Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
▼álasa ©gy interpellációra íf Szemüveglencse pótlására NDtfi j import — Az igények kielégítése továbbra is csak kérdőjel A megyei tanács februári ülésén Molnár Gábor megyei tanácstag interpellációt jelentett be a szemüveglencse és kerethiány miatt, melyet lapunkban is közöltünk. Cikkünkre Kolosi Miksa, az OFOTÉRT főosztály- vezetője az alábbi válasz* küldte szerkesztőségünkbe: „Hivatkozással az 1972. február 17-i „Interpellációk’,’ c. cikk. re, melyben békéscsabai boltunkban tapasztalt szemüveglencse hiánya és SZTK keret hiánya miatt interpellált Molnár Gábor, az alábbiakat hozzuk szíves tudomásukra. Vállalatunk az éves szemüveglencse mennyiséget szerződésileg lekötötte, de az ellátás fiyamatossága az év első felében nem látszik biztosítottnak a Magyar Optikai Művek kapacitás hiánya miatt. Ez az állapot már régen tart. a szemüveglencse hiányok jelentős többlet munkát okoznak boltjainkban és javulási csak a gyártómű új üzemegységeinek teljes beindulása eredményez. A tapasztalt probléma miatt az igények kielégítése csak hosszabb-'rövidebb időbeni eltolódásokkal történhet meg. A Magyar Optikai Művek fgé- rete szerint szállítási lemaradásait az év közepéig megszünteti, de egyes lencsetípusoknál csak a II. félévre ígért javulást A hiányzó lencse típusok pótlására NDK importból 20 000 darab lencsét rendeltünk, a vevők igényeinek kielégítésére. Az SZTK keret hiányával kapcsolatban megjegyezzük, hogy termelési problémák mutatkoznak az új típusú szemüvegkereteknél, ezért a még várható ellátási nehézségek megszüntetése érdekében a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság intézkedett A kerethiány enyhítése céljából ismét forgalomba hozzuk a régebbi típusú SZTK kereteket amely addig lesz forgalomban, amíg a Moréna keret folyamatos ellátását a gyár nem tudja biztosítani. Az általunk leírtak alátámasztásául mellékeljük a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság levélének másolatát” Íme a levél: *A Moréna típusú szemüvegrös Hadseregben szerzett érdemei és jó munkája alapján rá gondoltak és magas beosztásba helyezték. — Mennyit keresett akikor mint bányász? Előveszi a fizetési könyvét és elém teszi: —Változó volt a kereset. Egyik hónapban 2 500, a másikban néha 3 200 forint. A könyvecskében két éven keresztül egyetlen hónapban sánc* 2 500 forint alatti kereset — A kiemelt új beosztásban mennyit kapott? — Kereken 880 forintot.. * A bányától tulajdonképpen soha, egyetlen pillanatra sem szakadt el. Az ellenforradalom előtt a Nehézipari Minisztérium titkárságán dolgozott. Akkor, a nehéz napokban ismét szovjet elvtársakkal harcolt. A harcom után. magához hivatta a miniszter: — Varga elviére menjen haza és szervezze meg a széntermelést ... Még aznap este otthon volt — Reggel megfogtam a főmérnököt és levittem a bányába. Azt mondtam neki, ha másnap nem lesz meg a háromszáz csille szén... De meglett (Következik: A hősök is emberek) ; ül £ El ai m 1 2 i I w u r c o : a | '1 U a 3 3 B ■ B B « It [• I ■ O 9 9 m EJ a us S 3 (3 a a ! keretek gyártási elégtelensége miatt arra kényszerülünk, hogy a biztosítottak kívánsága esetén — amennyiben nem óhajtják megvárni a Moréna keret szállítását — átmenetileg Spárta típusú keret is társadalombiztcsí. tási szemüvegkeretként kiszolgáltatható legyen. A biztosított ilyen esetben a kerettípusnak megfelelő 2,40 forint hozzájárulást tartozik fizetni. