vezető 1. számú orezágh uton a vert hadak visszavonulásának megiszokott képeiről tudósít: a páncélosok megpróbálják leszorítani az útról a gyalogosokat és a személyautókat Géppisztolyokkal hadonászó katonák megállítanak minden arra haladó járművet és kísérletet tesznek birtokbavételükre, a menetoszlopok hosszan elnyúlnak, rendezetlenek, a katonák felszerelése hiányos... A Reuter tudósítója hangsúlyozza: a népi erők Quang Trí elfoglalásával a kormánycsapatok szempontjából veszélye« helyzetbe hozták az egykori császári fővárost, Hűét Szabálytalan vázlatok Lenin portréjához írta: Hajdú Tibor Tolsztoj, Scsedrin, Dosztojevszkij... 0 Mikor a fiatal Lenin Féter- várra költözött, hamarosan nagy tekintélyre tett szert a forradalmi körökben. Az ifjúságnak mindig megvannak a maga ideáljai és a tisztelet néha furcsa elképzeléseket szül. Krupszkája visszaemlékezik arra, hogy Sz. Radcsenko érdeklődésére közöl_ te vele: „Vlagyimir Iljics csak komoly könyveket olvas, életében sem olvasott végig egy regényt.” — Elcsodálkoztam; azután mikor közelebbről megismerkedtünk Vlagyimir Iljiccsel, valahogy egyszer sem került elő ez a téma, és csak Szibériában derült ki, hogy mindez — csupán legenda. Vlagyimir Iljics nemcsak olvasta, de sokszor újraolvasta Turgenyevet, L. Tolsztojt, Cser- nisevszkij „Mit tegyünk”-jét, általában nagyon jól ismerte és szerette a klasszikusokat. Nem csoda: a XIX. század orosz forradalmi mozgalmai legalább úgy összefonódtak klasszikus irodalmukkal, mint a mi 48-unk Petőfi nemzedékével. Nem volt ritka vendég Szibériában az orosz író; mikor az első, primitív bombákat készítik az Atyuskának, Nyekraszov is megírja A két nagy bűnös balladáját, amelyben alig félreérő hetően ígér a cár fejéért feloldó, zást a gyilkosnak, megváltást Oroszországnak. A romantikus korszak módszereit elveti Lenin nemzedéke, de az Irodalomban megfogalmazott morális normáit tovább őrzi: Leninnek is rredo- ja Turgenyev „prózai költeménye”, bibliája a Mit tegyünk. (Nem véletlen, hogy Lenin első nagy, iránymutató munkájának a Csemisevszkij regény címét adta s mulatságos a fordítói túl- buzgalom, amely a magyar kiadást Mi a teendőnek keresztelte, hogy ne legyen azonos címe a regénnyel.) Lenin Tolsztojt tartotta a legnagyobb orosz írónak, az emigrációban rongyosra olvasta a Karenina Annát, de Scsedrin, a realisztikus szatíra mestere, még közelebb állt hozzá. Műveiben legalább kétszázszor idézi, Troc- kijt is az ő „hőséről” (és nem a bibliai Júdásról) nevezte el „Ju. dúskállak”. Gyakran hivatkozik Gogolra, Giribojédovra, valamint Csehov, Nyekraszov, A. Űeztrovszkij szatirikus soraira. Gyakran olvasta Gleb Usz- penszkijt, de azokat a kisebb jelentőségű narodnyik írókat is (Volndj, Resetnyikov. Zlatov- ratszkij), akik, többé-kevésbé sikerült elbeszéléseikben reális képet adtak az orosz nép életéről. A Kremlben, a munka szüneteiben, gyakran látták kezében Tyutcsev verseskötetét, a kritikusok ■ közül különösen nagyra becsülte Bjelinszkijt és Csenisevszkijt. A századforduló „polgári” íród közül Csehovot szerette, a szocialisták közül, mint ismerete®, Gorkijt. Gorkijjal Lenin személyesen Is rokonszenvezett, nemcsak írásaival — a szimpátia kölcsönös volt. Ügy hiszem, a Leninről szóló számos megemlékez«; közül Gorkij könyvecskéje a legsikerültebb. Gorkij 1905-ben lépett be Lenin pártjába, véleményük, gondolkodásmódjuk, politika? felfogásuk igen sokban megegyezett. Még közös hibáik is voltak: például Gapon pópa megítélésiében, akinek zavarosságát, következetlenségét, felületességét mindketten jól látták, egy ideig mégis hasznosnak vélték megnyerését a munkás- mozgalom számára, bírálták, Lenin rá akarta venni a marxizmus tanulmányozására... Az októberi forradalmat Gór. kij egy ideig helytelenítette — kivételes esetnek tekinthetjük, hogy ez nem vetett véget személye® barátságuknak. Gorkij megtalálta helyét az új Oroszországban: mentette a tudomány és kultúra tárgyi és személyi értékedt a forradalom viharában, végső esetben mindig Leninhez fordult: ha Gorkij egy aktív ellenforradalmárt nagy tudósnak nyilvánított, Lenin utasította Dzerasinszkijt az ítélet. felülvizsaálására... Gorkij felesége elbeszélése szerint Gorkij 1920 októberében találkozót kért Lenintől, aíki megígérte, hogy másnap maga keresd fel. Gorkij, ismerve Lenin zeneimádatát, az előzékenységre előzékenységgel felelt és meghívta, a megbeszélt idő. pontnál későbbre I. Dobroveint. A híres zongorista először, ismerve Gorkij ízlését, Grieg-et játszott. Lenin Beethoven Apas- sionátáját kérte: utána percekig szótlanul meredt maga elé. „Oroszország tehetséges. Éppolyan tehetséges, amilyen szerencsétlen. Iljics eltávozása — a legnagyobb szerencsétlenség az elmúlt száz évben. Igen, a legnagyobb...” — írta Gorkij M. Andrej evának 1924. február 4- én. Lenin a realista irodalmat szerette, ezért nem kedvelte Dosztojevszkijt, a „misztikus” művészet kisebb kaliberű alakjairól nem Is beszélve. Különösen haragudott rá, mint minden orosz forradalmár, a Démonokért. — Harc közben nehéz objektívnak lenni — ma már könnyebb belátni, hogy az emberi lélek sokrétűbb, mint Rousseau vagy akár Tolsztoj hinni akarta, Dosztojevszkij pedig éppen azokat az irracionális vonásait tükrözte, amelyeket a XIX. század optimista racionalizmusa elhanyagolt. Boncs-Bru- jevics szerint Lenin maga mondta: a Démonok Bakunyin mozgalmát ábrázolja, amelynek bizonyos vonásai ellen Marx és Engels is harcoltak — a Démonok bírálatánál el kell választani Bakunyint Nyecsájevtől. Lenin nem szenvedhette a „modernista”, proletkultos, „iz- musos” irodalmat (így Majakovszkijt sem), noha a forradalom Idején a haladó írók legtöbbje ezekhez az irányzatokhoz tartozott. Leninnek nagy része volt a modem irodalmi irányzatokat létrehozó társadalmi változásokban, de ő maga a művészetek terén nem tudta olyan rugalmasan változtatni Ízlései,
