Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
Megszilárdult a mezőkovácsházi CITÉV világpiaci helyzete Ebben az esztendőben majdnem ezer holddal nő a cár ok- termő terület megyénk déli körzetében 1971-hez képest. A CITÉV, a Ciroktermesztő és Értékesítő Közös Vállalkozásba tömörült 28 tsz 4500 holdat hasznosít a művelésében levő határrészből cdroktermesztésre. ötszáz vagon cirokszakáli felvásárlását tervezi a közös vál- [ laikozás 1972 őszére. Ez azt je- i lenti, hogy 52—53 millió forint j forgalmat bonyolítanak le. A korábbi években visszaesett a ciroktermesztés iránti érdeklődés. Amióta a közös vállalkozás vette kézbe a termelés szervezését és az értékesítést, azóta holdanként 1100 forint A könyvhétre készülnek A békési ÁFÉSZ könyvesboltjában már megkezdték az előkészületeket az idei Ünnepi Könyvhétre. Az ÁFÉSZ jelentő® anyagi támogatásával — mintegy bevezetőként — a Költészet Napja alkalmából szavalóversenyt hirdettek meg. Ezen a békési és a békési járás iskolásai bizonyíthatják tudásukat, versszeretetüket. A legjobbak értékes könyvjutalmat kapnak. A szavalóverseny megszervezését és lebonyolítását a járási hivatal művelődésügyi osztálya és a járási művelődési központ is segíti. A könyvesbolt nem sokkal több, mint egy éve költözött az új, tágas és korszerűen berendezett üzlethelyiségbe. A forgalom azóta ugrásszerűen megnövekedett Két éve a régi boltban 800 ezer forint volt az évi forgalom, tavaly, 1971-ben 1 millió 290 ezer, tehát közel kétszerese.. A növekvő érdeklődést és könyvvásárlást a bolt vezetője és eladói azzal magyarázzák, hogy a könyvanyagba a nagy boltban sokkal jobb betekintést nyerhetnek az érdeklődők és kényelmes sarkokat is berendeztek, ahol olvasgatásra, böngészésre van lehetőség. Az Ünnepi Könyvhéten egyébként Békésen, a piactér közelében pavilonban, Mezőberényben pedig sátorban árusítják majd a könyveket Hatvan bizományosuk könyvállományát kiegészítették. most pedig azt szervezik, hogy vállalatoknál, különböző intézményeknél a könyvhét időszakában könyvkiállításokat. könyvvásárokat rendezhessenek* Hogy . nylon- -■‘•hari&nyaban a iEGC$iN0Ötö8AK A n6k. KÖNWü ■ <??£p- olcsó . többlet bevételhe7 jutnak a közös gazdaságok. A CITÉV igazgató tanácsa legutóbbi ülésén felmérte a ciroktermesztés helyzetét, elemezte az ágazat előtt álló jövőt. Megállapította, hogy évente 650—700 vagon, cirokszakáli elhelyezésére lenne lehetőség. Ebből a külföldi kereskedők 200— 250 vagont igényelnek. A korábbiakhoz képest ez igen jelentős előrehaladás, mert ilyen nagy mennyiségű nyersexportot még nem bonyolított egyik esztendőben sem a CITÉV. Szakemberek véleménye szerint az utóbbi három esztendőben a Mezőkovácsháza környékén termett cirokszakáli visszaszerezte a világpiacon kivívott korábbi rangját. A külföldi kereskedők szívesen vásárolnak a CITÉV termékéből. Hogy elégedettek az áruval, mi sem bizonyítja jobban: 1971-ben minőségd reklamáció nem volt A ciroktermesztés gépesítésére újabb anyagiakat fordít a közös vállalkozás a termelőszövetkezetekkel karöltve. Tavaly két igen korszerű, olasz gyártmányú cirokszakállhúző gépet importáltak, az idén 6 újabb gépet vásárolnak, melyeket azok a mezőgazdaságok üzemeltetnek, ahol több száz holdon termesztik a cirkot. A ciroktermesztésben is köny- nyíti a növényápolása munkákat a vegyszerezés. Az idén 1000 holdon termesztik a cirkot kapavágás nélkül, vegyszérék segítségévek Ne szomjazzon a főid? : Szakmai nap Szarvason A Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses—Meliorációs Főiskolai Kara április 7-én, pénteken szakmai találkozót rendez Szarvason. Erre az alkalomra azokat a mezőgazdasági szakembereket hívták meg, akiket korábban tanulmányi kötelékek fűztek a szarvasi mezőgazdasági középiskolához, technikumhoz, főiskolai karhoz. A rendező szervek időszerű teendők megvitatását javasolják. Köztük: A kettős termesztés helye a növény- termesztésben öntözéses körülmények között. Ebből a témakörből dr. Mihályfalvy István, a mezőgazdasági tudományok doktora, főiskolai tanár, igazgató tart előadást. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének új útjai címmel dr. Perényi Károly, a műszaki tudományok kandidátusa mond vitaindítót, dr. Szűcs Lajos főiskolai docens, tanszékvezető pedig Az üzem- szervezés és irányítás színvonalának fejlesztéséről tart előadást.' A délutáni órákban elhangzik még egy előadás az üzemmérnöki átképzés jelentőségéről. majd konzultáció következik Megszegték a szerződést A bíróság Ítélkezett A gazdasági reform rangot, adott a szerződéseknek. A terv- gazdálkodás napjainkban nem az utasításos rendszeren keresztül, hanem elsősorban a szerződések révén érvényesül. A szerződések szerepe a szociális- j ta gazdálkodó szervek számára mind az árukapcsolatok megtervezésében, mind a termelés | tervszerű fejlesztésében egyaránt döntő jelentőségű. Éppen ezé#» a szerződési fegyelem betartásához fontos népgazdasági érdek fűződik. Köztudott elvek ezek. Minden bizonyára a mezőmegyeri termelőszövetkezet vezetői előtt is ismertek. Ám az érvényesülésükről mégis a bíróságnak kellett gondoskodnia. A történet a következő. 1970 márciusában a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat termelési előadója felkereste a mezőmegyeri Béke Tsz vezetőit. Ekkor kötötték meg azt a termékértékesítési szerződést, amelyben kötelezte magát a termelőszövetkezet, hogy 1970 végéig 3500 tyúkot ad át a vállalatnak, kilogrammonként 19 forint átvételi áron. Ezenkívül abban is megállapodtak, hogy a szerződés nesa teljesítése esetén a vállalat meghiúsulási kötbért követelhet a tsz- től. Határidőn túli teljesítést a vállalat nem fogad el. A Béke Tsz be is tartotta volna a szerződésben rögzített ígéretét, ha nem jön közbe valami. De áprilisban az egyik röszkei termelőszövetkezet ajánlatot tett a mezőmegyerieknek, hogy 3500 tyúkot megvesz, ki- logramonként 20 forint 50 filléres áron. Azaz 1 forint 50 fillérrel többet fizet, mint a baromfifeldolgozó vállalat. A tsz vezetősége nem sokat gondolkodott. Megkötötte az alkut. A röszkeiek pedig hamarosan elszállították a tyúkokat, s jugoszláv szabad piacon értékesítették azokat. Csak ezután vetődött fel a kérdés, hogy mi legyen a másik szerződéssel. Nosza levelet írtak a békéscsabai vállalatnak. S arra kérték, hgy álljon el a termékértékesítési szerződéstől. Kérésüket meg is indokolták; a tyúkokat új módszerrel akarják továbbtenyészteni. Am a vállalat nem állt el a szerződéstől. Ezzel megindult a háborúskodás a két gazdálkodó szerv között. Először udvarias hangnemben a tárgyalóasztal mellett. A termelőszövetkezet képviselője őszintén bevallotta a júdáspénz történetét. A vállalat megbízottjában meghűlt a vér. Hát ennyit ér egy szerződés? Hiszen már a vállalat fel is készült a baromfi-szállítmány feldolgozására. A tsz képviselője azonban jóindulatúan újabb ajánlatott tett. Ha tyúkot nem is tudnak szállítani, csirkét igen. S ha netán ez sem felelne meg, akkor a termelőszövetkezet hajlandó feláldozni a jövő évi tojóállományát: az 1800 jércét. A vállalat tiltakozott. Kár volna levágásra ítélni a továbbtenyésztésre alkalmas jércéket. A tsz válasza rövid volt, de csattanós. Ha a! vállalatnak nem kell, eladja másnak. Az 1800 jérce hamarosan vevőt talált. Mit válaszolhatott erre a vállalat? A múlt év januárjában bejelentette igényét