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság.” • Köszönjük a választ, ami megnyugtató is, meg nem is. Nyugtatóan hat az import áruk beszerzése, ám akinek pedig ma kell szemüveglencse, az bízzon „vakon” az új üzemegységek távlati termelésében és majd azután meglátja: mit változott a világ. Vigasztalja viszont, hogy Moréna keret helyett felteheti a Spárta típusú keretet üveglencse nélkül. Irodalmi presszó Kéfegy házán Kétegyházán, az ÁFÉSZ Ifjú. sági Eszpresszójának vezetője, Csuvarszki Béláné lelkes irodalom- és művészetbarátok közreműködésével és a községi ÁFÉSZ támogatásával havonta egyszer irodalmi összejöveteleket szervez a szépen berendezett szórakozóhelyen. Az első találkozón Csoór István író volt a vendégük, akivel munkásságáról és más irodalmi kérdésekről beszélgettek. A presszó második vendégeként Koszta Rozália festőművész képzőművészeti vetítettképes előadása aratott nagy sikert, március 30-án pedig Sass Ervin, lapunk művelődéspolitikai rovatának vezetője beszélgetett a kétegyházi fiatalokkal a Békés megyei Népújság irodalompolitikai tevékenységéről, a Köröstáj kulturális melléklet feladatairól, a megye irodalmi életéről, és a „Csönd és szó között” címmel készülő gyűjtemé. nyes kötetről. A kétegyházi irodalmi presszó április havi vendége Fiiadéi ti Mihály költő lesz. Tárlatnyitás Orosházán április 4-én Orosházán, a Szántó-Kovács Múzeum kiállítótermében hazánk felszabadulása 27. évfordulóján, április 4-én délelőtt 11 órakor nyílik a III. Pedagógus Képzőművészeti Tárlat. A rendező szervek ez alkalommal 12 orosházi pedagógus mintegy negyvenhat alkotását mutatják be az érdeklődőknek. A pedagógusok tárlatának megnyitóján Koszta Rozália festőművész mond ünnepi beszédet. Ezt követően április 30-ig tekinthetők meg az olaj, akvarell, tempera, pasztell és guache- művek. 3 1972» ÁPRILIS 1. Megnyugodva vonult nyugalomba az utolsó alapító tag A történet 1945 áprilisában kezdődött Ahol 1945 áprilisában a történet elkezdődött: a Feketcérl központ, Az itteniek úgy tartják számon, hogy amióta az első szovjet katona 1944. október 6-án elérte a község határát háromszor kellett mindent élőiről kezdeni. A 66 alapító tagból, akik 1945 áprilisában az országban elsőként, először kezdték együtt alakítani közös sorsukat, csak néhánynak adatott meg, hogy élvezze is a fa gyümölcsét, amelyet csemeteként maga ültetett. A sarkad! Lenin Tsz-nék, melynek története 1945 áprilisában Feketeéren kezdődött ma már csak tíz nyugdíjas alapító tagja van. Az utolsó, a tizenegyedik alig két hete töltötte be 65. életévét. — Megnyugodva vonultam nyugalomba mondja — Barta Péter bácsi, akivel sarkadi kis háza udvarán találkoztunk. Hóna alatt iratköteg. Benne a napi feladatokról, az éves tervekről/kézzel sorok, — Ezek a fiatalok értik a módját, hogv kell sokkal jobban nyolcezer holdon csinálni azt, amit mi annakidején 276-an kezdtünk el. Barta Péter bácsi az 1945-ben megalakult földművesszövetkezetnek is alapító tagja volt. Azóta megállás nélkül dolgozik a közösben a közösért. Most, hogy Barta Péter bácsi két hete az alapító tagok közül utolsóként ment nyugdíjba, de a munkát nem hagyta abba. Most is a szociális bizottság ülésére Indul nyugdíjas lett, sem tudja abbahagyni a munkát. A szociális bizottság elnökhelyetteseként betegeket látogat, „verekszik az öregek Igazáért, megbecsüléséért”, Ö ugyanis még nem öreg: — Amíg a, ember mozog, dolgozik nem ér rá megöregedni. Nem szabad megállni. Ez