a szerződésben kikötött kötbérre. A tsz hallani sem akart erről. Azzal évelt, hogy a vállalat nem fogadta el a pótteljesítésre tett ajánlatát. Tehát nincs helye a kötbér-követelésnek sem. A vállalat pedig a szerződésre hivatkozott. Mivel nem tudtak szótérteni. ezért az ügy a békéscsabai bíróság elé került. A Béke Termelőszövetkezet most már azzal védekezett, hogy a szerződés érvénytelen. A bíróság a bizonyítékok alapján viszont érvényesnek találta azt, hiszen a szerződés „a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével” jött létre. Mivel a vállalat hivatalos megbízottja kötötte, ezért érvényességét az sem csorbíthatja, hogy másodpéldányát három hónap múlva küldte vissza a termelőszövetkezetnek. A bíróság azt is megállapította, hogy a termelőszövetkezet vétkes magatartásával a szerződés teljesítését meghiúsította. Emiatt a mezőmegyeri Béke Termelőszövetkezetet 38 ezer forint meghiúsulási kötbér és annak 1971. január 1-től járó 15 százalékos kamatának megfizetésére kötelezte. Az ítélet a napokban emelkedett jogerőre. Ezzel ért véget a háborúskodás a két gazdálkodó szerv között. Bár hónapokon keresztül a vita a szerződés érvényessége körül folyt, indítóoka mégsem az volt, hanem az a nem nagy összegű nyereség, amely a termelőszövetkezetet szerződésszegésre csábította. Az új gazdasági mechanizmus gazdasági életünkben a csoport- és az egyéni érdek érvényesülését is biztosítja, mégpedig úgy. hogy ez a népgazdaság érdekével összhangban álljon. Az összhang biztosításának egyik jelentős eszköze a termelési és az értékesítési szerződések betartása. A Béke Termelőszövetkezet vezetősége, amikor megszegte a szerződést, a csoportérdeket helyezte a nép- gazdasági érdek fölé. Ezzel a magatartásával nemcsak a vállalat érdekét, hanem a terv- gazdálkodás rendjét is sértette. (Serédi) Ezért kérte' a gerial Magvető Tsz a Kőrös vidéki Vízügyi Igazgatóság segítségét. A gerial Körös-holtág vizével 12 hektár búzát öntöznek meg egy nap alatt az igazgatóság dolgozóinak közreműködésével. (Fotó: Demény) Nagy szükség van az öntözésre Csütörtökön a MÉM-ben ülést tartott az Országos öntözési Operatív Bizottság, amely megállapította: az elmúlt év januárja óta hozzávetőleg 260 miil- liméternyi csapadékkal kevesebbet kaptak a földek az átlagosnál. Különösen nagy a vízhiány az alföldi megyékben, egyes helyeken 350 milliméter- nyi a természet csapadékadóssága. Utoljára 1856—57-ben volt ilyen méretű hosszan tart» aszály. A mezőgazdasági nagyüzemek a szokásosnál 2—2,5 hónappal korábban kezdték meg az öntözést. A magyar mezőgazdaságban 650—700 ezer hold- nyi területen van lehetőség a mesterséges csapadékpótlásra. Arra van szükség, hogy a gazdaságok maximálisan használják ki a lehetőségellet, különösen most, a tavaszi hetedeben, amikor a tárolókban még elegendő víz áll rendelkezésükre. (MTI) Csatornák az öntözés szolgálatéban A tavaszi nagy csapadékhiány szükségessé tette, hogy a kettős hasznosítású és belvízelvezető csatornákat a mezőgazdasági üzemek részére öntözővízzel feltöltse a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. A kettő® hasznosítású csatornákból mintegy 550 kilométer hosszúságúba juttatnak életet adó vizet. Belvízcsatornákból 50 kilométer hossz feltöltését tervezik azért, hogy az öntözővíz szolgáltatása folyamatos legyen. A Körösök vidékén március végéig majdnem 2500 holdon elkezdték az őszi gabona, a legelő és a műrét öntözését. Néhány nap alatt csaknem ezer holdat öntöztek meg bőségesen. Ezeken a területeken tehát már nyoma veszett a tavaszi szárazságnak. Néhány gazdaságban a tavaszi vetéseket kelesztő öntözésben részesítették. sem marti 1972. ÁPRILIS %.