a lényeg — így búcsúzik tőlünk Péter bácsi, mert sietnie kell. A ^bizottság tagjai várják. Rengeteg intézni valójuk van még mára. A feketeériek másodszor 1957 tavaszán „kezdték újra”. A sarkadi Lenin Tsz 1970-es jubileumi kiadványában olvashatjuk, hogy „Március 27-én az ősszel nyilvántartott 315 tagból csak 155 vallotta magát, szövetkezeti tagnak”. Az 1956-os események az elemi kárnál is nagyobb kárt okoztak. A szövetkezet ezután szinte állandó felemelkedéseken és visszaeséseken át érkezett el az 1963-as esztendőhöz, amikor „Sarkad termelőszövetkezeti mozgalmának immár negyed- százados történetében első ízben zárták mérleghiány nélkül az esztendőt a község közös gazdaságai” — írja az előbb említett kiadvány. Ugyanebben az évben a József Attila Tsz-szel való egyesüléssel kialakult a közös gazdaság mai végleges földterülete Is. Ügy tűnt: végre minden egyenesben van. Jogosan sikerekre számítva készülődhetnek az 1970-es jubileumra, hiszen 1959-ben már 45 millió forint értéket termettek, szemben az 1967-es 30 millióval. — A könnyek is kihulltak, amikor kitelepítettek bennünket. Méginkább. amikor visszajöttünk — mondja megindultan Borbély Gyula, a termelőszövetkezet pártszervezetének csúcstitkára. — Huszonnégy millió forint kárt okozott a belvíz. Nem maradt semmi, amit betakaríthattunk volna. Az emberek többsége elveszítette reményét. Az alapító tagok fiatal párttagjainkkal együtt igyekeztek újból hitet plántálni az emberekbe. Meg is értette mindenki, hogy nem lehet itthagyni a közöst, a falut. Hiszen nekünk hatszázunknak 3 ezer embert kell itt eltartanunk. A közös gazdaságnak tehát ismét elölről kellett kezdenie. Ma már azonban minden alapjuk megvan a sikerhez. Hozzáértő és nemcsak fiatalos, hanem fiatal is a vezetés, a tagság. A 600 dolgozó tag átlagban 40 éves. Az elnök Kozsuch János* aki egyetemet végzett, maga is fiatal. A szak. és ágazati vezetők is azók A főállattenyésztő Pap Margit 25 éves. A növényvédő agronómus Varga Zoltán egyidős a termelőszövetkezettel. Itt kezdett dolgozni is fizikai munkásként 1965-ben. A gazdaság ösztöndíjasaként végezte el a Karcaid Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot. Azóta már volt öntözéses agronómus és traktoros brigádvezető is. Közben a szövetkezet KISZ titkárává, majd tavaly áprilisban tanácstaggá választották. Jelenleg a községi tanács végrehajtó bizottságának ifjúsági felelőbe. Az év eleje óta növényvédő agronómus. Három éve házas, kislánya 16 hónapos. — Csak szervezés kérd-'«e ennyi mindent csinálni — mondja miközben a bicikli kerekét fújtatja. Ezen járja az egységeket. — A növényvédő agronómus- nál márcsak az elnöknek van nehezebb dolga — teszi még hozzá mosolyogva. Mielőtt nyeregbe pattanna így fejezi be: — A nehézségektől nem megA fiatal növényvédő agronómus, Varga Zoltán egyidős a termelőszövetkezettel. Szeretné, ha a termelőszövetkezetük nemcsak a legelső, de a legjobb is lenne az országban. (Fotó: Demény) ijedni kell, hanem le kell gyűrni őket. Másképpen a sarkadi Lenin Tsz is csak az alapítás időpontját tekintve lesz mindig első az országban. Mi meg az* akarjuk, hogy az eredményeink alapján is az elsők közé tartozzunk! Kiskabátosan, kerékpárjával már rég eltűnt a szemünk elől, mikor még mindig arra gondolok: Barta Péter bácsi valóban megnyugodva vonulhatott nyugalomba. Ha csak Varga Zoliékor) múlik, ők tényleg elsővé teszik az ország legelső termelő- szövetkezetét. Kőváry E. Péter
